Alkalmi foglalkoztatás 2010.04.01 - től

Tisztelt fórumozok!

Az alábbiakban szeretném a segítségeteket kérni!

Mivel 04.01-től már szigorú számadású jelenléti ív kell az alkalmi foglalkoztatásnál- lehet-e az ehhez szükséges a nyomtatványt már kapni a nyomtatványboltokban? -
vagy az internetről letöltött jelenléti minta is elég?

Mit kell tenni akkor, ha mondjuk az előző délután bejelentett munkavállaló másnap reggel( betegség, v . valamilyen más ok miatt mégsem tud jönni dolgozni?

Ünnepnapokon lehet-e alkalmazni a bejelentett illetve alkalmi munkavállalót?

Elektronikus úton melyik nyomtatványon kell őket bejelenteni?

Köszi

Fórumozó!

Az én kérdéseim is megegyeznek az előttem lévőével.

Plusz:
Az utánuk fizetett járulékot hova (melyik bankszámlaszámra ) kell utalni?

Köszönöm

Végül is még 1,5 napunk van a törvény életbelépéséig:)
Szóval: innen-onnan összeszedett információim alapján lesz egy 10T1041E jelű nyomtatvány a bejelentéshez (még nincs fenn az APEH honlapján).

A jelenléti ív vezetésével kapcsolatos szabályok megsértése miatt 2010. június 30-ig jogkövetkezmény nem alkalmazható (még nincs szig. szám. jelenléti)88/2010(III.26) korm. rendelet 14-es par.

Lehetőség lesz a bejelentés törlésére, amennyiben nem jön létre a munkavégzés.

Az én kérdéseim sokasodnak azzal, hogy pl. egy vasárnap alkalmi munkát vállaló munkavállaló kifizetése hogyan történik? Hiszen az egyszerűsített közteherviselés (30%) a mi esetünkben nem alkalmazható, tehát minden munkavállalót, munkáltatót terhelő járulékot is számfejteni kell. Na, megnézem, ahol pl. vasárnap este lázasan számfejteni fognak.

Ennyire összegányált törvényt még nem is láttam.
Így legyünk jogkövetőek.

Köszönjük a gyors választ!

Lényeges változás az is, hogy az alkalmi munkavállalói könyvbe tett bejegyzések helyett április 1-jétől az állami adóhatósághoz kell az egyszerűsített foglalkoztatás tényét és a munkaviszonnyal kapcsolatos főbb adatokat bejelenteni, mégpedig általában a munkavégzés megkezdése előtt. Fontos azonban, hogy növénytermesztési idénymunka esetén a bejelentést elegendő a tárgyhónapot követő hónap 12-éig megtenni.

A munkáltató a bejelentési kötelezettségének főszabály szerint elektronikus úton, a 10T1041E jelű nyomtatványon köteles eleget tenni, de az háztartási munka, illetve növénytermesztési idénymunka esetén akár telefonon is teljesíthető. 2010. július 1-jétől pedig lehetőség lesz az SMS-ben történő bejelentésre is.

A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő adatokról általános szabály szerint havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles a ’08-as nyomtatványon bevallást benyújtani és ugyanezen időpontig kell az adóelőleg- és a járulékfizetési kötelezettségének is eleget tennie. Ha azonban a munkáltató nem kötelezett elektronikus bevallásra, akkor a különböző típusú idénymunkák, illetve a háztartási munka (ha a foglalkoztatás legfeljebb 31 napra kötött munkaszerződés alapján történik és a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a 10 munkanapot nem haladja meg) esetén azt is választhatja, hogy a bevallási kötelezettségét nem havonta, hanem évente egyszer, a tárgyévet követő év január 12-éig teljesíti akár elektronikus úton, akár papíralapon. A közterheket azonban a tárgyhót követő hónap 12. napjáig ilyen esetben is meg kell fizetnie.

Még annyi lenne a kérdésem Okoska, hogy ez a rendelet nem csak a mezőgazdasági munkára vonatkozik?
Mi építőiparban tengődünk.
Előre is köszönjük!

Angie6!

Az egyszerűsített jelenléti ívet, valamint az egyszerűsített munkaszerződés mintát itt megtalálod:

http://www.munkaugyiforum.hu/…v-minta-2010

Sajnos a munkáltató bejelentési kötelezettségéhez az elektronikus úton is benyújtható 10T1041E jelű nyomtatványt még én sem találtam meg az APEH honlapján :(

Helyesbítek! A nyomtatvány most jelent meg az APEH oldalán!

Jó tudni!

87/2010. (III. 26.) Korm. rendelet az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon történő bejelentéséről

Az alkalmi munkavállalói könyvet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény alapján 2010. április 1-jétől az egyszerűsített foglalkoztatás váltja fel. Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatokat telefonon kell bejelenteni, a kormányrendelet alapján a 185-ös, országon belül helyi tarifával hívható hívószámon.

(A rendelet a telefonos bejelentések eljárásrendjének meghatározása mellett módosította a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendeletet és a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet is. A módosítások értelmében az egyszerűsített foglalkoztatás esetében (a munkaköri alkalmassági vizsgálat helyett) választható, egy évig érvényes foglalkoztathatósági szakvéleményezés díja 3000 Ft/fő/eset.)

Jó tudni II.

88/2010. (III. 26.) Korm. rendelet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény növénytermesztési idénymunkára vonatkozó egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A rendelet az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben a növénytermesztési idénymunkára vonatkozó különös szabályokat tartalmazza, így pl. a növénytermesztési idénymunkára vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozó növénytermesztési termékek, valamint a közteherelőleg megállapításánál figyelembe veendő fajlagos munkaidő szükséglet meghatározását, továbbá a közteherelőleg fizetés választásának bejelentésével, a közteherelőleg megállapításával, befizetésével és a jelenléti ív tartalmával kapcsolatos rendelkezéseket.

Kedves Fórumozók!
Nem tudom pontosan értelmezni a törvény bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos részét.
Jól gondolom, hogy pl. ha heti 3 napot dolgozik a munkavállaló, akkor is elég egyszer bejelenteni, és jelenléti ívet vezetni, valamint havonta bevallani és befizetni a járulékot? Tehát nem kell mindig be- és kijelenteni.
A választ előre is köszönöm.

Jó tudni:

Egyeszerűsített foglalkoztatás

Mit és hogyan ellenőriznek a munkaügyi felügyelők?
OMMF összefoglaló

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. CLII. törvénnyel (Eftv.) a jogalkotó azt kívánja – ellenőrzési szempontból – elérni, hogy megszűnjenek az alkalmi munkavállalói könyvvel megvalósítható és a vizsgálati tapasztalatok szerint megvalósult visszaélések, visszaszoruljon az ily módon elterjedt fekete foglalkoztatás.

A munkaügyi hatóság tavaly 31 431 ellenőrzést végzett, és ennek során 186 327 munkavállalót érintő jogsértést talált. Közülük 56 206-ot bejelentés nélkül foglalkoztattak.

A feltárt feketefoglalkoztatás hozzávetőleg kétharmada AM könyvvel történt visszaélésekből adódott.

Az új szabályozással, vagyis az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. CLII. törvénnyel (Eftv.) a jogalkotó azt kívánja - ellenőrzési szempontból - elérni, hogy megszűnjenek az alkalmi munkavállalói könyvvel megvalósítható és a vizsgálati tapasztalatok szerint megvalósult visszaélések, visszaszoruljon az ily módon elterjedt fekete foglalkoztatás.

Az egyszerűsített foglalkoztatás jogszerűségének ellenőrzéséről
• A papíralapú AM könyv kitöltését felváltja a bejelentési kötelezettség, melyet a munkavégzés megkezdését megelőzően kell megtenni (ugyanúgy, mint a hagyományos, Mt. szerinti munkaviszonynál). Ez főszabály szerint azt jelenti, hogy - a növénytermesztési idénymunka kivételével - bármely rövid idejű munkavégzés esetén a jogviszony létesítését a munkáltatónak be kell jelentenie az adóhatóságnak. Ebből következően a munkaügyi felügyelő ellenőrizni tudja, hogy a munkáltató legalizálta-e a foglalkoztatást. Az egyszerűsített foglalkoztatásnál is immáron lehetségessé váló elektronikus, adóhatóság felé történő bejelentés nem újdonság, ez a forma a hagyományos munkaviszonyhoz kapcsolódó bejelentés esetén is fennáll és az adóhatóság információi szerint gördülékenyen működik.
•

A bejelentési kötelezettség mellett az ellenőrzést segíti az is, hogy a munkavállalóval munkaszerződést (un. blankettaszerződést) kell kötni. Ez tartalmazza - a bármely munkaszerződésben rögzítendő adatokon túl - azt is, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásnak mely formájában állapodtak meg a felek, például, hogy mezőgazdasági idénymunkáról vagy alkalmi foglalkoztatásról van-e szó.
•

Ha nem szükséges munkaszerződést kötni - növénytermesztési idénymunka vagy alkalmi munka esetén maximum 4 napos foglalkoztatási időtartamig - akkor egy speciális jelenléti ívet kell vezetnie a munkáltatónak (ez szigorú számadású nyomtatvány), amely az ellenőrzés számára ugyancsak alátámasztja a foglalkoztatás tényét.
•

Az ellenőrzés változatlanul kiemelkedően fontosnak tekinti a munkavállalók nyilatkozatát. Ebből ugyanis a szerződés vagy a jelenléti ív hiányában is kiderül az, hogy a felek esetleg az Mt. szerinti munkaviszony létesítésében állapodtak meg, de a munkáltató a kedvezőbb adózású egyszerűsített foglalkoztatásra jelentette be munkavállalóját.
Az egyszerűsített foglalkoztatás esetei és az azokhoz kapcsolódó kötelezettségek

Egyszerűsített foglalkoztatás formája

Blankettaszerződés szükségessége
Bejelentési kötelezettség
A jelenléti ív szerepe
Növénytermesztési idénymunka egybefüggő 30 napig nem kell tárgyhót követő 12-éig Jogviszony fennállásnak bizonyítása - Eftv szerinti jelenléti ív kell
Növénytermesztési idénymunka egybefüggő 30 napot meghaladja kell (ha munkavállaló kérte, akkor 30 nap alatt is kell) tárgyhót követő 12-éig Mt. 140/A. § szerinti munkaidő-nyilvántartási kötelezettség
5 napnál rövidebb - azaz 4 napos foglalkoztatás (alkalmi, mezőgazdasági - idegenforgalmi idm;) nem kell Bejelentés van (munkavégzés előtt) Jogviszony fennállásnak további bizonyítása
Eftv szerinti jelenléti ív kell
5 vagy 5 napnál hosszabb foglalkoztatás ( mezőgazdasági - idegenforgalmi idm;) kell Bejelentés van (munkavégzés előtt) Mt. 140/A. § szerinti munkaidő-nyilvántartási kötelezettség
5 vagy 5 napnál hosszabb alkalmi foglalkoztatás kell Bejelentés van (munkavégzés előtt) Nincs Eftv és Mt. 140/A. § szerinti munkaidő-nyilvántartási kötelezettség
Háztartási munka 5 vagy 5 napnál hosszabb kell Bejelentés van (munkavégzés előtt) Nincs Eftv Mt. 140/A. § és Eftv 3. § (7) szerinti munkaidő-nyilvántartási kötelezettség
A növénytermesztési idénymunka ellenőrzéséről
A mezőgazdasági ágazatra (idénymunkára) különösen jellemző volt az AM könyvvel történő - jogsértő - foglalkoztatás, ezért e terület vizsgálata változatlan lesz, hiszen 2009-ben az összes ellenőrzés 6%-a esett a mezőgazdaságra, de a feketemunkások 10%-a ebben az ágazatban volt fellelhető.

A munkaszerződést csak akkor kell megkötni, ha azt a munkavállaló kéri, vagy a foglalkoztatás egybefüggő időtartama meghaladja a 30 napot. A munkáltatónak a bejelentési kötelezettségét a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell teljesítenie.

Az ellenőrzés ebben a körben vizsgálhatja a speciális jelenléti ív kitöltését, illetve a tárgyhót követő 12-edike után azt a tényt, hogy a munkáltató bejelentette-e az ellenőrzés időpontjában munkavégzés közben talált, illetve a jelenléti íven szereplő munkavállalókat.

A munkáltatók számára további könnyebbség az is, hogy a bejelentést telefonon is megtehetik, ezen a módon egyszerre 3 munkavállaló jelenthető be.

A munkaügyi vizsgálat hatásköre és lehetséges jogkövetkezményei

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény /Eftv./ tételesen megjelöli azokat az Mt. előírásokat, amelyeket az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni, továbbá azokat is, amelyeket speciálisan a háztartási munka és az alkalmi foglalkoztatás kapcsán nem kell figyelembe venni (pl. az egyszerűsített foglalkoztatás körében nem irányadóak a munkaerő-kölcsönzés szabályai vagy alkalmi munkavállalásnál a munkaidő-nyilvántartás szabályai.).

A munkaügyi felügyelő főszabály szerint a jogviszony rendezettségét vizsgálja, vagyis a munkaszerződés és/ vagy a jelenléti ív, valamint a bejelentés teljesítését. Ha itt jogsértést talál az eljáró felügyelő, akkor nincs mérlegelési jogköre, a Munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény értelmében köteles bírság kiszabásáról rendelkeznie. A munka és pihenőidővel, illetve a munkabérrel (minimálbér, garantált bérminimum) kapcsolatos jogsértések esetén ugyancsak kötelező bírságot kiszabnia.

Jó tudni:

Az OMMF 2010. február havi Munkaügyi Hírlevele

Az egyszerűsített foglalkoztatásról

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2010. április 1-ei hatállyal bevezeti az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) fogalmát, ezzel egyidejűleg az 1997. óta létező alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás megszűnik.

1. Fogalmak

Az Eftv. 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy egyszerűsített foglalkoztatás

1. természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára,
2. kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által,
3. mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy
4. alkalmi munkára

létesíthető.

A törvény a 2. §-ában értelmezi a fenti fogalmakat, eszerint:

1. háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony,
2. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a harmincegy napot, egy naptári éven belül pedig a kilencven napot,
3. növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a 2. ponttól eltérően a harmincegy napot meghaladhatja,
4. idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka,
5. alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között

1. legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
2. egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és
3. egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig

létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

B) A jogviszony létesítése

1. Fő szabály
Egyszerűsített foglalkoztatás céljából a munkaviszonyt az Eftv. 1. számú melléklete szerinti, alábbi tartalmú szerződés megkötésével kell létesíteni:

Egyszerűsített munkaszerződés
Munkáltató neve, megnevezése:
székhelye,
lakóhelye:
Adószáma:
Munkavállaló neve, születési családi és utóneve(i):
születési helye,
ideje:
anyja születési családi és utóneve(i):
lakóhelye:
TAJ-száma:*
adóazonosító jele:*
Egyszerűsített munka jellege: Természetes személy háztartásában végzett
munka: Alkalmi munka: Idénymunka:
Munkakör: ........................................................................................................
Munkaviszony kezdete: .......... év ........... hó ....... nap Munkaviszony
megszűnésének napja: ..... év ........... hó .... nap
Alkalmi munka esetén a ledolgozott munkaórák
száma/nap (naponként):* ......; .......; .......; .......; .......; Rendes munkaidő: .... óra/nap
Személyi alapbér (bruttó): .................. Ft/hó vagy
......... Ft/nap, összesen:
................. Ft
a munkaviszony teljes idejére
Munkavégzési hely:
Kelt: ....................., .............. év .............. hó .......... nap
.............................
munkáltató .............................
munkavállaló

* Legkésőbb a bejelentési kötelezettség teljesítésekor kell kitölteni.
Határozatlan időre kötött munkaszerződés alapján folytatott háztartási munka kivételével.
* Legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor kell kitölteni.

2. Eltérések

1. 5 naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése nem kötelező, de a bejelentésre, illetve a jelenléti ívre vonatkozó, későbbiekben kifejtett rendelkezéseket ebben az esetben is alkalmazni kell.

2. Növénytermesztési idénymunka esetén további könnyítés, hogy a munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a harminc napot meghaladja.

3. Korlátozó szabályok

1. Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn.
2. Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.
3. Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.
4. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § a) pontja által meghatározott harmadik országbeli állampolgár - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével - kizárólag
5. mezőgazdasági idénymunka, valamint
6. a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka

keretében foglalkoztatható egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony alapján.

4. Jelenléti ív

Ha a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, a munkáltató - kivéve a természetes személy munkáltatót a háztartási munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás vonatkozásában - az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókról az Eftv. 2. számú melléklete szerinti alábbi

Munkáltató neve, megnevezése:
székhelye,
lakóhelye:
adóazonosító jele:
Munkavállaló adatai Munkaidő* Munkakör Munkabér Munkavállaló aláírása
a munka-
végzés meg-
kezdésekor a munka-
végzés be-
fejezésekor
neve, születési
családi és
utóneve(i):
születési helye,
ideje:
anyja születési
családi és
utóneve(i):
lakóhelye:
TAJ-száma:
adóazonosító jele:

* A munkavégzés napja, valamint a munkaidő kezdete és vége óra szerint megjelölve, továbbá a ledolgozott órák száma.
A ledolgozott munkaidőnek megfelelően, Ft/nap.

jelenléti ívet vezet, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír. A jelenléti ív foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak minősül, annak a munkavégzés megkezdéskor történő aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt a tárgyévet követő ötödik év végéig köteles megőrizni. A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány.

C) Közteherfizetés

Fő szabály

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Eltérések
I.

A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre

1. természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végző személy legfeljebb harmincegy napra kötött munkaszerződés alapján történő foglalkoztatása esetén, feltéve, hogy a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a tíz munkanapot nem haladja meg, valamint
2. a korábbiakban definiált mezőgazdasági, növénytermesztési, idegenforgalmi idénymunka esetén

az Szja.tv. és a Tbj. rendelkezéseit az Eftv. 8-10. §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Eszerint:

I/a.

Ezen eltérések (könnyítések) értelmében a munkáltató a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér harminc százalékával megegyező összegű közterhet fizet.
Ennek megfizetésével nem terheli

1. a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
2. a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

I/b.

Az I. pontban ismertetett foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha

1. külföldi személy vagy
2. egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy
3. az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja.tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, az Szja.tv. szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.

I/c.

A munkáltató nem fizet közterhet, ha

1. a munkavállaló a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaira történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és
2. az Eftv. 12. § (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik.

I/d.

Amennyiben a munkáltató legfeljebb évi 10000 munkaórában növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz munkavállalókat, a közteherfizetés korábban kifejtett szabályai helyett választhatja azt, hogy a tárgyév július 12-éig közteherelőleget fizet. A munkáltató ezen választását a foglalkoztatás megkezdése előtt, de legkésőbb tárgyév május 15-éig az állami adóhatóságnak be kell jelentenie.

D) Ellátásra való jogosultság

1. Az I. pontban ismertetett foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e törvény szerinti foglalkoztatása alapján

1. nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak,b) nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

2. A nyugdíj és az álláskeresési ellátás számításának alapja az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem összege.

3. Az I/c. pontban említett személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.

E) Bejelentés

Egyszerűsített foglalkoztatás estén a munkáltatót az illetékes elsőfokú hatóság felé a munkavégzés megkezdése előtt fennálló bejelentési kötelezettség terheli az Eftv. 12.§ (1) bekezdése által meghatározott tartalommal (növénytermesztési idénymunka esetén a bejelentési kötelezettséget a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell teljesíteni).

A bejelentést a munkáltató választása szerint

1. a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, elektronikusan kell megtenni,
2. mobil rádiótelefonon internet-szolgáltatás nélkül is futtatható külön alkalmazással is teljesíteni lehet (2010. július 1-től),
3. magánszemély munkáltató háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén telefonon is teljesíteni lehet (a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül).

Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így különösen a munkaidő változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) általános szabályait kell alkalmazni.

F) Bevallás

Fő szabály
A munkálattó a bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdésének megfelelően az ott meghatározott adattartalommal, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig teljesíti.

Eltérés

Az I. pontban ismertetett foglalkoztatás esetén a munkáltató választhatja azt, hogy a bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal évente egyszer, a tárgyévet követő év január 12-éig teljesíti.

G) További lényeges szabályok

1. Az Eftv 4. §-a kimondja, hogy egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az Eftv-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az Mt. szabályai tehát eltérő rendelkezés hiányában egyszerűsített foglalkoztatás is alkalmazandók.
2. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas, a munkavállaló esetleges testi vagy egészségügyi fogyatkozása a biztonságos munkavégzést és a munkavállaló testi épségét nem veszélyezteti.