munkahelyi ártalom ?

Úgy értettem ezt az egészet hogy most hiába megyek el táppénzre, utánna ha visszamegyek megint nem fog menni a munka mert megint beteg leszek tőle.

Vagyis munkahelyet kell váltanom. De most lenne másik ajánlat amit nem kéne szalasztani, de a kézfájdalom ( mármint ügy) lehet meghiúsítaná ezt is.

Akkor az új helyről gondolom már nemhogy 100%-os de semmilyen táppénz nem jár?

Mert jelenlegi helyemen 2 éve dolgozom, de ha most felmondok és átmegyek máshova de ott nem tudok dolgozni mert még mindig fáj a kezem akkor a jog mit mond?

Sehonnan semmi nem jár akkor ha innen mint károsító helyről felmondok?!

Ez egy gyár, bármikor kisétálhatok, nincs felmondási idő meg ilyenek.
Az új munkahelyen kevésbé kellene használni a kezem, de csak most van felvétel.

Egyetlen dolog miatt tétovázok: ha az új helyen sem bírom mert esetleg műteni kell.. na akkor mire számíthatok?

„Köszönöm a választ!

Egyenlőre kivárni akarok, nem akarok a munkáltatóra és magamra ellenőröket szabadítani. De viszont elakarok menni és muszáj is elmennem betegszabadságra.

Nade ha én közben felmondok, munkahelyet váltok stb és az új munkahelyen derül ki hogy nem bírok dolgozni az előző munkahely okozta károsodás miatt akkor olyankor is jogosult vagyok valamire?
”
„Táppénzt az általános szabályok szerint kaphat, azonban nem hiszem, hogy jó szemmel fogják nézni, ha próbaidő alatt keresőképtelen állományba kerül.
”
„Tehát amíg le nem zajlik ez az ügy érdemes, szabad táppénzre menni bármilyen ürüggyel, netalántán közös megegyezéssel felmondani?
”

Pontosan milyen ügye? Most írta, hogy nem kíván a jogszabály által kínált lehetősséggel élni.

Táppénzre akkor jogosult, ha az orvos keresőképtelenné nyilvánítja és fennnáll a jogviszonya. Az "érdemes-e" kérdésre egzakt választ adni nem lehet, ezt Önnek kell eldönteni.

Közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetését természetesen kérheti, de azt a munkáltató nem köteles elfogadni.Ez esetben munkaviszonyát felmondhatja.

Nemakarnám őket otthagyni, de most a fájdalom minden munkakörben elviselhetetlen.

Köszönöm a választ!

Munkaköri leírás csak általánosságban tér ki a dolgokra, de azt pl nem tartalmazza hogy ki éppen melyik műtyűrt, vagy csavart csavarja, tehát azt nem tartalmazza a szerződés hogy azon belül hogy összeszerelő ki mit csinál pontosan. Sőt bárki bármit csinálhat, csak itt nálunk általában mindenkinek fix helye van.

Egyenlőre kivárni akarok, nem akarok a munkáltatóra és magamra ellenőröket szabadítani. De viszont elakarok menni és muszáj is elmennem betegszabadságra.

Nade ha én közben felmondok, munkahelyet váltok stb és az új munkahelyen derül ki hogy nem bírok dolgozni az előző munkahely okozta károsodás miatt akkor olyankor is jogosult vagyok valamire?

Tehát amíg le nem zajlik ez az ügy érdemes, szabad táppénzre menni bármilyen ürüggyel, netalántán közös megegyezéssel felmondani?

„Csuklósbusz 2017.05.21. 08:39

üdv!

Gyárban dolgozom, kiszámoltam hogy van amikor napi akár 40 ezer kézmozdulatot teszek, ezek között van szorítás, nyomás, illetve ütés is.
Mert van amikor ütni kell a készüléket hogy össze tudjam rakni tehát igen nagy terhelést kap a kezem.
Szalagmunka, napi 3-5 ezer készülék legyártásával.

Ilyen darabszámok mellett nem cserélgetik az embereket, minnél tovább végzed ugyanazt a munkafolyamatot, annál gyorsabb leszel. Nomeg ettől egyoldalú terhelést kap a szervezet amitől tönkremegy. Nagy a fluktuáció, de én már régóta bírom mert viszonylag jól fizetnek.

De sajnos most viszont lassan munkaképtelen leszek, nagyon fájnak a kezeim, carpalis alagút szindróma a gyanú illetve porckopások is. Szakorvosi vizsgálatokra hónapos a várólista, de addig már nem bírom.

Van erre esély hogy 100% táppénz legyen? Mert olvastam hogy szigorú a kivizsgálás és a feltételek.
Nomeg többféle modellt gyártunk, van amelyiket könnyű összeszerelni, van amelyiket meg kézzel kell feszegetni, ütögetni.
Arra pedig semmilyen írásos bizonyíték nincs hogy milyen pozícióban dolgozom.

Mert gyakorlatilag 100% hogy munkahelyi ártalom végett ment tönkre mindkét kezem, nade ezt bizonyítani nehéz.

Mit tegyek? Várjak amíg le nem mennek a szakorvosi vizsgálatok, vagy most menjek el táppénzre? Már áthelyeztek más pozícióba mert jeleztem a problémát, de a fájdalom nem szűnik így sem.

”

T. Kérdező!

„Arra pedig semmilyen írásos bizonyíték nincs hogy milyen pozícióban dolgozom.
”

Munkaköri leírás???

A TB jog ismeri az un. foglalkozási megbetegedés fogalmát.

Amíg a baleset egy hirtelen külső hatás, addig a foglalkozási megbetegedésnél az ártalom hosszabb időn keresztül alakul ki.

(Pl. bányászoknál a portüdő megbetegedés, vagy az azbesztgyárban az azbesztózis, ill. a légkalapácsot használó dolgozóknál az izületi kopás stb.

De foglalkozási megbetegedés lehet a vadászoknál, gombavizsgálóknál a kullancs csípés, illetve annak következményei.)

A foglalkozási megbetegedés tényét a házi/kezelő orvosnak kell jelezni, aki az előírt formanyomtatványon a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál, mint munkavédelmi hatóságnál kezdeményezi a kivizsgálást.

Amennyiben a behatást foglalkozási megbetegedésként elismerik, úgy írásban, a rendelet 6. számú melléklete szerinti nyomtatványon értesítik a táppénz folyósító szervet, amely szerv azt TB szempontból üzemi balesetté köteles nyilvánítani.
Ezen határozat alapján a beteg jogosult –a munkaviszony megszűnése esetén is- legfeljebb 1 évig- 100%-os baleseti táppénzre.

Részletesen lásd az NM rendeletet és az OEP kifizetőhelyi tájékoztató 7.1.2. fejezetét. (215-216 oldal) itt:

http://www.oep.hu/…C22_11_1.pdf

http://www.neak.hu/…C22_11_1.pdf

(Természetesen nem garantálható, hogy ezt az esetet fogl. megbetegedésnek elismerik,.....)

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciók bejelentése

3. § (1) Az orvosi tevékenység körében észlelt, a 2. számú mellékletben szereplő foglalkozási betegségeta munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz mint munkavédelmi hatósághoz be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni.

A foglalkozási betegség és a fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálása

5. § (1) A foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíciós eset keletkezésének körülményeit a munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti személyek és szervek bevonásával vizsgálja ki.
(2) a foglalkozási megbetegedés körülményeinek kivizsgálásába a minisztérium orvos végzettségű kormánytisztviselőjét is minden esetben be kell vonni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint a bejelentés napjától számított legkésőbb 30 napon – különösen bonyolult esetekben 60 napon – belül intézkedni kell a további foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében.

(4) A kivizsgálás során figyelembe kell venni az Eüak. 4. § (4) bekezdésében, illetve 33. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(9) Betegség esetén, annak foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról az OTH 30 napon belül tájékoztatja a munkavédelmi hatóságot. A munkavédelmi hatóság a 6. számú melléklet szerinti nyomtatványon értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, ennek hiányában az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt.

(10) A munkavédelmi hatóság az OTH (9) bekezdés szerinti tájékoztatásának kézhezvétele után a vizsgálati lap egy-egy példányát a munkáltatónak, a munkavállalónak (halált okozó foglalkozási megbetegedés esetén a hozzátartozónak), a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, továbbá taj-számmal ellátva és a bejelentőlappal, valamint az OTH tájékoztatásával együtt az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére küldi meg.

(11) Amennyiben a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a vizsgálat vezetője köteles értesíteni a bejelentő orvost a kivizsgálás eredményéről.

6. § A munkaegészségügyi szabálytalanságok megszüntetésére, a hasonló esetek előfordulásának megelőzésére a munkavédelmi hatóság szükség esetén intézkedik. Közegészségügyi-járványügyi szabálytalanság észlelése esetén a munkavédelmi felügyelőség értesíti a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt.

Az OEP Főigazgatójának tájékoztatója szerint pedig:
http://www.oep.hu/…C22_11_1.pdf

7.1.2. Foglalkozási betegség fogalma
Baleseti táppénz nem csak üzemi baleset, hanem foglalkozási betegség esetén is
jár.

Az Ebtv. 52. § (3)-(4) bekezdése szerint foglalkozási betegség az a betegség,
amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett.

Magyarázat:

• A foglalkozási megbetegedés tényét a fővárosi/megyei kormányhivatal
Munkavédelmi és Munkaügyi szakigazgatási szervének Munkavédelmi
Felügyelősége állapítja meg, és az előírt nyomtatványon értesíti a
társadalombiztosítási kifizetőhelyet, illetve ennek hiányában az illetékes
EPSZSZ-t. (a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek
bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 5. §
(9) bek.)

Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, az
üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját
kell tekinteni.

A balesetek és a foglalkozási betegségek között egyes esetekben (pl.: ipari
mérgezésnél) nem lehet éles határvonalat húzni, mert kivételesen előfordulhat
az is, hogy a foglalkozási betegség is hirtelen heveny formában alakul ki.

Ezért tehát például a széndioxid által okozott mérgezés a körülményektől függően
éppen úgy lehet baleset, mint foglalkozási betegség. Ha egy adott esetben az
elhatárolásnak gyakorlati jelentősége van, a minősítés tekintetében csak alapos
vizsgálattal lehet állást foglalni. A baleseti táppénznél az elhatárolásnak csak
elméleti jelentősége van, ezért a továbbiakban - ha eltérő szabály nincs - üzemi
baleseten foglalkozási betegséget, sérültön pedig foglalkozási betegségben
megbetegedett személyt is érteni kell.
Amennyiben a kifizetőhely kézhez kapja a foglalkozási betegségek és fokozott
expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.)
NM rendelet 6. sz. melléklete szerinti „Értesítést”, úgy az abban foglaltak
szerint kell, hogy meghozza döntését, mérlegelési lehetősége nincs.
Előfordul, hogy a biztosított keresőképtelenségének ideje alatt derül ki, hogy a
keresőképtelenségét foglalkozási megbetegedés okozza.

A keresőképtelenség
kezdetén fel sem merül, hogy foglalkozási megbetegedésről van szó, így egyéb
keresőképtelenségi kód alapján — amennyiben a jogosultsági feltételek
fennállnak — táppénzt folyósítanak részére.
Amennyiben a keresőképtelenség
idején, vagy azt követően megérkezik az „Értesítés”, mely alapján a baleset
üzemiségét el kell ismerni, úgy meg kell állapítani a foglalkozási megbetegedés
orvosilag megállapított napját.

Ilyen esetekben meg kell keresni a
fővárosi/megyei Munkavédelmi és Munkaügyi szakigazgatási szervének
Munkavédelmi Felügyelőséget és rá kell kérdezni a foglalkozási megbetegedés
lehetséges kezdő napjára.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához
fordulhat.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Illetve munkahelyet szeretnék váltani pont amiatt hogy fizikailag nem bírom, de félek hogy az új helyen sem fogom bírni.

Ilyenkor ha az új helyről is kibukok akkor bukok mindent?

üdv!

Gyárban dolgozom, kiszámoltam hogy van amikor napi akár 40 ezer kézmozdulatot teszek, ezek között van szorítás, nyomás, illetve ütés is.
Mert van amikor ütni kell a készüléket hogy össze tudjam rakni tehát igen nagy terhelést kap a kezem.
Szalagmunka, napi 3-5 ezer készülék legyártásával.

Ilyen darabszámok mellett nem cserélgetik az embereket, minnél tovább végzed ugyanazt a munkafolyamatot, annál gyorsabb leszel. Nomeg ettől egyoldalú terhelést kap a szervezet amitől tönkremegy. Nagy a fluktuáció, de én már régóta bírom mert viszonylag jól fizetnek.

De sajnos most viszont lassan munkaképtelen leszek, nagyon fájnak a kezeim, carpalis alagút szindróma a gyanú illetve porckopások is. Szakorvosi vizsgálatokra hónapos a várólista, de addig már nem bírom.

Van erre esély hogy 100% táppénz legyen? Mert olvastam hogy szigorú a kivizsgálás és a feltételek.
Nomeg többféle modellt gyártunk, van amelyiket könnyű összeszerelni, van amelyiket meg kézzel kell feszegetni, ütögetni.
Arra pedig semmilyen írásos bizonyíték nincs hogy milyen pozícióban dolgozom.

Mert gyakorlatilag 100% hogy munkahelyi ártalom végett ment tönkre mindkét kezem, nade ezt bizonyítani nehéz.

Mit tegyek? Várjak amíg le nem mennek a szakorvosi vizsgálatok, vagy most menjek el táppénzre? Már áthelyeztek más pozícióba mert jeleztem a problémát, de a fájdalom nem szűnik így sem.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

(Sajnos az első hozzászólásban nem azt emelte ki, amit kijelöltem.)

A rendelet teljes szövegét és a foglalkozási megbetegedést megalapozó betegségek jegyzékét itt találja:

http://njt.hu/…/njt_doc.cgi?…

Álláspontom szerint Önök a 2. számú melléklet, FIZIKAI KÓROKI TÉNYEZŐK B7 Foglalkozással kapcsolatos egyéb fizikai kóroki tényező által okozott betegségekre hivatkozhatnak, de láthatja, hogy a kivizsgálásnak, elismerésnek szigorú szabályai vannak!

„mostmivan73 2016.07.14. 11:33
T fórumozók .Párom jelentkezett egy multi céghez felvették alkalmas orvosi eredménnyel.2 hét múlva a folyamatos terhelés miatt kialakult egy csomó az ujjában,ami lehetetlenné tette számára a munkát
.Folyamatos egyoldalú munka 4mp időközönkénti darabszámmal, csavarbetekerés kézzel"

Sürgősségire vittem ahol megröntgenezték sínbe tették neki. 1 hét múlva elvittem a reumatológiára majd a traumatológiára,komoly fájdalmai vannak ez miatt gyógyszert Fletron, injekciót kap heti 4 db de a csomó nem megy le .
Most lézeres kezelést és terápiát kap.az orvos jelezte neki hogy ezt a munkát felejtse el ha nem akarja elveszteni az ujját.
Közel másfél hónapja járunk orvostól orvosra. Amikor ez a probléma kialakult jelezte a műszak vezetőjének.
Sőt jelezte telefonon a munkaügyi osztálynak is hogy a munkahelyen alakult ki ez a baj .Azóta többször felhívták hogy mi van vele mert próbaidőn van és nem tudják mi lesz ha lejár a próbaidő.
Tudom hogy próbaidő alatt bármikor kirúghatják az embert,de úgy gondolom ez munkahelyi ártalomnak minősül.
Ha kirúgják tehetünk e valamit ?
Köszönettel Antal
”

Kedves Antal!

"Most akkor az van", hogy a TB jog ismeri az un. foglalkozási megbetegedés fogalmát.

Amíg a baleset egy hirtelen külső hatás, addig a foglalkozási megbetegedésnél az ártalom hosszabb időn keresztül alakul ki.

(Pl. bányászoknál a portüdő megbetegedés, vagy az azbesztgyárban az azbesztózis, ill. a légkalapácsot használó dolgozóknál az izületi kopás stb.

De foglalkozási megbetegedés lehet a vadászoknál, gombavizsgálóknál a kullancs csípés, illetve annak következményei.

A foglalkozási megbetegedés tényét a házi/kezelő orvosnak kell jelezni, aki az előírt formanyomtatványon a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál, mint munkavédelmi hatóságnál kezdeményezi a kivizsgálást.

Amennyiben a behatást foglalkozási megbetegedésként elismerik, úgy írásban, a rendelet 6. számú melléklete szerinti nyomtatványon értesítik a táppénz folyósító szervet, amely szerv azt TB szempontból üzemi balesetté köteles nyilvánítani.

Ezen határozat alapján a beteg jogosult –a munkaviszony megszűnése esetén is- legfeljebb 1 évig- 100%-os baleseti táppénzre.

Részletesen lásd az NM rendeletet és az OEP kifizetőhelyi tájékoztató 7.1.2. fejezetét. (215-216 oldal) itt:

http://www.oep.hu/…C22_11_1.pdf

(Természetesen nem garantálható, hogy ezt az esetet fogl. megbetegedésnek elismerik, de próba, szerencse.)

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciók bejelentése

3. § (1) Az orvosi tevékenység körében észlelt, a 2. számú mellékletben szereplő foglalkozási betegségeta munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz mint munkavédelmi hatósághoz be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni.

A foglalkozási betegség és a fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálása

5. § (1) A foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíciós eset keletkezésének körülményeit a munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti személyek és szervek bevonásával vizsgálja ki.

(2) a foglalkozási megbetegedés körülményeinek kivizsgálásába a minisztérium orvos végzettségű kormánytisztviselőjét is minden esetben be kell vonni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint a bejelentés napjától számított legkésőbb 30 napon – különösen bonyolult esetekben 60 napon – belül intézkedni kell a további foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében.

(4) A kivizsgálás során figyelembe kell venni az Eüak. 4. § (4) bekezdésében, illetve 33. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(9) Betegség esetén, annak foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról az OTH 30 napon belül tájékoztatja a munkavédelmi hatóságot. A munkavédelmi hatóság a 6. számú melléklet szerinti nyomtatványon értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, ennek hiányában az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt.

(10) A munkavédelmi hatóság az OTH (9) bekezdés szerinti tájékoztatásának kézhezvétele után a vizsgálati lap egy-egy példányát a munkáltatónak, a munkavállalónak (halált okozó foglalkozási megbetegedés esetén a hozzátartozónak), a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, továbbá taj-számmal ellátva és a bejelentőlappal, valamint az OTH tájékoztatásával együtt az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére küldi meg.

(11) Amennyiben a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a vizsgálat vezetője köteles értesíteni a bejelentő orvost a kivizsgálás eredményéről.

6. § A munkaegészségügyi szabálytalanságok megszüntetésére, a hasonló esetek előfordulásának megelőzésére a munkavédelmi hatóság szükség esetén intézkedik. Közegészségügyi-járványügyi szabálytalanság észlelése esetén a munkavédelmi felügyelőség értesíti a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt.

Az OEP Főigazgatójának tájékoztatója szerint pedig:

http://www.oep.hu/…C22_11_1.pdf

7.1.2. Foglalkozási betegség fogalma

Baleseti táppénz nem csak üzemi baleset, hanem foglalkozási betegség esetén is
jár.

Az Ebtv. 52. § (3)-(4) bekezdése szerint foglalkozási betegség az a betegség,
amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett.

Magyarázat:

• A foglalkozási megbetegedés tényét a fővárosi/megyei kormányhivatal
Munkavédelmi és Munkaügyi szakigazgatási szervének Munkavédelmi
Felügyelősége állapítja meg, és az előírt nyomtatványon értesíti a
társadalombiztosítási kifizetőhelyet, illetve ennek hiányában az illetékes
EPSZSZ-t. (a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek
bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 5. §
(9) bek.)

Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, az
üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját
kell tekinteni.

A balesetek és a foglalkozási betegségek között egyes esetekben (pl.: ipari
mérgezésnél) nem lehet éles határvonalat húzni, mert kivételesen előfordulhat
az is, hogy a foglalkozási betegség is hirtelen heveny formában alakul ki.

Ezért
tehát például a széndioxid által okozott mérgezés a körülményektől függően
éppen úgy lehet baleset, mint foglalkozási betegség. Ha egy adott esetben az
elhatárolásnak gyakorlati jelentősége van, a minősítés tekintetében csak alapos
vizsgálattal lehet állást foglalni. A baleseti táppénznél az elhatárolásnak csak
elméleti jelentősége van, ezért a továbbiakban - ha eltérő szabály nincs - üzemi
baleseten foglalkozási betegséget, sérültön pedig foglalkozási betegségben
megbetegedett személyt is érteni kell.

Amennyiben a kifizetőhely kézhez kapja a foglalkozási betegségek és fokozott
expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.)
NM rendelet 6. sz. melléklete szerinti „Értesítést”, úgy az abban foglaltak
szerint kell, hogy meghozza döntését, mérlegelési lehetősége nincs.

Előfordul, hogy a biztosított keresőképtelenségének ideje alatt derül ki, hogy a
keresőképtelenségét foglalkozási megbetegedés okozza.

A keresőképtelenség
kezdetén fel sem merül, hogy foglalkozási megbetegedésről van szó, így egyéb
keresőképtelenségi kód alapján — amennyiben a jogosultsági feltételek
fennállnak — táppénzt folyósítanak részére.

Amennyiben a keresőképtelenség
idején, vagy azt követően megérkezik az „Értesítés”, mely alapján a baleset
üzemiségét el kell ismerni, úgy meg kell állapítani a foglalkozási megbetegedés
orvosilag megállapított napját.

Ilyen esetekben meg kell keresni a
fővárosi/megyei Munkavédelmi és Munkaügyi szakigazgatási szervének
Munkavédelmi Felügyelőséget és rá kell kérdezni a foglalkozási megbetegedés
lehetséges kezdő napjára.

Példa:

T forumozok .Párom jelentkezett egy multicéghez felvették alkalmas orvosi eredménnyel.2 hét múlva a folyamatos terhelés miatt kialakult egy csomó az ujjában.ami lehetetlenné tette számára a munkát.Folyamatos egyoldalú munka 4mp időközönkénti darabszámmal csavarbetekerés kézzel"
Sürgősségire vittem ahol megröntgenezték sínbe tették neki. 1 hét múlva elvittem a reumatológiára majd a traumatológiára,komoly fájdalmai vannak ez miatt gyógyszert Fletron, injekciót kap heti 4 db de a csomó nem megy le .Most lézeres kezelést és terápiát kap.az orvos jelezte neki hogy ezt a munkát felejtse el ha nem akarja elveszteni az ujját.Közel másfél hónapja járunk orvostól orvosra. Amikor ez a probléma kialakult jelezte a műszak vezetőjének.Sőt jelezte telefonon a munkaügyi osztálynak is hogy a munkahelyen alakult ki ez a baj .Azóta többször felhívták hogy mi van vele mert próbaidőn van és nem tudják mi lesz ha lejár a próbaidő.Tudom hogy próbaidő alatt bármikor kirughatják az embert ,de úgy gondolom ez munkahelyi ártalomnak minősül.Ha kirúgják tehetünk e valamit ?
Köszönettel Antal