Közalkalmazottak tanulmányi szabadsága

Üdvözletem!

Az lenne a kérdésem, hogy ha közalkalmazottként tanulok egy állami felsőoktatási intézményben (nem tanulmányi szerződéssel, hanem önerősen), akkor az intézménynek milyen formában kell a vizsganaponkénti elvileg 4 napos szabadidőt biztosítani? A normál szabadság terhére, vagy tanulmányi szabadságként?

Azt tudom, hogy hagyományos munkaviszonynál vagy a normál szabadság terhére megy, vagy fizetetlenként, de nekem erősen úgy rémlil, közalkalmazottaknál nem.

Előre is köszönöm a válaszokat.

Ui: nem találtam ilyen topikot ez elő x oldalon, ezért nyitottam újat.

Nincs különbség e tekintetben.

Abból a szempontból nincs különbség, hogy az alkalmazott a Kjt vagy a Munka Törvénykönyve alá tartozik.

Viszont abban szerintem igen, hogy a tanulmányi szabadságot köteles-e biztosítani a munkáltató, és ha igen, arra az időszakra kell-e fizetnie.

• Ha az alkalmazottat a munkáltató kötelezte a tanulásra, vagy általános iskolai tanulmányokat folytat, akkor mindenképpen biztosítania kell a tanulmányi szabadságot, és fizetnie is kell.
• Ha nem kötelezte a tanulásra, akkor köthetnek tanulmányi szerződést, abban megállapodnak, hogy a kötelezően biztosított tanulmányi szabadság idejére fizet-e a munkáltató.
• Ha a munkavállaló "önszorgalomból" vesz részt iskolai rendszerű képzésben, akkor csak a tanulmányi szabadságot kell biztosítani a számára, de bér nem kap.
• Ha a munkavállaló nem iskolai rendszerű képzésben magánszorgalomból vesz részt, akkor semmit sem kell biztosítani a számára.

A tanulányi szabadság sohasem mehet a rendes szabadság terhére.
Ha egy munkavállaló tanulási céllal vesz igénybe "normál" szabadságot, az magánügy, ettől nem lesz belőle tanulmányi szabadság.

Ami elgondolkodtatott, és hiába kerestem rá a jogtárban tiltó vagy megengedő utalást: lehet-e a munakszerződésben kikötni, hogy a munkavállaló a munkáltató engedélye nélkül nem vehet részt iskolai rendszerű képzésben. Ha belegondolunk, hogy egy heti egynapos oktatási, és egy 20 vizsgás év 120 nap körüli távollétet jelent, akkor kérdéses, hogy ezt a munkáltatónak tűrnie kell-e szó nélkül, illetve mi módon tudja helyettesíteni az így kieső munkaerőt....

Konkrét tiltó szabály valóban nincs. Ám a Mt. rendelkezéseitől csak a munkavállaló előnyére lehet eltérni. Egy ilyen kikötés viszont meglehetősn hátrányos lenne.

Köszönöm az információkat!

Annyival szeretném kiegészíteni, hogy a vizsgákról egyértelműen nyilatkozik a tv., azonban a kötelező foglalkozások, és a szakmai gyakorlat tekintetében csak annyit jegyez meg, hogy azokat az időket munkáltató az igazolásoknak megfelelően állapítja meg. Tehát pl. egy szemeszterre lebontva, akár azt is nyilatkozhatja, hogy a viszgára mehet, oktatásra nem, vagy nem mindre.
Ha jól értelmezem ez azt jelenti, hogy kvázi átmenetet képez a helyzet a kötelező, és a munkáltatói jogkörbe tartozó döntés között....?

Szeretném kérdezni, hogy az államvizsgára mennyi szabadságot kell biztosítania a munkáltatónak? Ugyanúgy 4 nap mint a sima vizsgára? Nem találtam erre vonatkozó jogszabályt. Tisztelettel P. Réka

10 napot.

Szerintem a szakdolgozatkészítéssel kevered, arra jár 10 nap. Fizetés nélkül.

Meg a áróvizsgára is. Fizetés nélkülivel akor, a nincs tanulmáníi szerződs.

Köszönöm, de jó lenne tudni, hogy a törvényben pontosan hol van az erre vonatkozó rész!

Kedves PPRM!

Ha nem kötött a munkáltatóval tanulmányi szerződést, az Mt. csak a szabadidőt biztosítja az Ön számára, erre az időszakra átlagkereset, távolléti díj - ellenkező megállapodás hiányában - nem jár.

115. § (1) Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani.
(2) A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.
(4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.
(5) A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak tanulmányi munkaidőkedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja.
(6) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani.

Köszönöm!

Tisztelt Fórumozó Jogászok!

Folyamatosan felmerül az a kifejezés, hogy "iskola rendszerű képzés". Megszeretném kérdezni, hogy ez mit takar pontosan. Engem a főnököm azzal a feltétellel vett fel, hogy elvégzek egy gazdasági főiskolát vagy egyetemet levelező tagozaton. Most, hogy van egy "kis" konfliktus közöttünk, ki akar rúgni. Amikor erről beszéltünk, akkor azt mondta, hogy:

1. én nem iskola rendszerű képzésben vettem részt;
2. nem járt tanulmányi szabadság semmi képpen sem, mert ő szakember hiány pótlása végett iskolázott be;
3. visszaköveteli a képzésemmel kapcsolatosan felmerült költségeket tőlem annak ellenére, hogy nincs tanulmányi szerződésem.

Felvilágosítana valaki engem, hogy jogszerű-e az eljárása, helytállóak-e a fent említett dolgok?

Válaszukat előre is köszönöm!
Boldog újévet kívánok a fórum összes jogászának, olvasójának és hozzászólójának!

Az államilag akkreditált főiskolán folytatott tanulmányok nyilván beletartoznak az iskolarendszerűképzés fogalmába. Amennyire a leírtakból meg lehet állapítani, a munkáltató kötelezte a gazdasági jellegű végzettség megszerzésére, ezért erre nem is lehetett tanulmányi szerződést kötni, az ezzel kapcsolatos költségeket a munkáltatónak kell viselnie. Viszont, ha egy előírt - ésszerű - határidőn belül nem szerezte meg a munkakör ellátásához szükséges végzettséget, az rendes felmondás alapja lehet.

Tisztelt Incitatus!

Köszönöm a gyors válaszát. nagyjából erre számítottam.

BÚÉK!

Sziasztok.

A következő kérdéssel fordulnék hozzátok. A munkáltatóm nem akar elengedni fizetetlen szabadságra államvizsga előtt, arra hivatkozva, hogy a törvény úgy szól, hogy csak az első diploma megszerzéséhez kötelesek szabadidőt biztosítani számomra a második megszerzéséhez már nem. Jelenleg próbaidőmet töltöm a cégnél és semmilyen tanulmányi szerződésem nincs a céggel. Érdeklődnék, hogy valóban van e ilyen megkötés a törvényben.
Mihamarabbi válaszotokat előre is köszönöm!

Kedves Segítők!

Segítségüket kérném abban, hogy érdemes-e, illetve köteles vagyok-e tanulmányi szerződést kötni a munkáltatómmal. 2,5 éves iskolarendszerű oktatásban veszek részt. Nem köteleztek az iskola megkezdésére, de azt kijelentették, hogy huzamosabb ideig csak az maradhat, aki megszerzi a végzettséget. (Speciális iskolában dolgozom, tanítói végzettségem van, és most svégzem a gyógyped.-i tanárképzőt.1,5 szemeszteren túl vagyok)
A 2007/08-as tanévben igazgatóváltás volt, és a mostani igazgató tanulmányi szerződést akar kötni. Ezidáig semmilyen külön támogatást nem kaptam, csak a tanulmányi szabadságot, nem a törvényben előírt mennyiséget, de legalább kaptam, és elengedtek. Most azt modják, hogy majd valamennyit fizetni fognak, ha távol leszek. Mit tegyek?

Segítségüket előre is köszönöm.

Még az előbbi kérdéshez: a szabadidő biztosítása nem függ attól, hogy hanyadik diloma megszerzéséről van szó.
Tanulmányi szerződést senki nem köteles kötni (sőt, ha kötelezik a tanulmányokra, nem is lehet), a szerződés mindig két fél egybehangzó akaratnyilatkozata. Tanulmányi szerződés esetén is a felek megállapodásán múlik, hogy megkötik-e. Ha egyébként is elvégzi az iskolát, akkor érdemes megkötni, ha megfelelő feltételeket kínálnak. A szokásos juttatások a tandíj, utazási költség, tankönyek megtérítése, fizetett tanulmányi szabadság. Cserében köteleznie kell magát, hogy meghatározott ideig fenntarja munkaviszonyát.

Köszönöm szépen.

A következő problémám lenne: munka mellett elkezdtem egy fél éves pénzügyi-számviteli ügyintézői szakot, OKJ-s képzésben hatodéven. Február 6.-án lesz a gyakorlati, gépi könyvelési vizsgám és február 27.-én pedig a szóbeli vizsgám (5 tantárgyból).
A kérdésem a következő: mennyi tanulmányi szabadságot és hogyan köteles kiadni a munkáltató?

Segítségüket előre is köszönöm!

H.Zsani

Munka mellett tanulok,az iskola fizeti a tanulmányaimat a kötelező továbbképzési alapból,(ilyenkor nem köteles a helyettesítésst fizetni???)de nincs tanulmányi szerződésem. Így milyen tanulmányi szabadság jár? Most tudtam meg, hogy az idei vizsgákra (2008-as) az anyanapjaim terhére engedtek el.Jogos ez? Hol lehet ennek pontosan utánanézni? Sürgős!! Köszönöm!!

Ha tanulmányi szerződés alapján nem jár fizetett szabadság, akkor csak tanulmányi szabadidő jár (vizsgánként 4 nap), ami fizetés nélküli igazolt távollét. Ezt a tanintézet igazolásával a munkavállaló bejelentése alapján lehet igénybe venni. Tehát nem a munkáltató dönt róla. Ettől függetlenül, ha valakinek van még fizetett szabadsága (pl. gyereknap), akkor persze azt is felhasználhatja.

A munkáltató kötelezett tanulásra. A tanulmányi szabadságot és az iskolai napokat kifizette de a kölségeket/utazás szállás/ az igéret ellenére nem.
Mit tehetek? Ha nem folytatom tovább a tanulást mit követelhet tőlem a munkáltató? Válaszukat előre is köszönöm!

Ha a munkáltató rendelte el az iskola/tanulmányok elvégzését, akkor minden ezzel kacsolatos költséget neki kell állnia. Végső megoldásként munkaügyi pert lehet indítani a köétségek megtérítésére. Ha viszont nem végzi el az iskolát (nem szerzi meg a végzettséget), a körülményektől függően akár fel is mondhat a munkáltató.