Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


GYED,GYES, táppénz

vaczkor... #   2019.09.11. 09:01

Anna0717 2019.09.10. 20:48
Megint én vagyok
És esetleg a férjem nem veheti igenybe a gyedet ha mar nekem megszunt a munkavisszonyom? Ha igen emelet en azt 28 ezer bruttót kaphatom?
Válaszát előre is köszönöm szépen

De igen, a férje is igénybe veheti a gyermek féléves korától, feltéve, hogy a jogosultsági feltételekkel rendelkezik. (Az apa csed ellátásra nem jogosult csak gyed-re, amit azonban csak a gyermek féléves korától veheti igénybe.)

Nem, nem kaphatja, főszabály szerint ugyanarra a gyermekre csak az egyik szülő és csak egy ellátást kaphat. Olyan nincs, hogy ugyanarra a gyermekre egyidejűleg az anya GYES, az apa GYED ellátást kapjon.

Anna0717 # e-mail 2019.09.10. 20:48

Megint én vagyok
És esetleg a férjem nem veheti igenybe a gyedet ha mar nekem megszunt a munkavisszonyom? Ha igen emelet en azt 28 ezer bruttót kaphatom?
Válaszát előre is köszönöm szépen

vaczkor... #   2019.09.10. 15:30

Anna0717 2019.09.10. 14:51

Jó napot kívánok!
Nem tudom jó helyre írok e vagy sem
De lenne egy kérdésem
Megpedig az hogy a kisfiam oktober 9 en betölti a hármat de az oviba nem vettek fel
Jelenleg Gyesen vagyok meg tervezzük a kistestvért de meg nem jött össze
A kérdésem az lenne hogy ha a kisfiamat megse veszik fel évközben az oviba es nekem emiatt megszünik a munkavisszonyom de később teherbe esek jár majd valami ellátás? Gondolok itt a Gyedre
A válaszát előre is köszönöm szépen

  1. A Kormány jelentősen bővítette a férőhelyek számát.
  2. A további bővítés folyamatos.

https://www.origo.hu/…k-szama.html

3.Nem, ez esetben csed és gyed ellátásra nem lesz jogosult, viszont jogosult lesz a bruttó 28.500 forintos gyes-re.

Anna0717 # e-mail 2019.09.10. 14:51

Jó napot kívánok!
Nem tudom jó helyre írok e vagy sem
De lenne egy kérdésem
Megpedig az hogy a kisfiam oktober 9 en betölti a hármat de az oviba nem vettek fel
Jelenleg Gyesen vagyok meg tervezzük a kistestvért de meg nem jött össze
A kérdésem az lenne hogy ha a kisfiamat megse veszik fel évközben az oviba es nekem emiatt megszünik a munkavisszonyom de később teherbe esek jár majd valami ellátás? Gondolok itt a Gyedre
A válaszát előre is köszönöm szépen

Zengőbérci #   2019.09.09. 07:42

Olkeniko 2019.09.06. 17:48
Tisztelt Szakértő!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy jelenleg én vagyok otthon a 6 hónapos kisfiammal, de a férjem jönne el apai Gyedre. Szeretnénk tudni, hogy ő el tud-e jönni GYEDre határozott idejű munkaszerződés mellett? Szerződésében nem találtunk erre vonatkozó információkat. Illetve ha el jöhet GYEDre akkor a határozott idejű szerződés lejártakor kirúghatják? Illetve utána az addigi összeget amit kapott meg fogja kapni a gyerek 2 éves koráig ugyanúgy?
Köszönjük a segítséget!
Enikő

Kedves Enikő!

Amennyiben a jogosultsági feltételekkel a szülés napján rendelkezett, úgy igen.

Igen, a munkáltató megteheti, hogy a szerződést nem hosszabbítja meg. (A GYED alatt az apa megteheti, hogy dolgozik, de azt is, hogy fizetés nélküli szabadságot kér és otthon van a gyermekkel.)

Ha ez időszak alatt Önnek nincs munkaviszonya/biztosítása, vagy van, de bár nem Ön kapja a gyed-et mégis otthon van fizetés nélküli szabadságon és a fizetési kötelezettség alól egyéb jogcímen sem mentesül köteles havi 7.500 forint eü-i szolgáltatási járulékot fizetni.

Igen, a már megállapított GYED-et legfeljebb a gyermek 2 éves koráig, ugyanolyan összegben akkor is kapja, ha a jogviszonya időközben megszűnik.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény
érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:

http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Olkeniko # e-mail 2019.09.06. 17:48

Tisztelt Szakértő!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy jelenleg én vagyok otthon a 6 hónapos kisfiammal, de a férjem jönne el apai Gyedre. Szeretnénk tudni, hogy ő el tud-e jönni GYEDre határozott idejű munkaszerződés mellett? Szerződésében nem találtunk erre vonatkozó információkat. Illetve ha el jöhet GYEDre akkor a határozott idejű szerződés lejártakor kirúghatják? Illetve utána az addigi összeget amit kapott meg fogja kapni a gyerek 2 éves koráig ugyanúgy?

Köszönjük a segítséget!
Enikő

ÓVG # e-mail 2019.08.29. 23:30

Tisztelt Szakértő!
Köszönöm a gyors választ. Természetesen, így a 30 napos határidőben fogok eljárni.
Amennyiben jól értelmezem: akkor a táppénz nem aranyosítottan kell majd érkezzen ( gondolok arra, hogy egy hét szabadság után táppénzre megyek, és akkor nem az egy hétre megállapított jövedelmem lesz a meghatározó), hanem a teljes bejelentett munkabérem alapján? Nem váltottam munkahelyet, 5 éve ugyanitt dolgozom, időközben szülési szabadságra mentem: CSED-GYED-GYES.
Gréta

sortie #   2019.08.29. 09:18

ÓVG 2019.08.28. 23:40
Tisztelt Szakértő!
Szeretném körbejárni a következő kérdéskört:
Második babánkat várjuk, 2020 januárban érkezik. Jelenleg GYES - en vagyok a 29 hós kisfiammal. Legjobb tudomásom szerint van arra lehetőség, hogy újra munkaviszonyt létesítsek, szerződést módosítsak - béremeléssel ( természetesen a főnököm beleegyezésével ez utóbbi) és egy nap vagy egy hetes szabadságot követően táppénzre menjek. Ez szeptember 1-jétől realizálodna ( munkaviszony majd táppénz). Ez valóban így van? Az orvosom magas rizikófaktorba sorolta a várandósságom.
Ilyen esetben a táppénz összege mennyi lehetne számomra , valóban aranyosítják( a cégnél a munkaügyis kolléga ezt állítja és próbál lebeszélni) és nem a bejelentett új munkabérem 60%a lenne? Valamint érdekelne az is, hogy így a CSED és GYED összege az új munkabér alapján kerül majd elszámolásra?
Ezzel kapcsolatban jogszabályt hol találok, megbeszélés alkalmával szeretnék felkészült lenni a témában.
Előre is köszönöm a segítő válaszát.
Gréta

Kedves Gréta!

Igen, van rá lehetőség, de 30 nappal korábban be kell jelentenie.

Ha csak azért áll munkába, hogy két TB ellátást kaphasson az a munka és TB jog nem rendeltetésszerű használatának minősülhet.

133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

A munkáltató nem köteles a szabadságot azonnal kiadni Önnek, a szabadságot 60 napon belül kell kiadnia.

Mt. 123. § (3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

Az új ellátást az irányadó/számítási időszakban elért keresetéből kell kiszámolni alkalmazva az előny/kedvezmény szabályt ekként:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai képezik, és amelynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél a számítási időszakban legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.
Fontos, hogy a 3/A és 3/B esetén a számítási időszakban elért , azaz a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé a jogviszony kezdetéig, de legfeljebb a megelőző év január elsejéig elért keresetet (tényleges jövedelmet) kell érteni.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.

Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)

ÓVG # e-mail 2019.08.28. 23:40

Tisztelt Szakértő!
Szeretném körbejárni a következő kérdéskört:
Második babánkat várjuk, 2020 januárban érkezik. Jelenleg GYES - en vagyok a 29 hós kisfiammal. Legjobb tudomásom szerint van arra lehetőség, hogy újra munkaviszonyt létesítsek, szerződést módosítsak - béremeléssel ( természetesen a főnököm beleegyezésével ez utóbbi) és egy nap vagy egy hetes szabadságot követően táppénzre menjek. Ez szeptember 1-jétől realizálodna ( munkaviszony majd táppénz). Ez valóban így van? Az orvosom magas rizikófaktorba sorolta a várandósságom.
Ilyen esetben a táppénz összege mennyi lehetne számomra , valóban aranyosítják( a cégnél a munkaügyis kolléga ezt állítja és próbál lebeszélni) és nem a bejelentett új munkabérem 60%a lenne? Valamint érdekelne az is, hogy így a CSED és GYED összege az új munkabér alapján kerül majd elszámolásra?
Ezzel kapcsolatban jogszabályt hol találok, megbeszélés alkalmával szeretnék felkészült lenni a témában.
Előre is köszönöm a segítő válaszát.
Gréta

Jereván #   2019.08.12. 09:21

Mivel a linkek nem működnek, íme:

„R. Ancika 2019.08.11. 23:23
Tisztelt Szakértő!
A kérdésem az lenne, hogy mi jár nekem szülés után, abban az esetben, ha próbaidő alatt kirúgtak a terhesség miatt? Február óta magamnak fizetem a TB-t. Veszélyeztetett terhesség miatt nem tudtam új munkahelyet keresni. Augusztus és december között sem volt munkám, azt megelőzően 2017 júliustól 2018 augusztusig pedig Ausztriàban dolgoztam, volt biztosításom, ami itthon is érvényes volt, mert azt megigényeltem.
Köszönöm a válaszát!

I. jogeset

Ügyiratszám: EBH/141/2015

Védett tulajdonság: anyaság (terhesség)
Diszkrimináció területe: foglalkoztatás
Diszkrimináció típusa: közvetlen hátrányos megkülönböztetés
Jogsértést megállapító határozat

Kérelmező az egyenlőbánásmód-referens útján benyújtott panaszában arra hivatkozott, hogy az eljárás alá vont cég munkaerő kölcsönzés céljából, 90 nap próbaidő kikötésével foglalkoztatta eladó munkakörben, és a határozatlan idejű munkaviszonyát azonnali hatállyal, próbaidő alatt megszüntette.
Kérelmező beadványában kifejtette, hogy álláspontja szerint a munkaviszonya megszüntetésére egyértelműen a terhessége - és az azzal összefüggésben álló táppénzes állományba vétele - miatt került sor.

Kérelmező a panaszával összefüggésben munkaügyi pert is indított a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt, amelyre tekintettel a hatóság az eljárást felfüggesztette.

A bíróság által megküldött bírósági meghagyás alapján a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatóság ezt követően az eljárás folytatásáról döntött, és megállapította, hogy kérelmező az általa csatolt - a várandósságát alátámasztó - ambuláns lap alapján a munkaviszonyának megszüntetése időpontjában rendelkezett az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. § l) pontjában meghatározott védett tulajdonsággal, valamint hátrányként értékelte a határozatlan idejű munkaviszonyának a próbaidő alatti megszüntetését.

A hatóság a döntésében rámutatott arra, hogy nem tartozik a hatóság hatáskörébe annak vizsgálata, hogy a kérelmező munkaviszonyának megszüntetésére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 65. § (5) bekezdésére figyelemmel jogszerűen került-e sor, ugyanakkor az Ebktv. 8. § l) pontja alapján a hatóság előtti eljárásban vizsgálható, hogy a jogviszony próbaidő alatti megszüntetésével a munkáltató közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított-e meg, és erre tekintettel az, hogy kérelmező munkaviszonyának megszüntetésére terhessége miatt került-e sor.

A hatóság a határozatában hivatkozott az Alkotmánybíróság a 17/2014. (V.30.) határozatára is, amelyben az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az Alaptörvény már a Nemzeti hitvallásban kifejezte elkötelezettségét az együttélés legfontosabb kereteit képező család és a nemzet mellett, valamint az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése ennek megfelelően rögzíti a család, mint nemzet fennmaradása alapjának védelmét, a (2) bekezdés pedig a gyermekvállalás támogatásának a kötelezettségét. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a fenti rendelkezések – Alaptörvény L) cikk (1) és (2) bekezdésére figyelemmel – megalapozzák az állam gyermeket vállaló nők védelmére vonatkozó intézményvédelmi kötelezettséget, és az Alaptörvény által előírt állami intézményvédelmi kötelezettséget további jogszabályok konkretizálják.

A hatóság a döntésében kiemelte, hogy ugyan az Mt. 79. § (1) bekezdés a) pontja alapján a munkáltató azonnali hatályú felmondással - indokolás nélkül - megszüntetheti a munkaviszonyt a próbaidő alatt, azonban tekintettel arra, hogy az Ebktv. védelemben részesíti a gyermeket vállaló nőket, amennyiben az eljárás alá vont munkáltató kérelmező várandósága miatt szüntette meg a foglalkoztatási jogviszonyt, intézkedésével az Ebktv. 8. § l) pontja alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg.

A hatóság a döntése meghozatala során, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont az eljárás során nem nyilatkozott, és bizonyítási indítványt sem terjesztett elő, a tényállást a kérelmező nyilatkozatában foglaltakra alapította.

Az eljárás alá vontat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján az eljárás során az ügyfél jogai illették meg, és a Ket. 51. § (1) bekezdése alapján az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont az eljárás során a nyilatkozattétel lehetőségével nem élt, és a kérelmező által előadottakat nem vitatta, valamint nem adta okát a munkaviszony próbaidő alatt történő megszüntetésének, az Ebktv. 19. § (2) bekezdése, valamint a 22. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem mentette ki magát.

A hatóság a rendelkezésre álló iratok alapján összességében arra a meggyőződésre jutott, hogy kérelmező munkaviszonyának a megszüntetésére terhessége miatt került sor.

A hatóság az eljárás alá vontnak megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, és elrendelte a jogerős és végrehajtható - az eljárás alá vont adatainak kivételével - anonimizált határozatának a hatóság www.egyenlobanasmod.hu internetes oldalán történő nyilvános közzétételét 30 napra, továbbá 300.000,- Ft bírság megfizetésében marasztalta.

A hatóság a szankció alkalmazásánál figyelembe vette, hogy kérelmező emberi méltóságát, egzisztenciális helyzetét egyaránt sértette, hogy az eljárás alá vont azt követően, hogy tudomást szerzett kérelmező várandósságáról, rövid időn belül, azonnali hatállyal a próbaidő alatt megszüntette a munkaviszonyát.

A hatóság a döntés meghozatalakor figyelemmel volt arra is, hogy egy munkáltatónál a próbaidő alatt történő, azonnali hatályú, indokolás nélküli felmondást olyan szempontra alapítani, amely indokolatlanul kirekeszti a várandós nőket a munka világából, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetése elősegítésének elve szempontjából aggályos, és nem csak a hazai, hanem a nemzetközi normákkal is ellentétes. A hatóság a különböző szankciók egymás mellett történő alkalmazásával a jogsértés súlyosságára kívánta felhívni a figyelmet, amelynél figyelembe vette, hogy az elbocsájtás veszélyeztetheti a várandós munkavállaló pszichikai és fizikai helyzetét, és éppen a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI törvény (Csvt.) preambulumában megfogalmazott azon elvvel szemben hat, hogy a gyermekvállalás nem eredményezheti a család szegénységbe süllyedését.
A hatóság a pénzbírság összegének megállapítása során figyelembe vette az eljárás alá vont anyagi helyzetét, és azt, hogy vele szemben elmaraszt

aló döntés meghozatalára korábban nem került sor.
A hatóság figyelemmel volt továbbá a kérelmezőt ért hátrány súlyára, miszerint terhességének veszélyeztetett voltára tekintettel a szülést megelőzően már nem tudott volna munkát vállalni.
(2015. júliusi döntés
http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015

II. jogeset

4/2015 Egyezség

Védett tulajdonság: anyaság (terhesség) vagy apaság

A kérelmező 2013. február 4. óta dolgozott a bepanaszolt cégnél határozott idejű munkaszerződés keretében. A kérelmező munkaszerződését 2014. április 30-ig a munkáltató 4 alkalommal meghosszabbította.

A kérelmező utolsó határozott idejű munkaszerződése 2014. február 1-től 2014. április 30-ig szólt. A kérelmező 2014. március végén megtudta, hogy várandós, amit az arról való tudomásszerzést követően jelzett a közvetlen felettesének, illetve e felettes közvetlen felettesének. A kérelmező 2014. április 8-tól táppénzen volt. 2014. április 22-i keltezéssel a kérelmező levelet kapott a munkáltatójától, miszerint 2013. február 4-től fennálló határozott időtartamú munkaviszonyát a munkáltatónak nem áll módjában meghosszabbítani, ezért az 2014. április 30-án megszűnik. A kérelmező álláspontja szerint a bepanaszolt munkáltató azzal, hogy miután a cég tudomására jutott, hogy várandós, nem hosszabbította meg a több mint egy éve folyamatosan fennálló munkaviszonyát, terhessége miatt vele szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.

A hatóság a kérelemben foglaltak alapján eljárást indított a bepanaszolt céggel szemben, az eljárás során tett nyilatkozataikban a felek kifejezték nyitottságukat a hatóság előtt egyezség megkötésére, aminek eredményeként a felek között az alábbi tartalmú egyezség született.

Az egyezség keretében a felek rögzítették, hogy a kérelmező kérelmére a hatóság eljárást indított az eljárás alá vont céggel szemben. A hatóság előtt ezen eljárás során az eljárás alá vont cég a hatóságot arról tájékoztatta, hogy a kérelmezővel egyezséget kíván kötni és ennek keretében munkaviszonyának 2014. május 1-től való fenntartását ajánlotta fel a kérelmező számára.

A hatóság 2014. október 10-én fax útján vette kézhez a felek által 2014. október 6-án aláírt megállapodást, melynek értelmében a felek a kérelmező 2014. április 30-án megszűnt határozott idejű munkaszerződését visszamenőleges hatállyal 2014. május 1-től határozatlan idejű munkaszerződésre változtatják. Hivatkozott megállapodás a hatóság előtt megkötött egyezség elválaszthatatlan részét képezi.

A hatóság a fenti egyezséget 2015. február 18-án határozattal jóváhagyta.
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015

III. jogeset
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ek/jogesetek#…

Kérelmező azzal fordult a hatósághoz, hogy munkáltatója, amikor tudomást szerzett arról, hogy gyermeket vár, azonnali hatállyal a próbaidő alatt megszüntette a munkaviszonyát.

A hatóság az ügyben tárgyalást tartott, ezt követően a felek írásban kérték, hogy tűzzön ki a hatóság új tárgyalási napot, mert szeretnének előtte egyezséget kötni.

A kérelmező és volt munkaáltatója a hatóság előtt megegyeztek, az egyezségben a munkáltató vállalta, hogy kérelmezőt az őt ért sérelmekért kompenzálja. Kérelmező az eljárás alá vont felajánlását elfogadta. 2013. július
Kérelmező kérelmében előadta, hogy 2009. január 7-től kezdett dolgozni eladóként az M. Bt.-nél eladó munkakörben, 2009. február 12-én szerzett tudomást arról, hogy 7 hetes terhes.

Orvosa tanácsára a munkahelyi felettesének állapotáról nem tett említést, azonban amikor
terhességének 10. hetébe lépett, váratlanul hívatta a felettese, és megkérdezte, valóban igaz-e
a hír, hogy gyermeket vár.

Kérelmező ekkor beszámolt a felettesének állapotáról, aki ígéretet
tett neki arra, hogy megvárják a terhesség 12. hetét, és a munkáltatói jogkör gyakorlóját csak
ezt követően tájékoztatják. Kérelmező tovább dolgozott, azonban 2009. április 1-jén a
munkáltatói jogkör gyakorlója az irodába hívatta, ahol közölte vele, hogy munkaviszonyát
megszüntetik, azonnali hatállyal a próbaidő alatt. Kérelmező ezt követően máshol nem talált
munkát, így jogosultságot a gyes-re nem tudott szerezni. Sérelmezte, hogy munkáltatója a
terhességével összefüggésben szüntette meg a munkaviszonyát, holott még állapota
megengedte volna, hogy tovább dolgozzon.

Az eljárás alá vont azzal védekezett, hogy Kérelmező teljesítményével nem voltak
elégedettek, emiatt figyelmeztetésben is részesítették, majd mivel teljesítménye, a munkához
való hozzáállása továbbra sem javult, munkaviszonyát a próbaidő alatt megszüntették.
A hatóság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, ennek során meghallgatta a munkáltatói
jogkör gyakorlóján kívül az üzlet több dolgozóját, és Kérelmező közvetlen felettesét.
A Kérelmező megfelelő dokumentumokkal igazolta védett tulajdonságát, és az őt ért hátrányt.

Az eljárás alá vont elismerte, hogy nemcsak Kérelmező munkavégzésével voltak problémák,
rajta kívül az osztály többi dolgozója is figyelmeztetést kapott.

Kérelmező közvetlen felettese úgy nyilatkozott, hogy az osztály dolgozóinak munkáját
rendszeresen értékelte, ezzel szemben az eljárás alá vont a hatósághoz becsatolt 2009. március
5-i feljegyzésen kívül nem tudott olyan bizonyítékot szolgáltatni, amely Kérelmező nem
megfelelő munkavégzését támasztotta volna alá, arra nézve sem voltak konkrét bizonyítékai,
hogy kizárólag Kérelmező munkájában nem volt tapasztalható javulás.
Az üzletvezető, valamint a drogéria osztály vezetőjének nyilatkozatait erre nézve a hatóság azért nem fogadta el, mert ennek ellentmondott az eljárás alá vont által becsatolt „feljegyzés a beszélgetésről” elnevezésű 7 db okirat tartalma, amely ezzel ellentétben éppen azt támasztotta alá, hogy kérelmező munkaviszonyának megszüntetését követően is voltak problémák a dolgozókkal munkavégzés minőségét illetően.

A munkáltató a próbaidő alatt- összhangban a Munka Törvénykönyvének 97.§ (2) bekezdés a)
pontjával-, azonnali hatállyal a próbaidő alatt megszüntetheti a dolgozó munkaviszonyát,
melyet indokolnia nem kell, azonban intézkedése nem sértheti a rendeltetésszerű joggyakorlás általános elvét, és az egyenlő bánásmód követelményét ekkor is be kell tartania.

Az eljárás során megál
lapítást nyert, hogy Kérelmező terhességére az üzletvezető 2009.
március 20-a körüli időpontban az irodájában rákérdezett, azt tehát Kérelmező nem maga
jelentette be.

E körben a Hatóság felhívja az eljárás alá vont figyelmét, hogy munkaviszony
keretében nem tehető fel ilyen tartalmú kérdés a munkavállalónak – és az EBH Tanácsadó
Testülete által hozott 1/2007. TT számú állásfoglalás értelmezéséből az is következik, hogy
amely kérdések állásinterjún nem tehetők fel a munkavállalónak, azokra a munkaviszony
létesítését követően sem köteles a dolgozó válaszolni.

A hatóság álláspontja szerint az eljárás alá vont nem bizonyította, hogy Kérelmezővel
szemben megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, és munkaviszonyát a próbaidő alatt az Ebktv. 22.§ (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban szüntette meg.

Az eljárás alá vontnak sikertelen volt a kimentése arra nézve, hogy Kérelmező munkaviszonyának megszüntetésére nem a terhességgel összefüggő ok miatt került sor.

A Hatóság megállapította, hogy az M. Bt. Kérelmező terhessége miatt megsértette az
egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a munkaviszonyát próbaidő alatt azonnali
hatállyal megszüntette.
A hatóság az eljárás alá vontnak megtiltotta a jogsértő
magatartás jövőbeni tanúsítását, és Ötszázezer forint bírság megfizetésére kötelezte.
2010. január

Jereván #   2019.08.12. 09:17

R. Ancika 2019.08.11. 23:23
Tisztelt Szakértő!
A kérdésem az lenne, hogy mi jár nekem szülés után, abban az esetben, ha próbaidő alatt kirúgtak a terhesség miatt? Február óta magamnak fizetem a TB-t. Veszélyeztetett terhesség miatt nem tudtam új munkahelyet keresni. Augusztus és december között sem volt munkám, azt megelőzően 2017 júliustól 2018 augusztusig pedig Ausztriàban dolgoztam, volt biztosításom, ami itthon is érvényes volt, mert azt megigényeltem.
Köszönöm a válaszát!

T. Kérdező!

GYES, családi pótlék és anyasági támogatás.
Javasolt még elolvasni ezeket is:

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/showthread.php?…
,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)

http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)

http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)

http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

R.Ancika # e-mail 2019.08.11. 23:23

Tisztelt Szakértő!
A kérdésem az lenne, hogy mi jár nekem szülés után, abban az esetben, ha próbaidő alatt kirúgtak a terhesség miatt? Február óta magamnak fizetem a TB-t. Veszélyeztetett terhesség miatt nem tudtam új munkahelyet keresni. Augusztus és december között sem volt munkám, azt megelőzően 2017 júliustól 2018 augusztusig pedig Ausztriàban dolgoztam, volt biztosításom, ami itthon is érvényes volt, mert azt megigényeltem.
Köszönöm a válaszát!

safranek... # e-mail 2019.08.08. 10:10

Babó60 2019.08.08. 09:47

Köszönöm szépen a választ!
Még annyi lenne a kérdésem,hogy a jelen jogviszonyban elért jövedelem alapján a táppénzszámítás miért 50 %-os? Veszélyeztetett terhesség esetén ?A kismama nincs kórházban folyamatos biztosítási jogviszonya van,igaz az utolsó(jelenlegi) munkahelyén nincs visszamenőleg 730 napja. de előző munkahelyével együtt persze megvan.
Szóval az lenne a kérdésem hogy:miért 50 %-kal számolják a kőrházban nem tartózkodó veszélyeztetett terhes táppénzellátását.
Ismételten köszönettel.

T. Kérdező!

Erre sajnos okmányok hiányában érdemben nem tudok válaszolni, ezzel kapcsolatban az illetékes igényelbíráló tud Önnek/Önöknek tájékoztatást adni.

A hatályos jogszabály értelmében, abban az esetben, ha az igénylőnek van legalább 2 éves (pontosabban 730 nap)folyamatos biztosításban töltött ideje és nem volt kórházban a táppénz mértéke 60% akkor is, ha "9"-es betegségi kóddal, veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen.

A folyamatos biztosítást okmánnyal (pl. harmónika szerű TB igazolvány)kell igazolni.

A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

Ebtv. 48. § (7) A táppénz összege

  1. a táppénz alapjának 60%-a, ha a biztosított a 48/A. § (1) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási időszak alatt rendelkezik legalább 730 – a Tbj. 5. §-a szerinti – biztosításban töltött nappal;
  2. a táppénz alapjának 50%-a, ha a biztosított az a) pontban meghatározottnál kevesebb – a Tbj. 5. §-a szerinti – biztosításban töltött nappal rendelkezik;
  3. a táppénz alapjának 50%-a a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, illetve a 44. § d) pontjában meghatározott esetben,
Babó60 # e-mail 2019.08.08. 09:47

Köszönöm szépen a választ!
Még annyi lenne a kérdésem,hogy a jelen jogviszonyban elért jövedelem alapján a táppénzszámítás miért 50 %-os? Veszélyeztetett terhesség esetén ?A kismama nincs kórházban folyamatos biztosítási jogviszonya van,igaz az utolsó(jelenlegi) munkahelyén nincs visszamenőleg 730 napja. de előző munkahelyével együtt persze megvan.
Szóval az lenne a kérdésem hogy:miért 50 %-kal számolják a kőrházban nem tartózkodó veszélyeztetett terhes táppénzellátását.
Ismételten köszönettel.

safranek... # e-mail 2019.08.08. 09:03

Babó60 2019.08.07. 15:54
Tisztelt Szakértő!

Problémám a következő.
Lányom veszélyeztetett terhesként táppénzre került egy cégtől(kifizetőhellyel rendelkező cégtől)Azonban itt kevés volt a jövedelme.(és itt csak 120 napja volt)
Előtte folyamatos biztosítási jogviszonya volt egy másik cégnél,ahol jóval magasabb volt a jövedelme.(az is kifizetőhely)
A táppénz kiszámításánál valóban csak az utolsó kifizetőhellyel rendelkező cégnél elért jövedelmet veszik alapul?
Hiszen előzőleg a magasabb jövedelme után magasabb járulékokat is fizetett.Ez szerintem persze igazságtalan.
A jogszabály nem azt mondja,hogy csak akkor van így,ha a biztosítási jogviszonyban 30 nap megszakítás volt?
Számára,akkor a gyed-jét is ezek szerint állapítják meg? Sajnos így a táppénzre kényszerült kismamák ugyancsak rosszul járhatnak....hiába fizettek a korábbi munkahelyen magasabb járulékokat.
Köszönettel venném válaszát.

T. Kérdező!

Igen, valóban a táppénz kiszámításánál a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Ebtv. 39/A. § (1) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – az e törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg (a továbbiakban: adóelőleg) megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

Láthatja, hogy szó sincs egy előző, másik munkáltatónál elért jövedelemről. (Korábban évekig volt ilyen, de a jogalkotó úgy gondolta, hogy változtat rajta.)

Igen, igaza van, de a jogalkotó így rendelkezett.

(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy 2019.07.01-től viszont elindult a családvédelmi akcióterv.)

Nem, sajnos nem azt mondja.

Igen, a csed és a gyed ellátást is csak a jelen jogviszonyában elért keresetéből lehet kiszámítani.

Egyrészt igen, másrészt nem, hiszen Magyarország jobban teljesít, a magyar reformok működnek, bevezetésre került a GYED extra és van már akciótervünk is.

Babó60 # e-mail 2019.08.07. 15:54

Tisztelt Szakértő!
Problémám a következő.Lányom veszélyeztetett terhesként táppénzre került egy cégtől(kifizetőhellyel rendelkező cégtől)Azonban itt kevés volt a jövedelme.(és itt csak 120 napja volt)
Előtte folyamatos biztosítási jogviszonya volt egy másik cégnél,ahol jóval magasabb volt a jövedelme.(az is kifizetőhely)
A táppénz kiszámításánál valóban csak az utolsó kifizetőhellyel rendelkező cégnél elért jövedelmet veszik alapul?
Hiszen előzőleg a magasabb jövedelme után magasabb járulékokat is fizetett.Ez szerintem persze igazságtalan.
A jogszabály nem azt mondja,hogy csak akkor van így,ha a biztosítási jogviszonyban 30 nap megszakítás volt?
Számára,akkor a gyed-jét is ezek szerint állapítják meg? Sajnos így a táppénzre kényszerült kismamák ugyancsak rosszul járhatnak....hiába fizettek a korábbi munkahelyen magasabb járulékokat.
Köszönettel venném válaszát.

exemplifikatív # e-mail 2019.08.05. 09:48

Fannus90 2019.08.03. 15:15

Üdvözlöm!

Másfél éves a kisfiam, decemberben lesz 2 éves. Szeretnénk még egy gyermeket. Azzal tisztában vagyok, hogy első gyermek után 2 éves korig jár a gyed, illetve 3 éves koráig a gyes. Második gyermeknél, hogy alakul a csed, gyed kiszámítása, illetve mennyi idő az ideális, hogy ugyanannyi ellátásban részesüljek? Köszönettel!

T. Kérdező!

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai képezik, és amelynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél a számítási időszakban legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.
Fontos, hogy a 3/A és 3/B esetén a számítási időszakban elért , azaz a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé a jogviszony kezdetéig, de legfeljebb a megelőző év január elsejéig elért keresetet (tényleges jövedelmet) kell érteni.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.

Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)

Fannus90 # e-mail 2019.08.03. 15:15

Üdvözlöm!

Másfél éves a kisfiam, decemberben lesz 2 éves. Szeretnénk még egy gyermeket. Azzal tisztában vagyok, hogy első gyermek után 2 éves korig jár a gyed, illetve 3 éves koráig a gyes. Második gyermeknél, hogy alakul a csed, gyed kiszámítása, illetve mennyi idő az ideális, hogy ugyanannyi ellátásban részesüljek? Köszönettel!

gigi12 # e-mail 2019.07.08. 17:43

Üdvözlöm!
Az esetem hasonló az előző kérdezőhöz: A munkaviszonyom 2007 óta áll fenn. Első gyermekem 2014-ben a második 2016-ban született. Jelenleg gyes-en vagyok és harmadik gyermekemet várom.
Szeretném a fizetés nélküli szabadságomat megszakítani és a fenti időszakban felgyűlt szabadságomat kivenni és a harmadik babával táppénzre menni. Beadtam az igényemet a fizetés nélküli szabadság megszakítására, illetve közöltem, hogy várandós vagyok. De azt a választ kaptam, hogy meg kell várnom a GYES végét (2019.október vége),amire eredetileg kértem a fizetés nélküli szabadságomat, csak utána lehet bármit is kérnem. Nincs 30 napos lehetőség. Fúzióra hivatkoztak, illetve hogy akkor új munkaszerződést kell kötni, új munkakör, új munkavégzés helye (a munkáltatóm azóta átalakult, és tovább is fog változni, egyesülni) és mivel ténylegesen úgyse veszem fel a munkát, ezért ez problémás. Kérdésem, hogy ezt megtehetik-e, illetve ha nem, tehetek-e bármit ez ügyben? Köszönöm válaszukat!

monoszkop #   2019.06.12. 08:19

sysko 2019.06.11. 15:44
Üdvözlöm!
Az alábbi kérdéseimmel fordulok Önökhöz!
A munkaviszonyom 2007 óta áll fenn. Első gyermekem 2014-ben a második 2017-ben született. Jelenleg gyes-en vagyok és harmadik gyermekemet várom.
1/
Az első kérdésem a táppénzre vonatkozik. Szeretném a fizetés nélküli szabadságomat megszakítani és a fenti időszakban felgyűlt szabadságomat kivenni. Ha jól tudom a munkáltató a bért köteles rendezni és a 2019-es garantált bérminimumot megadni. A terhességre tekintettel valószínű, hogy veszélyeztetett terhesség miatt táppénzt kell igénybe vennem, nem tudok végig dolgozni a szülésig. Ahhoz, hogy a táppénzt a jelenlegi bérminimum alapján számítsák, mennyi munkában (szabadságon) eltöltött nap szükséges?
2/
A gyermekem születésének várható időpontja 2019. november vége.
Ezen időponttól igénybe vett csed, a jelenlegi minimálbér alapján kerül számításra, amennyiben a munkáltatóval most júniusban aktualizáljuk a munkaszerződést?
3/
A munkáltató várhatóan 2019.december 31-én megszűnik. A csed ez esetben meddig jár dec 31-ig vagy kb március-áprilisig, azaz a teljes 168. napig?
4/
A munkáltató 2019. dec. 31-i megszűnése esetén gyedre jogosult leszek a gyermek két éves koráig?
Hozzáértő választ előre is köszönöm!

T. Kérdező!

  • Megteheti, de a munkába állási szándékát köteles előre, írásban bejelentenie.

Mt. 133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

(2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

  • Igen, köteles ajánlatot tenni a munkabér módosítására, melynél figyelembe kell venni a minimálbér/garantált bérminimum összegét.

Mt. 59. § A munkáltató a 127–132. §-ban meghatározott távollét megszűnését követően ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó.

  • Ha a munkáltató 2019.december 31-én megszűnik –a megadott adatok figyelembevételével- csed a teljes 168. napig megilleti.
  • Ha a munkáltató 2019. dec. 31-én megszűnik - a megadott adatok figyelembevételével- gyedre jogosult lesz a gyermek két éves koráig.

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai képezik, és amelynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.

Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)

monoszkop #   2019.06.12. 08:02

nemo636 2019.06.11. 20:18

szép napot
az lenne a kérdésem:május 5ike ota tápénzen vagyok a munkáltatóm május 28al felmondott de ezt a tényt csak junius 11.én közölte.jelenleg még tápénzen vagyok ezek után hova küldjem a tápénzes papirt
köszönettel :Bede lászló

Kedves László!

Az attól függ.

Ha a jogviszonya azonnali hatállyal megszűnt, úgy táppénzre attól a naptól nem jogosult. (A táppénzes papírokat ez eseteben is a volt munkáltatójánál kell leadni, aki köteles azt továbbítani a folyósító szerv részére. A folyósító szerv a munkaviszony megszűnésének napjáig a táppénzt kifizeti, az azt követő időre pedig az igényt határozattal elutasítja.

Ha csupán a felmondást közölték Önnel, úgy a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik, azaz amíg keresőképtelen a jogviszonya fennáll, így a táppénzes papírokat továbbra is a munkáltatójánál kell leadnia.

Mt. 68. § (1) A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik.

(2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik:

  1. a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év,
nemo636 # e-mail 2019.06.11. 20:18

szép napot
az lenne a kérdésem:május 5ike ota tápénzen vagyok a munkáltatóm május 28al felmondott de ezt a tényt csak junius 11.én közölte.jelenleg még tápénzen vagyok ezek után hova küldjem a tápénzes papirt
köszönettel :Bede lászló

sysko # e-mail 2019.06.11. 15:44

Üdvözlöm!
Az alábbi kérdéseimmel fordulok Önökhöz!
A munkaviszonyom 2007 óta áll fenn. Első gyermekem 2014-ben a második 2017-ben született. Jelenleg gyes-en vagyok és harmadik gyermekemet várom.

1/
Az első kérdésem a táppénzre vonatkozik. Szeretném a fizetés nélküli szabadságomat megszakítani és a fenti időszakban felgyűlt szabadságomat kivenni. Ha jól tudom a munkáltató a bért köteles rendezni és a 2019-es garantált bérminimumot megadni. A terhességre tekintettel valószínű, hogy veszélyeztetett terhesség miatt táppénzt kell igénybe vennem, nem tudok végig dolgozni a szülésig. Ahhoz, hogy a táppénzt a jelenlegi bérminimum alapján számítsák, mennyi munkában (szabadságon) eltöltött nap szükséges?

2/
A gyermekem születésének várható időpontja 2019. november vége.

Ezen időponttól igénybe vett csed, a jelenlegi minimálbér alapján kerül számításra, amennyiben a munkáltatóval most júniusban aktualizáljuk a munkaszerződést?

3/
A munkáltató várhatóan 2019.december 31-én megszűnik. A csed ez esetben meddig jár dec 31-ig vagy kb március-áprilisig, azaz a teljes 168. napig?

4/
A munkáltató 2019. dec. 31-i megszűnése esetén gyedre jogosult leszek a gyermek két éves koráig?

Hozzáértő választ előre is köszönöm!

sortie #   2019.06.06. 12:20

Adri3300 2019.06.05. 19:57
Nekem az lenne a kérdésem, hogy pontosan mi után számolják és mennyi időre a gyest, mi lenne a legcélszerűbb dolgoznom, vagy tanulnom? Most szerzem a diplomám mesterképzésben, van visszamenőleg 5 év aktív hallgatói jogviszonyom. Most járok a 9. hónapban, a gyermek 2020 január 8-ra van kiírva. Folytathatom a tanulmányaim, de ez esetben fix, hogy diplomás gyest kapok, ami csupán egy évig jár. Ám, ha a terhességem alatt, munkát vállalok körübelül júliustól decemberig bejelentve dolgozom, akkor az után kapok támogatást 2 évig? Mi lenne a legcélszerűbb megoldás az esetemben?

T. Kérdező!

Hozzászólása tartalmaz némi ellentmondást, ami megnehezíti a válaszadást.

A homo sapiens (ember) gesztrációs (kihordási) ideje 9 hónap.

Azt írja, hogy most jár a (terhessége) 9. hónapjában, ugyanakkor a szülés várható ideje 2020.01.08., ami önmagában ellentmondás.

Ezen túlmenően nyilvánvaló az is, hogy a TB ismeretei is hiányosak.

Állítja: fix, hogy diplomás gyest kapok, ami csupán egy évig jár.

A TB jog ilyen elnevezésű ellátást nem ismer.

Diplomás GYED van, aminek a folyósítási ideje 2 év.

Jelen fórum keretein belül a hogyan járnék jobban, mi lenne a legcélszerűbb típusú kérdésekre felelősséggel válaszolni nem tudunk. Javasoljuk, hogy éljen a személyes konzultáció lehetőségével.

Egyebekben:

Ebtv. 42/E. § (1) A 42/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

  1. a 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult,
  2. a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,
  3. a gyermeke a b) pont szerinti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
  4. a gyermeket saját háztartásában neveli,
  5. magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
  6. a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától a gyermek 2 éves koráig jár.

(5) Az (1), illetve a (3) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj havi összege

  1. a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér,
  2. a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százaléka.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény
érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

Adri3300 # e-mail 2019.06.05. 19:57

Nekem az lenne a kérdésem, hogy pontosan mi után számolják és mennyi időre a gyest, mi lenne a legcélszerűbb dolgoznom, vagy tanulnom? Most szerzem a diplomám mesterképzésben, van visszamenőleg 5 év aktív hallgatói jogviszonyom. Most járok a 9. hónapban, a gyermek 2020 január 8-ra van kiírva. Folytathatom a tanulmányaim, de ez esetben fix, hogy diplomás gyest kapok, ami csupán egy évig jár. Ám, ha a terhességem alatt, munkát vállalok körübelül júliustól decemberig bejelentve dolgozom, akkor az után kapok támogatást 2 évig? Mi lenne a legcélszerűbb megoldás az esetemben?