Fórum polgári jog régebbi elöl     új hozzászólás


Fizetési meghagyás ellentmondása

ius latratus # e-mail 2013.02.23. 15:41

Megnyugodtam, nem vagyok akkor olyan értetlen.

ius latratus # e-mail 2013.02.23. 15:39

"engedményezési szerződés érvényes létrejöttét a kötelezet vagy bárki más bizonyítani tudja?"

A kötelezett??
Mi van?
Már válaszoltam én is itt neked, de ezt nem értem.
Te érted a kérdésedet?

ObudaFan # e-mail 2013.02.23. 15:37

Az a baj, hogy a kérdés a magyar nyelv szabályai szerint nem értelmezhető.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

rokonfajta # e-mail 2013.02.23. 15:34

Tisztelt Fórum! Tud valaki válaszolni a következő kérdésemre? Van jogszabály, vagy több egymással összefüggő jogszabály arra, hogy az engedményezési szerződés érvényes létrejöttét a kötelezet vagy bárki más bizonyítani tudja?

ObudaFan # e-mail 2013.02.21. 07:45

Az engedményezés megtörténtének az igazolását akkor lehet kérni, ha az engedményes értesít. Ha ez engedményező értesít, azt viszont el kell fogadni. (Ptk. 328. § (4))

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

ncsillag #   2013.02.21. 07:20

az engedményezésről értesítenie kell téged.
hiszen honnan tudnád, hogy másnak kell teljesítened.

te pedig nyilván kérheted az engedményezés megtörténtének igazolását.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2013.02.21. 07:18

Ahhoz sincs közöm , hogy egyáltalán átadta?
Arról már értesített.

www.kbs-ugyved.hu

rokonfajta # e-mail 2013.02.21. 06:33

Értem. Semmi közöm ahhoz,hogy milyen feltételekkel adta át a Bank a követelést. Ahhoz sincs közöm , hogy egyáltalán átadta? Ad e jog lehetőséget arra,hogy megtudjam az engedményezési szerződés érvényesen létrejött, vagy nem jött létre?

ncsillag #   2013.02.19. 19:18

Ezek szerint a követelések kereskedelem tárgyát képezik?
Az engedményezés szerződés módosítást eredményez: a jogosult személyében áll be változás ez még nem nevezhető kereskedelemnek. Az már igen ha az engedményezés egy adásvétel keretében történik, de akkor mi ennek az adásvételnek a tárgya? Az összeg amivel az adós tartozik? Vagy a szerződés tárgya maga a jogosultság ? Ha ez utóbbi akkor az milyen módon vehet részt kereskedelmi forgalomban?

nem, nem, nem

egyszerűen ez egy másik fogalom, másik fogalomkör. lépj ki az adásvétel fogalmából, ez egy másik jogintézmény.

a szerződés szerint te teljesíteni vagy köteles. neki meg joga van azt mondani, hogy ne nekem, hanem valaki másnak. hogy ő a követelését hogyan és mennyiért engedményezte a másikra, ahhoz neked semmi közöd. az egy "tőled független" dolog. neked ugyanúgy teljesítened kell.
és fordítva is igaz: ha valaki helyetted teljesíteni (fizetni) akar, annak is megvan a lehetősége.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2013.02.19. 11:14

Az engedményezés szerződés módosítás?
Nem. De ez dogmatikai finomság, a laikusnak közömbös.

csak van köze ahhoz hogyan és milyen módon került bele az ő szerződésébe egy másik valaki.
Nem "került a szerződésébe egy más valaki". Az adós a hitelezővel áll szerződéses jogviszonyban - csak az engedményesnek fizet. Annyi az egész, mintha írt volna, hogy innentől egy másik bankszámlaszámra utalj. Mi közöd hozzá, hogy ezt a számlát milyen feltélekkel nyitotta?

www.kbs-ugyved.hu

rokonfajta # e-mail 2013.02.19. 11:08

Kovács_Béla_Sándor
Persze hogy nem értek hozzá. Ha értenék hozzá nem kérdeznék ennyit. Igen nem szégyenlem hogy hülye vagyok, egy páran már mondták nekem de hát már így születtem és nem tudok megváltozni. A következő kérdésem: Ad e a jog arra lehetőséget, van e jogszabály arra hogy a ptk 328. § ban említett engedményezésről szóló értesítésen kívül bizonyítva legyen az engedményezés megtörténte? Mert az ellentmondásomban is felvetettem hogy az értesítés mint magánokirat csak azt bizonyítja, hogy a Bank a 328. § -ban előírtaknak megfelelt azaz nyilatkozatot tett felém az engedményezésről. Enyém a nap! Leírom egy papírra két tanúval aláíratom és elkezdem az emberek ablakait besötétíteni mert enyém a nap hiszen ott a papír két tanú aláírta és elkezdem az emberek házainak ablakát besötétíteni mert megtiltom hogy hozzájuk besüssön hiszen enyém nap van róla két tanúval aláírt papírom. Az lenne a méltányos és igazságos ha lenne olyan jogszabály ami lehetővé tenné hogy az engedményezés megtörténtét úgy ahogy van megismerje a kötelezett hiszen csak van köze ahhoz hogyan és milyen módon került bele az ő szerződésébe egy másik valaki. Úgy gondolom van erre lehetőségem hiszen mellérendelt jogviszonyról beszélünk.

rokonfajta # e-mail 2013.02.19. 10:21

ObudaFan, Kovács_Béla_Sándor

Értem hogy fizetnem kell. Ez világos. Az engedményezés szerződés módosítás?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2013.02.19. 10:15

Ha azt akarod kérdezni, akkor a követelés átengedhető. Ez az engedményezés. Az engedményezés módját, feltételeit és következményeit a Ptk. egyértelműen rögzíti.

A fejtegetésed egyre zavarosabb és egyre mosolyogtatóbb.
Hidd el, a jog is egy szakma - nem is a könnyebbek közül való. Nem ért ehhez mindenki, és nem szégyen, ha te sem értesz hozzá.

www.kbs-ugyved.hu

rokonfajta # e-mail 2013.02.19. 10:11

ncsillag

Ezek szerint a követelések kereskedelem tárgyát képezik?
Az engedményezés szerződés módosítást eredményez: a jogosult személyében áll be változás ez még nem nevezhető kereskedelemnek. Az már igen ha az engedményezés egy adásvétel keretében történik, de akkor mi ennek az adásvételnek a tárgya? Az összeg amivel az adós tartozik? Vagy a szerződés tárgya maga a jogosultság ? Ha ez utóbbi akkor az milyen módon vehet részt kereskedelmi forgalomban?

ObudaFan # e-mail 2013.02.18. 23:26

Egyébként a bíróság türelme nem lesz ennyire végtelen, mint a miénk, nagyon röviden fog utalni a Ptk. 328. § (4)-re az indokolásban és ezzel el is marasztal.

(Én még azt is megjegyzem, hogy a bekezdés második tagmondatából meg az következik, hogy amennyiben maga a bank tájékoztat téged az engedményezésről, akkor annak még a tényét sem kell, hogy igazolják feléd, nemhogy az ellenértéket, vagy a szerződés pontos tartalmát.)

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

ObudaFan # e-mail 2013.02.18. 23:20

Már miért kellene "befektetni"? Kaptál egy kölcsönt, azt vissza kell fizetned. A bank elég, ha közli veled, hogy ne neki fizesd, hanem a "behajtó cégnek". Ez ennyire egyszerű, ha hiszed, ha nem. Hogy a bank megfelelő feltételekkel adta-e el a te tartozásodat, azt megkérdezheti a bank vezetésétől a bank felügyelő bizottsága, meg a részvényesek, de neked ahhoz a világon semmi közöd.

Nem tudok mást mondani, ha ez lesz a védekezésed, akkor az ellentmondásnak csak annyi értelme volt, hogy fizeted a perköltséget is.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2013.02.18. 22:19

Istenem...

www.kbs-ugyved.hu

rokonfajta # e-mail 2013.02.18. 21:45

ObudaFan!

A Ptk. 328. § (4) első tagmondata szerint sincs fizetési kötelezettség csupán azt írja, hogy az értesítés után kinek teljesíthet a kötelezett. A fizetési kötelezettséget (kötelmet) az általad is említett alapjogviszony keletkezteti. Ez az alapjogviszony egy szerződés köztem és a hitelező között. Tehát mindenképp az alapjogviszonyhoz kell visszatérni ha a "fizetni kell" elvet alkalmazzuk. Így aztán úgy gondolom ez a szerződés nem szűnt meg és nem változott a szerződés tartalma sem. Az ellentmondásomban pontosan az alapszerződésre gondoltam mikor azt mondtam hogy a behajtó cégnek is be kéne fektetni azt az összeget mint a Banknak az eredeti jogviszonyban hiszen a ptk.198. § (1) "A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére". Ha a behajtó cég újként belép a jogviszonyba az alapszerződés vonatkozásában a kötelmi jog rá is vonatkozik vagy nem?

ncsillag #   2013.02.18. 06:06

rokonfajta
annyit hadd beszéljek bele: a nemo plus iuris nem az ellenérték mértékére vonatkozik.
ha arra vonatkozna, nem létezne a kereskedelem.

ObudaFan # e-mail 2013.02.17. 21:20

A Ptk. 328. §-ból önmagában nem, mert nyilván kell egy alapjogviszony, amiről jelen esetben nem tudunk semmit. De az alapjogviszonyból eredő követelést nem vitattad, az érvelésedet pedig a Ptk. 328. § (4) első tagmondata romba dönti, így vélhetően fizetned kell.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

rokonfajta # e-mail 2013.02.17. 21:02

Kedves Kovács_Béla_Sándor!
A ptk 328. § (1)-ből még nem egyértelmű,hogy fizetnem kell. Azt légyszi megmondani,hogy a fizetési kötelezettségem miből keletkezik?
Köszi

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2013.02.17. 18:59

a lényeget talán lehet érteni.
Értettük, és hülyeség. Ha a hiteleződ írásban közli veled, hogy engedményezte a tartozásodat, onnan kezdve az engedényesnek kell fizetned, változatlan feltételekkel.
Ahhoz, hogy ők egymás között milyen feltételekkel szerződtek, semmi közöd.
Ez nem csak jogszerű, hanem méltányos és igazságos is.

www.kbs-ugyved.hu

rokonfajta # e-mail 2013.02.17. 18:43

Kedves Fórumozók!
Köszönöm a válaszokat!

Nem ismerem az összes jogszabályt és a jogszabályok összekapcsolhatóságának szabályait. De amennyire én látom a jogszabályok nem térnek el a józan logikus gondolkodástól. A jogi szabályozás csak absztrakció. A társadalmi viszonyokat absztrakt módon írja le. Hasonlóan ahogy a matematika írja le a tudományt. Ami a lényeg, hogy a kiegyensúlyozott társadalmi viszonyok és az emberek igazságérzete sok még gondolkodni képes emberben mint gondolat ott van a jogszabályok ismerete nélkül is. A leírt problémámban biztos hogy nem a megfelelő jogelveket és jogszabályokat említettem, de a lényeget talán lehet érteni. Talán nincs minden társadalmi viszony a jog által szabályokba foglalva,de a feltett kérdésemről ezt aligha hiszem. Erre a problémára nálam megjelent egy józan és kiegyensúlyozott gondolat amire tuti, hogy van jogi szabályozás is. Ez az amit keresek. Amikor a Bank a követeléstől olyan egyszerűen szabadul hogy kevesebb összegért eladja mint maga a követelés összege akkor joggal merül fel a kérdés mennybe került a Banknak a hitelezés,vagy kölcsönadás. A követelések újbóli eladása még csak tetézi mindezt. Semmi kiegyensúlyozott és igazságos gondolat nem tud az eszembe jutni erről. Az viszont igen hogy erre van megfelelő jogi szabályozás. Keresem.

ObudaFan # e-mail 2013.02.17. 13:30

A Bank az engedményezésről értesített, az értesítés azonban nem bizonyítéka a követelésnek, jogutódlásnak mivel az értesítések magánokiratok. A behajtó cég a mai napig nem támasztotta alá követelését az engedményezési szerződéssel, azaz követelésének jogalapjával.

Nem is kell, hogy alátámassza.

a fizetési meghagyási kérelméhez sem csatolta a követelés jogalapjául szolgáló bizonyító erejű engedményezési szerződést.

A fizetési meghagyáshoz ilyen okiratot nem is tud csatolni.

Ha a Banknak mint eredeti jogszerzőnek a jogszerzés befektetés, kiadás volt , akkor az engedményezés után a jogutódnak a behajtó cégnek mint származékos jogszerzőknek a jogszerzéshez befektetés kellene hogy társuljon hiszen így lesz a jogosultság tartalma egyező a jogelődével. Másodszor tehát a követelés pénzösszegét vitatom hiszen nem ismert mekkora volt a befektetése a behajtó cégnek az engedményezés során.

Ebben meg legfeljebb az egyes szavaknak van bármi értelme, a mondatoknak már a világon semmi.

Ha a perben is ez lesz a védekezésed, akkor kezdhetsz is gyűjteni. Most már a perköltségre is.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

lajcsó # e-mail 2013.02.17. 10:45

Az fhm elleni ellentmondást meg lehet indokolni. Ez annyiban célszerű, hogy az indokolásban fogalaltak már előre iránymutatást jelenthetnek a bíróság (és a felperes) részére. A kérdező a követelés jogalapját és összegszerűségét is vitatja. Amennyiben az engedményezés jogszerű volt akkor nem sok esélyt adok. A bank a követelését olcsóbban engedményezte a behajtó cégre, ez legfeljebb a kérdező és a behajtó cég közötti megállapodásban lehet az alku egyik szempontja.

Dr. Szücs Lajos
Ügyvéd