Elmarasztalható-e bárki azért, mert pénzt követel bíróságon egy másik személytől, fizetési meghagyást nyújt be az illető személlyel szemben és idő közben viszont megtudja és 100 %-ban meg is győződik arról, hogy akitől követeli a pénzt, nem is az tartozik neki, hanem egy egészen más ember. Ennek ellenére fenntarja a követelését, (és tegyük fel, hogy a bíróság jogerőre is emeli ezt a fizetési meghagyást az alperes bármilyen mulasztása miatt,) netán be is szedi azt.
Ez büncselekmény, csalás? Vagy a rendőrséghet kell ilyen esetben fordulni?
Esetleg arról van szó, hogy ha hibázott az alperes (határidő mulasztás), nem számít, hogy ki tartozott és az sem, hogy a valós adós kilétéről nagyon is tudott a felperes, de mégis elindította a végrehajtást a nem valódi adós ellen.
A jog biztosít valamilyen védelmet az ilyen fizetésre kötelezett alperesnek?