Öröklés, végrendelet,köteles rész

ildisney,

Pusztán a leírásod alapján, amely azért tartalmaz néhol itt-ott kisebb-nagyobb inkoherenciát (pl. „mindektőről adásvételi szerződésem van. Az egyiket tőle vettem” - a másikat meg nem tőle vetted? Akkor mi köze az örökléshez?), lehet keresnivalód, legalább a kötelesrész tekintetében.
Hogy a kitagadás érvényes-e, az nehezen eldönthető ennyiből (pláne csak az egyik fél szubjektív előadásából). Ha úgy érzed, hogy a Ptk. 7:78.§-ban felsorolt okok egyike sem állt fenn veled szemben - apád állításával ellentétben -, és ezt valamilyen módon igazolni is tudod, akkor járhat a kötelesrész.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Első körben kérd a kötelesrészt a testvéredtől. Ha elutasít, vagy nem tudtok másban, máshogy megegyezni közösen, akkor elgondolkozhatsz a fentiek alapján, hogy érdemes-e pert indítanod. Ezt leginkább csak te tudhatod.

Köszönöm szépen a válaszát Ügyvéd Úr!

Apám annyira bántalmazó és mérgező volt, hogy az utóbbi években megszakítottam vele a kapcsolatot (orvosok és pszichológusok javaslatára és az ő segítségükkel). Apám elhunyt, kiderült, hogy a végrendletében ezt írta velem kapcsolatosan:
"Lányomat egyáltalán nem kívánom hagyatékomból részesíteni, mivel részére életemben a ...... című és a ..... című ingatlanokat ajándékoztam, illetve saját pénzemből nevére vásároltam a kötelesrész mértékére is kiterjedő betudás szándékával. Az a megfontolt döntésem, hogy ne örököljön a hagékomból, mert a kötelesrésze mértékét meghaladóan élemeben vagyont juttattam részére, a jelen öröklésre pedig méltatlanná vált. Ennek indoka az, hogy minden indok nélkül évek óta megtagadt a velem való kapcsolattartást, rám sem nyitja az ajtót, többszöri közeledési kísérletem, próbálkozásom ellenére sem. Határozott kérésem, hogy lányom tartsa tiszteletben és jogosnak ezt a döntésemet és gondolja át, hogy mennyi bánatot okozott nekem az utóbbi években. "
Apám az én munkámból, engem dolgoztatva tett szert a vagyonára. Az ingatlanokat nem ajándékba kaptam, mindektőről adásvételi szerződésem van. Az egyiket tőle vettem és még a befizetési pénztárbizonylat is megvan, hogy személyesen fizettem be a vételárat az ő bankszámlájára (közleménybe is be van írva, hogy az ingatlan vételára).
Kötelesrészre jogosult vagyok-e vagy a végrendeletben foglaltak miatt mindent a testvérem örököl és a kötelesrész sem jár nekem?

KBS,

„ha a szerződés valós, a tényleges tartás megtörtént.”
Itt a "ha" mind a kettőr vonatkozott természetesen. A vessző miatt ez így nem így értendő?

Köszönöm szépen a válaszát Ügyvéd Úr! A jelen esetben csak annyit tennék hozzá, hogy a hiteltörlesztése mindig kéz a kézben történt, mivel a mi számlánkról történt a levonás. A villanyszámla azonban a lányom nevén szerepel melyet fizet még most is. Az öröklési szerződést ügyvéd által készült , két tanú aláírásával, a földhivatalba és a bankban is az ügyvéd járt el. Anno még a hitel forintosítást sem vállalta az egyik bank , mivel az elidegenítési tilalom volt a házon a várt örökség miatt. Valamint máig rendszeresen segít a lányom a úgy anyagilag, mint természetben.

„a tényleges tartás megtörtént.”

Meg?

(Egyébként azt a szerződést ügyvéd szövegezte jó pénzért. Tessék őt kérdezni. Egy fontos adalék: ha több mint tíz év telik el a szerződés aláírása és a hagyaték megnyílása között, akkor a felelősségbiztosító nem áll helyt az esetleg hibázó ügyvéd helyett. Az is igaz, hogy nem műhiba, ha az ügyvéd a felek akaratának megfelelően rögzíti a feltételeket - akkor sem, ha azok nem alkalmasak rá, hogy a kívánt joghatást kiváltsák.)

Rika,

Egy szerződés bármikor megtámadható. Mert megtámadni nem tilos.

Ha az a kérdés, hogy érdemben, a nyerés esélyével megtámadható-e, arról egyrészt a pontos körülmények ismerete nélkül nehéz válaszolni, másrészt a leírásod alapján az esetetekben ennek csekély, lényegében zérus az esélye. Ha a szerződés a Ptk. szabályainak megfelelően történt, szabályos alakisággal, a benne foglalt kötelezettségeket teljesítette, vagy most is teljesíti az azt vállaló fél, ráadásul ez egy közel húsz éves szerződés, akkor ezt megtámadni és érvényteleníteni nem túl valószínű.
Fontos, hogy a teljesítésre meglegyenek az igazolások (tartás, életjáradék, a hitel fizetéséről az átutalási bizonylatok), a természetbeni tartásról meg akár nyilatkozhat is az örökhagyó, bár ha húsz évig annak hiányát nem rótta fel és nem szólalt fel miatta, akkor igen nehéz harmadik félnek ennek ellenkezőjét bizonyítania.
Szerintem nem nagyon van okotok aggódni, ha a szerződés valós, a tényleges tartás megtörtént.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
2005-ben vásároltunk egy családi házat hitelre. A lányom is velünk költözött a párjával, mert két család részére alkalmas a családi ház. A hitelt az én nevemre és férjem nevére vettük fel. De mivel a lányom a hitel felét fizette a részünkre, így 2006-ban kötöttünk egy öröklési szerződést, hogy a férjem halála esetén Ő örökölje az apai részt, mivel az előző házasságból van egy lánya, aki nem hajlandó az édesapjával kapcsolatot teremteni. A hitelt kifizettük, és a földhivatalban a házra elidegenítési rész van jegyezve a lányom megnevezésével hogy várt örökség fejében nem elidegeníthető . A jelenlegi villanyszámlát is a lányom rendezi, valamint a szerződésben bele van foglalva, hogy köteles betegsége esetén gondozni az édesapját, illetve a temetéséről is köteles gondoskodni. Ebben az esetben is megtámadható az öröklési szerződés?? Mielőbbi válaszát köszönöm!

Erőteljesen italozó èletmódot d
folytatott. Mèg magát sem tudta el tartani nemhogy mást. Csak èpitkezésekre vették fel culágerként de mindig előleget kért mondva hogy éhezik a család de elitta az előleget.

Azért több mint 20 éves a sztori mert a bátyám tartozott fűnek fának több mint 20 èvvel ezelőtt ès a haragosai elől elmenekült Pestre aztán összeházasodott az "öregennyával" Budapesten kB 10 éve.

Azért több mint 20 éves a sztori mert a bátyám tartozott fűnek fának több mint 20 èvvel ezelőtt ès a haragosai elől elmenekült Pestre aztán összeházasodott az "öregennyával" Budapesten kB 10 éve.

@Kálmánka

Ha ők tartották el az örökhagyót, és ezen az alapon többet kérnek, azt nekik kell bizonyítaniuk (vagy meggyőzniük róla a többi örököst). Ha úgy gondolják te személy szerint tartozol nekik (mert ők tartották el "az egész családot"), akkor azt szintén nekik kell bizonyítaniuk (vagy meggyőzni téged róla), és ennek ráadásul nincs is köze a hagyatékhoz. (Eleve nem értem ez miért több mint 20 éves sztori, itt hiányzik valami.)

Nem vagy köteles "kifizetni" (tehát megvenni) a most megörökölt 1/6 résztulajdonukat a lakásban, és ha meg is teszed, annak nincs rögzített ára, ugyanolyan adásvétel, mintha nem most lett volna megörökölve. Az ár alku tárgya. Kérhetnek kétszeres árat a papíron lévő hagyatéki értékhez képest, de te nem vagy köteles azt megadni. (Maximum lesz belőle egy per a közös tulajdon megszüntetése érdekében, ha az alku nem vezet eredményre.)

Ha belőled most részletekben, harapófogóval kihúzott tényállás pontos, és helyesen töltöttem ki a hiányzó részleteket persze.

Ki kell fizetni de nem mindegy kinek mennyit. Durrrrrr. Nem írok semmit.

Az öregasszony telebeszèlte a bátyám fejét hogy az egész lakás három felè oszlik. De hogy oszlanak az egész lakás három felè ha az örökhagyó az anyámk része a lakásból 1/2 hányad volt? Mert a másik 1/2 rész a jelzálogszerződés alapból az enyém de a másik 1/2 rész 3 1/3 rész re megy.
Nagy nehezen felfogta az öreglàny hogy nem megy 3 felé az egész de az ő 1/2 ben 1/3 részükre dupla pénzt követelnek. Így érthető?

Szinte minden egyes mondatod teljesen értelmetlen.

„ tulajdoni hányadának megfelelően örököl” ez meg mi a fene lehet?
Hogy jön az örökléshez meg a tulajdoni hányadokhoz az, hogy neked "ki kell fizetni őket"?

Tudod mit jelent az a szó, hogy "tényállás"?

Azt állítja hogy ő tartotta el a családot. Rajta kívül senki nem dolgozott. Bár ezt többet is tudnák cáfolni.

@Kálmánka

Konkrétumok nélkül nem válaszolható meg a kérdésed. Pontosan mi az a több mint 20 éves sztori, amire hivatkoznak? Ajándékozás az örökhagyó által? Vagy mi?

Úgy tudom hogy mindenki a tulajdoni hányadának megfelelően örököl persze megállapodásnak ennél kisebb vagy nagyobb összegben de olyan törvényről nem tudok ami alapján a bíróság nagyobb összeget kényszerítette ki mint ami járna.

Követelni lehet de .i alapján döntenek?

Igen, jogos lehet.
Jogos lehet követelni, hiszen követelni egyáltalán nem tilos.

Nem, zsarolás tényállás nem helyes lehet. Hiszen követelni egyáltalán nem tilos.

Még én is követelhetek tőled az örökségből.

Plusz az előző sztori kapcsán ha az öregasszony többet követel mint ami járna akkor a zsarolás tènyállás helyes lehet?

Az öröksègből ki ki kéne fizetni a bátyám ès a nővérem. A bátyám felesége megdumàlta a bátyámat hogy egy több mint húsz èves sztorira hivatkozva ami szerintem nem is igaz ők dupla pénzt követelnènenek. Ez jogos lehet?

Niki2025,

A kötelesrész alapja pontosan meg van határozva a Ptk.-ban. Ami pedig semmiképpen sem az, hogy a kötelezett mennyiért értékesítette azt a vagyonelemet. Az az ő dolga, annak a kötelesrészhez nincsen köze.

drbjozsef
Köszönöm szépen a megerősítést, pont ezt szeretném amit te írtál, ugyanez az álláspontom! Kitartok akkor!

Kovács_Béla_Sándor
Jól értetted, de a harmadik féltől nem tudok követelni.( nem titkolózom, csak felesleges megnyitnom ezt a részét) Az én eredeti követelésem lefeleződött, és nem az eredeti összeghez ragaszkodnék most, hanem ennek megfelelően a feléhez. Erre mondta az ügyvéd egyszercsak, hogy elégedjek meg azzal, hogyha alperesem eladja ezt a fél házat, akármilyen alacsony áron, akkor annak jár a harmada köteles részként, és ennyi. Még akkor is, ha jelképesen mondjuk egy millióért adja el a több tíz millió helyett.

Köszönöm mindenkinek a támogatást, további szép napot

(Ha jól értettem, itt az történt, hogy a köteles rész alapjába beletartozó ingatlanról kiderült, hogy nem az egészet szerezte meg a köteles rész kiadására kötelezett személy mégsem. A kérdező ahhoz ragaszkodna, hogy a köteles részét azon érték alapján számolják ki, mint amit eredetileg gondoltak. Szerintem, ha a másik végére képzeli magát a botnak, akkor rögtön megérti, mennyire méltánytalan lenne ez. Egyébként ha nem titokzatoskodna ennyire, és adnak egy korrekt tényállást, még az is kiderülhetne, hogy amit ezzel az alperessel szemben veszít, azt a harmadik személytől követelhetné, szintén köteles rész címén.)