Ez ági vagyon, ill. öröklés?

Igen, nekem is ez jutott eszembe tegnap, hogy elfelejtették a régi paragrafust egyeztetni az új helyzettel, az özvegy öröklésével.
Az tény, hogy teljesen furcsa és értelmetlen dolog lenne leszármazó mellett az örökség egy részét távoli rokonoknak adni, de az is tény, hogy a Ptk. jelenlegi szövege - szerintem - nem is értelmezhető másként. Mert hát a törvényes örökös az özvegy, és ha ági öröklés, akkor helyette lépnek be az elhunyt szülőjének leszármazottai.
Nem az én esetem egyébként, de valószínűleg valamikor majd én is ebbe a helyzetbe kerülök, azért érdekel ennyire.
Köszönöm a válaszokat!

A problémát egyébként a nem kellően körültekintő jogszabályszerkesztés okozza.
Az ági öröklés több száz éves, és sajátosan magyar jogintézmény. A szabályai régóta rögzültek, nem változnak. Az új Ptk. készítesekor szándékoztak változtatni rajtuk - ezért többnyire szó szerint vették át a korábbi szabályozást. Csakhogy elfelejtkeztek róla, hogy a házastárs öröklése alapvetően módosult: korábban az özvegy leszármazó mellett egyáltalán nem örökölt.
Az özvegy leszármazó melletti öröklése és az ági vagyon szabályozásának változatlan szövegezése idézte elő, hogy olyan értelmezése (is) lett az ági öröklés szabályainak, amely értelmezés a jogalkotónak nyilvánvalóan nem volt szándékában. (És amyle nem is szolgál értelmes, közérdekű célt.)

Méltánytalan és a rendelkezés (sőt, az egész jogintézmény) céljával nyilvánvalóan ellentétes lenne, ha e leszármazó (vagyis a legözvetlenebb törvényes örökös) mellett részesedne a házastárs az ági vagyonból, oldalági rokonok mellett pedig nem.

Ezért én úgy olvasom, hogy "nem [csak] az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös".[Ha a leszármazó törvényes örökös, akkor az ági vagyont csak ő örökli.]

Tudom, hogy ez egy kicsit erős beleolvasás - de láttunk már kifejezetten contra legem gyakorlatot is bono et equo. Ez pedig nem is contra.

A "nincs leszármazója" kitétel egy csomó ügyvéd oldalán így van, de az tisztának tűnik, hogy ez nem ugyanazt jelenti, mint a "nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös".

Eddig értem, de a 7:68§ egyértelműen a szülőt írja.

A kérdezőnél a fia örökli a telek egyik felét, mint törvényes örökös, de a másik fele nem értelemszerűen csak az övé, nekem legalábbis ez jön le a 7.68§(1)-ből. (lehet, de nem biztos)
Még ha a józan paraszti eszem azt is mondaná...

Rosszul értelmezed. Vedd elő a józan paraszti eszedet és a jogérzékedet! (Tudom, hogy van.)

Ja, és hibásan is idézed a törvényszöveget. Talán ezért a tévedés.

Bár logikus, hogy az ági vagyonnak minősülőket a leszármazó örökölje, én bárhol olvasom, mindenhol azt írja a konjuktív feltételek között, hogy "nincs leszármazó".

Mert a Ptk. értelmezéséből is az jön ki, hogy mégse így van, mert az örökhagyó szülője lesz az ági örökös, és az ő helyén nem csak a leszármazó (az örökhagyó leszármazója) fog örökölni, hanem azon a nagyszülői ágon minden helyettesítő rokon is (unokatestvérek pl.)

„az eredeti örökhagyó összes leszármazotti vonala részesül belőle? ”
Dehogy!

„A telek feleségre jutó fele ”

Ez nyilván csak fogalmazási baleset. Ha azt akarod kérdezni, akkor igen, az ági vagyont a leszármazó örökli. De az ági jellegre hivatkozni kell, és vita esetén bizonyítani is.

Adott egy telek, amit az elhunyt anno a szülőjétől örökölt.
A törvényes öröklés szerint most a közösen lakott ingatlanon kívül minden egyebet a felesége és a fia örököl felesben.
A telek feleségre jutó fele akkor most ági öröklés alá esik, azaz, az eredeti örökhagyó összes leszármazotti vonala részesül belőle? (Ha mégsem, akkor miért nem?)