jogtalan követelés az büncselekmény?

Nem számít. Ha akarnának, akkor se tudnának ebben az ügyben tőle követelni semmit. Ítélt dolog. Te követelhetsz tőle.

Címmel nem lehet "kommunikálni". Ha a forgalmiba (a gépjármű nyilvántartásba) nem jegyeztetted be az új címedet, az is a te mulasztásod. Ráadásul eljutott hozzád a fizetési meghagyás; vélhetően határidőn belül.

Kedves Paragrafológia!

8 éve megváltozott a címem, én ezt bejelentettem, lakcímkártyám van,. A parkolási társaság végig a 8 évvel ezellőtti címemmel komunikált. Nem velem.

Valamit nagyon félreérthettél, mert szinte minden sorod téves.Vagy én fogalmaztam félreérthetően.

De azért köszönöm szépen a tanácsodat, bemegyek a parkolási társasághoz és megpróbálom velük megbeszélni a dolgot. Annál is inkább, mert már van egy másik végzésem, amiben a perből engem már kiírtak, mert megvan az autó tulajdonosa. Hátha számít nekik, ha megadom, ki ő.

Pár ezer forintról van szó, nem a világ. Viszont a tény, miszerint én akkor sem követtem el, amiért fizetnem kell a törvény szerint, nem ad jogbiztonságot.
Az már csak hab a tortán, hogy sejthető, anyagi érdekek miatt van ez így kitalálva. Nem számít ki fizet, a lényeg, valaki fizessen. Ez még ekkora összegnél benyelhető, de mi van, ha milliókról van szó?
A mási adag hab meg az, hogy ráadásul elfogadja ezáltal a bíró, hogy egy notorikus törvény és szabályszegő simán kikerülhessen az ügyből. Be se került, pedig mindenki tudja, hoy ő létezik. Hát ez az egyik oka, hogy vannak notorikus törvényszegők. A törvénykezés hagyja, hogy lehessenek. És miért is? Mert a résztvevőknek anyagi érdekeik is vannak.

Csodálkoznom kéne? Az autót 4 éve eladtam, már a forgalomból is rég kivonattam. De akkor is az én autóm a törvény előtt. Ki tudja hol jár? Az egyik rendőrségen mondták nekem erre a helyzetre, miszerit van esélyem rá, hogy már bontóban van, de van esélyem arra is, hogy a forgalomból ugyan papíron kivonva, de rója az utakat és arra vár egyszer egy rendőr elmegy mellette és kiszúrja. Addig is viszont engem fognak keresni mindenért vele kapcsolatban és nekem, mint állampolgárnak a százegy ügyre időt kell fordítanom, akármeddig is tart. Ha meg két napot csúszok, hát az én számomra nincs apelláta. Csak mindenki máséra.

Köszönöm, hogy megtiszteltek a hozzászólásaikkal.

Apropó, mekkora összegről van szó?

Szerintem is elmulasztotta.

A fizetési meghagyást egy hihető, a bíróság részére bizonyítékokkal alátámasztott (bejegyzett tulajdonos neve, fénykép a helyszíni tilosban parkolásról, parkolóőr nyilatkozata), a felperes szerint valóságot tartalmazó követelésként kezelte.

A fizetési meghagyás előtt nem kell az adóst levélben megkeresni, mert a fizetési meghagyást tartalmazó bírósági levél fogja az adóst levélben megkeresni. Ennyi elég. Ezzel szemben pedig tudott volna élni a jogával, hogy ő nem adós, mert a határidő előtt ellentmondással élhetett volna. Tehát megkapta a lehetőséget arra, hogy kontradiktóriusan cáfolja a másik oldal állításit, de a felkínált lehetőséggel nem élt. Tudott volna élni a jogával, hogy bizonyítsa hogy ő nem adós.

Nincs új körülmény, mert egyrészt semmivel sem bizonyítható, hogy "jól tudta, hogy félrevezeti a bíróságot", másrészt még ha így is lenne, akkor erre nem a határidő lejárta után 1 nappal jöttél rá, tehát NEM ÚJ.

Meggyőződött róla, hogy ez a te lakcímed, mert ez volt bejelentve. Ha elköltözöl, akkor a lakcímváltozást kötelességed bejelenteni, ergo, ő megbízhat a nyilvántartások adataiban. Ha mégis rossz lenne a lejelentett lakcímed, akkor kézbesítési vélelem megdöntésével élhetsz, ami teljesen más, mint a perújítás. De ha jól értettem a szavaidat, akkor a levélmegtalált téged, és oda küldték, ahol most is laksz. Az nem szempont, hogy akár rossz is lehetett volna a lakcím, mert nem ellenőrizte le 3 féleképpen, de végül is jó volt a lakcím.

A levelet küldött és értesített a tartozásról kijelentésk megfelel a valóságnak. Ők értesítettek, de te nem kaptad meg az értesítést, de ők nem tudták, hogy te nem kaptad meg az értesítést, tehát ők nem hazudtak a bíróságnak. Erre való a kontradiktórius eljárás, hogy a tévedéseket vagy félreértéseket a másik fél cáfolja akkor, amikor erre megkapja a lehetőséget, de te nem éltél ezzel a lehetőségeddel. Különben pedig nem is kell tájékoztatniuk téged előzetesen, tehát nem kizáró ok, hogy majd a fizetési meghagyásból értesülsz a dologról először.

NEM KÖTELESSÉGE akár pénzbe kerül akár nem, hogy tízszeresen leellenőrizze az üzemben tartó lakcímét. Egyszeresen leellenőrizte, mert hogy megnézte, hogy az adott jármű kinek a nevén van a nyilvántartásban, és hogy milyen lakcímen. Ha még sem így lenne, pontosan erre való a kontradiktórius eljárás, hogy ezt a félreértést tisztáza. De te nem tisztáztad.

Nem volt gondatlan, nem számít ez. Ki kell fizetni.

Elmondtam, hogy jogilag nincs igazad, de próbálhatsz emberileg egyezkedni a parkoló társasággal, menj be minden irattal, keress egy vezetőt, és mondd el, ki az új tulajdonos, és hogy éltél ellentmondással de elkéstél. Ennek az egyeztetésnek látom a legnagyobb esélyét a sikerre. Komolyan úgy gondolom, hogy ha ezt az utat választod, akkor jó esélyed van, hogy a megnyert eljárás ellenére nem hajtják be rajtad.

Két eljárás van egymás után. Az első, ami már megtörtént, az a Fizetési Meghagyásos eljárás. Ezen már túl vagy, és elvesztetted. A második lesz a végrehajtási eljárás, de ez még nem indult el, és ezt megelőzheted még, ha bemész a parkoló társasághoz. Ők még most is megállíthatják a folyamatot, más már nem. Ha ők nem adják át végrehajtásra, és eltekintenek a jogerős marasztalástól, akkor neked az már jó is. Tedd ezt tehát, ne jogilag vitázgass, mert jogilag nincs igazad.

Minket nem kell meggyőznöd. Próbáld a végrehajtót...

A másik, egy laikus embert elborzasztó tény az, hogy nekem 2 db ilyen fizetési meghagyásos ügyem volt párhuzamosan. Amásikból már elbocsájtottak. Viszont ott elfogadták az ellentmondásomat és perre került a sor. A peranyagban megdöbbentő módon védekezett és igyekezett az ügyvédi társaság az igazát bizonyítani. Ott is a rosz címre küldtek mindent, a fizetési meghagyász is. Tehát egyértelmű ,nem tudakolták meg a lakcímemet, amikor leveleztek, bevállalták a tényt, vagy elköltöztem vagy nem. Viszont a peranyaghoz csatoltak egy számlát, miszerint összesen másfél millió Ft-ot költöttek a parkolási dátum előtt fél évvel (időutazó dolgozik náluk) arra, hogy címeket kérjenek ki a nyilvántartóból. Ez felhívja figyelmet arra, hogy nagyon nagy költsége az ügyvédi társaságoknak a fizetési meghagyásokhoz szükséges címlekérdezés. Mivel nekem két párhuzamos ügyem is van, mindkettőben ez történt, így elképzelhető, hogy mivel jó esély van arra, hogy valaki évekig nem költözik el, így a lakcímeket nem kérik ki minden esetben, hátha bejön, és akkor a költségeket megspórolják. Viszont ha nem jön be, meg törődik vele bárki is, hogy pontosan tudják mit csinálnak, nyílván kemély milliókért teszik, de ilyen vagy olyan okra hivatkozva senki nem hajlandó ezt észrevenni, hogy ha nem jön be a dolog, onnantól kezdve ez már hazugság és nyilvánvalóan jóelőre eltervezve, pontosan a spórolás okán.

Igen elmulasztotta. De ezidáig mindenki, mind a bíróság, mind a feltételezett adós ezt a fizetési meghagyást egy minden tárgyában a valóságot állító fizetési meghagyásként kezelte.
Most viszont felmerült a gyanú, miszerint a fizetési meghagyás előtt nem történt meg a feltételezett adós levélben való megkeresése, így az nem tudott élni a jogával, hogy bizonyítsa, ő nem adós.
Az új körülmény az, miszerint aki beadta a fizetési meghagyást az jól tudta, hogy elképzelhető, hogy félrevezeti a bíróságot és valótlanságot állít benne. Ez azért áll fenn, mert nem győződött meg arról, hogy mi az én lakcímem, így nagyon jól tudta, ha bejön az 50% lehetőség, és én az elmúlt években elköltöztem, akkor az ő állítása miszerint nekem levelet küldött előtte és értesített a tartozásról, nem is igaz. Előre tudta, hogy a lehetőség fenáll, de kockáztatot, ki tudja miért is, talán mert pénze kerül kikérni az aktuális lakcímet és így megspórolta, vagy mert gondatlan volt, stb. Számít ez?

Nincs keresetlevél egyáltalán. A kérdező elmulasztotta az ellentmondást egy fizetési meghagyásra, és az jogerőre melekedett. Most pedig próbálja a saját hülyeségét másra kenni, és többféleképpen megkérdezi ugyanazt. Pedig a válasz is munidg ugyanaz lesz: fizetni kell, különben behajtják.

Hát igen. Ez egy közismert problémakör, itt a fórumon is többször felmerült már.

Ez ugyanis határeset a rosszhiszemű pervezetés és a megtévesztés anyagi haszonszerzés végett két tényállása között.

Álláspontom szerint ez kőkemény csalás tényállása, hiszen a bírót tévedésben hagyta, hiszen amikor még beterjesztette a keresetet, akkor még nem volt tévedésbe ejtés, de utána a döntés előtt megtudva tévedésben tartotta.

A problémám, hogy nehezen bizonyítható, hogy a felperes mikor döbbent rá, hogy a követelés alaptalan, és hogy rádöbbent-e.

A másik probléma, hogy a peres felek hamis tényállításait nem szokták csalásnak minősíteni, csak rosszhiszemű pervezetésnek, ami már nem büntetőjogi kategória. Itt a keresetlevél a teljesen jogalap nélküli, és arről tudott is a felperes a döntés előtt, ez más, ez szerintem csalás kellene hogy legyen a felperes részéről, de nincs ilyen bírói gyakorlat.

Alapvetően az alperesnek kellene időben védekeznie, és akkor nem lenne ilyen probléma. Nem lehet a végtelenségig várni az alperesre, és nem lehet állandóan újból vitássá tenni egy már eldöntött ügyet, mert akkor sérülne a jogbiztonság. Ha valaki ellen bírósági eljárást indítanak, vegye komolyan, és legyen észnél, hogy mit csinál.

Elmarasztalható-e bárki azért, mert pénzt követel bíróságon egy másik személytől, fizetési meghagyást nyújt be az illető személlyel szemben és idő közben viszont megtudja és 100 %-ban meg is győződik arról, hogy akitől követeli a pénzt, nem is az tartozik neki, hanem egy egészen más ember. Ennek ellenére fenntarja a követelését, (és tegyük fel, hogy a bíróság jogerőre is emeli ezt a fizetési meghagyást az alperes bármilyen mulasztása miatt,) netán be is szedi azt.

Ez büncselekmény, csalás? Vagy a rendőrséghet kell ilyen esetben fordulni?

Esetleg arról van szó, hogy ha hibázott az alperes (határidő mulasztás), nem számít, hogy ki tartozott és az sem, hogy a valós adós kilétéről nagyon is tudott a felperes, de mégis elindította a végrehajtást a nem valódi adós ellen.

A jog biztosít valamilyen védelmet az ilyen fizetésre kötelezett alperesnek?