Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)


Mr.Chapel # 2013.04.28. 12:08

Kovács_Béla_Sándor
Igen, nekem sikerült. Mint általában.

Béla kicsit több szerénységet, ha lehet...:)

Mint általában..????

Ja!:)

10- ből kb 11 szer nem jön össze!!

De Lelked rajta..:)


"Az, amiben igazán hiszel, mindig megtörténik; és épp a benne való hit az, ami valóra váltja." (Frank Lloyd Wright)

wers # 2013.04.29. 06:21

Tegnapi beírásaim több tekintetben méltatlanok hozzátok
itt és most ünnepélyesen megfogadom, soha többet nem olvasom el, amit te írsz (remélem majdan felismerlek, ha ismér ruhát és állarcot váltasz)

Allora Gondola # 2013.04.30. 08:25

wers# 2013.04.29. 08:21

itt és most ünnepélyesen megfogadom, soha többet nem olvasom el, amit te írsz
Hát akkor jöjjön egy vers, WERS-nek!

József Attila: De szeretnék...

  • +

De szeretnék gazdag lenni,
Egyszer libasültet enni,
Jó ruhába járni, kelni,
S öt forintér kuglert venni.
Míg a cukrot szopogatnám,
Új ruhámat mutogatnám,
Dicsekednék fűnek, fának,
Mi jó dolga van Attilának.

Ezt olvad kedves wers. Játékos is, kedves is, és biza' igaz is. (És nem én írtam!)
A Keresetlevelünk elkészült, beadtuk. Számottevő ötletet, útbaigazítás itt a Fórumon "csak" a profi civilektől kaptunk. Mr.Chapel, Ycal és a többi jó szándékú, igyekezett segítségünkre lenni.
Köszönjük is.

Mondom a lényeget.

Ha nyerünk (amint vissza nyerjük a magunkét) öt forintnál valamivel többért (min tJózsef Attila), KUGLERT VESZÜNK és kuglert eszünk minden jóravaló együttgondolkodóval.
Barátim! A meghívó megy! (Csak az időpontját nem tudjuk még.)


Két huncut ember van a világon. Egyik, aki a másét elveszi, a másik, aki a magáét hagyja.(székely mondás)

wers # 2013.04.30. 08:37

:) na jó, a kedvedért elolvastam

Egyébként sikert kívánok nektek, ne hidd, hogy itt bárki is (én biztos nem) ellendrukker, csak kesésbé hiszek a mesékben, aminek a vége, a boldogan éltek...

Ycal # 2013.05.06. 12:49

Hát azt hiszem sikerült elérni a legalját.... :-)

Ajánlom mindenki figyelmébe a 7. kérdést?
(Magyarra fordítva: Ha a törvény kimondja , hogy a szerződés semmis, akkor az értelmezhető-e úgy , hogy mégse semmis :-)))))) )

Végzés

A Kúria * felperesnek OTP Bank Nyrt. I. r. é. OTP. Jelzálogbank Zrt. II. r. alperesek ellen jogalap nélküli gazdagodás iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 9.P.85.758/2012/7 számon indult és a Fővárosi Törvényszék 43. Pf. 636553/2012/7 számú közbenső ítéletével befejezett perben a közbenső ítélet ellen az alperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megkeresi a legfőbb ügyészt álláspontja legkésőbb 2013. május 10-ig történő kifejtésére a Pp. 274. paragrafus (6) bekezdésére hivatkozással.

A Kúria az ügyben felmerült és a felülvizsgálati kérelemmel vitatott kérdésekben kéri a legfőbb ügyészt az álláspontja kifejtésére. Ezen belül is kéri, hogy az alábbi kérdések kapcsán nyilatkozzon:

  1. Fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés esetén hogyan határozható meg a költség fogalma?
  2. A Hpt. 213. paragrafusában szereplő „költség“ milyen szükségszerű illetve lehetséges elemekből tevődik össze devizaalapú kölcsön esetén?
  3. A Hpt. 213. paragrafus (1) bekezdés c) pontja a b) pontban szereplő semmisségi ok részletezésének tekinthető-e?

4.Az eladási illetve vételi árfolyam alkalmazása a fogyasztó szempontjából költségként értelmezhető-e, értelmezendő-e (pl. PSZÁF által 2005. novemberében kiadott „A bankok ingatlanfedezetű devizahiteleinek összehasonlító elemzése III/2 pont) avagy az árfolyamrés alkalmazása az ellenszolgáltatás összegszerűségét meghatározó tényező egy „számítási mód“ pl. Szolnoki Városi Bíróság 3.P.21.893/2011/40 számú ítélet?

5.Az árfolyamrés mértéke (melynek szokásos mértéke a hivatkozott PSZÁF anyagban írtak szerint általában 0,5 %-3 % között mozog meghatározható-e egyáltalán előre akár a minimum illetve maximum megadásával? Meghatározhatók-e azok a feltételek, melyek változása esetén a pénzügyi intézmény azon változtat?

6.Egy pénzügyi intézménynél ugyanabban az időpontban érvényesülhetnek-e eltérő árfolyamrések, vannak-e kifejezetten kizárólag a devizahitel szerződések esetén alkalmazott eladási vételi árfolyamok?
A devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés esetén a THM-ben a vételi illetve eladási árfolyamot miként kell figyelembe venni, milyen időpont szerinti árfolyam az irányadó?

7.Amennyiben az árfolyamrés alkalmazása Hpt. 213. paragrafusába ütközne, annak mi a jogkövetkezménye? A részleges érvénytelenség Ptk. 237-239. paragrafusában irt szabályai erre az esetre alkalmazhatók-e?

Budapest, 2013. április 4.

forrás:
http://pitee.wordpress.com/…alasat-keri/

Ycal # 2013.05.06. 12:51

Bocs, 8 kérdés van , az egyik számozását kihagytam...

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.06. 13:00

Definíciók:
“Ténykérdés” az, ami bizonyítható.
“Jogkérdés” minden, ami nem ténykérdés.

Jujj!

Mr.Chapel # 2013.05.06. 13:08

Ycal
Hát azt hiszem sikerült elérni a legalját.... :-)

C 453/10. sz. Jana Pereničová,
Vladislav Perenič
és
az SOS financ, spol. s r. o.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)
2012. március 15

19 A fogyasztói hitelekről szóló 258/2001. sz. törvény 4. cikke a következőképpen rendelkezik

  1. A fogyasztói hitelszerződésnek – az általános tartalmi elemek mellett – a következőket kell tartalmaznia:

j) a teljeshiteldíj mutatót (a továbbiakban: THM), valamint a fogyasztót a hitellel összefüggésben terhelő, a szerződés megkötésekor érvényes adatok alapján kiszámított költségek teljes összegét,

YCAL!!!

A kérdés az, hogy elküldik e ezt az ügyet is LUXEMBURGBA? ahonnan majd visszaküldik a döntéshozatal kapcsán indoklásképpen a fenti kb 1 éves ügyben született ítéletet is!:):)

Amúgy a PITEE remélem ezt is előterjeszti majd és kéri a KÚRIÁT, hogy ezen már ne rugózzunk többet és magikat se égessék tovább, hogy feltesznek egy olyan kérdést, amire már született válasz!!:)


"Az, amiben igazán hiszel, mindig megtörténik; és épp a benne való hit az, ami valóra váltja." (Frank Lloyd Wright)

Ycal # 2013.05.06. 13:21

KBS:

A kérdésekhez mit szólsz? :)))

Nem gondolod,hogy lejáratják a “szakmát“? :)))

Ycal # 2013.05.06. 13:41

Chapel:

Sajnos lassan egész Európa rajtunk röhög ,vagyis a bíróságok vergődésén...

Néha már tényleg sajnálom őket,nem lehet könnyű tükörbe nézni ezek után..

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.06. 14:17

Nem gondolod,hogy lejáratják a “szakmát“? :)))
Nem gondolom. A Piti viszont jól láthatóan azt gondolja, hogy az ő kijelentései axiómák.

Mr.Chapel # 2013.05.06. 14:50

Nem gondolom. A Piti viszont jól láthatóan azt gondolja, hogy az ő kijelentései axiómák.

BÉLA

Már megint egy hót lényegtelen dolgon rugózol (PITEE helytelenül megfogalmazott kérdése), ahelyett, hogy a KÚRIA "vergődését" kommentelnéd, különösen azok tükrében, amit alább C 453/10. sz. ügy beillesztettem

Kérlek valamennyi "agyhalott" ( Ycal, Totom, jómagam stb :)) nevében...

ÉRTELMEZD TE a KÚRIA kérdését az illetékes szervhez!!:)

Epekedve várom az állásfoglalásod!!!


"Az, amiben igazán hiszel, mindig megtörténik; és épp a benne való hit az, ami valóra váltja." (Frank Lloyd Wright)

Ycal # 2013.05.06. 14:58

KBS:

Lehet,hogy “piti“ dolog,de láthatóan mindenki bajban van vele...

Mondjuk nem tudom,miért várom tőled,hogy ezt megértsd...mikor szerinted a Ptk. ,mint generális szabályrendszer, simán felülírja a hitelintézetekre vonatkozó speciális törvényeket... :))

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.06. 15:19

De szeretem, amikor a vitapartner azt is elmondja, hogy szerinte én mit gondolok.

"Hogy Amerika mit akar, azt mi nagyon jól tudjuk. De amit a Szovjetuniónak kell akarnia az amerikai akaratra, azt Amerika sem akarhatja!"

Mr.Chapel # 2013.05.06. 15:52

Ycal!

Megközelíthetjük akár a Ptk- oldaláról is, a következőkép

A szerződés lényege a megállapodás

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint ugyanis a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
Lényegesnek minősül a felek megnevezése, a kölcsönös szolgáltatások meghatározása. Azt, hogy mi minősül lényegesnek egy konkrét szerződésnél, elsősorban az adott szerződéstípusra vonatkozó törvényi szabályozás határozza meg.

A Ptk. és a polgári jog tudományának fogalmi apparátusában meghatározott szerződési kötelezettségfajták léteznek

főkötelezettség a szerződés első szabálya a Ptk. Kötelmi jog Különös részében,

mellékkötelezettség a további törvényi rendelkezések az adott szerződéstípuson belül, végül ún.
kísérőkötelezettségek, amelyek a Kötelmi jog általános részéből leszűrhető szerződési kötelezettségek

Ptk 198. § (1) A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

Ha összefoglaljuk a fentebb foglaltakat, akkor minden a szerződés teljesítésével kapcsolatos momentumnak( szándékosan kerülöm a költség definíciót:) ) le kell fektetve lennie a SZERZŐDÉSBEN, hogy a felek aszerint teljesíthessenek!

Innentől kezdve tekintsük az árfolyamrést mellék, vagy kísérő kötelezettségnek, ez már HÓT mindegy!!


"Az, amiben igazán hiszel, mindig megtörténik; és épp a benne való hit az, ami valóra váltja." (Frank Lloyd Wright)

Ycal # 2013.05.06. 16:06

KBS:

Én pedig azt szeretem,mikor az ember már a saját hozzászólását sem vállalja...Te írtad,még decemberben,hogy a másodfoknak a Ptk.-t kellett volna alkalmazni a Hpt. helyett, a semmisség kimondásakor.... :)

Ha nem emlékszel, szívesen előkeresem neked....

Ycal # 2013.05.07. 10:46

Tényleg nagy gondok vannak...az urolsó kérdésre ,már se Sherlock, se wers nem tud mit írni....

wers # 2013.05.07. 11:04

Tényleg nagy gondok vannak...az urolsó kérdésre ,már se Sherlock, se wers nem tud mit írni....
:) drága Ycal, ha megírod mit szeretnél olvasni tőlem, le fogom írni.

Addigis tegnap halottam (remélem megbocsátjátok, hogy csak ennyi tellik tőlem):

Csigabiga fölalá rohangál az erdőben, arra jár a róka kérdezi, mi a baj.

Jajj ne is kérdezd, jön a NAV, és vizsálódik.

De hát ezzel mi baj, nincs eltitkolt jövedelmed.

Nincs, dehát tudod, nekem is van házam, az asszonynak is, az összes gyereknek...

Hát, vakargatja a róka a fejét, hát én a föld alatt egy oduban lakom, tovább gondolkodik, na de az asszonynak is bundája, nekem is, a gyerekeknek is...

Arra száll a gólya, végighallgatja, legyint, tollas a hátam, az nem baj, nézzetek fel, hol lakom, még tető sincs, szétesik, befúj a szél is....

Megszólal a csigabiga, na de gólya, évente kétszer tengerparti utazás az egész családdal!!

Péter_ # 2013.05.07. 11:07
Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.07. 11:11

És ez mi? Tudod, nem mindegy ám, hogy egy adós képviseletében előadott érvelés vagy a bíróság indoklása. ha az utóbbi, akkor megint csak nem mindegy, hogy jogerős ítéleté, első fokú ítéleté, vagy a Kúriáé.

Amúgy tudod, mi az érdekes? A kiscsirke, az érdekes.

Ycal # 2013.05.07. 11:34

Wers:

Engem csak véleményed érdekelt volna , a Kuria utolsó kérdéséről :)

Ycal # 2013.05.07. 11:40

KBS:

Szerinted a végén mit jelent,hogy a “bíróság arra az álláspontra helyezkedett“ ?

Azt,hogy ez az adós álláspontja,de tényleg....

Szerintem ez még csak elsőfok....

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.07. 12:00

Szerintem is.

Ycal # 2013.05.07. 12:04

Ami ugyanakkor nem jelenti azt,hogy ne lehetne helytálló a megállapítás.... :)

wers # 2013.05.07. 12:13

Kedves Ycal, halkan megsúgom neked, de kérlek tarts titokban: nem értek mindenhez.
Távol álljon tőlem, hogy itt paragrafusokat durrogtassak, főként, amikor neves jogászok, bírák, ügyéeszek stb. is erősen vitatkoznak a témán. (és eddig sem tettem)

Mint már írtam, nekem eleve az a kérdésem, mire jó az valakinek, ha semmis lesz a szerződése. (és most el ne kezdjetek újra győzködni, nem érdemes)