szóbeli megállapodás megszegése

Köszönöm a válaszokat!

Az eset 2 hete történt és a lagzi végén vettük észre amikor már el volt minden keverve illetve fogyasztva. így a visszaadás nem jöhetett szóba.

Az átvételnél nem lehettünk jelen, mert ők olyan időpontban szállították mikor a szertartás volt, az átvevőket sajnos nem tudtuk tájékoztatni, mert fel sem merült bennünk, hogy ha valaki rendel tortát akkor kap mellé még 20 kiló sütit is. A vendéglős meg nem tudhatta ebből kifolyólag.

Tehát ha jól értelmezem Magyarországon meg lehet azt tenni, hogy ha valakiről tudom, hogy lesz esküvője és odaszállíttatok süteményt és átveszik akkor eladhatok óriási mennyiségeket.

Ha nem fizetem ki a vitatott mennyiséget, akkor milyen büntetés róható ki illetve én is "bepróbálkozhatok"-e azzal, hogy nem fizetek, de ha beperel kifizetem? Akkor is vannak már járulékos költségek?

Mindenképpen ki kell fizetnetek szerintem.
Ha megrendeltétek, akkor azért, ha nem rendeltétek meg, akkor meg azért, mert nem tanusítottátok a Ptk.283.§(1) bekezdése alapján elvárható magatartást, illetve a megbízott elfogadta a teljesítést. Ha nem volt megbízott, vagy nem volt kellően tájékoztatva a minőség és a mennyiség tekintetében, az is nektek róható fel.

Ptk. 283. § (1) A jogosult - ha jogszabály kivételt nem tesz - a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e.

Nálam is történt hasonló, de ott nem romlandó áruról volt szó, szépen visszaadtuk, és nem volt probléma.
Itt szerintem nehéz dönteni, de ma péntek van, a sütis esküvők meg hétvégén szoktak lenni, szerintem muszáj lesz kifizetni, mert az a süti már legalább 1 hetes lehet. Talán próbáljatok meg megegyezni a cukrászdával, hátha engednek az árból.

Önnek kell bizonyítania, hogy a szerződés nem terjedt ki a leszállított árura. Másrészt mit csináltak az így kiszállított sütivel ? Megették? Ha igen, akkor ráutaló magatartással elfogadták az egyoldalú szerződésmódosítást.
Ha nem fogadták el a szerződésmódosítást, akkor a felelős őrzés szabályai szerint meg kellett volna őrizni a szerződés tárgyát és szavatossági időn belül visszaküldeni.

Sziasztok!

Egy olyan kéréssel fordulnék hozzátok, hogy kinek van igaza az alábbi esetben.

Én mint magánszemély felkerestem egy cukrászdát ahol árajánlatot kértem (szóban) esküvői tortára és süteményre. A cukrászüzem alkalmazottja elővett egy papírlapot és szépen felírtuk az igényeket azokat számszerűsítve. Majd a végén kijelentettük, hogy CSAK a tortát kérjük a többi szolgáltatást nem. Mivel a teljesítése hónapokkal későbbi ezért hagytunk ott 20.000 Ft foglalót/ előleget (igazából mindegy mert egy foglalós nyomtatványra ráírták, hogy foglaló esküvői sütire). Mi határozottan tortát kértünk csak de mint minden szóbeli megállapodást bizonyítani nem lehet. A többi süteményt beszereztük más sokkal olcsóbb szolgáltatóktól.
Az lagzit követő hajnalban amikor szedjük a cuccainkat észrevettük hogy rengeteg sütemény maradt. (A kiszállítás átvételénél nem voltunk jelen így a vendéglő vette át a cukrászda által kiszállított süteményeket és tortákat.) Az oka az volt, hogy a cukrászüzem úgy gondolta, hogy mivel van róla papírja, hogy mi ezt kértük ő ki is szállította és számlát is állított ki róla.
Ebben az esetben mi a teendője egy egyszerű halandónak egy céggel szemben ha a süteményeket nem kértük mégis kiszállították. Sajnos mivel mi voltunk a megrendelők és a házasulandók nem tudtunk mindenhol ott lenni és nem is gondoltuk, hogy ilyen előforodulhat, mit tudunk csinálni. Ha nem fizetem ki perelhető vagyok-e? Illetve megrendelésnek minősül-e egy általunk nem aláírt papír? És ha nem kértem a kiszállítást de azt valaki átvette az jogosítja-e őket számla kiállításra?
Köszi a válaszokat!

Pp. 196. § (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:385

1. a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta;
2. két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
3. a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
4. a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták.386
5. ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;388
6. az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.389

(2) Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel [195. § (2) bek.], továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje - az okirat tartalmát illetően - az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.

Tisztelt KBS!
MIt jelent a teljes bizonyító erejű magánokirat kifejezés?

Éppen így is lehet próbálkozni, csak sokkal rosszabbak az esélyek. Tudniillik nem tudjátok bizonyítani, mekkora díjban állapodtatok meg. Csakhogy ők sem tudják. Vagyis a bíróság várhatóan szakértőt fog kirendelni, aki megállapítja az elvégzett munka mennyiségét, minőségét, és megállapítja a szokásos piaci díjat.
Persze, kész ténynek vettem, hogy annak bizonyítása nem okoz nehézséget, hogy mikor, mennyi, milyen munkát végeztetek.

Mivel tanú nem volt rá, ezért bizonyítani nem tudjuk. Egyébként pedig egy olyan céggel egyeztünk meg, akivel már többször is dolgoztunk és soha semmi probléma nem volt. Sajnos nekem ezekbe a dolgokba nincs túl sok beleszólásom, mert én csak családtag vagyok és nem vagyok benne a cégben. Szóval nem az én hibám a dolog. Csak tanácsot kértem, és pont azért vagyok bizonytalan benne, mert nincs rá se tanú, se egyéb írásos dolog, még egy feljegyzés se.
Mellesleg a fővállalkozó fia menő jogász a megyében, kérdés, van-e esélyünk bármire is ezek után. Hát ennyi.

Ha tudod bizonyítani, hogy 3 millió 800 ezer forint vállalkozási díjat kötöttetek ki, akkor van értelme bírósághoz fordulni. De mintha magad is bizonytalan lennél benne.

(Milliós szerződést szóban kötni... Gratulálok!)

Az alábbi problémára várok megoldási lehetőséget:
szóbeli megállapodás történt egy munkára vonatkozóan, írásbeli szerződés a szóbeli megállapodásról nem történt. A munkát elvégeztük, a munka bizonyos részét ki is fizették, amit nemcsak számlákkal, hanem teljesítési igazolásokkal is alá tudunk támasztani.Most a fővállalkozó azt mondja, nem abban az összegben számolja el a munkát, amiben eredetileg megegyeztünk szóban, hanem jóval kevesebb összegért. Konkrétan számokkal: 3.800.000.-Ft járna, ebből 2.500.000.-Ft van kifizetve, ő még ad 300.000.-ft-ot, de egyébként szerinte nem jár, csak 2.100.000.-Ft összesen. Kérhetjük-e utólag a bíróságtól a szerződés tartalmának megállapítását, van-e értelme, mert szerintem itt valami simli van a fővállalkozó részéről, mert miért akar 700.000.-ft-tal többet fizetni akkor ha elvileg az nem is jár nekünk.

Akkor is hivatkozhat elévülési kifogásra. Elszámolás és igényérvényesítés nem ugyanazon fogalmak.

Akkor is elévult, ha tanum van rà, hogy igérte az elszàmolàst még egy éve kb. ?

Az elévülés határideje bekövetkezett. Ettől függetlenül a testvére önkéntesen teljesíthet, de ha pl. bíróságon elévülési kifogást terjeszt elő, akkor a követelés teljesítés bírói úton nem kényszeríthető ki.

1995-ben fivéremmel szobeli megallapodast kotottunk szoloteruleteim muvelesevel kapcsolatban. A termeseimet 3, ill. 4 éven at leadtam a fivérem Kft-jenek feldolgozasra, utolagos elszamolassal. A szureteken magam is dolgoztam embereimmel(2-vel).Azòta sem tortent elszamolas es fiverem suketet jatszik felszolitasaimra !!!! Tehetek meg valamit ma ellene, vagy mar elevult a kovetelesem ????

Fel kellhívni írásban a szerződés -gondolom itt erről van szó-( a megállapodás és a szerződés között nagy a különbség)teljesítésére. ha ennek ellenére sem teljesít, akkor polgári per útján kell végrehajtható bírói határozatot elérni.

Tisztelt Fórumozók!Mit lehet tenni, ha egy szolgáltatóval (esetemben zenekar) kötött szóbeli megállapodást a zenekar megszeg?Előre is köszönöm a válaszokat!