„Az adó- és értékbizonylaton lévő érték (és a környékbeli eladó házak árai) alapján a tulajdonrész értéke 2-3 szorosa annak, amit pénzben kapna a feleségem.”
Ez is kicsit fura megfogalmazás : úgy érted, hogy a helyi piaci árak 2-3szorosak mint amit az értékbizonyítványban meghatároztak?
Az azért nagy eltérés lenne, bár tekintve, hogy azt bizonyos helyeken kevéssé hozzáértő ügyintéző készít, el tudom képzelni.
Ez megint ellentmondásos.
Nem lehet nagyságrendbeli különbség az érték és adóbizonyítvány alapján számított köteles rész és az ingatlan 1/6-ának az értéke között. (Némi eltérést az okozhat első látásra, hogy a köteles részt a nettó hagyatékból számolják, a tulajdoni hányad meg 1/6 és kész. Azonban tudni kell, hogy ha természetben adják ki, méghozzá már hagyatéki eljárásban a köteles résznek megfelelő hányadot, akkor a jogosultnak ebben az arányban a hagyatéki eljárás költségeit is viselnie kell.)
(Félreértetted. Nem a jogosulttól kérdezte a közjegyző, hogy hogyan kéri a köteles részét, hanem a rendelt örököstől és a jogosulttól kérdezte, hogy esetleg van-e köztük egyezség a köteles rész természetben kiadásáról.)
dbrjozsef, KBS,
Köszönöm a választ!
Én is ugy tudtam, hogy elvileg nem kérhető csak úgy, de a közjegyző feltette a kérdést, hogy pénzben vagy tulajdonrészben kérjük.
A pénzbeni érték úgy lett megállapítva, hogy a tiszta érték feleségemre eső részének harmada.
Az adó- és értékbizonylaton lévő érték (és a környékbeli eladó házak árai) alapján a tulajdonrész értéke 2-3 szorosa annak, amit pénzben kapna a feleségem.
nagim,
Kellene itt pár részletet pontosítani itt, de ahogy KBS írja, ha az a kérdés, hogy melyiket "érdemes", akkor az nem jogi kérdés.
Ha nagyjából azt az összeget kapná meg pénzben, mint amennyi a tulajdonrész piaci értéke lenne, akkor én speciel biztosan a pénzt választanám. Ingatlanban közösködni bárkivel is, az csak a túros hátú ló jelentős kockázatát hordozza. Én elkerülném a közösködést, amennyire csak lehet.
(Ha jóval kevesebbel akarná kiszúrni a szemét a kötelezett, mint amennyi a tulajdonrész piaci értékéből következne, akkor sem a tulajdonrészt választanám - amit, ahogy kbs írta, ti nem is kérhettek, csak a kötelezett ajánlhatja fel -, hanem felméretném, és ha kell és jelentős az eltérés és megéri, akkor is inkább pereskednék, ha muszáj.)
Miért, felajánlotta a végrendeleti örökös a természetben kiadást? Ha felajánlotta, ez akkor sem jogi kérdés, feleségednek kell tudnia, hogy melyiket preferálja.
(A köteles rész mértékét rosszul számolod. Az a harmada annak, amit a jogosult törvényesen örökölne. És nem vagyontárgyanként kell számítani, hanem a nettó hagyaték egészéből. Továbbá bele kell tudni mindent, amit a jogosult a hagyatékból - vagy a hagyaték megnyílta előtt az örökhagyótól ingyenesen - kapott.)
A tényállásod se, könnyen lehet, hogy egyes kifejezéseket teljesen tévesen használsz, és ezzel akaratlanul félrevezetsz bennünket.
Tulajdonképpen mi a kérdés?
Kedves Szakértők!
Feleségem édesapja nemrég elhunyt, aki 50-50%-ban volt tulajdonos egy ingatlanban.
Végrendeletet hagyott, ami alapján tulajdonrésze után a feleségem (és még két leszármazott) kötelesrészre jogosult (az 50% 2/4 része, azaz a teljes érték 1/4 része).
A kötelesrészt az özvegy csak az ingatlan eladásával tudja kielégíteni, tehát mindenképpen eladásra kerül.
A kérdésem az, hogy ha a feleségem tulajdonrészt választja, arra is érvényes rá, hogy az érték 1/3-ada lesz az övé?
Másképpen: mivel jár jobban a feleségem, ha a pénzben történő kiadást fogadja el vagy ha a tulajdonrészt választja?
Köszönöm!
joseph73,
Ha egy ingatlan természetben megosztható, akkor ez a preferált megosztási mód a felek között, és nem feltétlenül a közös tulajdon megszüntetése.
Ha a ti lakrészetek önállóan lakható, csak az udvar közös (saját wc, mosdó, saját mérőórák vannak, vagy legalábbis kialakíthatóak), akkor a bíróság használati megosztással rendezi a közös használatot külön használattá.
Ha a ti lakrészetek kisebb, mint a másik, akkor akár pénzbeli kompenzáció is lehetséges.
A legjobb lenne pereskedés nélkül megegyezni. Ennek menete lehet, hogy elmentek egy ügyvéddel, készítetek közösen egy használati megosztási szerződést, vázlatrajzzal, pontos leírással, önálló közüzemi mérőórák kialakításával. Ez esetben a közös tulajdon megmarad, de lesz két önállóan használató lakóegység, amelyből így mind a két rész forgalomképes, igaz, nem önállóan, csak a közös tulajdon bitonyos hányadára. Viszont ilyen megosztással eladható a másik részhez tartozó tulajdoni hányad, a vevő akár hitelt is kaphat.
Előnye, hogy maradhattok a mostani lakrészetekben, hátránya, hogy egy idegen költözhet be a másikba, és velük kell együtt élnetek. Ez pedig jelenős kockázat, ha kifogtok egy összeférhetetlen tulajdonostársat, akkor pokol lehet az életetek...
De valamilyen módon a tulajdonostársatok érdeke is beletartozik az "igazságba" (vagy a tietek se). Neki is joga van rendelkezni a részével.
Drbjozsef.Köszönöm a válaszát.Igen osztatlan közös tulajdonban van a ház.Mi hátúl elünk külön bejárat stb de közös az udvar.Nekik nincs szükségük az ingatlanra csak a pénzre,így semelyik megoldás sem felel meg nekik csak az eladas mert 52évesen nem veszünk fel 35m hitelt.Tehát a jog szerint nincs mit tennünk bele kell egyezni az eladásba vagy menjünk bele egy peres eljárásba?Feleségem gondozta sz apját 20évig 30éve itt lakunk és kidobhat minket innen?Ez ám a jog,hol itt az igazság?
@eulimen
..Javaslatod alapján megcsináltam, várom a jóváhagyást a bíróságtól a betekintéshez, online. Ez a tanács is 10 pontos volt! :-)
Köszönöm neked is !
( és nem, nem sóhajtozok az ég felé, hogy miért megy rá sok pénzem olyan ügyvédre aki ezeket a trükköket nem tudja)
joseph73,
A saját tulajdonával mindenki azt csinál amit akar : a feleséged nem köteles eladni senkinek, míg a testvére eladhatja a sajátját bárkinek. Mivel ez - feltételezem - egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan, ezért nem rakhat ki titeket, de a testvér is használhatja.
Ha természetben megosztható a használat, akkor az a legegyszerűbb és leggyakoribb. (Külön lakrész, wc-vel, fürdővel, konyhával?)
A testvér, ha ez így nem jó neki, egy dolgot tehet : pert indít bíróságon a közös tulajdon megszüntetését kérve. Ekkor a bíróság meg fogja szüntetni a közös tulajdont, egyikőtök kivásárolhatja a másikat, de ezt egyikőtök sem tudja/akarja, akkor az egész ingatlan egyben el lesz árverezve, és akkor már az új tulajdonos természetesen kirakhat benneteket, ki kell költöznötök.
Üdv.Feleségemmel élek egy házban ami az édasapja halála után a tesvére 50%ban örökölt a másik 50% a feleségem tulajdona.Ö elszeretné adni a házat mert nem tudjuk kifizetni.Mi hátúl élünk egy szoba konyha részben elől 3szoba konyha nincs használva.Kirakhat e minket vagy kötelezhet e minket a jog,hogy eladjuk a házat vagy van jogunk ott maradni?Köszönöm a válaszát.
@Niki2025
e-akta felperesi ügyregisztrálással egy csomó infornációt a karosszékbő is megtudsz.
Mivel 3 hónap telt el, ezek szerint megalapozott az aggodalmam. Bemegyek a bíróságra, és utánajárok.
Köszönöm szépen a gyors választ!
„ Hol tudok ennek utánakérdezni?”
Ha az adott bíróságnak bemész a kezelőirodájába, akkor mint felperes, kikérheted a pered dossziéját.
Feltételezem, hogy ha az alperesed - vagy az ügyvédje - jelezte a bíróságnak, hogy lezárult a párhuzamos per, akkor annak a dokumentuma benne kell legyen a dossziéban. Ha nincs benne, akkor szinte biztos, hogy nem adta be.
Általában, főszabály szerint, a kitűzésre okot adó körülménytől számítva 4 hónapon belülre kell kitűzni a tárgyalást.
Kedves Segítők! Korábban már kértem a tanácsotokat, most újra hozzátok fordulnék. Öröklési szerződés-köteles rész témában felperes vagyok. Adott ingatlannal kapcsolatban egy másik per is folyamatban volt, ezért az én perem felfüggesztésre került addig. Annak lezártakor az én alperesemnek kötelessége bejelenteni a bíróságon, hogy az én peremet felélesszék, és kitűzzék a tárgyalást. Ez , a tőlem független per) március közepén lezárult, de én azóta sem kaptam értesítést, hogy kitűznék a tárgyalásom. Ügyvédem szerint csak várni kell.. De én szeretnék ennek utánanézni, mert nem biztos, hogy az alperesem ezt bejelentette, ahogy elő volt írva. Hol tudok ennek utánakérdezni? A másik kérdésem, hogy sehol sem találok olyan előírást, hogy a bíróságnak mennyi időn belül kell kitűznie egy tárgyalást. Tudnátok segíteni? Köszönöm
Laci67,
A betudás elengedése mindegy.
„A fiának járó köteles rész fizetést is szeretnék elkerülni, amennyiben ez lehetséges.”
Akkor az anya igyekezzék mielőbb megkötni az ajándékozási szerződést, és utána még tíz évig élni. A leánynak pedig érdemes elkezdenie takarékoskodni, mert a kötelesrészt pénzben kell majd kifizetnie.
Laci67,
Ajándékozás vagy végrendelet az ingatlan rendezéséhez, de a köteles rész nem kerülhető ki. Az jár (ha kéri a jogosult).
Köszönöm a választ.
Igazából az ingatlanrészen kívül nincs más örökölhető vagyon a lakásban található ingóságokon kívül. Nagy értékű ingóság nincs.Akkor a betudás elengedése ez esetben értelmetlen lenne?
A cél az lenne igazából, hogy az édesanyja halála után a testvérrel ne keljen az örökölt ingatlan további sorsán egyezkedni, mert a vele való tapasztalatok alapján ez lehetetlen.
Az édesanya kifejezett szándéka, hogy a lánya kapjon mindent, mivel csak rá számíthat ha segítségre van szüksége.
A fiának járó köteles rész fizetést is szeretnék elkerülni, amennyiben ez lehetséges.
A kitagadás nem opció, mert nem az a gond, hogy nem beszélnek, találkoznak egymással és nem is szeretné ezt az édesanyja.
Laci67,
Igen, követelheti. Ha más nem lesz a hagyatékban, és más ajándék nincs az anya halála előtti tíz évben, és az anyának más gyereke és házastársa sincs, akkor:
A nem megajándékozott gyereknek járó kötelesrész = Az egész ház tehermentes mai értéke * 1/2 * 1/2 * 1/3 * x.
Ahol x a haszonélvezet miatti értékcsökkenés a tehermentes értékhez képest, ha az Illetéktörvény 72. §-ból indulsz ki, akkor 0,6 - 0,8 közötti érték.
A betudást miért akarja az anya elengedni? Az elengedés növeli a megajándékozott (!) gyerek kötelesrész iránti igényét a nem megajándékozott gyerekkel szemben. De lenne neki ilyenje egyáltalán?
Az idézet 2. mondata biztosítja, hogy a nem megajándékozott gyerek minimum a neki járó kötelesrészre jogosult legyen, akár be kell tudni az ajándékot a megajándékozott (!) gyerek kötelesrészébe, akár nem.
Tisztelt Szakértők.
Tanácsukat kérem az alábbi esetben.
Feleségem édesanyjával 1/2 1/2 részben tulajdonos egy ingatlanban , ahol az édesanyja lakik. Feleségemnek van egy édes testvére.
Mivel édesanyja nem számíthat a testvér segítségére, szeretné a lányára hagyni az ő 1/2 tulajdonrészét.
Betudás nélküli ajándékozással és haszonélvezettel szeretnék rendezni.
A kérdés, hogy a testvér ilyenkor követelhet-e köteles részt és ha igen milyen mértékben, ha 10 éven belül elhalálozik az édesanyja?
"Az örökhagyó a betudást – kifejezett nyilatkozattal – elengedheti. A betudás elengedése más jogosult kötelesrészét nem sértheti."
Ezt hogyan kell értelmezni ebben az esetben a fia szemszögéből.
osztap
... holnap átrágom magamban ezt a gondolatod, hogy 10%-20% eltérés is lehet az értékbecslésnél. Ez is hasznos infó/ötlet :-) Köszi a proaktivitást!
Kedves Kovács Béla Sándor és Osztap! Köszönöm szépen a szakértő válaszokat! Jó pihenést
Niki2025,
Arra azért számíts, hogy az ingatlan-értékbecslés nem precíz tudomány, 10-20% eltérés még teljesen átlagos családi házaknál is lehet két szakértő véleménye közütt. Ha pedig valami miatt nem az, pl. különösen kicsi/nagy/rossz állapotú/faluvégi/rózsadombi stb., akkor még több.
Az igazságügyi szakértő nem lesz ingyen, 300 ezernél olcsóbban nemigen csinál értékbecslést.
Akkor elnézést kérek, úgy nagyon is megvan a jogalap. Ha nem tudtok megegyezni az ingatlan értékében, akkor majd rendel a bíróság igazságügyi szakértőt. Igaz, csak indítványra.
Azt az 50k-t kell levonni az értékből, az lesz az alap.
Szép estét! Szerződéskötés után 2 hónappal hunyt el. Bár ez eredeti kérdésem még aktuális, és fontos, az említett Ptk. 7:80. § (4) nagyon érdekelne, mert még soha senkivel nem találkoztam aki ezt értette volna. Meg tudunk nézni egy konkrét ( bár fiktív ) történetet? Örökhagyó meghal 2 hónapra a szerződéskötés után. Ez idő alatt a szerződéses örökös ráköltött 50 ezer Forintot. ( valóságban semennyit egyébként) . Az ingatlan amire a szerződést kötötték, ér 10 milliót. Hogyan számolódik ki a köteles rész?