GYED,GYES, táppénz

Külön kell választani két dolgot.

1. Az Mt. szerint a szülő nő 24 hét szülési szabadságra jogosult, amiből 4 hetet lehetőség szerint a szülés előtt kell kiadni. Ez azt jelenti, hogy a szülő nő igazoltan van távol a munkahelyéről.
2. Aki szülési szabadségon van az jogosult lehet annak az időtartamára THGY-ra, ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor a feltételeknek megfelel.

Mindezekből -álláspontom szerint- az következik, hogy mindhárom jogviszonyban 168 napig (24 hét) szülési szabadságon van, de THGY ellátásra csak 1 jogviszonyból jogosult. Amennyiben a másik két jogviszonyban is lett volna 365 nap biztosításban töltött ideje, úgy azokból is jogosult lett volna THGY-ra.

3.A keresőképtelenséget jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni.

Az orvos tehát -az alább idézettt jogszabályi hely rendelkezése alapján- mondhatja azt, hogy a másik két két jogviszonyban, adott munkakörben a munkáját a szülés miatt nem tudja ellátni.

44. § Keresőképtelen,

1. aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
2. aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;

A keresőképtelenség tartamára az OEP az orvosok részére kiadott egy tájékoztatót amelyben meghatározta, hogy egy adott betegséggel (pl. császármetszés) meddig tartható a beteg keresőképtelen állományban. Ezen átlagos gyógyulási idő után a beteg tehát keresőképessé nyilvánítható, ami nem azt jelenti, hogy munkába is kell állnia, csak azt, hogy az adott betegségből felgyógyult.

Amennyiben bármelyik jogviszonyban munkába áll és keresőtevékenységet folytat, úgy fennáll a következő:

41. § (1) Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak

1. a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,

b) ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

A keresőképessé válása után ugyanúgy szülési szabadságon van azzal, hogy arra az időre, abban a jogviszonyban, TB szempontjából ellátatlan.

4. Még néhány gondolat a keresőképtelenségről, ha az igénylő nem jogosult THGY-ra:

6.1.5. A keresőképtelenség igazolása

A keresőképtelenség és keresőképesség elbírálása orvos-szakmai tevékenység, amelyet a 102/1995. (VIII. 25.) kormányrendelet szabályoz. A rendelet értelmében a biztosított keresőképtelen állományba vételére és a keresőképtelenség folyamatos elbírálására, valamint a keresőképessé válás megállapítására és igazolására az illetékes REP-pel szerződést kötött orvos jogosult.

A keresőképtelenség, illetve keresőképesség elbírálására, illetve igazolására jogosult a REP ellenőrző tevékenysége során eljáró főorvosa is.

Magyarázat:

A keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást az orvos munkahelyének bélyegzőjével és személyi orvosi bélyegzőjével kell ellátni. Az orvos a keresőképtelenség okát az orvosi igazoláson a felsoroltak alapján köteles jelölni:

• üzemi baleset „1”,
• foglalkozási megbetegedés „2”,
• közúti baleset „3”,
• egyéb baleset „4”,
• beteg gyermek ápolása „5”,
• terhesség-szülés miatti keresőképtelenség „6”,- közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés „7”,
• egyéb keresőképtelenség „8”.

A „6”-os számú kódot, csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a szülő nő terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult, e tényről a kifizetőhely tájékoztatja a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvost.

Az úgynevezett veszélyeztetett terhesség esetén a keresőképtelenséget elbíráló orvos a „8”-as számú kódot alkalmazza.

5. Érdemes figyelni a következőkre is:

39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

Tekintettel arra, hogy 3 különböző jogviszonyról van szó az, hogy az egyik jogviszonyban THGY-ban részesül nem zárja ki azt, hogy a másik kettőben táppénzt kapjon, feltéve, hogy a keresőképtelenséget az arra jogosult orvos igazolja.

44. § Keresőképtelen,

1. aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
2. aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;
3. az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;

d)

5. az a szülő, nevelőszülő és helyettes szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja;
6. aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
7. akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

6. Javasolom, hogy kérjen időpontot a REP Igazgatójától, vagy a REP PEEO Osztályvezetőjétől és a REP Egészségügyi Osztály vezetőjének szakmai állásfoglalását figyelembevéve vele beszélje át a lehetőségeket.

7. Remélem, hogy rajtam kívül más is tuds érdemi tanácsot adni.

Tisztelt Szakértők,

Problémám a következő: 2006.02.20 óta dolgozom egy munkahelyen, ahol a TB plafonig fizetem a járulékokat. 2009.08.01től meglevő fizetésem szétosztásra került 3 cég között, direkt úgy kerültem bejelentésre, hogy egyikben sem érjem el a 36 órát és igy mindenhol fizessek pénzbeli egészségbizt. járulékot és szolgáltatásra jogosult legyek. 2010.05.26-ig dolgoztam, majd 2010.05.31-én megszületett gyermekem, a "főállásban", ahol lecsökkentették a béremet, onnan kapok tgyás-t, a másik két cégből azonban nem, hivatkozva arra, hogy nem rendelkezem 1 év biztosítási jogviszonnyal (1994.09.01 óta folyamatos jogviszonyom van kiesőidő nélkül). Ezután az ORSZIhoz fordulva utólag táppénzre vettek, mivel a gyermek születése és a császármetszés miatt keresőképtelen vagyok. Július 26-ig adták ki a táppénzes papírt, majd szeptember 7-én megkeresett a háziorvos, hogy a felülvizsgáló orvos szerint amennyiben nem kapok más járandóságot, úgy szeptember 7-vel, amennyiben kapok, úgy aug 1-vel vagyok keresőképes. Természetesen nem titkoltam el, hogy máshonnan kapok járandóságot, hisz nem táppénzcsalásra készülök, bár a különböző szervek/orvos hozzáállásából úgy tűnik.

Most megfellebbezem a REPnél a döntést, de ebben szeretném a szíves segítségüket kérni, hogy mire hivatkozzak? Egyáltalán, jogos a döntésük? Lehetek egy jogviszonyomban tgyás-n, másik kettőben pedig keresőképes? Lehetek a 24.hét előtt keresőképes, amikor az állam elvileg is csak a 24. héttől biztosít bármilyen ellátást a gyermeknek? A tgyás alatt menjek vissza dolgozni a másik két helyre (egyáltalán visszamehetek) és kérjem ki a szoptatási idő kedvezményt? Vagy mivel most pl. náthás vagyok, kiirathatom magam saját jogon?

Segítségüket előre is köszönöm!

szelati 2010.09.16. 11:47

„Sziasztok!

Röviden a problémám:

Feleségem most gyesen van, a 2. baba év végén születik meg. A cégnél ahol jelenleg is munkaviszonyban van, ügyvezető és tulajdonosváltás is volt (ugyanaz a személy). A cég jelenleg nem működik. Nagy nehezen megtaláltuk az új üv-t, hogy majd írja alá a tgyás és a gyed igényléséhez szükséges papírokat amikor aktuális lesz. Közölte hogy ő nem fog semit aláírni, nem akar bajba kerülni miatta.
Mit lehet tenni ilyen esetben, ha nem írja alá, nem kapunk tgyást és gyedet.
Az Oep elindítja a cég hivatalos megkeresését, de csak akkor amikor már jogosultak leszünk a tgyás és gyed igénylésére, de addig nem kapunk semmit, amíg le nem zárul a folyamat, ami igen hosszú időt vesz igénybe. Ha nem találják az ügyvezetőt vagy megtalálják de ekkor sem írja alá a papírokat, akkor mit tehetünk?
Kérem segítségeteket, hogyan lehetne megoldani ezt az ügyet, biztosan van erre jogi lehetőség, ami nem évekig tart.

szelati 2010.09.16. 11:47
köszönöm”

Válasz:
A THGY igényt érvényesíteni akkor lehet, ha az esedékessé válik. A leírtak alapján a THGY jogosultság jelen esetben 2010. november-december hónapokban nyílik meg, így az még idő előtti.

Erre való tekintettel egyelőre a cég ellen sem lehet hatósági eljárást indítani.

Természetesen az ügyvezető megteheti, hogy a jogszabályi kötelezettségének nem tesz eleget és az igényt nem terjeszti elő, azonban ez esetben a REP is megteheti, hogy egyrészt mulasztási bírságot szab ki, másrészt a cél ellenőrzés helyett egy 5 évre visszamenő, átfogó ellenőrzést folytat le, amely során ha jogszabálysértést tapasztal, úgy a hatáskörében eljárva szankcionál (ez többnyire bírság), a hatáskörébe nem tartozó, feltárt jogszabálysértésről pedig értesíti a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervet (APEH, Jegyző, ÁNTSZ, OMMF Nyugdíj Igazgatóság stb.)kérve, hogy a szükséges eljárást folytassák le.....

Jelen esetben -ha aktuálissá válik- a REP PEEO Osztályvezetőjétől -a létfenntartás veszélybe kerülésére hivatkozva- lehet kérni, hogy a szükséges okmányokat "gyorsított eljárás keretében" szerezzék be.

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

37. § (1) Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely (a továbbiakban: kifizetőhely) nincs, a foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyedre, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal - gyermekgondozási díj iránti kérelem esetén ezzel a kérelemmel - együtt három munkanapon belül a székhelye (telephelye) szerint illetékes REP-nek megküldi.

A foglalkoztató a foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani, és annak egy példányát öt évig megőrizni. A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét (beérkezését) hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

62. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet a biztosítottnak a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatónál kell előterjeszteni.

80.§ 6) Aki az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy késedelmesen teljesíti, illetőleg annak nem az előírt módon tesz eleget, természetes személy 10 ezertől 100 ezer forintig, a Tbj. 4. § a)-b) pontjában meghatározott foglalkoztató, és egyéni vállalkozó 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő összegű, az elkövetett mulasztással arányos mulasztási bírság fizetésére kötelezhető. A mulasztási bírságot kiszabó elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

81. § (1) Az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi szolgáltatói jelentéseket, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.

szelati:

Ha a munkáltató nem TB-kifizetőhely, akkor törvényi kötelessége 3 napon belül továbbítani a REP felé az igénylést! Ha ezt elmulasztja, valóban csak egyet tehettek: írásban bejelentitek a REP-nek, hogy a munkáltató nem hajlandó... Az nagy tévedés, hogy csak hosszú idő múlva születik eredmény!

Az ügyvezető nem akkor kerül bajba, ha aláírja az igényt, hanem pont akkor, ha a tv.-ben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget!

henri:

GYES, GYED, stb... soha nem lehet más ellátásnak az alapja! A TGYÁS alapja a szabadságra, és a ledolgozott időre járó bér lesz.

A GYED-re való jogosultsághoz kell 365 nap biztosítási idő. A GYED alapjához elég 180 nap jövedelem az igénylés évét megelőző évben és/vagy az igénylés évében. Ha a TGYÁS miatt nem lesz 180 bérezett nap (a TGYÁS idejével együtt meglenne), akkor a TGYÁS alapjául vett jövedelem lesz a GYED alapja is.

Sziasztok!

Röviden a problémám:

Feleségem most gyesen van, a 2. baba év végén születik meg. A cégnél ahol jelenleg is munkaviszonyban van, ügyvezető és tulajdonosváltás is volt (ugyanaz a személy). A cég jelenleg nem működik. Nagy nehezen megtaláltuk az új üv-t, hogy majd írja alá a tgyás és a gyed igényléséhez szükséges papírokat amikor aktuális lesz. Közölte hogy ő nem fog semit aláírni, nem akar bajba kerülni miatta.
Mit lehet tenni ilyen esetben, ha nem írja alá, nem kapunk tgyást és gyedet.
Az Oep elindítja a cég hivatalos megkeresését, de csak akkor amikor már jogosultak leszünk a tgyás és gyed igénylésére, de addig nem kapunk semmit, amíg le nem zárul a folyamat, ami igen hosszú időt vesz igénybe. Ha nem találják az ügyvezetőt vagy megtalálják de ekkor sem írja alá a papírokat, akkor mit tehetünk?
Kérem segítségeteket, hogyan lehetne megoldani ezt az ügyet, biztosan van erre jogi lehetőség, ami nem évekig tart.
köszönöm

Üdv Minenkinek. A gyedhez szükséges 1év munkaviszonyba beleszámít e az összegyült szabadság amit a gyed után vettem ki. Most dolgozom és kapom a gyest is. A gyes beleszámit a ha lenne 2. Baba? Tehát a fizetésem+gyes után kapnám a gyedet meg a tgyást? Illetve a gyed összegét naptári év szerinti kereset vagy a teherbeesés elötti 365nap jövedelmet nézik? Köszönöm.

bejja76: A munkáltató jogutód nélküli megszűnésével a te munkaviszonyod is megszűnt már akkor.
Nézd meg a cégjegyzékben, hogy mi történt a céggel (és mikor).

www.cegjegyzek.hu

Tisztelt szakértö Igen úgy tudom hogy jogutód nélkül szünt meg a cég . az elsö évben még a könyvelö jelentkezett az adozás miatt de már az sem . Azt sem tudom ha lejár a gyed a munkaviszony megszüntéröl ki fog keresni. kérdésem lenne még hogy a gyes mellet hány orás munkát lehet vállalni? Köszönöm a válaszokat.

Nem kötelező egyben kivenni. Ezt praktikusan úgy lehet megtenni, hogy megszakítod a keresőképtelenséget. :)

Jaj, nagyon köszönöm, örvendek, hogy ez most így időben kiderült. :-))))

Gondolom nem kötelező egyben kivennem a 15 nap betegszabadságot, mert azt pl. előre tudom, hogy okt. 1-jén is mennem kell orvoshoz, tehát szeretnék bent hagyni néhány napot.

Szept. 29-ig kaphatod a betegszabadságot (a keresőképtelenség első 15 munkanapjára). A betegszabadságot a munkáltató fizeti, itt nincs a táppénzhez hasonló korlátozás.

Táppénzigénylésnél be kell adni az ún. foglalkoztatói igazolást, és azon jelölni kell, ha gyes-t, gyet-et stb. kapsz. Azért nem kértek még ilyen nyilatkozatot tőled, mert a táppénzt csak a betegszabadság lejárta után lehet igényelni.

Szept. 9.-e óta vagyok táppénzen, de ez most betegszabadság.
Ezt is a minimálbér után számfejtik vagy a tényleges bérem után?

Én csak azt nem tudom, hogy hol futnak össze a szálak, hogy én gyesen is vagyok és táppénzen is, mert 2 külön intézmény számfejti és sehol sem kértek erre vonatkozóan nyilatkozatot tőlem.

Ez csak költői kérdés volt, mert a héten még maradok táppénzen, orvosi vizsgálatok miatt, de utána akkor visszamegyek ledolgozni a hiányzó napokat, hogy ez ne legyen gond.

Igazad van, leginkább arra koncentráltunk, hogy mi lesz a táppénz, és főleg a TGYÁS és GYED alapja...

GYES mellett sajna bejön a minimálbéres korlát (ha nincs 180 bérezett napod). Gyes mellett az előnyszabály nem érvényes.

Kedves Nandy,
köszönöm.

Én is számoltam, hogy nem lesz meg a 180 napom, ám előzőleg azt írtad, hogy esetemben az előnyszabályt alkalmazzák (tehát a 2007-es évi keresetet veszik alapul, ami a tgyásom és gyedem alapja is volt), ugyanis azért nincs meg a 180 napom, mert 2008.január 27-én szültem és azért voltam itthon tgyáson, gyeden, majd ápr.2-ig gyesen.

Ha ez mégsem így lenne, akkor jó lenne időben tudni, mert a munkáltatóm visszavesz arra a kis időre adminisztrációs munkára, amíg meglesz a 180 napom.

Köszönöm a segítséget,
karatnai

szolkata:

„•igaz-e, ha én kérem a gyes-t, és a gyerek miatt táppénzre kell mennem, akkor a min.bér után kapom a táppénzt?”

Igen, legfeljebb a minimálbér után. Ha a szerződés szerinti béred ennél kevesebb, akkor az az alap.
„
•a nyugdíjas mama is kérheti-e a gyes-t helyettem?”

Kérheti. De érdemes meggondolni azt, hogy ha gyes igénybevétele nélkül végzel munkát, akkor (a táppénzes időszakok kivételével) nem fogsz felmondási védelem alatt állni!

„•ha a mama kapja a gyes-t, attól én eljöhetek a gyerek betegsége miatt táppénzre, és ha igen, akkor a fizetésem után kapom a táppénzt?”

Nem. GYÁP-ot az kaphat, aki a gyes-t kapja.

„•hány nap a munkába állástól számított biztosítási jogviszony, hogy a következő gyerekkel a fizetésem után kapjam az ellátásokat?”

Erre nehéz válaszolni konkrét dátumok nélkül, de főszabály szerint legalább 180 bérezett nap kell az igénylés évében, és/vagy az azt megelőző évben. Nem számít bérezett napnak a táppénzes időszak.

tü85:

A GYED miatt mindenképpen munkanélkülire kellene menned!

Arra kell figyelned majd, hogy az álláskeresésit csak a szülés napjával, vagy még egy-két nappal később mondd le, hogy a szülés napján legyen aktív biztosításod. Értelemszerűen így a TGYÁS-t nem a szülést megelőzően, nem is a szülés napjától, hanem 1-2 nappal későbbi időponttól kell igényelni.

A TGYÁS lejárta után pedig vissza kell menni pár nap álláskeresésire, és utána igényelheted a GYED-et.

bejja76:

Ha megszűnt a munkahelyed, akkor hova akarsz visszamenni? Mit értesz megszűnés alatt? A munkáltatód szűnt meg jogutód nélkül?

Ez azt jelenti, hogy

• április 2-től szept. 8-ig voltál szabin, ez 160 nap, tehát 160 napig kaphatod a táppénzt. De a táppénzt megelőzően az első 15 munkanapra betegszabadság jár, amit a munkáltatód fizet, és összegszerűen a munkabér 70%-a. Nagyjából úgy számolom, hogy a szülésig kitart a táppénz. Ha előbb szűnik meg a jogosultság, de max. 28 nappal a szülés előtt, akkor a táppénz után rögtön kérheted a TGYÁS-t.
• mivel nem lesz 180 bérezett napod (csak 160), ezért legfeljebb a minimálbér lehet a táppénzed alapja.

karatnai:

„Gondolom ez csak abban az esetben van így, ha valaki csak gyesen van és nem dolgozik.”

Nem! GYES mellett csak az kaphat táppénzt, aki dolgozik is (vagy fizetett szabin van stb...). Ha valaki továbbra is otthon van, fizetés nélküli szabin, az a gyes mellett nem jogosult táppénzre.

Eb. tv. 39. § (2) Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

49. § (1) A gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy441

1. a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,442
2. a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban meghatározott időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.443

beneczke:

A következő GYÁS és GYED alapja is a szerződés szerinti béred lesz, de maximum a minimálbér kétszerese.

http://www.tappenz.net/…SEG-GYES.php

Léda521:

Kaptál választ a másik topikban.:)

Tisztelt Cím!

Én 2010. október 18.-tól nem leszek gyeden, a kisebbik fiam ekkor kezdi a bölcsit.
Kérdések:

• igaz-e, ha én kérem a gyes-t, és a gyerek miatt táppénzre kell mennem, akkor a min.bér után kapom a táppénzt?
• a nyugdíjas mama is kérheti-e a gyes-t helyettem?
• ha a mama kapja a gyes-t, attól én eljöhetek a gyerek betegsége miatt táppénzre, és ha igen, akkor a fizetésem után kapom a táppénzt?
• hány nap a munkába állástól számított biztosítási jogviszony, hogy a következő gyerekkel a fizetésem után kapjam az ellátásokat?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!

2008-ban diplomáztam le nappali tagozaton és 2008 december 15.-étől 2010 augusztus 31.-ig folyamatos munkaviszonyom volt.

Sajnos olyan helyzetbe kerültem, hogy augusztus 31.-én megszüntették a határozott idejű szerződésem, mivel tudták, hogy tehes vagyok. Mivel sejtették velem, hogy nem hosszabbítják meg a szerződésem ezért és augusztus 5.-én táppénzre mentem. Jelenleg még passzív táppénzen vagyok. A legutóbbi vizsgálaton azt mondta az orvos, hogy november 10.-e kölül várható a szülés. Azt szeretném kérdezni, hogy ha én most elmegyek egy hónap munkanélkülire akkor jogosult leszek a gyed-re vagy csak a gyes-t igényelhetem? Vagy ha igényelném a terheságyi segélyt mi van ha nem szülök meg a 4 héten belül?
Ön szerint mit tehetnék, hogy agyagilag a jobban járjak?

Válaszát előre is köszönöm. Tündi