Nem vagyoni kártérítés - ritka eset

Tisztelt Szakértők!

Nem vagyoni kártérítési perrel kapcsolatban kérnék jogi véleményt és tanácsot. Milyen lehetőségeket látnak a sértett fél esetében egy ilyen per megnyerésére az alábbi esetben.

Egy nő egy több mint két éve tartó kapcsolatban, fél év együttélés után bejelenti, hogy terhes. Már születése előtt elismerteti a gyermeket a férfival, őt nevezi meg apaként. Házasságot nem kötnek, de együtt élnek és nevelik a gyermeket annak 20 hónapos koráig. Ekkor az anya kilép a kapcsolatból, és összeköltözik egy másik férfival, akivel akkor már pár hónapja szeretői viszonyban állt. Az apa gyermekelhelyezési pert indít, melynek során a bíróság jóváhagyásával végig nála él, ő neveli a gyermeket. 2,5 évig folyik a per, melynek elhúzódásában az is szerepet játszott, hogy a nő az újabb férfitól is terhes lett, és szüneteltette a pert a második gyermeke megszületése miatt.

Az anya közvetlenül az elsőfokú döntés előtt az akkor már 4,5 éves gyermekről kideríti, hogy más a biológiai apja, egy harmadik férfi, egy korábbi szerető, akivel az „eddigi apával” való együttélés alatt szexuális kapcsolata volt. Megdönti az apaságot, melyet a korábbi szerető elismer. A nő magához veszi a gyermeket. Az „eddigi apa” és a gyermek kérését, hogy láthassák még egymást, megtagadja.

Utóbb kiderül, hogy a nő második gyermekének apja, jelenlegi férje, a per során végig tudott az eltitkolt tényről. Ez kb. háromnegyed évvel az info bevallása előttig bizonyítható is, illetve egy tanú állítása szerint már a per elejétől.

A gyermek utcáról való elhozása miatt garázdasági per is folyt az apa és fivére, illetve az anya ellen is. Mindhármukat elítélték.

A gyermekelhelyezési per végén a nő a perköltség megosztására vonatkozó határozat ellen fellebbezve az apától követelte ügyvédi költségeinek megtérítését és a per költségeinek egyedüli viselését, mert az apa volt a felperes, és a keresetet ily módon vissza kellett vonnia. A bíróság a fellebbezés elutasításakor kimondta, hogy a nő „rosszhiszemű pervitelt folyatott”, mert eltitkolt egy döntő információt. Ez a tény tehát már egy jogerős határozatban rögzítve szerepel.

A nő az információ visszatartásával szándékosan megsértette az apa és a nagyszülők személyiségi jogait (pl. személyes élettérhez fűződő jogok), akik szoros érzelmi kötődést alakítottak ki a gyermekkel a 4,5 év alatt, amíg nevelték. A nő anyagi és érzelmi károkat okozott. A felesleges perrel három évet elvett az életükből, a garázdasági per során bíróság előtt is meghurcolta őket.

Az apa és családja a nő által okozott érzelmi károkért és a felesleges per miatti károkért kíván kártérítést kapni, ennek ügyvédi és többszörös igazságügyi szakértői költsége elég magas összegre rúg. Természetesen a gyermek eltartásáért nem, mert az „eddigi apa” őt ma is gyermekeként szereti.

Ebben a leírásban is szerepelnek az alábbi idézetek: http://www.debrecenijogimuhely.hu/…eti_alapjai/

„A nemtevéssel okozott károkozás azonban akkor is jogellenes, ha a jogszabály konkrét cselekvési kötelezettséget nem is ír elő.”

„A nem vagyoni kártérítés szempontjából a jogellenesség alapja az, hogy a törvény ( a Ptk. 75.§ (1) bekezdése általános jelleggel, a 76-83.§§. pedig konkrét szabályozással) védelem alá helyezi a személyhez fűződő jogokat.”

Köszönettel
Zhayr

„Megdönti az apaságot”
Na, itt kezd nagyon gyanús lenni a történet.

„A gyermek utcáról való elhozása miatt garázdasági per is folyt az apa és fivére, illetve az anya ellen is. Mindhármukat elítélték.”
Ettől még gyanúsabb lett.

„A nő az információ visszatartásával szándékosan megsértette az apa és a nagyszülők személyiségi jogait (pl. személyes élettérhez fűződő jogok)”
Ennek semmi értelme.

„a garázdasági per során bíróság előtt is meghurcolta őket.”
Ja. A vádlott. A tanúkat.

Azt mondja az olasz: "lehet, hogy nem igaz, de nagyon érdekes". Nos, ez még csak nem is érdekes.

Pontosítok:

Az apaság megdöntése a nő által hozott hitelesített és nevesített DNS teszt alapján történt, ami egyértelműen egy konkrét másik férfit bizonyított apaként. Ez alapján a gyermek nevében az eseti gondnoknak kijelölt ügyvéd (aki egyébként a nő ügyvédje is volt a gyermekelhelyezési és a garázdasági perekben) elindította az apaság vélelmének megdöntése iránti pert (családjogban ez gondolom nem újdonság a gyermek jogi helyzetének rendezésére). A korábbi apa is végeztetett saját DNS tesztet, ami szintén sajnos azt bizonyította, hogy nem ő a gyermek apja. Az apaság megdöntése után a gyermekelhelyezési pert lezárták. A gyermeknek közel öt évesen új anyakönyvet állítottak ki, a nevét is megváltoztatták.

A garázdasági perekről:
Az anya az ügy elején három hétre elzárta a gyermeket az apa elől, aki nem látott más utat, mint hogy egyszer az utcán odament hozzájuk, és elhozta a kicsit. Kivette a babakocsiból és vitte, de a nő közben megharapta és megkarmolta, utóbb pedig feljelentette az apát garázdaságért. Az apa is feljelentette a nőt testi sértésért. A nő magánvádas feljelentését közvádassá tették. Az apáé magánvádas maradt. Az apa ügyvédje szerint is nonszensz, hogy a két ügy így tulajdonképpen ellentmondásba keveredik. Már természetesen az is furcsa volt, hogy nem vonták össze a kettőt.

Ilyen tényállás mellett meg sem engedik az apaság vélelme iránti perindítást. (Akinek nem újdonság a családjog, az ezt tudja.)

Egyébként ha igaz lenne is, erre nem lehet eredményesen kártérítési igényt alapozni.

Pont arra van elég egyértelmű bírói gyakorlat, hogy a korábban vélelmezett apa az általa teljesített gyermektartás megtérítését követelheti attól, akiről kiderült, hogy a valódi apa.

Természetesen a nem vagyoni kártérítésről és erről az indoklásról beszélek: „az információ visszatartásával szándékosan megsértette az apa és a nagyszülők személyiségi jogait (pl. személyes élettérhez fűződő jogok), akik szoros érzelmi kötődést alakítottak ki a gyermekkel a 4,5 év alatt, amíg nevelték. A nő anyagi és érzelmi károkat okozott. A felesleges perrel három évet elvett az életükből, a garázdasági per során bíróság előtt is meghurcolta őket.”

Szerinted mennyire megszokott ilyen tényállás mellett, hogy megengedik az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindítását a gyerek nevében, ha a vélelmezett apa tiltakozik? És hogy ügygondnoknak az anya megbízott jogi képviselőjeként eljáró ügyvédet nevezzék?

„ha a vélelmezett apa tiltakozik?”
Ilyet hol olvastál?
„Szerinted mennyire megszokott ilyen tényállás mellett”
Mert egyébként az lehetetlen is? Arra mit mondtál volna, ha anno azzal jön valaki, hogy szerinte Mátészalkán nem a kijelölt bíró, hanem a kislánya tárgyalt és ítélkezett?
De költői, mert könnyen kitalálható.

„Szerinted mennyire megszokott ilyen tényállás mellett, hogy megengedik az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindítását a gyerek nevében, ha a vélelmezett apa tiltakozik? És hogy ügygondnoknak az anya megbízott jogi képviselőjeként eljáró ügyvédet nevezzék?”

Természetesen semennyire.

„ha a vélelmezett apa tiltakozik?”
Ilyet hol olvastál?”
Ha nem tiltakozott, akkor utólag ne sírjon.

Sajnos a történteket hiába vonják kétségbe. Egy ilyen helyzet szerencsére nagyon ritka, viszont éppen ezért teljesen embertelen a jog a gyermek és az "eredeti apa" és családja szempontjából. Csak a nő lehetett volna emberséges legalább a saját gyermekével, de nem az.

Infok:
Tehát senki nem kérdezi, hogy tiltakozik-e az apa a per megindítása ellen. Megindítják az anya információja alapján, és az "eredeti apa" annyit tehetett volna, hogy nem fogadja el a nő által a gyermekelhelyezési perben bemutatott tesztet. Így az apasági perben a bíróság rendel el egy újabb DNS tesztet, aminek a százezres költségét viszont emiatt, mert tudni lehet az eredményt, az "eredeti apára" terhelték volna. A végkimenetel nem változik, mert vér szerint semmi köze a gyermekhez, így a DNS teszt után minden joga megszűnik vele kapcsolatban.

A bíró és családjogi ügyvédek is közölték, hogy törvény szerint pont a gyermek ruházására és élelmezésére fordított összeget, tehát ami a "túléléséhez kell" nem lehet visszakövetelni ilyen esetben. De mint említettem ez fel sem merült. Az érzelmi károkért és a gyermek eltartásán felüli költségek miatt fontolgatja a kártérítési pert.

Az "eredeti apa" egyébként nem gyerektartást fizetett, hanem ő nevelte a gyermeket, míg a nő "hirtelen rá nem jött", hogy nem ő az apa.

Sajnos a történteket hiába vonják kétségbe. Egy ilyen helyzet szerencsére nagyon ritka, viszont éppen ezért teljesen embertelen a jog a gyermek és az "eredeti apa" és családja szempontjából. Csak a nő lehetett volna emberséges legalább a saját gyermekével, de nem az.

Infok:
Tehát senki nem kérdezi, hogy tiltakozik-e az "eddigi" apa a per megindítása ellen, mivel éppen hogy új vélelmezett apára hivatkozik a nő. Megindítják az anya információja alapján, és az "eredeti apa" annyit tehetett volna, hogy nem fogadja el a nő által a gyermekelhelyezési perben bemutatott tesztet. Így az apasági perben a bíróság rendel el egy újabb DNS tesztet, aminek a százezres költségét viszont emiatt, mert tudni lehet az eredményt, az "eredeti apára" terhelték volna. A végkimenetel nem változik, mert vér szerint semmi köze a gyermekhez, így a DNS teszt után minden joga megszűnik vele kapcsolatban.

A bíró és családjogi ügyvédek is közölték, hogy törvény szerint pont a gyermek ruházására és élelmezésére fordított összeget, tehát ami a "túléléséhez kell" nem lehet visszakövetelni ilyen esetben. De mint említettem ez fel sem merült. Az érzelmi károkért és a gyermek eltartásán felüli költségek miatt fontolgatja a kártérítési pert.

Az "eredeti apa" egyébként nem gyerektartást fizetett, hanem ő nevelte a gyermeket, míg a nő "hirtelen rá nem jött", hogy nem ő az apa.

„A bíró és családjogi ügyvédek is közölték, hogy törvény szerint pont a gyermek ruházására és élelmezésére fordított összeget, tehát ami a "túléléséhez kell" nem lehet visszakövetelni ilyen esetben.”

Visszakövetelni valóban nem. De ha megállapítják másvalakinek az apaságát, akkor tőle követelni lehet. Ebben elég egyértelmű a felsőbírósági gyakorlat.

„ De mint említettem ez fel sem merült. Az érzelmi károkért és a gyermek eltartásán felüli költségek miatt fontolgatja a kártérítési pert.”

Na, az lesz a nehezebb. Egyébként viszont ha nem az anya ellen indítod, hanem a gyámhatóság ellen, akkor már több fantáziát látnék benne.

Köszönöm a választ ObudaFan! Érzelmi okokból nem akar az apa az "új" apától visszakövetelni tartásdíjat, hisz az a 4,5 év csodálatos volt a kisfiúval.

A feleslegesen generált perköltségekért és a traumáért viszont csak az anya (és új férje) a felelős. Miért, milyen okból kellene ezt a gyámhivatalon követelni?

Mert teljesen indokolatlanul megengedték a perindítást. Én inkább nem is hiszem el.

Nem csak, hogy indokolatlanul, de az alkotmánybírósági gyakorlat alapján kifejezetten jogellenesen.

Önök most a gyermekelhelyezési per megindítására gondolnak?

A gyámhivatalnak nem kötelessége DNS tesztet követelni minden apától feltételezve, hogy át vannak vágva.

A nő elismertette a gyermeket még születése előtt az "eredeti" apával, akivel élettársi kapcsolatban élt, őt nevezte meg apaként az anyakönyvben is. Senki nem kételkedett.

Ha az apaság vélelmének megdöntésére indított perre gondolnak, ott pedig ott volt a hitelesített DNS teszt, amely kétségbe vonta a gyermek jogi helyzetét.

Nem számít. A gyámhatóság akkor sem engedhette volna meg a pert. És ha ő nem engedi, akkor nem is indul meg.
Itt valami nem kerek.

Tehát azt állítják, hogy a gyámhatóság úgy dönthetett volna, hogy nem engedi, hogy egy gyermek valódi apjának kiléte kiderüljön? Ezzel direkt kizárva a biológiai apát a gyermek életéből?

Meg tudnák nevezni azt a paragrafust, amire hivatkozni lehet?

Csjt. 44. § (4) második mondat.

De kissé félremagyarázod. (Reméljük, nem rosszindulatúan.)
A gyámhatóság nem "dönthetett volna úgy", hanem köteles lett volna úgy dönteni. De nem "kizárva a biológiai apát a gyerek életéből", hanem nem megengedve, hogy kiderüljön, nem a jogi apa a biológiai apa. Azért nem, mert ez nem állna a gyermek érdekében.

Ha érted a különbséget.

Ez borzalmas lenne, ha így van, hogy lett volna mód megakadályozni a történteket.

Ami a bekezdésben szerepel:
"(4) Az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindítása előtt a gyámhatóságnak cselekvőképtelen kiskorú esetében - elháríthatatlan akadályt kivéve - az anyát és a vélelmezett apát meg kell hallgatnia. A gyámhatóság a perindításhoz csak akkor járulhat hozzá, ha a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a kiskorú érdekében áll. Ha az anya és a vélelmezett apa között a gyermek elhelyezése vitás, a gyámhatóság a hozzájárulást csak kivételesen indokolt esetben adhatja meg."

A vélelmezett apa ebben az esetben a biológiai apa. Közte és az anya között nem volt vita abban, hogy az anya neveli majd a gyereket egy harmadik pasival, az új férjével és a gyermek féltestvérével.

Az anya és az eddig apa között a viszony nagyon elmérgesedett. A gyermekelhelyezési per 2009 óta folyamatban volt, nem volt elhelyezve a gyermek ideiglenesen, csak a bíróság az eddig apánál hagyta, ő nevelte, és megegyeztek láthatásban az anyának, míg le nem zárul a per. Az anya 2012. februárban mutatta be a DNS tesztet a gyerekperben, ami az új biológiai apát igazolta.

„A vélelmezett apa ebben az esetben a biológiai apa.”
Nem. A születési anyakönyvbe bejegyzett apa.

A gyermek lesz egyszer nagykorú, és akkor elindíthat egy ilyen pert, ha akar. Egy kiskorú gyerek esetén általában nem az a gyerek érdeke, hogy az addig őt nevelő szülő kapcsolattartási joga is megszűnjön azért, mert kiderül, hogy nem ő a biológiai apa. Éppen az lenne a szörnyű, ha ezt megengedné a törvény.

Obudafan félreért, ugyanazt mondjuk.

De mégis ezt tette a törvény.

Amit leírtak, aszerint az egész szörnyű elszakadáson nem is kellett volna keresztülmennie a gyermeknek és az eddigi apának és családjának. Őket viszont úgy tájékoztatták (gyámhivatal, bíró, ügyvéd), hogy semmi joguk nincs többé a gyermekhez, és az anya rendelkezik a sorsa felett.

Jó hír!

http://index.hu/…_sem_a_regi/

"Nem csak a vérszerinti apa maradhat kapcsolatban a gyerekkel

Most már feljogosítható kapcsolattartásra a volt nevelőszülő, a volt mostohaszülő és a volt gyám is, ha huzamosabb ideig gondoskodott saját háztartásában a gyerekről. Feljogosítható az a férfi is, akinek a gyerekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte. Több olyan esettel találkoztunk, hogy a gyerek már egészen nagy, akár tíz év körüli volt, amikor kiderült, hogy a bejegyzett apa nem az igazi apa, viszont közöttük addigra már kialakult egy szoros szülő-gyermek kapcsolat. Korábban nem volt jogi lehetőségünk arra, hogy ilyen esetben a férfit feljogosítsuk kapcsolattartásra, hiába kérte, hiába mondta, hogy „bár nem én vagyok az apja, de szeretem a gyereket, és ő is szeret engem”. Szét kellett tárnunk a kezünket. Örvendetes, hogy felismerte és orvosolta ezt a problémát a jogalkotó."

"Mit kell tennie egy apának, aki már korábban, a régi Ptk. hatálya alatt elvált, de megirigyelte azokat, akikre már az új szabályok vonatkoznak, és szeretné, hogy mostantól mondjuk ő is könnyebben mehessen külföldre nyaralni a gyerekével, vagy hogy ne neki kelljen egyedül állnia a kapcsolattartás költségeit? Indíthat eziránt új keresetet?
A kapcsolattartás korábbi rendezésének ténye nem zárja el a különélő szülőt a kapcsolattartás újrarendezésének lehetőségétől. Ha korábban a bíróság rendezte a kapcsolattartást, akkor két éven belül a változtatást a bíróságtól lehet kérni, azon túl pedig a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámhatósághoz kell fordulni."