engedményezés

Fórum → polgári jog
újabb elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
peteka # 2016.02.04. 14:19

van két Társaság A és B. B társaság kölcsön ad meghatározott összeget A-nak. Ezt követően felek megegyeznek, hogy A úgy teljesít, hogy egy 3. céggel szemben fennálló követelését engedményezi B-re. Ez a 3. cég azonban nem fizet így B. nem jut hozzá a követeléséhez. Milyen helytállási kötelezettsége van A társaságnak ilyen esetben? Jogosult e B ebben az engedményezésen alapuló követelés sikertelen érvényesítését követően A-tól követelni az összeget?Még a régi Ptk vonatkozik a jogügyletre.

ObudaFan # 2016.02.04. 14:29

Ha az engedményezési szerződés ezt nem zárta ki, akkor igen.

peteka # 2016.02.04. 14:44

tehát, ha jól értem, az engedményezési szerződésben kell rendelkezni a feleknek arról, hogy mi történik abban az esetben, ha 3. kötelezett nem teljesít engedményes részére. Mi van, ha felek ilyenről nem rendelkeznek a szerződésükben? Akkor, mivel engedményes nem kapta meg az összeget, ami engedményezőnek kellett volna fizetni, tőle is követelheti? (akkor ez kicsit olyan lenne, mintha 3. kötelezett és engedményező egyetemlegesen felelne az engedményezett összeg erejéig)

pazs # 2016.02.04. 15:53

Nem-nem, ha nem rendelkeztek, hogy nem mehet vissza A-hoz, akkor mehet A-hoz is. És igen, olyan.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.04. 20:49

Szerintem épp ellenkezőleg. Ha az engedményezésben nem rögzítették kifejezetten, hogy bizonytalan a követelés, akkor B A-val szembeni követelése az engedményezéssel ki lett elégítve.

(De már megint ott vagyunk, hogy látni kellene a szerződést. Miért gondoljátok, hogy ilyen kérdésekre látatlanban, gratis választ lehet adni?)

peteka # 2016.02.05. 10:02

igazából konkrét szerződés nélkül is érdekelt, hogy az engedményezés teljesítésnek minősül-e. Én is úgy látom, hogy amennyiben nem tesznek erre vonatkozó nyilatkozatot felek, akkor nem történik teljesítés (ha kötelezett nem fizet), így nincs akadálya, hogy engedményezőtől követeljen engedményes. Köszi a hozzászólásokat

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.05. 11:07

Mi az, hogy nincs engedményezés?! Akkor hogy a fenébe teljesíthetett volna az adós az engedményesnek?

Tulajdonképpen mit is akartál kérdezni? Mert az, hogy a hitelező követelheti-e az adósától a fizetést, nem kérdés.

peteka # 2016.02.05. 12:21

én értem, köszi (nyilván van szerződés)

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.05. 12:52

Ha viszont van szerződés, akkor annak a feltételein múlik, hogy az engedményes hitelező követelhet-e továbbra is az engedményező adóstól. Ha nem rendelkeztek erről külön, akkor szerintem az engedményes nem fordulhat szemben az engedményezővel, mert az az engedményezéssel már teljesített.
(Ha esetleg a szerződésből nem derül ki, hogy az engedményező az engedményezéssel az engedményezővel szembeni tartozást egyenlít ki, akkor is hivatkozhat arra az engedményező, hogy beszámítja az engedményezés ellenszolgáltatását. A visszterhesség mellett vélelem áll.)

ObudaFan # 2016.02.05. 14:28

Ha az engedményezett követelés behajthatatlan, és erre a szerződés nem rendelkezik, akkor az engedményező hibásan teljesített, így elállhat az engedményes. Szerintem.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.05. 14:45

Ebben nem értünk egyet. Az engedményező szolgáltatása a követelés átruházása. Ha a követelést átruházta, azaz az engedményest olyan helyzetbe hozta, hogy az jogosult a követelés érvényesítésére, akkor szerződésszerűen teljesített.
(A régi Ptk. szerint a 330. § miatt valóban az volt a főszabály, hogy az engedményező egyszerű kezesként felel az engedményezett követelésért. De ez a szabály az új Ptk.-ból hiányzik.)

wers # 2016.02.06. 12:58

„Ha az engedményezett követelés behajthatatlan”

„Az engedményező szolgáltatása a követelés átruházása. ”

Belekeveredtem. Most akkor kinek a követelése kerül engedményezésre? Mert mintha nem B-é, hanem A-é.

Béla, úgy rémlik, korábban épp arról nyugtattál meg, ha én vagyok B, önmagában egy ilyen engedményezés nem mentesíti A-t, hogy ha 3. személy nem teljesít, akkor ő fizessen nekem. Azt mondtad, hogy azt nem is kell aláírnom, de nem árt, de csak mint tudomásul vételt.

(még nem köttetett meg a szerződés, azt észre vetted volna :) )

ObudaFan # 2016.02.06. 13:03

„Ebben nem értünk egyet. Az engedményező szolgáltatása a követelés átruházása. Ha a követelést átruházta, azaz az engedményest olyan helyzetbe hozta, hogy az jogosult a követelés érvényesítésére, akkor szerződésszerűen teljesített.”

Az engedményező feladata az érvényesíthető követelés átruházása. Az egyszerű adásvételnél sem elegendő, hogy átruházod a dolgot, annak hibátlannak is kell lennie. HA egy követelés nem érvényesíthető, akkor nem valósult meg az engedményezés célja.

„(A régi Ptk. szerint a 330. § miatt valóban az volt a főszabály, hogy az engedményező egyszerű kezesként felel az engedményezett követelésért. De ez a szabály az új Ptk.-ból hiányzik.)”

Mert szükségtelen, ugyanis a hibás teljesítés szabályai alapján eleve így van.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.06. 13:49

A teljesítés akkor hibás, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Tegyük fel, hogy a szerződés nem rögzíti kifejezetten, hogy az adósnak van fedezete a követelés kiegyenlítésére. Jogszabály előírja, hogy az engedményezett követelésnek az adóstól behajthatónak kell lennie?

ObudaFan # 2016.02.07. 07:41

Véleményem szerint igen, mégpedig itt:

Ptk. 6:123. § [A szolgáltatás minősége]

(1) A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, így

...

  1. alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak;
Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.07. 08:21

Megint ott vagyunk, hogy mi a szolgáltatás az engedményezésben. Szerintem nem az engedményezett követelés kötelezettjének a teljesítése, még csak nem is a fizetőképessége.
Azt hiszem, megmerevedtek az álláspontok.

Immaculata # 2016.02.07. 13:16

„Megint ott vagyunk, hogy mi a szolgáltatás az engedményezésben.”

Nem. A szolgáltatás, az érvényesíthető követelés.

ObudaFan # 2016.02.07. 14:04

Egy érvényesíthetetlen követelés mennyiben szolgálja az engedményezés célját?

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.07. 15:12

Az engedményezés célja az, hogy az addigi jogosult helyébe az engedményes lépjen.

ObudaFan # 2016.02.07. 15:17

Persze, ezen az alapon végülis az ingatlan adásvétel célja is az, hogy az eddigi tulajdonos helyébe az új tulajdonos lépjen, de ettől még a vevő csak kifogásolhatja, ha hibás a megvásárolt ingatlan és erről szerződéskötéskor nem tudott.

Immaculata # 2016.02.07. 15:31

:)))

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.07. 16:04

Rossz az analógia.

ObudaFan # 2016.02.08. 15:08

Hát, akkor ebben nem értünk egyet.

wers # 2016.02.08. 15:17

Béla, ezt anno hogyan értetted?:

„Kovács_Béla_Sándor # e-mail

2015.10.11. 13:22

Előbb kellett volna kérdezni.
Így előállítottad a számodra legkedvezőtlenebb helyzetet. Az engedményezésről értesítéssel elérted, hogy az adósod már nem fizethet neked - ugyanakkor a hiteleződnek meg továbbra is tartozol.
”

prof laikus # 2020.05.06. 11:44

Vannak-e az engedményezésnek korlátai, az erkölcsi bizonyítvány analogiájára?

Következő eset került elém:

Magyarországi pénzintézet követelést engedményezett egy magánszemélynek, akiről eddig a következőket tudtam meg:

89 előtt besúgóként dolgozott, lőfegyvere volt, sakkban tarthatta a rendes állampolgárokat.

Utána egy jótékonysági szervezet lazaságát kihasználva, un. Lions Clubokat alapít, ahol aztán sikkaszt.

Ezen kívül további bűncselekményekkel vádolják, néha innen-onnan távoznia kell.

Kérdésem általános, hogy vannak e törvényileg / jogszabályilag feltételei annak, hogy valakire engedményzhessen pénzintézet?

Vagy hogy a gyakorlatban, milyen reakció várható egy pénzitnézettől, ha az ügyről tájékoztatom?

Bármikor hívjon, visszahívom: +36 20 498 30 98
E-mail: a.s.gellertberger@gmail.com

  • 1
  • 2