Egészségének romlása, pszichés életminőség változás, például. Vagy, hogy emiatt nem tudta eladni az ingatlant, vagy elesett más lehetőségtől (mondjuk munkavégzés otthon). Nem lehetetlen ez, bár a felvázolt ügy esetében nem igazán lennék biztos.
@drbjozsef
oké, de azt neki kell bemutatnia, hogy ha a vízóraakna bűzölgő szennyvízzel való elöntése nem vagyoni kár, akkor az hogyan okozott neki személyiségi jogi sérelmet. Ptk 2:52.§-n kívül van bármi, ami a követelés jogalapját adná, ha az nem vagyoni kártérítés?
„Amekkora a károd, akkora az indokolt kártérítés mértéke. ”
Nem vagyoni kár esetén (vagy sérelemdíjnál) nincs annak konkrét, kiszámolható értéke úgy, mint a konkrét vagyoni kárnál. Nincs se minimuma, se maximuma, legfeljebb csak bírói gyakorlata. Ily módon bizonyítani sem tudja annak összegszerűségét. A megalapozottságot (pl. ok-okozati kapcsolat)
Mi a pontos tényállás? Honnan folyik ki a szennyvíz?
A közterületi aknafedőnél?
Az ingatlanodon belüli csatornafelállásnál?
Esetleg máshol?
Az kiderül, hogy pontosan mi okozza a problémát, a szennyvíz kifolyását? Mert ha most a szomszéd telken kívüli csőre vagytok rákötve, ami ugyanabba a gerincvezetékbe folyik, akkor a hiba több mint valószínű, hogy nem az ÉRV-nél van.
Nem ismerjük a problémát pontosan, de feltételezem, hogy az ÉRV-nek kb. annyi felelőssége van az ügyben, hogy a telkeden létesített csatornafelállás bekötését közterületi gerincre (átadási pont!), átvette, ami jó esetben a bekötési tervdokumentációnak megfelelően létesült. Ez praktikusan azt jelenti, hogy ha a szennyvíz eljut a függőleges felállásig, onnan gravitációsan leesik, magától eljut a gerincvezetékbe.
Az, hogy a lakóingatlantól a felállásig nem lejt végig a csatornavezeték, az már tisztán az ingatlantulajdonos felelőssége. Ha nem a tied, akkor az előző tulajé.
Ha tehát a probléma olyan vezetékszakaszt érint, amihez az ÉRV-nek az égvilágos semmi köze (átadási ponton kívüli), akkor a kártérítési igényed jogalapja az ÉRVtől alapvetően megalapozatlan, a mértéktől függetlenül.
És ezen az se változtat, ha ügyvéddel ugrasz neki.
„Érdemes-e pert indítanom az ÉRV Zrt. ellen nem vagyoni kártérítésért?”
Előbb azt érdemes tisztáznod, hogy ki a felelős. Lehet, hogy az előző tulaj. Lehet, hogy a telkeden a házat a csatornahálózatra kapcsoló vezetéket fektető szakember.
„Indokoltnak számít a 300 000 Ft-os igény a fenti körülmények mellett?”
Hát tudjuk mi azt? Amekkora a károd, akkora az indokolt kártérítés mértéke. Ha perelni akarsz, neked kell bizonyítani a károd. Vagy majd a bírótól kérdezed meg, hogy szerinte ez az összeg oké-e? :)
„Megteheti-e az ÉRV, hogy az önkormányzatra hárítja a felelősséget, hiszen ők voltak a kivitelezők, de az üzemeltetésért az ÉRV felelt?”
Még akár Mari nénire is próbálhatja hárítani a felelősséget, aki a 70-es években egy malomtulajdonos kulák szeretője volt a szomszéd faluból.
Nem tilos neki.
Hogy aztán mivel védi az álláspontját, az már az ő dolga.
De ha a csatornahálózatot átvette üzemeltetésre, akkor onnantól szerintem ő a felelős (nyilván az infrastruktúra átadási pontjain belül, hiszen csak azt üzemelteti az ÉRV).
„Célszerű ügyvédet bevonni, vagy egy kisebb összegű perben saját magam is képviselhetem az érdekeimet?”
Az értékhatár alapján járásbíróság illetékes, amely perben a jogi képviselet nem kötelező.
Tisztelt Fórumozók!
Ingatlanunknál több mint 10 éven keresztül folyamatos szennyvízprobléma állt fenn.
A hibás szennyvízbekötés miatt rendszeresen visszafolyt a szennyvíz:
az udvarunkat elöntötte,
a vízóra aknát megtöltötte,
télen a közterületi járdán lefagyott, ami balesetveszélyt okozott,
nyáron erős bűz és fertőzésveszély nehezítette meg a mindennapokat.
Két kiskorú gyermekem és a kutyánk miatt ez komoly egészségügyi és biztonsági kockázatot jelentett, különösen azért, mert a járda mellett közvetlenül óvoda, bölcsőde és iskola található.
Az ÉRV Zrt. mint üzemeltető csak ideiglenesen mosatta a rendszert, de a hibát nem javította ki. A végleges beavatkozásra csak 2025-ben került sor, amikor a saját bekötésünket megszüntették, és a szomszéd telken kívüli csőre kötöttèk rá.
A szolgáltatás díját mindvégig rendesen fizettük.
2025 júliusában 300 000 Ft összegű nem vagyoni kártérítést igényeltem az ÉRV Zrt.-től, de ezt elutasították. A Heves Vármegyei Kormányhivatalhoz fordultam, de ők jelezték, hogy az ügy polgári jogi útra tartozik, így bíróság előtt érvényesíthető.
A kérdéseim:
Érdemes-e pert indítanom az ÉRV Zrt. ellen nem vagyoni kártérítésért?
Indokoltnak számít a 300 000 Ft-os igény a fenti körülmények mellett?
Megteheti-e az ÉRV, hogy az önkormányzatra hárítja a felelősséget, hiszen ők voltak a kivitelezők, de az üzemeltetésért az ÉRV felelt?
Célszerű ügyvédet bevonni, vagy egy kisebb összegű perben saját magam is képviselhetem az érdekeimet?
Előre is köszönöm a segítséget és a tanácsokat!
Tisztelettel:
Hornyák Dávid