Hőségriadó és munkahelyi hőmérséklet

számoljunk gyorsan egyet visszafelé, kiindulva a munkahelyi léghőmérséklet 27 fokos értékéből.
Feltételezzük a legrosszabb légsebességi forgatókönyvet, hogy bent áll a levegő, tehát a légsebesség 0 m/s.
A nedves hőmérsékletnek ekkor legfeljebb 22 foknak szabad lennie, ekkor éri el a számított EH a 24 fokot. Ezt a benti levegő 64,5% relatív páratartalomnál haladná meg, ami kb 16,61 g/m2 abszolú páratartalmat jelent.
Ugyanez az abszolút páratartalom a kinti kb. 32 fokos levegőben 49%-ot; 38 fokos levegőben 36%-os páratartalmat jelentene (jellemzően 20-30% közötti a meleg, száraz, nyári levegő páratartalma).
Tehát bármilyen furcsán hangzik is, a 27 fokos benti léghőmérséklet mellett csak egy kiadós zápor utáni napsütéses-párás idő nyomná fel a munkahelyen az EH értéket 24 fok fölé, egyébként ilyen száraz időben egészen biztosan 24 fok alatti a számított EH érték.

mérnökként, nem jogászként reagálok, remélem, kimerítő a válasz.
A hivatkozott határérték a 3/2002. SZCSM-EÜM együttes rendeletből származik, és az effektív hőmérsékletre vonatkozik.
https://njt.hu/…2002-3-20-85
Fontos megjegyezni, hogy ez olyan határérték, amely fölötti munkahely esetén a munkáltatónak bizonyos munkavédelmi kötelezettségei keletkeznek. Ehhez legalább 4 különböző módon mért értékre van szükség: 1) léghőmérséklet (ez a 27 oC, bár nem tudni, hiteles-e a mérő) 2) nedves hőmérséklet 3) légsebesség. A jogszabály korrigált effektív hőmérséklet meghatározását is lehetővé teszi (KEH - szintén 24 oC a jogszabályi érték), ehhez egy 4) glóbuszhőmérővel mért hőmérsékletre is szükség van.
A KEH/EH számítás alapja az, hogy a levegő nedvességtartalmától, valamint a légmozgás sebességétől is függ, mennyire hatékony az emberi szervezet verejtékezés során történő hűtése. Egy többváltozós nomogram (~diagram) alapján lehet meghatározni, hogy adott mérési értékekhez mekkora számított (K)EH érték tartozik (a rendelet 1., ill. 2. ábrája) Magasabb páratartalmú munkahelyen nem tudja magát hűteni az emberi szervezet úgy, mint alacsonyabb páratartlamú helyen. Természetesen a ruházat minősége (test borítottsága) is számít, ezért van két nomogram. A mérési módszertan tehát nem közvetlenül a páratartalmat határozza meg, hanem az azonos mérési ponton a léghőmérő-nedves hőmérő közti hőmérsékletkülönbséget.
A nedves hőmérő zsákjára egy vízzel átitatott vattát tesznek, és állandó légáram mellett párologtatják a vattából a vizet. A párolgás hőt von el, ezért a nedves hőmérő mindig kevesebb értéket fog mutatni, mint a léghőmérő. Minél nagyobb a különbség a nedves és léghőmérő által mért érték között, annál kisebb a páratartalom. Minél kisebb a páratartalom, annál kisebb lesz a (K)EH érték.
A glóbuszhőmérő pedig a sugárző hőt méri (a hőmérő zsákját egy fekete fémgömb veszi körül), olyan munkahelyeken van jelentősége, ahol hőforrás van. Hiszen hiába van szellőztetés egy kemence mellett, az ontja magából a sugárzó hőt infravörös hullámok formájában. Ilyen esetben a glóbuszhőmérő nagyobb hőmérsékletet mér, mint a léghőmérő. A magasabb glóbuszhőmérséklet pedig a számított KEH értéket növeli
És ugye számít a légmozgás is, hiszen a nagobb "szél" is segíti a párolgást, tehát csökkenti (K)EH értéket.
Mindezek a mérések olyan eszközözkkel történnek, amelyeket laikusok nem használnak.

Az interneten elérhető egy kalkulátor, amelyben megadhatóak ezek az értékek, a forráskódot nem ismerem, de bízom benne, hogy a jogszabályi nomogram alapján függvényezett számítás történik a háttérben.
https://nb-iot.compargo.hu/

Tisztelt jogászok!
Az lenne a kérdésem, hogy a munkahely hőmérsékletéhez - a törvényben megfogalmazott - "munkahelyi klíma a 24 °C (K) EH értéket meghaladja." értéket egy laikus hogyan tudja mérni, vagy mi alapján kellene kiszámítani?
Mert adva van egy munkahely, ahol a hőségriadó vagy pl a belső hőmérő által mutatott 27 Celsius értéktől függetlenül semmilyen a törvény által meghatározott, a dolgozókat védő intézkedést nem biztosítanak.