„A szülők életközösségének a megszűnése nem változtat azon, hogy a gyermek egészséges fejlődése szempontjából meghatározó a szülők együttes jelenléte és támogatása, az, hogy a gyermek mindkét – gondozó és különélő – szülőjét maga mellett tudhassa, rájuk számíthasson, és mindkettőjüktől megkapja a fejlődéséhez szükséges védelmet és gondoskodást” – szögezi le az Alkotmánybíróság 3067/2021. (II.24.) számú határozatában. A Testület a kapcsolattartás megvalósításának számos, a végrehajtási eljárások során felmerülő részletkérdésével is foglalkozott, mely eljárások eredményeként 3066/2022. (II.25.) számú határozatában megállapította, hogy “a kapcsolttartás pótlásának elrendelése során elsődlegesen mindig a gyermek legjobb érdekét kell szem előtt tartani”. De hogyan valósítható meg mindez a gyakorlatban? Mit tehet egy bíróság akkor, ha az egyik szülő akadályozza a gyermek kapcsolattartását a másik szülőjével?
Jelen tanulmány a kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárás hatályos szabályozásának rövid áttekintését követően ismerteti azokat a kérdéseket, amelyek az elmúlt évben a Budapest Környéki Törvényszékre érkezett ügyek vizsgálata során leggyakrabban felmerültek, valamint bemutatja az ezekre adható lehetséges válaszokat.
A Szerző bírósági titkár a Budapest Környéki Törvényszéken.