Fórum polgári jog régebbi elöl     új hozzászólás


Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

drbjozsef #   2021.01.07. 06:25

Lajos83,

Értem.
Szerintem elég kevesen vannak itt (is), akik pontosan tudják, hogy milyen módon számol el ilyenkor a bank. Az annuitásos hitel világos, és igen, az eddig fizetett kamatrész egy része valóban vissza kellene járjon. De nem nagyon tehetsz annál többet, hogy megkérdezed a banktól.

Ez jogi fórum, az annuitásos hitel menet közbeni végtörlesztésének elszámolásának módja viszont szakkérdés. Ezt inkább valamilyen banki szakembertől kell megkérdezni (a banki ügyintézőkkel nem vesződnék).

Kérj részletes elszámolást a végtörlesztéskor, és ha nem értesz egyet vele, keress banki szakembert vagy tegyél panaszt az MNB-nél.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Lajos83 # e-mail 2021.01.06. 17:00

Kedves drbjozsef,

Félreértett.
Nem azon morfondírozom, hogy át akarnak-e vágni. Eszembe sem jutna ilyen, és ezt minden irónia nélkül állítom.

A morfondírozásom tárgya sokkal inkább az, hogy felvettem egy lakáshitelt, ami annuitásos.

Ezt nem véletlenül emelem ki, ugyanis tudomásom szerint ez azt jelenti, hogy idézem:
"Az annuitásra példa az egyenlő részletekben törlesztendő hitel.
Olyan hitel visszafizetési mód, mely során a kamatperióduson belül azonos összegű törlesztőrészletet kell fizetni (devizahitel esetén természetesen ez a hitel devizanemében állandó, forintban kifejezve havonta változó törlesztőrészletet eredményezhet). A futamidő során a törlesztőrészleten belül egyre kisebb arányú lesz a kamat és egyre nagyobb arányú a tőketartalom."
A kérdésem arra vonatkozik, hogy: mivel 35 év futamidőt írtam alá, és a kamatot előre 35 évre kiszámították, viszont a teljes tartozás 13 év után teljes egészében visszafizetésre kerül, számíthatok-e arra, hogy ez a "jelentéktelen apróság" feltűnik-e a banknak, és maguktól mondják azt, hogy álljunk meg egy szóra, itt 22 évnyi kamatot feleslegesen varrtunk az ügyfél nyakába, vagy nekem kell-e erre felhívnom a figyelmüket, kvázi egyezkedni velük?
Jogos-e egyáltalán a felvetésem?
Azért nem mindegy ez számomra, mivel fizetésből élek.
A devizahitellel kapcsolatban azt már nyilván lenyeltem, hogy az árfolyam elszállt, ez rajtam és a bankon kívül álló ok.
De. A hitel törlesztőrészlete úgy tevődött össze, hogy az első 8 évben csak kamatot és kezelési költséget fizettem, valamint elenyésző mértékben tőketartozást. Olyan költségeket, ami 35 évre előre lett kiszámítva. Én viszont végtörlesztek 13 év után.
Mivel a felvett 9,5 millió ft-ra már több, mint 10 milliót visszafizettem törlesztőrészletek formájában, és mivel most még 14 milliót végtörlesztek, úgy gondolom, a kérdésemnek van alapja. Aztán lehet, hogy rosszul látom.
Nyilván Önök közül már néhányan találkozhattak ilyen esettel, ezért ide fordultam, és nem a gyakorikérdések pont hu-n igyekszem tájékozódni.
Bocsánat, ha nem ment át elsőre.
Az esélylatolgtásért pedig utólag is bocsánatot kérek.
Továbbra is tisztelettel és kíváncsian várom válaszukat, véleményüket.
Lajos

drbjozsef #   2021.01.06. 06:35

Lajos83,

Nem jók ezek a kérdések, még az igazolás sincs meg, de már azon morfondírozol, hogyan fog átvágni a bank...

  1. "szerinted" jogtalan. Szerintem nem ad vissza.
  2. Kérelemmel, panasszal. Vagy igen, pereskedni is lehet. Esély? valahol 0,01 és 99,9% között.
  3. Mármint azt, hogy "figyu má, át akartok-e baszni?" Szerintem nem. De bank esetén a pendítés igét sem tudom értelmezni. Egy komoly névtelen feljelentés géppel írva?

Ha az a kérdésed, hogy hova fordulhatsz ha szerinted jogsérelem ér a végtörlesztés folyamán, akkor a válasz az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központja.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Lajos83 # e-mail 2021.01.05. 16:39

Sziasztok, Kedves Fórumozók, szakik!

Első sorban Boldog Új Évet kívánok Midenkinek.

Felvázolnék egy devizahiteles ügyletet, és kíváncsi lennék a hozzáértők véleményére.
2008-ban svájci frank alapon vettünk fel az akkori párommal 9,5M Ft-nak megfelelő összegű svájci frank alapú hitelt a CIB Banknál 35 év futamidőre.
A hitel annuitásos.
2020 decemberéig árfolyamgáton, forintosításon, cafeteriából történő előtörlesztésen túl a fennálló tartozásunk közel 14 M Ft-ra rúg. Gyűjtőszámlán lévő "tartozásunk" az előtörlesztésből került rendezésre, így most már ott tartunk, hogy a törlesztőrészletek nagyobb hányada csökkenti a tőketartozást.
A házunkra van vevőjelölt, a megegyezés szerinti vételárból ki tudjuk fizetni a fennálló tartozást.
Ennek technikai megvalósítására a banki ügyintéző tartozásigazolás lekérését követően előtörlesztést javasol teljes összegben, ezután a hitelünk elméletileg lezárásra kerül.
Mivel elég sok pénzt kifizettünk már, és mivel a kalkulált futamidő vége előtt jócskán kifizetésre kerül a hitel(3043 helyett 2021-ben), pár kérdés felmerült bennem.

  1. A hitel lezárását követően a bank átszámítja-e automatikusan a futamidőt, ad-e vissza nekünk a szerintünk "jogosulatlan" kamatból különbözetet?
  2. Ha nem ez az eljárás, milyen úton-módon lehet ilyen jellegű igényünket jelezni a bank felé? Esetleg peres eljárásra kerül a sztori? Ha igen, milyen esélyekkel lehet indulni egy nemzetközi bank ellen?
  3. Érdemes-e ezt megpendíteni a banknak mielőtt egyáltalán létrejönne az adásvétel és "előtörlesztés"?(amely szerintem inkább végtörlesztés lenne...)

Köszönöm válaszaitok!
Lajos

Ycal # e-mail 2020.03.31. 14:40

Meg egy utolso kerdes:

Mi szamit jogilag letrejott megegyezesnek?

Teszem azt:

A felek szerzodesben megallapodnak abban, hogy az egyik fel eladja a tudejet a masiknak 1 millioert.

Akkor moat kozottuk jogileg letrejott egy szerzodes a leirtak szerint mivel a felek minden lenyeges elemben megallapodtak?

Vagy a birosagnak azt is kell vizsgalnia, hogy a jog "ervenyes megallapodasnak tekinti-e a felek kozott letrejott konszenzust?

Ilsen esetben letre jon a felek kozott szerzodes vagy nem?

Ycal # e-mail 2020.03.31. 12:28

Vagyis a helyzet ugyanaz, mint ervenytelensegi pereknel?

Ugye?

Ha ervenytelensegi pert inditasz, de nem talaja megalapozottnak a birosag az erveid, akkor utana mas okbol meg lehet ervenytelen a szerzodes , ugyanis nem azt allapitja meg a birosag, hogy a szerzodes ervenyes, hanem azt, hogy a felhozott indokok alapjan "nem ervenytelen".

Ycal # e-mail 2020.03.31. 11:32

Azt hiszem rosszul kerdeztem.

A kereset 2 okbol kerte a szerzodes lezre nem jottenek megallapitasat.

Ezt nem talata birosag megalapozottnak, ezert elutasitotta a keresetet.

Eddig sima.

Namarmost a kerdes, hogy mivel elutasitas az itelet es nem a szerzodes ervenyessegenek kimondasa, ezert:

Insuthao-e uj kereset egy 3. , eddig fel nem hozott okbol a szerzodes "letre nem jottenek" megallapitasara.

Mert, ha az elozo itetet, nem mondja ki a szerzodes ervenyesseget, hanem elutasitja a keresetet, akkor tovabbi indokokat egy uj perben talalhat megalapozottnak a birosag.

Vagyis az itelet dolog az nem a szerzodes letrejotte, amit mar nem lehet kesobb kerdesesse tenni, hanem a kereset elutasitasa.

drbjozsef #   2020.03.31. 07:07

Szerintem az általad idézett mondat elég egyértelmű.

"A felperes nem igazolt olyan lényeges szerződéses feltételt, amiben ne állapodtak volna meg az alperessel, így a bíróság a felperes keresetét a szerződés létre nem jöttének a megállapítása körében elutasította."

Szerződés létre nem jöttének elutasítása = szerződés létrejöttének megerősítése/jóváhagyása.

Ha azt írta volna az indoklás, hogy a felperes által hivatkozott X, Y, és Z ok nem alapozza meg a szerződés érvénytelenné nyilvánítását, akkor esetleg nyitva lenne a lehetőség arra, hogy V vagy W okra hivatkozva támadd meg a szerződést.

De pont ezért, hogy ezt ne tehesd, a bíróság okosabb volt, és adott neked lehetőséget, hogy minden neked tetsző indokot összeszedj, amelyek alapján szerinted a szerződés létre sem jött, de mivel ilyet nem prezentáltál szerinte, ezért mostantól a szerződés létrejötte nem vitatható a továbbiakban.

Legfeljebb valamilyen perújítás szerűség jöhetne szóba, ha valami olyan teljesen új tény merülne fel, amely eddig rejtve volt előtted. A szerződés szövegének más részére már nem hivatkozhatsz, az ismert volt eddig is, megtehetted volna az alapeljárásban.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2020.03.30. 21:55
Ycal # e-mail 2020.03.30. 18:46

Sziasztok,

Lenne egy kerdesem.

A kesesetem itelet resz a kovetkezot tartalmaza,

"A birosag a keresetet elutasitja."

A kerdes az az lenne, hogy a szerzodessel kapcsolatosan, barmilyen itelt dolog kovetkezik ebbol?

Az indollas annyit tartalmaz:

"A felperes nem igazolt olyan lényeges szerződéses feltételt, amiben ne állapodtak volna meg az alperessel, így a bíróság a felperes keresetét a szerződés létre nem jöttének a megállapítása körében elutasította."

Ha jol ertelmezem, akkor a birosag nem allapitotta meg azt, hogy a fele kozott letre jott a szerzodes, csak annyit allapitott meg, hogy a felperes hivatkozasat nem talalta megfelelonek.

De a szerzodesrol nem mondta ki, hogy az "letrejott" vagyis ez a tovabbiakban is vitathato.

Ycal # e-mail 2020.03.12. 19:43

KBS:

Nem megy ez neked ma:

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

19 2001. július 19‑én M. Gómez del Moral Guasch a Bankia jogelődjével, egy pénzintézettel, 132 222,66 euró összegű, lakáscélú ingatlanszerzés finanszírozására irányuló jelzálog‑fedezetű kölcsönszerződést kötött.

20 E szerződés „Változó kamatláb” című 3a. pontjában szereplő feltétele alapján a fogyasztó által fizetendő változó kamatláb a spanyol takarékpénztárakra vonatkozó IRPH‑tól függően változik (a továbbiakban: vitatott feltétel). E vitatott feltétel szövege a következő:

„A kikötött kamatlábat a szerződés aláírásának időpontjától kezdődően félévente kell meghatározni, az első félévben pedig a harmadik pénzügyi feltételben foglalt kamatlábat kell alkalmazni. Az ezt követő félévek esetében a takarékpénztáraktól piaci áron történő lakáscélú ingatlanszerzés céljából több mint hároméves futamidőre felvett, jelzálog‑fedezetű kölcsönökre vonatkozó, a felülvizsgálat idején hatályos átlagos kamatlábat kell alkalmazni, amelynek negyed százalékpontra kerekített és 0,25 százalékponttal növelt mértékét a Banco de España a változó kamatozású, ingatlanszerzés céljára szolgáló jelzálog‑fedezetű kölcsönök tekintetében a Boletín Oficial del Estadóban hivatalosan és rendszeres időközönként közzéteszi.”

21 M. Gómez del Moral Guasch keresetet nyújtott be a Juzgado de Primera Instancia n° 38 de Barcelonához (barcelonai 38. sz. elsőfokú bíróság, Spanyolország) többek között aziránt, hogy e feltétel állítólagos tisztességtelen jellege miatt e bíróság állapítsa meg annak semmisségét.

Mi az alapugy: M.Gomez alatal benyujtott kereset

Ki a felperese az alapugynek: M. Gomez

Szolj, hogy hol akadsz el az ertelmezesben :)

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2020.03.12. 16:57

Az alapeljárás felperese...

www.kbs-ugyved.hu

Ycal # e-mail 2020.03.12. 15:33

KBS: nagyon durvan nyomod...azt mondtad, hogy mar idos vagy, de hogy mar ennyire.

Ha a bank a felperes, akkor alneven nyujtotta be maga ellen a keresetet :)

C‑125/18.

Marc Gómez del Moral Guasch

és

a Bankia SA

között folyamatban lévő eljárás

"21. M. Gómez del Moral Guasch keresetet nyújtott be..."

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2020.03.12. 15:07

Ne zavarjon, hogy az "alapeljárás felperese" a bank.

www.kbs-ugyved.hu

Ycal # e-mail 2020.03.12. 12:12

Igaz , ezt en mar ket eve mondom, de eddig mindig le lettem hulyezve, hogy rosszul ertelmezem az EUB, donteseket.

Meg majd akkor lesz igazam, ha konkretan leirja az EUB.

Hat ez most mar remelem eleg konkret!

Ycal # e-mail 2020.03.12. 11:37

drbj:

Latom nem vagy kepben....

Nem az a lenyeg, higy melyik arfolyammal valo helyettesites lenne a "jogos".

Hanem, hogy csak akkor helyettesitunk egy feltetelt, ha a helyettesites elmaradas okan a:

"szerződés semmisségének megállapítása az alapeljárás felperesét különösen hátrányos következményeknek tenné ki"

Mondok egy peldat, hogy ertsd:

a bank felmondta a szerzodes 2013-ban, ha most perrre kerul a sor, akkor a birosag behelyettesiti az MNB-s arfolyamot a Kuriara es a 2014 -es DH. tv-re hivatkozva es megallapitha, hogy a szerzodes ervenyes volt es a 15 millios banki koveteles jogszeru.

Namost ezt automatice vegbemegy.

Az EUB viszont azt mondja, hogy alljunk meg egy szora, a helyettesites nem automatikus, elobb vizsgald meg, hogy mi van teljes ervenytelenseg eseten es ha az kedvezotlenebb, mintha behelyettesitened az MNB arfolyamot, akkor ervenyesse nyilvanithatod a szerzodest.

De ha mondjuk helyettesites nelkul a teljes semmisseg eseten a fogyasztonak mondjuk csak 5 milla lenne a tartozasa, vagyis nemhogy kulonosen karos , de elonyos a semmisseg megallapitasa, akkor nem kell MEGMENTENI a fogyasztot az MNB arfolyam behelyettesitesebel.

Mert a 3. feltetel nem teljesul.

drbjozsef #   2020.03.12. 08:47

Ycal,

Ha nem az MNB középárfolyam, akkor szerinted melyik lenne a "jogos" úgymond?

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Ycal # e-mail 2020.03.12. 08:24

Bocs, a forummotor miatt lett 3 :)

Ycal # e-mail 2020.03.12. 08:23

Azt hiszem lassan jon a paradigmavaltas es a Kurianak be kell adnia a derekat a szerzodesek semmissegenek megallapitasa elott.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2020. március 3.(*)

A C‑125/18. sz.

Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság – abban az esetben, ha meg kellene állapítania először is, hogy a vitatott feltétel tisztességtelen jellegű, másodszor, hogy az alapügyben szóban forgó jelzálog‑fedezetű kölcsönszerződés e feltétel nélkül nem maradhat fenn, és harmadszor, hogy e szerződés semmisségének megállapítása az alapeljárás felperesét különösen hátrányos következményeknek tenné ki – jogosult lenne az említett feltételt a 2013. szeptember 27‑i 14/2013. sz. törvényben meghatározott helyettesítő mutatóval felváltani, amennyiben azt a nemzeti jog alapján kiegészítő jellegűnek lehet tekinteni.

Ezt a "harmadik" kriteriumot eddig , nem emelte ki ilyen markansan az EUB, az csak kovetkezett az iteletekbol.

Most viszont a Kuria ezt mar nem fogja tudni figyelmen kivul hagyni es ez az MNB arfolyammal valo helyettesitesnek , mely a bankok erdekeben tortent sok esetben , vegre gatat szab.

Ycal # e-mail 2020.03.12. 07:52

Azt hiszem lassan jon a paradigmavaltas es a Kurianak be kell adnia a derekat a szerzodesek semmissegenek megallapitasa elott.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2020. március 3.(*)

A C‑125/18. sz.

Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság – abban az esetben, ha meg kellene állapítania először is, hogy a vitatott feltétel tisztességtelen jellegű, másodszor, hogy az alapügyben szóban forgó jelzálog‑fedezetű kölcsönszerződés e feltétel nélkül nem maradhat fenn, és harmadszor, hogy e szerződés semmisségének megállapítása az alapeljárás felperesét különösen hátrányos következményeknek tenné ki – jogosult lenne az említett feltételt a 2013. szeptember 27‑i 14/2013. sz. törvényben meghatározott helyettesítő mutatóval felváltani, amennyiben azt a nemzeti jog alapján kiegészítő jellegűnek lehet tekinteni.

Ezt a "harmadik" kriteriumot eddig , nem emelte ki ilyen markansan az EUB, az csak kovetkezett az iteletekbol.

Most viszont a Kuria ezt mar nem fogja tudni figyelmen kivul hagyni es ez az MNB arfolyammal valo helyettesitesnek , mely a bankok erdekeben tortent sok esetben , vegre gatat szab.

Ycal # e-mail 2020.03.12. 07:52

Azt hiszem lassan jon a paradigmavaltas es a Kurianak be kell adnia a derekat a szerzodesek semmissegenek megallapitasa elott.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2020. március 3.(*)

A C‑125/18. sz.

Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság – abban az esetben, ha meg kellene állapítania először is, hogy a vitatott feltétel tisztességtelen jellegű, másodszor, hogy az alapügyben szóban forgó jelzálog‑fedezetű kölcsönszerződés e feltétel nélkül nem maradhat fenn, és harmadszor, hogy e szerződés semmisségének megállapítása az alapeljárás felperesét különösen hátrányos következményeknek tenné ki – jogosult lenne az említett feltételt a 2013. szeptember 27‑i 14/2013. sz. törvényben meghatározott helyettesítő mutatóval felváltani, amennyiben azt a nemzeti jog alapján kiegészítő jellegűnek lehet tekinteni.

Ezt a "harmadik" kriteriumot eddig , nem emelte ki ilyen markansan az EUB, az csak kovetkezett az iteletekbol.

Most viszont a Kuria ezt mar nem fogja tudni figyelmen kivul hagyni es ez az MNB arfolyammal valo helyettesitesnek , mely a bankok erdekeben tortent sok esetben , vegre gatat szab.

Cikaju #   2019.07.01. 18:08

Tisztelt Fórumozók!

Mi is devizahitelesek voltunk.Nem tartjuk igazságosnak, se jogosnak, hogy a felvett hitel sokszorosát követelik vissza. Még akkor se ha a deviza változásra figyelmeztettek, ugyanis a banki tisztviselő nyugtatott meg, hogy nagy mértékű változástól nem kell tartani. Egyébként lefele is mehet és akkor jobban járunk, mint a forint hitellel, fix kamattal. Már a törlesztés alatt is sok levélváltás történt a bankkal, de mindig visszautasítottak bennünket, se méltányosság, se a visszalevő részletek elengedése. Még békéltető tárgyaláson is voltunk. A bank következetesen ragaszkodott a hitel teljes visszafizetéséhez. akkorra már visszafizettük kb a 3-4-szeresét a felvett összegnek.
Ekkor úgy döntöttünk tovább már nem fizetjük a havi részleteket. A bank egy idő után felmondta a hitelt. A rokonok segítségével, munkahelyi kölcsönnel sikerült visszafizetnünk. Ez kb 2 éve volt, de azóta sem tudunk belenyugodni. Egy ügyvéd tanácsára, az ő segítségével polgári pert szeretnénk indítani a bank ellen.
Kérdésem az lenne a t. fórumozókhoz, hogy érdemes-e perelni? Olyan ember, aki már perelt adósként vagy ügyvédként, kérem ossza meg velem tapasztalatait!
A kereset befogadása után, ha nem nyerjük meg a pert, milyen anyagi hátránnyal járhat ez nekünk? Mennyi perköltséget és illetéket róhatnak ránk? Illetve összesen mire és mennyire "büntethetnek" meg?
Köszönöm szépen.

Cikaju

gerbera317 # e-mail 2019.06.29. 22:20

Egyszerűbb lenne elengedést kérni. Méltányosságból.

Bettu # e-mail 2019.06.29. 21:30

Tisztelt fórumozók! 6millió forint hitelünkre már 18millió forintot fizettünk vissza. Még kb 8 millió forintot kéne 2027ig. Érdemes lenne ügyvéd segítségét kérni és bíróságra vinni az ügyet? Ha tudnak megbízható ügyvédet, szivesen fogadom az elérhetőséget. Köszönöm.

drbjozsef #   2019.06.25. 08:16

(Nem tudom, látszik-e, youtubeon a "Ki volt a felelős a devizahitel válságért?" c. Király Júlia - Pogátsa Zoltán beszélgetés)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.