drbjozsef
2019.12.14. 12:37
Jól van értem, leültem, egyes.
(jóvan, bízzam bátran a Fostára?)
Fizetési meghagyás ellentmondása
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.12.14. 10:16
Nem, ilyen szabály nincs. Az a szabály, amit mondtam: annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy az állított tényt a bíróság valósnak fogadja el.
A konkrét esetet pedig elmagyarázom:
A felperes keresetében azt kéri, a bíróság kötelezze az alperest millió forint megfizetésére. Tényállásként előadja, hogy millió forintot adott kölcsön az alperesnek, aki azt még nem adta vissza. Bizonyítékként bemutatja a banki átutalási bizonylatot.
A felperes a banki bizonylattal bizonyította az ügylet tényét és azt is, hogy a saját szolgáltatása pénz átadása volt. Azt, hogy az ügylet visszterhes - tehát, hogy az alperes ellenszolgáltatással tartozik - vélelmezik. Ha ehhez senki nem tesz hozzá senki semmit, akkor ez bizony így egy kölcsönszerződés.
Ha az alperes azt állítja, hogy a szerződés ingyenes volt, azt már neki kell bizonyítania, hiszen neki érdeke, hogy a bíróság ezt valósnak fogadja el.
Ha az alperes azt állítja, már visszafizette a pénzt, neki kell bizonyítani, mert neki áll érdekében, hogy a bíróság ezt valóságnak fogadja el.
Ha az alperes azt állítja, hogy neki nem a pénz visszaadása az ellenszolgáltatása, hanem valami más, amit már teljesített, azt neki kell bizonyítania, mert neki áll érdekében, hogy a bíróság valósnak fogadja el. (Figyelem, itt sem a nemleges bizonyítás a feladat, hanem az ellenszolgáltatás tartalmának és teljesítésének az igazolása.)
A puszta tagadás, vitatás egyébként az új Pp. hatálya alatt sokszor annyira nem elég, hogy hivatalból bírósági meghagyást eredményezhet. Itt például, ha az alperes csak annyit válaszol, hogy nem tartozik, azt szerintem a bíróság biztosan nem tekinti érdemi ellenkérelemnek.
József fiam, tőled többet vártam! (És különben is jössz a borral.)
drbjozsef
#
2019.12.14. 08:12
Értem én, de polgári perben a bizonyítás nem a felperesre hárul? Ő állít, nem az alperes. Ő ott se lenne.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.12.13. 16:48
A visszterhesség mellett vélelem áll. Ha pedig egy visszterhesnek vélelmezett ügyletről csak annyit bizonyítanak, hogy az egyik fél a a másiknak átutalt kétmilliót, akkor az micsoda?
drbjozsef
#
2019.12.13. 11:45
Ah, megtaláltam a hibámat.
Márhogy a kölcsön is ugyanúgy visszterhes, mint a 2000 lufi.
De akkor is. A "kötelesség" meg az "érdekében áll" nem azonosak...
Ha jól értelek, ha mindkét fél a visszterhességet elismeri, akkor nincs bizonyítási kényszer senkin. Ugyanakkor az egyik kölcsönnek, a másik szolgáltatás kifizetésének tekinti. Miért az utóbbinak kellene bizonyítani álláspontját? Azt értem, hogy neki áll érdekében, de nem látom be, hogy neki lenne a kötelessége. Bizonyítson a felperes.
(Már csak azért is, mert aki olyan okos, hogy jelentősebb összeget (=bármekkora, amely elvesztése már fáj az adott illetőnek, nyilván mindenkinek más ez) szerződés nélkül ad kölcsön, az számítson is rá, hogy elveszti. És nyelje le.)
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.12.13. 11:06
(Súgás: a bizonyítás alapszabálya: annak a félnek kell bizonyítania egy tény valóságosságát, akinek érdekében áll, hogy az adott tényt a bíróság valóságosnak fogadja el. A szabály következménye: a bizonyítatlanság annak a terhére esik, akinek a bizonyítás a kötelessége volt.)
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.12.13. 11:04
Nagyon jó jogérzéked van, és logikusan gondolkodsz. Ha alaposan átgondolod, szerintem rájösz a megoldásra. :)
drbjozsef
#
2019.12.13. 09:47
KBS,
Mi van akkor, ha az exfeleség nem hivatkozik az ingyenességre. Ha jól értelek, a visszterhesség a vélelem, nem kell bizonyítania neki semmit. Tehát azt mondja, hogy visszterhes. Mondjuk 2000 héliummal töltött luftballont adott cserébe, lehet, hogy azokat a másik fél már elengedte...
Örökös2019
#
2019.12.13. 09:17
Nagyon szépen köszönöm a választ!
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.12.13. 08:19
„t és nem reagál, akkor az fmh az egyetlen út a jogérvényesítésre? ”
Meg is veretheted, elrabolhatod a kutyáját, lefogathatod valakivel, míg kiveszed a pénztárcájából stb.
A magánjog vélelmezi, hogy az ügyletek visszterhesek; ha valaki azt állítja, hogy egy adott ügylet ingyenes volt, azt neki kell bizonyítania.
Örökös2019
#
2019.12.12. 23:01
Elnézést kérek, ha nem voltam egyértelmű. A konkrét kérdésem, hogy ha felszólítom a tartozás megfizetésére a volt feleséget és nem reagál, akkor az fmh az egyetlen út a jogérvényesítésre? Illetve ha megindítom az fmh-t, és ellentmond, de csak vitatja a követelést és nem közöl jogcímet, akkor ha perré alakul az ügy elégséges-e, ha én csak édesapám számlakivonatával tudom igazolni, hogy kölcsönt adott.
Köszönöm szépen a választ!
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.12.12. 21:48
Amit kérdeztél, azt láthatóan tudod. De akkor mi az igazi kérdésed?
Örökös2019
#
2019.12.12. 21:39
Tisztelt Fórumolvasók!
A kérdésem a következő:
Édesapàm röviddel a halàla előtt kölcsönadott egy jelentős (több milliós) összeget a volt feleségének. Édesapàm halàla előtt 2 évvel váltak el, a kölcsönt édesapám a halála előtt 2 héttel adta. Sajnos kölcsönszerződést nem írtak, azonban az átutalásról a számlakivonat rendelkezésemre áll. A hagyatéki eljárás során jeleztem a közjegyzőnek, hogy tudomásom van a kölcsönről, azonban azt szerződés híján nem rögzítették a hagyaték részeként. A volt feleség azt nyilatkozta, hogy valóban megkapta ezt az összeget, de véleménye szerint nem volt kölcsön, azonban más jogcímet nem nevezett meg. Az összeg a mai napig nem került visszafizetésre se életében Édesapámnak, se nekem, mint törvényes örökösének. A kérdésem, hogy mit tehetek? Indítsak a volt feleség ellen fmh-t? És később póthagyatéki eljárást? Vagy szólítsam fel előbb írásban a kölcsön visszafizetésére? Milyen egyéb lehetőségeim vannak? Segítségüket előre is köszönöm!
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.06.07. 05:37
Mit nem értesz rajta: add be újra, de most már szabályosan, két tanúval is aláíratva.
jogi948
#
2019.06.07. 05:29
Nem értem:térti vevény vissza jött a közjegyzőtől a sajatkezű aláírt ellentmondásról, most írt egy végzést hogy 15 napon belül pótoljam a "hiányt" két tanú aláírását! Ez szabályos? Különben jogerőre emelkedik.
drbjozsef
#
2018.10.19. 10:03
Igaz, nem itt, de három másikban lehetne...
gerbera317
#
2018.10.19. 10:02
Ez a topik a fizetési meghagyásról szól. A kérdező problémája eleve nem ebbe a topikba való, így a topik elejével nemigen tudna mit kezdeni.
drbjozsef
#
2018.10.19. 09:31
Kár, hogy itt nincs pinned post, mint az arckönyvben, hogy mindig egy adott hozzászólással kezdődjön egy topik. Ez lehetne itt, és máris 80%-kal kevesebb kérdés lenne.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.10.19. 07:59
:)
Hiába, a profizmus.
gerbera317
#
2018.10.19. 06:36
@Breki
Egy kicsit részletesebben:
1) A végrehajtónak bemutatod az okirati bizonyítékot, hogy a fizetési meghagyás szerinti tartozásodat megfizetted, még a végrehajtás elrendelése előtt.
2) Erre hivatkozva kijelented, hogy a jogosult alaptalanul kérte a végrehajtás elrendelését.
3) Kéred a végrehajtót, hogy a Vht. 41. § szerint, a bemutatott bizonyítékra hivatkozva hívja fel a végrehajtást kérőt, határidőre nyilatkozzon, hogy elismeri-e a teljesítést.
4) Emlékezteted a végrehajtót arra, hogy ennek az eredményéről téged is tájékoztatnia kell, mivel elutasító válasz esetén végrehajtás megszüntetése iránti pert fogsz indítani a végrehajtást kérő ellen, de ehhez a felhívás eredményét is meg kell ismerned.
5) Kéred a végrehajtót, hogy addig is ne foganatosítson további végrehajtási cselekményeket, vagy ha ez nem lehetséges (egyébként nem lehetséges), akkor a behajtott összegeket tartsa letétként.
6) Nyilatkozol, hogy kérelmed nem végrehajtási kifogás, ezért nehogy beterjesztést csináljon a 41. § szerinti eljárás helyett, mert az intézkedését (és mulasztását) végrehajtási kifogással fogod megtámadni.
Azért ilyen szájbarágósan, mert némelyik végrehajtó nem tudja helyén kezelni az ilyen kérelmeket. Az előttem szóló KBS is számolt be arról, hogy rajta még a szájbarágós kérelem sem segített, vh-kifogást csináltak a meglehetősen egyértelmű kérelméből. Ezért kell a vh-kifogást is kilátásba helyezni.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.10.19. 05:28
Vht. 41. § szerinti eljárás; végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti per.
Breki
#
2018.10.18. 21:37
Kedves Hozzáértők!
Kérdésem az lenne ha a fizetési meghagyásra befizetem a kérdéses összeget és ennek ellenére ugyanerre az összegre a végrehajtást megindította kérelmező, azaz kétszer akarja beszedni.Mi a teendő a leggyorsabb lezárás érdekében?
A történet a következő.
A vállalkozásom megvásárolt egy ingatlant, ahol a közös képviselővel (aki egy tolvaj erőszakos fráter) összetűzésünk támadt a közös költség tekintetében. A fizetési meghagyás átvételekor ellentmondással éltünk, de itt hibát követtem el és nem elektronikusan küldük be. Hát tududomásul véve hogy egy csatát elbuktunk befizettem az összeget. Ennek ellenére most végrehajtást kért nyílván most az adok kapok megy köztünk, és ennek keretében ragadtathatta magát erre a túlkapásra. Nyílván erre lehetősége nem volt. Most azért minél előbb le akarom zárni az ügyet, nyílván a végrehajtónak el tudom küldeni a kifizetést ami még a végrehajtás kérelmezése előtt megtörtént.
ObudaFan
#
2018.09.21. 09:16
Ha újraindítják, akkor is feltétlenül minden alkalommal újra ellentmondással kell élni.
gyulagux700
#
2018.09.20. 17:02
Az elévülési időn túl vagyok.
drbjozsef
#
2018.09.20. 11:15
(...bár a megszüntetésből inkább valószínűsíthető, hogy az elévülési időn már rég túl vagyunk...)
