Öröklés, végrendelet,köteles rész

Akkor gyorsan le kell nyomni a válást.

Majordomus

Szívózni fog. Már most is azt teszi. Pl. Nem mehetnek be a gyerekek a ingatlanba. Az unokája kerékpárját sem lehet elhozni, stb.

Majordomus

Igen, ismerem a férj álláspontját. Azt kéri, hogy a feleség mondjon le a lakás tulajdonrészéről a javára.

A férj álláspontját ismered?

Gondolod hogy szívózni fog?

osztap!

Hálásan köszönöm a segítséget. Az utat kijelölted, amin haladnunk kell. Köszönöm.

Bimbus,

Egyébként ez az egész kötelesrész csak akkor érdekes, ha (i) a házasság még fennáll a feleség halálakor, ÉS (ii) az örökös sikertelenül hivatkozott az életközösség megszűntére, ÉS (iii) van végrendelet, amiben a feleség a férjet kizárja az öröklésből (nem kitagadja - a kizáráshoz nem kell indok, de akkor a férj csak a kötelesrészre jogosult)
Miért:
(i)-et előbb írtam.
(ii) ha sikeresen hivatkozott, akkor a férj az öröklésből kiesik, azaz úgy kell tekinteni, mintha nem is lenne. Ekkor a férj a Ptk. 7:75. § szerint nem jogosult kötelesrészre, mert nem törvényes örökös
(iii) ha nincs végrendelet, és a házasság fennáll, és az örökös sikertelenül hivatkozott az életközösség megszűntére, akkor a férj törvényes örökös, azaz várhatóan többet kap, mint a kötelesrész (hacsak pl. nem ajándékozott el a feleség komolyabb összegeket az elmúlt 10 évben)

Bimbus,

„A válás megszünteti a férj jogát a köteles részre. ”
Igen.

„Ha a válás előtt bekövetkezne a halál, akkor a közjegyzői nyilatkozatban a férj méltatlanná válásáról való indoklással zárható ki a köteles részből.”
Nem. A kötelesrész csak akkor nem jár a férjnek, ha a felesége végrendeletet tesz, és abban kitagadja. Ez elég súlyos dolog miatt lehet csak, a tankönyvi példa az, hogy az életére tör. A teljes lista a Ptk. 7:78. §-ban van, azzal, hogy az érdemtelenség definíciója a 7:6. §-ban.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Érdemes hozzáolvasni a házastársi kötelezettséghez:
https://jogaszvilag.hu/…gbol-6-resz/?…

Ha úgy dönt, hogy végrendelkezik, érdemes közjegyző, de legalább ügyvéd előtt tenni, nem házilag barkácsolni. Sok gondot megelőz.

osztap

Köszönöm szépen, megértettem.
Gondolom, a köteles részre is az vonatkozik, mint a haszonélvezetre. A válás megszünteti a férj jogát a köteles részre. Ha a válás előtt bekövetkezne a halál, akkor a közjegyzői nyilatkozatban a férj méltatlanná válásáról való indoklással zárható ki a köteles részből.

Szerintem a közjegyző előtti nyilatkozat hasznos tanács. Érdemes megfogadni.

Bimbus,

Szerintem tévedsz. Leegyszerűsítve: a válóperben - ha nincs megegyezés a házastársak között - pont az életközösség végleges megszűnését kell bizonyítani ahhoz, hogy a bíróság a házasságot felbontsa. Tehát a per megindítása nem bizonyítja az életközösség megszűntét. (Hasonlóan: ha pl. ellened valaki pert indít, hogy fizess meg x forintot, a per megindítása nem bizonyítja, hogy x forinttal tényleg tartozol. Jól is néznénk ki.)

„Ptk. 4:21. § [A házasság felbontása]
(1) A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás.”

drbjozsef, osztap

Köszönöm szépen a véleményeteket, megértettem mi a teendő. A volt feleségem megindította a válókeresetet, az első tárgyaláson túl vannak. Novemberben lesz a következő, ahol várhatóan ki is fogják mondani a válást. Ha ez megtörténik, akkor minden rendben van. A válás nem kamu, valóban évek óta megromlott a kapcsolatuk.
Ha nem mondják ki a válást, akkor nem biztos, hogy a volt feleségem a harmadikat meg fogja élni. Ebben az esetben azt gondolom, hogy a megindított válóper egyértelműen jelzi, hogy az életközösség nem áll fenn. Tévedek?

Bimbus,

Ahogy drbjozsef írja, a válás nyilván megszünteti a férj jogalapját a haszonélvezet öröklésére. De ha az idő szorít, és reális veszély, hogy nem válnának el a feleség haláláig, akkor a feleségnek érdemes olvasgatnia a következőt:
„Ptk. 7:62. § [Házastárs kiesése a törvényes öröklésből]
(1) Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.
(2) Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.”

Intézkedjen a feleség most, hogy az életközösség (közös háztartás, érzelmi és gazdasági közösség) megszűntét a gyerekeinek mint örökösöknek minél könnyebb legyen bizonyítaniuk, akkor is, ha a házasságot a haláláig nem bontják fel. Ehhez az kell, hogy a férjjel közös életük minél több szálát bizonyíthatóan vágja el, pl. jelentkezzen ki a közös lakásból, szüntesse meg a közös bankszámlát/biztosítást/telefont, ... stb. Akár tegyen nyilatkozatot közjegyző előtt, hogy az életközösséget véglegesen megszűntnek tekinti, és minél jobban részletezze, hogy miért. És adja oda ezeket a papírokat a gyerekeknek, mert semmit nem érnek, ha ők nem tudnak róla, vagy nem tudnak hozzájuk férni.
A II. fejezet itt ad példákat, hogy mit tekint a joggyakorlat az életközösség megszűntének:
https://acta.bibl.u-szeged.hu/…_007-018.pdf

„Valóban megilleti válás után a haszonélvezeti jog a jelenlegi férjét?”
Kicsit félreérthető. Válás után nem illeti meg.
Úgy érted válás ÉS a volt feleséged halála után?

Az életközösségük megszűnt, visszaállíthatatlanul megromlott? Mert ha nincs közöttük egyetértés, és nyilvánvalóan csak azért akar elválni, hogy a törvény szerint járó jogban korlátozza a férjét, az nem biztos, hogy menni fog.
Elvileg ha nem házasok, akkor nem jár a törvényes öröklés szerinti haszonélvezeti jog. De ha a férj vitatja azt a válópert (amit el is tud húzni ha akar hónapokig is), akkor lehetnek gondok.

Meg kellene ezt értelmes emberek módjára beszélniük egymással. Van a férjnek hova mennie?

Válás után az utolsó közöstulajdonú lakás haszonélvezeti joga megilleti-e a túlélő volt házastársat?
A volt feleségem előrehaladott rákos beteg. A második házasságát is felakarja bontani még a halála előtt. Albérletben lakik. A férje az utolsó közös tulajdonú lakásban él. Az a félelme, hogy a közös tulajdonú lakásuk őt megillető tulajdonrészére a jelenlegi férje haszonélvezeti jogát fogják bejegyezni, ami a velem közös gyerekek örökrészét csökkentené. Valóban megilleti válás után a haszonélvezeti jog a jelenlegi férjét? A válás után ez a jog nem vész el?

HelenD,

így van, nem jól értetted. Feltehetőleg a külön vagyonnál lehet a félreértés, mert válás esetén az nem számít a másik félnél, de öröklésnél igen (kivéve az esetleges ági vagyont, de az más).

Majordomus,

Kb. a fele. 25 milliót fizettem, akkor ért kb 50 milliót.

Mekkora rész volt az ajándék a ház értékéből?

Köszönöm Önnek is drbjozsef! Én csak arra értettem, hogy azt hittem egyszerűbb a szabály, hogy valahol olvastam (amit nem sikerült visszakeresnem), hogy ha az ajándékozás előbb történt mint az esküvő, akkor az az ajándék nem számít bele a kötelesrészbe. De nem voltam benne biztos, hogy jól értelmeztem (ahogy ki is derült a válaszok alapján).

Nem valószinű hogy megtámadja az adásvételt....

Maga a szabály egyszerű : ha törvényes örökös lenne, de nem örököl, akkor a hagyaték+10 éven belüli ingyenes juttatások a köteles rész alapja, ennek harmada jár, ha pedig örököl (vagy kapott ajándékot ő is), akkor csak a különbözet jár. Ha többet kapott (örökölt/ajándék), mint a fenti alap harmada, akkor nem jár már több.

Kiszámolni nem mindig egyszerű, főleg sok örökösnél, főleg házastársnál, satöbbi, satöbbi, minden eset egyedi, és sok mindent kell számbavenni.

Kedves Osztap!

Köszönöm a részletes válaszát! Sokkal bonyolultabb a szabály, mint amire számítottam, de jó tisztába lenni vele.

HelenD,

A számoktól függ. Ha nincs más vagyon, akkor az özvegy mint törvényes örökös örökli a haszonélvezeti jogot a közösen lakott lakáson. Annak van egy forintértéke, nagyságrendileg a tehermentes piaci érték 20-30%-a. Ez az első szám.

Aztán ki kell számolni, hogy mennyi lett volna a kötelesrész alapja, és abból mennyi lenne az ő örökrésze mint törvényes örökös. Ez az ajándék értékének (ami a lakás piaci értékének és az általad fizetett vételárnak a különbsége) a fele (ha egyedüli gyerek vagy), plusz a közösen lakott lakáson a haszonélvezeti jog értéke. Ennek a harmada a kötelesrész, ami a második szám.

Kötelesrész iránti igénye akkor lehet, ha a második szám nagyobb, mint az első. Akkor a kettő különbségét követelheti, amit főszabály szerint pénzben kell megfizetned (nem tulajdoni hányadot kap az ingatlanon).

Ebbe az zavarhat bele, ha bármelyik lakást az életközösség fennállása alatt (2008 óta) vették, és nem igazolható, hogy anyád a saját különvagyonából vette (felteszem, nincs házassági vagyonjogi megállapodás köztük). Mert akkor az özvegy mondhatja, hogy abban a lakásban ő ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos, azaz a fele az övé, és csak a másik fele a hagyaték.

Üdvözlöm!

Édesanyám elhunyt 2 hónappal ezelőtt. Még nem volt hagyatéki. Azt a lakást, amiben lakom 2019ben megvásároltam tőle de piaci ár alatt (ajándékozassal vegyes adásvételi ez áll a szerződésben). A kérdésem az, hogy a férje követelhet-e ebből kötelesrészt? Ők másik lakásban élnek, ami anyum nevén van. 2008 óta élnek együtt, 2020-ban házasodtak össze, én 2019-ben vásároltam meg az ingatlant. Köszönöm!

oligaliga
Köszönöm!

zolibp17

Nem mindegy. A tartási megállapodás alapján a megállapodás megkötésekor édesapád tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyontárgyak (különösen ha azok a szerződésben nevesítve vannak), a volt feleségedé lettek, azok a hagyatékba már nem számítanak bele. Ettől azonban a volt feleséged nem lett örökös. Ha a tartási szerződés megkötése óta szerzett édesapád vagyont (takarékbetétet, gépjárművet, lakást, stb.) ÉS azt nem adta át a tartás fejében a volt feleségednek, akkor az a te örökséged, ahhoz a volt feleségednek nem lehet köze. Ugyanez igaz édesapád nyugdíjára is.

Ha a közös bankszámlán édesapád halálakor volt bármilyen összeg, annak fele téged, másik fele édesanyádat illette meg, a volt feleségednek ahhoz már 2019-ben sem volt köze, és ugyanígy most sincs, függetlenül attól, hogy a számlaszerződésben mindkét szülőd benne volt.