„A megállapodás és szerződés között is van különbség. A megállapodás nem lehet pénzfizetéses.”
Ne beszélj már ekkora marhaságot.
„A megállapodás és szerződés között is van különbség. A megállapodás nem lehet pénzfizetéses.”
Ne beszélj már ekkora marhaságot.
A megállapodás és szerződés között is van különbség. A megállapodás nem lehet pénzfizetéses.
Őseinknek nagyobb jogérzéke, volt mint a kérdezőnek, mert ők tudták, hogy a szóbeli szerződést tenyérbe csapással és áldomással kell megerősíteni. A tenyérbe csapás erkölcsi megerősítés volt, az áldomás pedig tanú bizonyíték, mert azt a kocsmáros, és a kocsmában jelenlévők tanúsíthatták.
Nem arra voltam kíváncsi, hogy a "mesteremberek" kötnek-e írásban megállapodást, hanem egy példa, hogy fel tudjam fogni, hogy mi számít annak.
Fura... most értem hogy mit ír, ezek szerint amikor válaszoltam egy kicsit késő volt...
Csak akkor érvényességi feltétele a szerződésnek az írásbeli alak, ha ezt jogszabály külön kimondja, így tehát ez kivételesnek tekinthető. Viszont a szóbeli szerződések létrejötte is nehezen bizonyítható, hát még a tartalma, így a kicsit is jelentősebb megállapodásokat érdemes leírni.
Sajnálom, ha nem volt elég informatív számodra a hozzászólásom. Ha arra voltál kíváncsi, hogy a "mesteremberek" írásban szoktak-e szerződést kötni, és adnak-e számlát, arról nem jogászt kell megkérdezned, de örülök akkor, hogy erre is kaptál precíz, számodra is érthető és kielégítő választ.
Aha, köszi. Guba" ha elhagyod a jogi szöveget és hétköznapi ember számára érthetően írnád le, azt amit leírtál, akkor Sherlock hozzászólását kapnánk nem?
Szoktak, csak az a baj vele hogy nehéz bizonyítani, ezért érdemesebb leírni. A "mesteremberekkel" pl. tipikusan szóbeli szerződést kötnek, odamegy megjavítani a mosógépet, mondja hogy 5 ezer Ft, számlát nem ad és mindenki boldog.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
216. § (1) Szerződést jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában akár szóban, akár írásban lehet kötni. A szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni.
(2) A nyilatkozattétel elmulasztása - ha az nem ráutaló magatartás - csak akkor minősül elfogadásnak, ha ezt jogszabály rendeli, vagy ha a felek ebben megállapodtak.
217. § (1) Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés - ha jogszabály másként nem rendelkezik - semmis.
(2) A felek által kikötött alak csak akkor feltétele a szerződés érvényességének, ha kifejezetten ebben állapodtak meg. Ilyen esetben a teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerződés akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték.
Sziasztok!
Azt szeretném megtudni, hogy Magyarországon a szóbeli megállapodást mennyire fogadják el? (egyáltalán ha elfogadják) Továbbá mikor szokták használni? Esetleg szoktak-e a szóbeli megállapodás után írásban is összefoglalni azt minden esetben (és kötelező-e ez)?
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02