gyermekelhelyezés megváltoztatása közös akarat esetén

Köszönöm!

Így már minden világos.

B.a.

Kedves Boldoganya!

NEM!!! A keresetlevél az keresetlevél, ha azt adnak be, akkor úgy 4-5 hónap múlva majd kapnak egy idézést a perben! Még egyszer: Az elnökhöz kellene bemenni, semmi írásos kérelem stb., csak időpontot kérnek az egyezségkötéshez! Nem tudom ennél világosabban leírni! Üdv:

Kedves András!

Köszönöm a válaszát. Amikor a volt férjem bement a bíróságra felvilágosítást kérni, azt mondták neki, hogy 3 példányban be kell adni egy keresetet az én aláírásommal. Mivel 200 km-re lakunk egymástól feladnám neki postán a következő formátumú dokumentumot, aláírva stb. Ez megfelelő? Ezzel a kezében bemegy és kér egy közeli időpontot? A bajom az, hogy ez tulajdonképpen egy gyermekelhelyezési per kérelme, annak ellenére, hogy tartalmazza a közös akaratot. Az egyezségi kísérletre idézéshez nem találtam formadokumentumot, csak egy "Egyezségi megállapodás polgári perben" címűt.

Keresetlevél gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt

………………….Városi Bíróság
…………………. (város)
(cím)

Tisztelt Városi Bíróság!

Én,
…………………. (adatok)
mint felperes

…………………. (adatok)
mint alperessel
………………… napján kötöttem házasságot, melyet a ………………….Városi Bíróság ………………….számú ítéletével felbontott. ………………….napján született ………………….utónevű gyermekünket a bíróság az alperesnél helyezte el. ………………….napján született ………………….utónevű gyermekünket a bíróság a felperesnél helyezte el. A bontóperben egyezséget kötöttünk, amely alapján két közös kiskorú gyermekünk után egyikünk sem fizet tartásdíjat a másiknak.

A bontóper óta a körülmények megváltoztak, szükségessé vált a gyermekelhelyezés megváltoztatása ………………….esetében, amely az alperes, a felperes és az érintett gyermek közös akarata.

A fentiek alapján
k e r e s e t e t
indítok, melyben kérem a T. Bíróságot, hogy a gyermekek elhelyezését megváltoztatva, ………………….nevű kiskorú gyermeket nálam helyezze el.

Amennyiben a bíróság a gyermeket nálam helyezi el

1.) …………………. (gyermekelhelyezés)

2.) ………………….(gyer­mektartásdíj)

3.) ………………….(láthatás)

Kérelmemhez csatolom:

• ………………….utónevű gyermekünk születési anyakönyvi kivonatát,

Kelt: …………………..

Tisztelettel:

………….....................................
felperes

Kedves Boldoganya!

Amiről ír, az egyezségi kísérletre idézés (ténylegesen megjelenés) egy régesrégi Pp. szabály, ami a gyakorlatban szinte soha nem fordul elő. (Elég ha annyit mondok, hogy 10 évet nyomtan le az igazságszolgáltatásban, nagy bíróságokon bíráskodtam, de még sosem találkoztam ilyennel a gyakorlatban.)

Úgyhogy számítson rá, hogy nagyon nem fognak tudni mit kezdeni Önökkel, ha így az utcáról beesnek anyakönyvi kivonattal stb. a kezükben. Ezért én az Ön helyében inkább bemennék az elnöki vagy a bírósági félfogadásra, és kérnék egy közeli időpontot (annak ellenére, hogy a Pp. szerint ez nem szükséges), és akkor tényleg negyedóra alatt meglesznek. Ha beesnek az utcáról reggel, lehet, hogy délután 5-re akad egy szabad bíró, aki ezt megcsinálja Önöknek. Üdv:

Kedves ObudaFan, fórumozók!

A következő információhoz jutottam:

"A Polgári perrendtartásról szóló 1952.évi III. tv. 127. §-a lehetőséget ad arra, hogy a felek együttesen megjelenjenek a bíróság előtt, és a felperes jegyzőkönyvbe mondja keresetét, ebben az esetben a felek kérésére a bíróság a tárgyalást nyomban megtartja. Mivel a gyermek elhelyezésének megváltoztatása sürgős, így ez a megoldás tűnik a leggyorsabbnak, hiszen, ha a tárgyalás alkalmával megegyeznek, a Pp. 148. §-a szerint a bíróság az egyezséget végzéssel jóváhagyja. Így megspórolhatják azt a 30 napos határidőt, amely a bíróság rendelkezésére áll a tárgyalás kitűzésére, valamint a határozathozatal is gyorsabban megtörténik.

A kérelmet a felperesnek kell aláírnia, miután arra irányul, hogy alperest idézze meg a bíróság egyezség létrehozása céljából, tehát alperesnek nem kell aláírnia."

Ez a lehetőség számomra nem életszerű. Kívülről nézve ez azt jelenti, hogy "beesik" két ember a bíróságra és azon nyomban megtárgyalják és eldöntik az ügyüket. Valóban van erre szabad kapacitás (helység, emberek, akik tárgyalnak, döntenek) ? Megkeresve az említett paragrafust és az ehhez kapcsolódóakat, mégis úgy tűnik járható ez az út.

A kérdésem az lenne, hogy ha ketten megjelenünk személyi igazolvánnyal a kezünkben és a gyerek születési anyakönyvi kivonatával és az elképzelésünkkel az elegendő (kell-e illetéket fizetni, vagy valamit előre intézni)? Illetve melyik napon kell menni:
Elnöki ügyfélfogadás
Bírósági ügyfélfogadás
Panasznap

A fórumozók számára akik hasonló cipőben járnak, itt vannak az említett paragrafusok:

A szóbeli kereset azonnali tárgyalása.
Egyezségi kísérletre idézés

127. § (1) Ha a kereset jegyzőkönyvbe mondása (94. §) alkalmával a felperessel együtt a bíróság előtt az alperes is megjelenik, a bíróság a felek kérelmére a tárgyalást nyomban megtartja. Ebben az esetben a keresetet a tárgyalási jegyzőkönyvbe kell foglalni, és azt a bíróság illetékességének hiánya miatt - a kizárólagos illetékesség esetét kivéve - elutasítani vagy más bírósághoz áttenni nem lehet. Ha a bíróság a perre illetékes, de az alperes a kereset jegyzőkönyvbe mondása alkalmával nincs jelen, a tárgyalásra az előző rendelkezések szerint azonnal határnapot kell kitűzni, s arra a felperest szóval meg kell idézni.

(2) Keresetindítás előtt a perre hatáskörrel bíró és illetékes helyi bíróság előtt egyezségi kísérletre idézést lehet kérni. Az idézést kérő félnek a határnapot szóval is tudtára lehet adni. A létrejött egyezséget jegyzőkönyvbe kell foglalni, és a jóváhagyásra a 148. §-t kell alkalmazni.

(3) Ha mind a két fél megjelent, de az egyezség nem jött létre, a bíróság a felperes kívánságára a keresetet jegyzőkönyvbe foglalja. A további eljárásra az (1) bekezdés az irányadó.

(4) Ha az egyezségi kísérletre kitűzött határnapon az idézést kérő fél nem jelent meg, vagy az ellenfél kívánatára keresetét nem adja elő, őt az ellenfél kérelmére az okozott költségben el kell marasztalni. Ha pedig az ellenfél nem jelent meg, az eljárás költségét a megindítandó per költségéhez kell számítani.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a felek idézés nélkül, egyezségkötés céljából jelennek meg a bíróság előtt.

94. § (1) A keresetet, valamint a per megindítását megelőző kérelmet az ügyvéd által nem képviselt fél bármely helyi bíróságnál vagy a perre illetékes megyei bíróságnál is jegyzőkönyvbe mondhatja. A felet ilyenkor a szükséges útbaigazítással is el kell látni és az esetleges hiányok pótlására (95. §) nyomban fel kell hívni; ha a fél a hiányok pótlását figyelmeztetés ellenére is elmulasztja, a keresetet, illetőleg a kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A jegyzőkönyvre a 93. § megfelelően irányadó.

(3) Ha a perre nem az a bíróság illetékes, amelyik a keresetet (kérelmet) jegyzőkönyvbe vette, a jegyzőkönyvet az illetékes bírósághoz kell áttenni.

(4) Folyamatban levő perben szóbeli kérelmeket - feltéve, hogy a törvény másként nem rendelkezik - jegyzőkönyvbe mondani a perbíróság, továbbá a fél lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes helyi bíróság előtt lehet; az előző bekezdések rendelkezései egyébként ilyenkor is megfelelően irányadók.

93. § (1) A beadványokon fel kell tüntetni a bíróságot, amelyhez a beadványt intézik, továbbá a felek nevét, lakóhelyét és a per tárgyát, a folyamatban levő ügyekben pedig ezenfelül a bírósági ügyszámot is.

(2) A beadványokat a per bíróságánál eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van; ha több félnek közös képviselője (meghatalmazottja) van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is.

(3) Ügyvédi képviselet esetében az ügyvédnek a beadvány minden példányát aláírásával kell ellátnia; egyébként a beadvány első példányát a 196. §-nak megfelelően kell kitölteni.

Egyezség

148. § (1) A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék.

(2) A bíróság - amennyiben annak sikerére esély mutatkozik, különösen, ha a felek bármelyike kéri - tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről, és ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól [137. § (1) bek. a) pont]. Ha a felek a közvetítői eljárás során egyezséget kötnek, azt a 137. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül a bírósághoz jóváhagyás végett benyújthatják, ebben az esetben a bíróság az eljárást folytatja és a (3) bekezdés szerint jár el.

(3) Ha az egyezség - ideértve a (2) bekezdésben meghatározott egyezséget is - megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.

(4) A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek; a jóváhagyó végzés ellen beadott fellebbezésnek az egyezség végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Inkább a panasznapot javasolnám.

Közben megtudtam, hogy bírósági ügyfélfogadásra kell menni. Szép napot mindenkinek!

Tisztelt ObudaFan!

Az érintett bíróság honlapján háromféle ügyfélfogadás van:

Elnöki ügyfélfogadás
Bírósági ügyfélfogadás
Panasznap

melyik ügyfélfogadásra kell mennem?

Köszönettel

BA.

Van rá lehetőség. Nyilván a bíróság akkor hagyja jóvá, ha az egyezség a jogszabállyal nem ellentétes, de ebben az esetben nem lesz az.

Tisztelt ObudaFan!

A magyarország.hu-n két mintadokumentumot találtam az egyik "Gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti keresetlevél", a másik "Egyezségi szerződés". Laikusként úgy értem, hogy az egyik egy vita bizonyítással, a másik egy megegyezés. Tényleg van arra mód, hogy ebben az ügyben döntsek a volt férjemmel és például a lenti módon ezt beterjesszem a bíróság elé, vagy valamit nagyon félre értettem?

Egyezségi kísérlet gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt

Tisztelt ………………….Városi Bíróság!

Én,
…………………. (adatok)
mint felperes

…………………. (adatok)
mint alperessel
…………………. napján kötöttem házasságot, melyet a ………………….Városi Bíróság ………………….számú ítéletével felbontott. ………………….napján született ………………….utónevű gyermekünket a bíróság az alperesnél helyezte el. ………………….napján született ………………….utónevű gyermekünket a bíróság a felperesnél helyezte el. A bontóperben egyezséget kötöttünk, amely alapján két közös kiskorú gyermekünk után egyikünk sem fizet tartásdíjat a másiknak.

A bontóper óta a körülmények lényegesen megváltoztak, szükségessé vált a gyermekelhelyezés megváltoztatása, amely az alperes, a felperes és a gyermek közös akarata.

A fentiek alapján a megállapodást kötő felek rögzítik, hogy

1.) …………………. (gyermekelhelyezés)

2.) ………………….(gyermektartásdíj)

3.) ………………….(láthatás)

Nincs mit.

Köszönöm a gyors választ, ebből már el tudok indulni.

A gyermek lakóhelye szerinti helyi bíróságon kellene kezdeményezni egyezségi kísérletre idézést.

• Az apa (nem hivatalosan)kezdeményezte, hogy a nála több mint 2 éve elhelyezett gyerek az anyánál legyen, ez mindenki (apa, anya, gyerek) közös akarata.
  • A tartásdíjban meg tudnak állapodni, a gyerek most fejezi be a 10. osztályt.
  • Az apa nem szeretne az ügy intézésében részt venni és nem szívesen hozná senki tudomására az okait.
  • Az anya nagyon boldog lenne, ha a fia vele lenne, és biztosítékokat szeretne.
  • Szorít az idő az iskolaváltás miatt.

A részletek:
Lassan három éve váltam el a férjemtől, közös megegyezéssel. Két kiskorú gyermekünk elhelyezése a következőképp történt: A fiam (most 16 és fél éves) az apukájánál maradt, a lányunk (most 14 éves) pedig nálam, illetve közös a felügyelet. Egyikünk sem fizet tartásdíjat a másiknak. Azóta férjhez mentem, született egy kisfiam (GYES - en vagyok vele) és csaknem 200km-re lakom a nagyfiamtól, akivel napi kapcsolatban vagyok. Néhány napja az első férjem felhívott, hogy a fiammal is megbeszélte, az lenne a legjobb, ha a gyerek hozzám költözne (az okokról régóta tudok). Ezt úgy képzelte elsőre, hogy ez csak úgy „megtörténik” és nem vonunk be ebbe semmilyen jogi szervet. Számomra viszont nagyon fontos ennek „le papírozása” több okból is. Három kiskorú gyermek nevelése esetén kiemelt családi pótlékot kapok és a legnagyobb gyermekem nagykorúságáig miután a kicsi betölti a harmadik életévét főállású anya lehetek, ami folyamatos munkaviszonyt és havi juttatást jelenthet számomra (ha nincs más), illetve ebben az esetben mindkét gyermek után köteles gyermektartást fizetni, aminek a hivatalos jellege nagyfokú biztonságot jelent a családom számára. Erről levélben tájékoztattam őt.
Erre a következő válaszokat kaptam az idéző jelekben írt rész:

• „-
  • Azt írásban elismerem, hogy Te neveled őket és átkérheted a fiúnk családi pótlékát”
• Le van papírozva az elhelyezés: „-
  • én aláírok, mindent Te intézel----„
• Tartásdíjról: „2x20% két évig + 1x cs.p. amíg kapod, utána 1x20% és a fiút személyesen támogatom” Itt áll egy összeg is, ami számomra elfogadható, illetve a két év arról szól, hogy a fiam akkor fog leérettségizni.
• A tartásdíjat automatikusan vonják a fizetésedből „-
  • erről szó sem lehet, akitől elvonják a pénzét azt azért szokták, mert nem vállalja magától—„

Elkezdtem utána olvasni és nekem úgy tűnik ez nem is olyan egyszerű, főleg az járhatatlan, hogy én intézem, ő aláír. „A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni a bíróságtól, ha… körülmények… lényegesen megváltoztak… a gyermek elhelyezése, valamint az elhelyezés megváltoztatása iránt a szülő… indíthat pert. Ha a gyermek elhelyezése érdekében azonnali intézkedésre van szükség, a bíróság soron kívül, ideiglenes intézkedéssel határoz. A 2 éves határidő leteltét követően már nem egyezség megváltoztatása iránt kell keresetet benyújtani, hanem a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti külön perindításnak van helye.”

Az lenne a kérdésem, hogy a gyakorlatban hogyan kell ezt intézni és mire kell odafigyelnem, éppen most beszéltem a gyerekemmel, aki azt mondta „csak ne vesszetek össze”.

- Kinek kell ezt kezdeményezni, és melyik bíróságnál (két különböző városban lakunk), mennyire kell megindokolni a döntést, vagy elegendő, hogy mindenki ezt akarja?
- Van egy egyszerűbb „Te intézed, én aláírok” megoldás?
- El tudjuk ezt intézni 2 hónapon belül?
- Mi kell ehhez?
- Hogyan változik a dolog, ha a fiam nagykorú lesz, mert lehet ilyeneket mondani: „utána 1x20% és a fiút személyesen támogatom”, mert a fiam 2 év múlva egyetemista, ami inkább növeli, mint csökkenti a kiadásokat emlékeim szerint.