A kormány benyújtotta a fenntartható vállalati működést ösztönző törvénymódosítási javaslatot az Országgyűlésnek – hívja fel a figyelmet az EY. Az érintett hazai cégeknek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontból is át kell világítaniuk működésüket, és büntetésekre is számíthatnak, ha nem teljesítik az adatszolgáltatási kötelezettségeket.
Environmental (környezeti) – Social (társadalmi) – Governance (irányítási, vállalatvezetési), azaz az ESG – ez a mozaikszó a gazdálkodó szervezetek fenntarthatóságát hivatott leképezni.
A fenntarthatósági törekvések az Európai Unióban a 2010-es évektől kezdődően egyre nagyobb hangsúlyt kaptak: megújultak a keretrendszerek, új energia-hatékonysági direktívák jöttek létre, és 2017-től a jelentéstételek is szerteágazóbbá és szigorúbbá váltak. Az Európai Bizottság 2021. április 21-én fogadta el a fenntartható finanszírozáscsomagot, amely kibővíti a közzétételi kötelezettségek körét, ezáltal Európa szerte közel 50 ezer vállalatnak lesz kötelező ESG-vel kapcsolatos eredményeiről és mutatóiról jelenteni.
A magyar kormány által november végén benyújtott törvényjavaslat célja, hogy átláthatóbbá és ezáltal objektíven vizsgálhatóvá tegye a hatálya alá kerülő társaságok tevékenységét a fenntartható finanszírozás, valamint az ESG szempontok alapján, amivel támogatja az európai klímavédelmi erőfeszítések megvalósulását
– írja közleményében az EY.
A várhatóan 2024. január 1-jén életbe lépő jogszabály olyan nagyvállalatokra vonatkozik, ahol a megelőző üzleti évben a három meghatározott mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a megjelölt határértéket, vagyis a mérlegfőösszeg a 10 milliárd forintot, az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot, az átlagosan foglalkoztatottak száma pedig az 500 főt. A javaslat emellett külön vonatkoztatja a feltételeket a közérdeklődésre számot tartó, gazdálkodónak minősülő nagy-, illetve kis- és középvállalkozásokra, valamint a többi nagyvállalatra.
Az érintett társaságoknak kötelező átesniük egy fenntarthatósági célú átvilágításon típusuk, méretük és befolyásolási képességük szerint. Ennek része, hogy létrehoznak egy kockázatkezelési rendszert, valamint a rendszeres vizsgálatok mellett, belső felelősségvállalási stratégia kialakítására is szükségük lesz. A törvénytervezet azt is előírja, hogy a szóban forgó cégek évente ESG beszámolót készítsenek az átvilágítási kötelezettségek teljesüléséről, és azt hat hónapon belül ingyenesen elérhetővé kell tenniük a vállalati honlapon.
De mit is takar a fenntarthatósági jelentés és mi az ESG célja?
A fenntarthatósági beszámolás a fenntartható fejlődés céljára irányuló szervezeti teljesítmény mérését, közzétételét, valamint a teljesítmény tekintetében a belső és külső érdekelt felek irányában fennálló elszámoltathatóságot jelenti. A beszámolás arra terjed ki, hogy miként veszi figyelembe egy adott szervezet a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdéseket a műveleteiben, valamint, hogy az adott szervezetnek milyen környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai vannak.
Az Európai Unió hosszú távú célja egy olyan fenntartható és zöld gazdaság kiépítése, amely a klímaváltozás jelentette kihívásoknak való megfelelés mentén képes elősegíteni a fenntartható fejlődést.
Első lépésként a pénzintézeteket és a tőzsdei cégeket érte el hazánkban a fenntarthatósági jelentések készítésének kötelezettsége, nekik már a 2024-es eredményekről is kell fenntarthatósági jelentést közzétenniük 2025-ben, de számos egyéb ágazatban is meghatározóvá vált az ESG alkalmazása.
Az ESG célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a gazdálkodó szervezetek tevékenységét és így
a rövidtávú profitmaximalizáló gondolkodásmódot leváltsa az újfajta, hosszabb távú és etikus profitmaximalizálás.
A cél tehát a fenntarthatóan működő vállalatokba történő tőkeáramlás javítása.
De miért is lesz hasznos az ESG?
Az ESG a vállalati fenntarthatóság biztosítéka, amely kifejezetten nem a vállalat pénzügyi eredményeit és teljesítményét hivatott bemutatni. A 21. századi globalizáció és modernizáció korában egyre fontosabb szempont a befektetők számára az is, hogy a vállalatok hogyan járulnak hozzá a fenntartható fejlődéshez, illetve hogyan csökkentik a környezetre és a természeti erőforrásokra gyakorolt hatásukat.
Az ESG-szemlélet három fő területe a (i.) környezeti hatások vizsgálata, a (ii.) szervezeten belüli és szervezeten kívüli társadalmi kérdések kezelése, valamint a (iii) vezetői döntéshozatal, irányítás folyamata. A pénzügyi és tőzsdepiacon is egyre populárisabbak azon vállalatok, amelyek megfelelő ESG mutatókkal rendelkeznek, tehát kiemelt hangsúlyt fektetnek a káros környezeti hatások csökkentésére, valamint a céges profilban a fenntarthatóság is kulcsfontosságú célként jelenik meg.
Milyen úton kell a jelentéstételi kötelezettségnek eleget tenni?
Nincs egységes keretrendszer arra vonatkozóan, hogy hogyan kell a jelentéstételi kötelezettségnek eleget tenni – a vállalatok tehát ún. fenntarthatósági jelentésteli sztenderdek alapján döntik el, hogy mit és hogyan jelentsenek. Lehetősége van az adott vállalatnak az ESG jelentést saját honlapján közzétenni, avagy adatok szintjén letérképezni, hogy milyen mutatók alapján minősül fenntartható profitábilis vállalatnak.
