Kiküldetés


Cziky # 2007.01.19. 08:10

Sziasztok!

Kiküldetéssel kapcsolatban érdeklődnék. Abban az esetben, ha egy munkavállaló kiküldetésben van, és hétvégén küldi ki a cég, akkor is jár neki bér ha nem dolgozik hétvégén? És ebben az esetben akkor túlóraként számolja el a munkáltató?

efi99 # 2007.01.19. 10:02

Szerintem erre nem kapsz választ. Én is többször megkérdeztem már, illetve a jogszabályokat is túrtam, de a vége mindig az, hogy hétvégen se túlóra, se pénz, ingyen utazok 10 órát oda vagy vissza.

Loren # 2007.01.19. 10:11

Kiküldetés: a munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ez alatt az időszak alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját. Nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi a munkáját.

A kiküldetés nem járhat a munkavállalóra nézve aránytalan sérelemmel (különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára tekintettel), s ilyenkor is a munkaszerződés szerinti munkabére illeti meg. Amennyiben azonban részben vagy egészben a munkakörébe nem tartozó feladatokat is ellát, a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb az átlagkereseténél.

Belföldi kiküldetésnél, ha az utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívül esik - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az utazási időre a készenléti díj kétszerese (a személyi alapbér 50 százaléka) illeti meg.

A jogszabály alapján járó költségtérítésen túlmenően a munkáltató köteles megfizetni a munkavállalónak a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket.

iküldetésnek minősül, ha a magyar munkáltató 3 hónapnál nem hosszabb időre rendeli ki munkavállalóját külföldre dolgozni. Ilyenkor a munkavállalót devizaellátmány illeti meg a külföldi tartózkodása során felmerülő, indokolt mértékű költségeinek fedezésére. Az ellátmány magában foglalja a napidíj, a szállásköltség, az utazási (gépjármű-használati) és az egyéb szükséges (például útlevél- és vízumdíj, telefonszámla) költségeket. A munkavállaló a hazaérkezéstől számított 8 napon belül útielszámolást köteles benyújtani munkáltatójának, amelyhez csatolnia kell a költségek jogosságának elbírálásához szükséges bizonylatokat. A külföldön felmerült költségek összegét abban a pénznemben kell feltüntetni, amelyben kifizették, a kiküldöttet megillető egyéb összegeket viszont forintban kell elszámolni.

Akkor tartós a külföldi kiküldetés, ha a külföldi munkahelyen végzendő munka időtartama meghaladja a 3 hónapot. A tartós külföldi szolgálathoz mindenképpen szükséges a munkavállaló és a munkáltató előzetes megállapodása. Meg kell határozni a munkavállaló munkakörét, a munkavégzés helyét, a külszolgálat kezdő és várható befejező időpontját, a hazai munkabért forintban, valamint a külföldi ellátmányt, a költségtérítéseket és az egyéb juttatásokat, a szabadság idejére járó ellátmány mértékét, az esetleges túlmunka és a készenlét ellenértékét, azt, hogy a családtagok kiutazhatnak-e és ki viseli ennek költségeit, valamint az elhelyezést.

Eltérő megállapodás hiányában a munkabért a hónap utolsó munkanapján kell kifizetni belföldön forintban (lehetőleg átutalással), a külföldi bért pedig a munkavégzés helyére előírt pénznemben vagy a munkavállalóval való megállapodás alapján a befogadó ország konvertibilis pénznemében. A külföldi munkabér a külföldi munkahelyre indulástól kezdődően a végleges hazatérésig jár a munkavállalónak. Ideiglenes hazatérés vagy a szabadság ideje alatt a teljes munkabér és - eltérő megállapodás hiányában - a külföldi juttatás legfeljebb 30 százaléka fizethető.

A Magyarországról külföldi munkahelyre és onnan Magyarországra, illetőleg külföldön egyik településről a másikra áthelyezés/visszarendelés esetén a munkavállaló nemcsak az utazási és a poggyászszállítási költséget, gépkocsihasználati díjat számolhatja el, hanem az együtt élő családtagok utazási költségét és az ingóságok elszállításának fuvarköltségét is. A szabadságra történő haza- és visszautazás indokolt költségét évente egyszer kell megtéríteni.

Cziky # 2007.01.19. 13:48

Köszi az infóket, de ezeket én is megtaláltam az MT-ben.
A kérdésem viszont így is nyitott, hiszen még mindig nem tudom, hogy ha teszem fel az illetőt tréningre küldik ki és hétvégén is tart a tréning, akkor arra az időre kap-e fizetést és ha igen, akkor azt ugye túlórában számoljuk el?
Az tiszta, hogy ha hétvégén utazik, és nem dolgozik, akkor arra nyilván nem kap fizut.

efi99 # 2007.01.19. 15:25

"Az tiszta, hogy ha hétvégén utazik, és nem dolgozik, akkor arra nyilván nem kap fizut."
Ez még csak hagyján (bár, ha hétköznap kapok érte, márpedig kapok, már nem is olyan egyértelmű, hogy hétvégén miért nem. Pontosan ugyanannyit "dolgozom" vele a cég érdekében, mint egy hétköznapi utazással). Az már nem annyira vidám dolog azonban, amikor az emberfia szombat este hazatér az 1 hetes kiküldetésből, vasárnap délelőtt pedig indul a következőre, hogy hétfő reggelre ott legyen. Mindezt 0 Ft-ért, hétvégén 0 óráért (pedig hétköznap emiatt nyilván nem lesz minusz óra, hétvégén meg dupla koppanás van, érdekes.) és 0 szabadidőért. Szerintem ez is szabályozásra szorulna, de nincs sehol.

Cziky # 2007.01.19. 15:53

napidíjat kapsz ezekre a hétvégi napokra, vagy csak az utazásodat fizetik?

efi99 # 2007.01.19. 19:58

Utazás fizetve minden esetben. A napidíj azokra a napokra van fizetve, amire meghirdették ténylegesen a tárgyalássorozat pl hétfőtől-csütörtökig, akkor 4 nap, vagyis kvázi a tényleges munkaidő. A szépséghiba, hogy a hétfő az általában reggel 9, és ez csak előző napi utazással megy, erre viszont se napidíj, se szabadidőkompenzálás. A másik kedvencem, mikor mondjuk a delikvens hazajön pl. vhonnan szerdán v. csütörtökön (mert pl az utolsó nap hivatalos része délig tart), hazaér este 20-21-22-23 órakor (6-12 óra utazás után) akkor utána másnap 7:30-kor persze munkanap kezdődik...fölöttébb kipihenve persze.
Felettébb érdekes ezenfelül, hogy a belföldi - de csak ott - kiküldetéssel kapcsolatosan részletesen szabályozva és (mégiscsak a munkával összefüggő dolognak) elismerve szerepel a munkaidőn kívüli utazás, az - általában sokkal hosszabb - külföldre történő utazásnál meg nagyvonalúan átsiklanak, mindenki utazgasson csak a szabadideje terhére?

Victoria72 # 2018.06.06. 20:19

Tisztelt Szakértők!

A lányom egy debreceni informatikai multinál dolgozik, amelynek van Grazban is irodája. Mivel szeretne egy kicsit német nyelvterületen dolgozni (ill. német tudását anyanyelvi környezetben elmélyíteni) megkérdezte a főnökét még év elején, hogy a nyáron nem mehetne-e ki a grazi irodába 2-3 hónapra.
Semmi akadálya, hangzott a válasz, de most (az utazás előtt pár héttel) közölték vele, hogy a kiutazását és a szállását azt bizony magának kell majd fizetnie, cserébe megkapja az - osztrák törvények által előírt - osztrák iparági minimumbért.
Az a kérdésem, hogy korrekt ez így a munkáltató részéről? Kiküldetésnek számít ez a szituáció (nem a munkáltató, hanem a lányom akarta a külföldi munkavégzést)? Mi úgy gondoljuk, hogy ez kiküldetés, tehát járna a szállás és a kiutazás térítése is (napidíjról már nem is teszek említést...).

Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!

Kissné Horváth Viktória

nonolet # 2018.06.06. 20:55

Kérni aztán meg követelőzni... nem illendő.

Victoria72 # 2018.06.07. 12:04

Köszönöm a szakmai érvekkel alátámasztott válaszodat, kedves nonolet! :)

nonolet # 2018.06.07. 18:02

Tudod ez a dolog a kulturemberről szól.

Aki nem szemtelenedik el, ha teljesül a KÉRÉSE!

Ami alapvetően szívesség kérés volt.
Amit te nem hogy megköszönnél, hanem még elkezdesz követelőzni is.

Avagy nem az a fő kérdés, hogy jár-e...

Vadsuhanc # 2018.06.07. 18:31

Nem a munkáltató küldte oda, Ő kérte azért ezen el kellene gondolkodni.

Vagy ilyen feltételekkel nem nem vállalja és nem megy ki, dolgozik itthon.

Azért nem kell ehhez szakmaiság, mert a lányodat a munkáltató nem kötelezte a külföldi munkavégzésre az Ú akarata és ezáltal a kinti munkavégzés feltételeit vagy elfogadja vagy sem.

Igaza van nonoletnek.

nonolet # 2018.06.08. 08:21

Nyilván a cég pedig magától is megadja a törvényi minimum dolgokat...

Egy több hónapos anyanyelvi nyelvtanulás SOKBA kerülne! amúgyis.

Miközben a munkaerő csökkent értékű.

Mert

  • nem beszél-ért igazán jól, hisz tanulni megy
  • kezdő az új helyen, pláne az új munkakörnyezetben

Mire betanulna, akkora meg várhatóan haza jön.

Persze a cég oldaláról is lehetőség ez.

Mert ha kell itthon IS a nyelv, akkor jól jár a cég is.

Ha netán beválik kint és marad végül, akkor meg pláne jól járhat a cég is esetleg...

KoZso # 2018.09.07. 12:58

Tisztelt Fórumozók!

Magyarországon dolgozom egy amerikai cég leányvállalatánál. A cég 44 munkanapra a németországi telephelyére vezényel.

A magyarországi telephelyen munkaidő keretben került sor a foglalkoztatásomra. Kérdésem, hogy a munkaidő keret Németországban történő munkavégzésem során folytatódik, vagy ott ha sor kerül napi 8 óra, heti 40 óra feletti munkavégzésre, akkor az a túlmunkavégzés szabályai szerint kerül elszámolásra?

Előre is köszönöm a válaszokat!

wers # 2018.09.08. 07:38

Ahogy megállapodtok. Lehet így is,úgy is. Én kiküldetést külön számolnám.

wers # 2018.09.08. 07:40

Ne fejetsd el, a ki és visszaút is munkaidő.

alfateam # 2018.09.08. 13:50

A Munka törvénykönyve (Mt.) szerint nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás ideje. Jól látszik, hogy nem csak a munkaszerződés szerinti munkahelyre történő utazás idejét, hanem általában a tényleges munkavégzés helyére való eljutás időtartamát nem tekinti munkaidőnek a törvény. Furcsa, de ez akkor is így van, ha a munkát - kiküldetés keretében - nem a szerződés szerinti munkahelyen kell felvenni, és ezzel jelentősen nő az utazási idő.

wers # 2018.09.08. 14:28

Valamiért nagyon utálsz. De ez nem gátolgat abban, hogy gondolkodj.

alfateam # 2018.09.08. 16:33

Az utazás nem munkaidő

Mivel az utazási idő nem munkaidő, ebből következik, hogy erre az időszakra munkabér fizetési kötelezettsége sincs a munkáltatónak. Bár a régi Mt. a belföldi kiküldetések esetén a munkaidőn kívül eső utazási időre a személyi alapbér 40 százalékát biztosította a munkavállalónak, ilyen előírást a hatályos jog 2013. január 1-je óta már nem tartalmaz.
Csak-hogy lásd mennyire utállak...:)))

wers # 2018.09.08. 19:52

nem tudom honnan idézed, de érdekel

alfateam # 2018.09.08. 20:04

Ugyan-már, érd be a saját ismereteiddel, hiszen azt képzeled az a biztos...

Rexor # 2018.09.09. 11:06

Alapesetben igaza van alfateam-nek, annyi pontosítással, hogy munkaszerződés tartalmazhat eltérő (a munkavállaló számára kedvezőbb) rendelkezést.

wers # 2018.09.09. 11:18

Hát a munkaszerződésem nem. Talán maga a kiküldetés. Na meg a legutóbbi bérjegyzék. Az "utazgatást" munkaidőként számolták.

efi99 # 2018.09.12. 18:17

Külföldi kiküldetésre/ről való utazás nem munkaidő. A munkavállaló ingyen és saját szabadidejében, kedvtelésből utazgat akár egész napokat. Ha pedig ez hétköznap történik, akkor meg mínusz órája lesz, aztán csipkedheti magát, miután megjött. Ez sajnos tényleg így van és nem zavar senkit azok közül, akik ezen változtathatnának.

gerilege # 2018.09.13. 10:08

Akinek nem kompenzálja a cég a külföldi utazást, és kötetlen munkarendben van, az azt tudja még csinálni, hogy egyszerűen beoszt magának arra a napra, amikor utazik, annyi munkaidőt, amennyi az utazási idő. Így máris munkaidőben utazik, fizetésért. De ezt csak az tudja megcsinálni, akinek teljesen átengedte a munkáltató a beosztás jogát.