Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

„Ami ugyanakkor nem jelenti azt,hogy ne lehetne helytálló a megállapítás....”
Nem, természetesen. De az ellenkezőjét sem. Eshet eső, lehet sár...

„mire jó az valakinek, ha semmis lesz a szerződése”
Attól függ, hogyan is kell elszámolni ezen esetleges semmisség esetén. Ha forintösszeggel és a folyósítástól számított törvényes késedelmi kamattal számolunk - figyelembe véve teljesített részleteket -, az összegszerűen a háromnegyede-harmada lehet a bank által szerződés alapján követelt összegnek. Az is eredmény, ha az adósnak az ingatlan árverezése után marad valami pénze, vagy legalább kevesebbel tartozik tovább.

Csak nem vagyok benne biztos, hogy a semmisség esetén így kell elszámolni.

ha árverezésig jut a dolog, ele bukta, az biztos

Ha abból idulok ki, hogy csak újabb hitellel tudnám kiegyenlíteni, szintén bukta, mert most még ettől is rosszabb feltételekkel, drágábban adnának hitelt.

Számolgattam én is sokat (márpedig azt azért tudok) és jó esetben nullára jönne ki, hisz azért elég sok a költségvonzata is, valamint jóval alacsonyabb kamattal törlesztettem, mint pl. forint hitelnél, vagy a jegybanki alapkamat.

Könnyű belátni, hogy ha hárommillióval tartozol a mai nappal és a kamat 10-20%, az mindenképpen rosszabb, mint ha egymillióval tartozol és a kamata 5% alatt van.

Persze, ha azt kell szembeállítani, hogy most kell fizetned egyszerre az egymilliót vagy 15 év alatt a hármat kamatostul, az már nehezebb kérdés. De aki perre ment, annak többnyire már felmondták a kölcsönszerződését.

„Csak nem vagyok benne biztos, hogy a semmisség esetén így kell elszámolni.”

És ez az, ezt még senki sem tudja

Az elszámolásra már két jogerős példa is van.

Forintban vették figyelembe a tartozást, a PTK szerint jegybanki alapkamattal kell visszafizetni, és az időközben befizetett részleteket figyelembe vették, azaz csökkent a tőke...a kisebb összegű, rövidebb futamidejű hiteleknél ez azt jelenti, hogy az adósok már jóval túlfizetésben vannak...én pl kb 800K-val túlfizettem...igényeltem is vissza a keresetemben..

Én nem ismerek olyan döntést, amely az elszámolás metódusát megadta volna. Pedig ha mindenféle szirszar mellékkérdésben kedvező ítéletet agyonreklámoznak, akkor miért pont ezeket hagynák ki?

A számításodban valami hiba lehet, szerintem túlfizetés matematikailag nem nagyon jöhet ki. Már csak azért sem, mert a jegybanki alapkamat többnyire magasabb volt ezeknek a kölcsönöknek az ügyleti kamatánál.

KBS:

„Én nem ismerek olyan döntést, amely az elszámolás metódusát megadta volna. Pedig ha mindenféle szirszar mellékkérdésben kedvező ítéletet agyonreklámoznak, akkor miért pont ezeket hagynák ki?”

Azt hiszem egyszer már felkerült ide , de akkor még egyszer :-)

Másodfok , LOMBARD , jogerős

Elszámolás levezetve.....

http://hitelesmagyar.com/…7_2012_5.pdf

KBS tévedsz!!!

Mégpedig azért mert a lombard engem is becsapott...a szerződésben feltüntették a kb 2,5%os chf alapú kamatot, csak aztán kiderült, hogy 17% kamatot szedtek!!!

Egyébként én is a beszúrt ítéletre gondoltam elszámolásilag, valamint a Pitee ítélet végén nem konkrét számokkal, de útmutatás van az elszámolás módjára!!

wers:

Kedves Ycal, halkan megsúgom neked, de kérlek tarts titokban: nem értek mindenhez.

Kedves wers,

Mindketten tudjuk, hogy az utolsó kérdéshez , nem kell jogászi végzettség....

A kérdés egyszerű, a generális(Ptk.) vagy a speciális(Hpt.) szabály az erősebb :-)

De mint mondtad a számokhoz jobban értesz :-)

Vannak a műveletek , mint generális szabályok és van ugye a zárójel, mint speciális.....

Tehát melyik érték a helyes:

(4+5)3 = 19 (4+15)
vagy
(4+5)3 =27 (9*3)

a matematika szerencsére egzakt tudomány, műveleti jelek nélkük a számok halmaza szövegként értelmezhető

Biztos emlékeztek még az LB ítéletre az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban:

„Épp a fogyasztói érdekek érvényesülése, a perbeli jogviszonyok sajátos jellege miatt szabályozza a Hpt. azt, hogy mikor kerülhet sor egyoldalú szerződésmódosításra. Ebből következőn nem a Ptk. szabályai az elsődlegesek a hitel/kölcsön és pénzügyi lízingszerződés érvényességének megítélése tekintetében, hanem a Ptk-val azonos szintű jogforrásnak, a Hpt-nek mint lex speciálisnak a rendelkezései. A Ptk. rendelkezései mögöttes jogszabályi rendelkezéseknek minősülnek e körben és csak a Hpt. speciális rendelkezései hiányában irányadók.”

Lehet, hogy a Kuria mostmár saját magával sem ért egyet ?

úgy tűnik tétovázik (vagy elgondolkodtak)

wers:

"úgy tűnik tétovázik (vagy elgondolkodtak)"

Kicsit későn nem? :-)

soha nincs késő :) vagy jobb készőn, mint soha

lentebbi feladványodra pedig a válaszom, egyik sem, mert 729

Ycal, szerinted a Kúriának hány tanácsa van? Ha több, akkor miért kellene egymással feltétlenül mindenben egyetérteniük ?

De a lényeg: már megint ellentmondást fedezel fel ott, ahol nincs ellentmondás. És ezt megint a sajátos (hogy ne mondjam, sunyi) vitamódszered eredményezi: olyan véleményt tulajdonítasz a Kúriának, amelyet az soha nem nyilvánított ki.

:)Hány tanácsa van a Kúriának?!

Teljesen mindegy..mind felesleges, hisz döntésképtelenek..ha meg hoznak egy döntést, az jogszabályellenes..legalább is ha az árfolyamrés nem költség...

Igen, igen. Minden hülye szembe jön a sztrádán. Tudjuk.

„De a lényeg: már megint ellentmondást fedezel fel ott, ahol nincs ellentmondás.”

BÉLA!

Az hogy Te magadtól képtelen vagy egyértelmű összefüggések között párhuzamot látni, az csak a Te bajod, és nem Ycal vitamódszere.

A KÚRIA tényleg azt sem tudja, mikor merre nézzen!!
:(

Lényszíves olvasd el a 2013.01.15 ikei nyilatkozatukat ( KÁSLER pere) amit tovább küldtek Luxemburgba, hogy idézem, állapítsák meg, nem tisztességtelen-e a vételi és eladási árfolyamon való elszámolás többlet terhelése adós felé, ha valójában nem is történik pénzforgalmi tevékenység.
( megjegyzem itt kimondták, semmilyen valós ügylet nincs mögötte, csak elszámolás!!)

Csakhogy Te is megértsd miről van szó.

4 hónapja arról nem tudtak dönteni, hogy tisztességtelen e a két árfolyam közötti többletterhelés (költség)adósra terhelése...

Kb 1 hónap múlva 2013.06.25 ikén arról döntenek majd, hogy költség-e az a többlet terhelés, ami a vételi és eladási árfolyam között van!!

Erre mondaná Boborján…. Nooooooooooooormális :(

Kovács_Béla_Sándor

„Ycal, szerinted a Kúriának hány tanácsa van? Ha több, akkor miért kellene egymással feltétlenül mindenben egyetérteniük ?”

BÉLA!

Nem egymással kell egyetérteniük, hanem egy releváns tényt kell világosan és egyenértékűen értelmezniük!

Ez kb olyan, mintha arról szólna a vita, hogy Kecskeméten Józsi átmászott a szomszéd kertjébe és emiatt birtokháborítás okán elmarasztalták....

1 hónap múlva, Sopronban, arról kell döntenie a Bírónak, hogy Feri, aki átmászott a szomszéd kertjébe, birtok háborított -e vagy sem....

Szerinted egy cselekményt, hányféleképpen lehet értelmezni??

Lehetnétek megértőbbek, ti zsenik. Mi egyszerű emberek, a kúriai bírókat is beleértve egyszerűen nem bírunk olyan kivételes intellektussal és univerzális tudással, mint ti.

Nem kell ehhez "univerzális tudás"!!

Csak egy kicsit vissza kéne venni az arcukból a "nagy" döntéshozóknak, akik azt hiszik magukról, hogy ők a nagy valakik, és majd ők megmutatják...lásd ezt a h.lye szolnokit aki szerint nem költség, mert nem költség, igaz, hogy 1 hónappal előtte jogerősen költség, de szerinte azért se költség...na az ilyet kéne azonnal leváltani meg még be is csukni...mert hogy az nem jog alapján és észérvek alapján döntött az fix...vagy pénzt kapott, vagy vigéckedett..ennyi!!

Időközben rájöttek, hogy jobb a részleges, mint a teljes semmisség.... Árpád így pert fog nyerni, és mint tisztességtelen feltételt, kiveszik az árfolyamrést a szerződésekből :-)

Időközben rájöttek, hogy jobb a részleges, mint a teljes semmisség.... Árpád így pert fog nyerni, és mint tisztességtelen feltételt, kiveszik az árfolyamrést a szerződésekből :-)

A bíróságok nem az alapján ítélnek, hogy mi a "jobb". Már csak azért sem, mert ami az egyik félnek "jobb", az a másiknak általában "rosszabb".