Öröklés, végrendelet,köteles rész

@Niki2025

„De elő tudom ezt most így lendíteni, hogy ne fussak felesleges köröket?”
Hogyne! Viszont egészen addig a kedves ügyvéded fogja beadványaival meghatározni (ti. hátráltatni) az ügymenet folyását, amíg a bíróságon nem jelented be, hogy változás állt be a jogi képviselő személyében; vagy a 2017. évi LXXVIII. törvény 35.§ (2) alapján azonnal, még ma felmondod az ügyvédi megbízást, holnap pedig bejelented a jogi képviselő nélküli eljárás választását, és beadod végre azt az iratot, amit a jogi képviselődnek haladéktalanul kellett volna.

@eulimen
" vagy a fél a perfelvétel lezárásáig önhibáján kívüli okból nem határozhatta meg a követelése mértékét."- ez fennáll
A 221§ - t ha jól értem, nem kell megvárni a bíró engedélyét, és akár kitűzhető lenne a tárgyalás így is, és majd szóban előadjuk, hogy kevesebbet kérünk.
De elő tudom ezt most így lendíteni, hogy ne fussak felesleges köröket?
Ügyvéd óradíjra dolgozik, és már elengedtem, hogy a 15 perces munkákra is 2 órákat számláz, de azt nem tudom elengedni, hogy hónapokat vesztek az ilyen akciói miatt. Többet stresszelek rajta mint magán az ügyön, és ez régen rossz. Már keresek mást de még nem találtam megfelelőt, és számomra megfizethetőt a közelemben.

@Niki2025

Pp.
22.§ (2) "A per tárgyának az értékét – annak egyidejű valószínűsítésével – a 21. § rendelkezéseinek megfelelően az igényérvényesítés időpontját alapul véve a felperes határozza meg."

221. § [Feltételhez nem kötött perfelvételi nyilatkozatok]
(1) "A fél az ellenfél hozzájárulása és e törvényben meghatározott feltételek nélkül írásban vagy tárgyaláson szóban bármikor
a) leszállíthatja önállóan elbírálható kereseti követelésének – ideértve a viszontkeresetet és beszámítást is – összegét"

Ha a bíróság (végzéssel) lezárta a perfelvételi szakaszt (bocs, ezt már nem tudtam gyorsan előhalászni a tényállásból, lehet, hogy nem is írtad), akkor viszont:
83.§ (4) "Ha a fél az érdemi tárgyalási szakban az önállóan elbírálható követelése összegét leszállította, a leszállított rész tekintetében pervesztesnek kell tekinteni, kivéve, ha a leszállításra azért került sor, mert az ellenfél a követelés egy részét utóbb teljesítette vagy a fél a perfelvétel lezárásáig önhibáján kívüli okból nem határozhatta meg a követelése mértékét."

Nézd azért meg, hogy az ügyvéded milyen szerződés alapján díjaztatja magát. Ha a díjazása iratonként is esedékes, akkor nem nonszensz, sőt: teljesen érthető, hogy egy beadványt miért két részben akar benyújtani.

Kedves Tanácsadók!
Sajnos újabb "technikai " kérdéssel jelentkezem. Az előzmények korábban leírtak, most szükségtelen talán újra elmesélni.
Jelenlegi helyzet zanzásítva: Ügyvéddel egyeztetve, hogy benyújt egy iratot a bíróságra amit vártak tőlem, ezzel együtt adódik, hogy a követelésem felére csökken sajnos. Tehát ír mellé pár sort, hogy keresetet módosítjuk ennyiről annyira, értelemszerűen.
E helyett benyújtotta a papírt, ( előtte nem láttam, pedig azt ígérte elküldi) és kérelmezi, hogy módosíthassuk a keresetet. ( de semmi konkrétum, mintha bármi mást kérnék) Visszajeleztem neki, hogy nem ezt beszéltük meg, ez nem ok. Mert most akkor bíró egyszercsak engedélyez, mi írunk utána hetek alatt egy oldalt erről , aztán hetek múlva bíró feldolgozza, ez tiszta időhúzás. Szerinte meg csak ez a járható út, ő eddig sem mondott mást.
Kérdés: A keresetmódosítást valóban csak úgy lehet benyújtani, amikor már erre van egy engedély a bírótól, hogy benyújtahatom?? ( kicsit nonszensznek gondolom ezt a cseszekedést )
Köszi előre is

robert,

A kötelesrész az egy kötelmi igény, szigorúan nézve nincs is közvetlen köze a hagyatéki eljáráshoz.
A közjegyző semmit nem csinál vele, akkor sem, ha lenne igény : ha van ilyen, akkor a felek megegyezhetnek előtte, ezt a végzésébe foglalhatja, de ezen kívül, ha nincs megegyezés, akkor az igénylőt felszólíthatja a per indítására, és ennek igazolása esetén felfüggeszti az eljárást, vagy csak ideiglenes jelleggel adja át a hagyatékot, és csak a per jogerős befejezése után véglegesíti.

Ha senki nem kér kötelesrészt, akkor nincs itt semmi látnivaló.
Szerintem nincs miért izgulni. Pont ha az értékpapír felét ki akarnád vonni a hagyatékból, akkor lenne macera (mármint az öröklés megnyílta után), mert a közös vagyoni jelleget valakinek el kell ismernie, amit a túlélő házastárs, mint ellenérdekelt fél nem tehetne meg, és ilyenkor jönne a gyámhivatal, és egy kirendelt ügygondnok.

Köszönöm. Elnézést ha értetlen vagyok, igyekszem érthetően kérdezni.

A köteles részre vonatkozó résznél jól értem, hogy azt nem köteles automatikusan kiadni a közjegyző, ha ismert a jogosult? Ha ezt jól értem, akkor hogy működik ez a gyakorlatban? Egyszerűen a túlélő házastárs nem jelenti be a gyerek nevében az igényét a köteles részre? Ez megtehető? Ilyenkor a közjegyző nem értesíti hivatalból a gyámhivatalt?

De, benne van minden a végrendeletben. A kérdés igazából az, hogy el lehet-e kerülni a köteles rész kiadását a gyerek részére. Ha jól értem (előző bekezdésem), akkor igen.
A házastársi közös vagyon azért csak érdekes, ha mégis beleszól a gyámhivatal a dolgokba. Ezért kérdés, hogy hivatalosan az értékpapírszámlának csak a fele tartozik az örökséghez?

Értékpapírszámla nyitáskor kell tenni "tényleges tulajdonosi nyilatkozatot" a pénzmosási törvény miatt. Erre gondoltam, hogy ha itt a másik, várhatóan tovább élő fél van megnevezve, akkor az egész kikerülhet-e az öröklésből.

robert,

Amit a végrendelet tartalmaz, arra legfeljebb kötelesrész járna a gyerekeknek. Tekintve, hogy él a másik szülő, és ő a végrendeleti örökös, így nemigen hiszem, hogy ennek érvényesítését a gyámhivatal forszírozná. Van elég bajuk enélkül is. (Elvileg nem lehetetlen, hiszen itt a túlélő szülő és a gyerekek ellenérdekeltek, de értelme nemigen lenne).

Ha "minden" a házastársé, mi a kérdés az ingatlannal vagy az értékpapírral? Talán az nincs benne a végrendeletben?
Nincs mit "csökkenteni". A kötelesrészt nem lehet csökkenteni (most már elajándékozással sem). De a fentiek szerint véleményem szerint nem is szükséges. Így a házastársi közös tulajdonra hivatkozás is okafogyott.

Folyószámla esetén lehet haláleseti rendelkezést tenni, annak megléte esetén az azon lévő pénz nem kerül be a hagyatékba, azt haláleseti ajándékozás jogcímen szerzi meg a megjelölt személy. A házastárs esetén ez se számít, nincs illeték.
Értékpapírszámlára ilyet tenni nem lehet.

„ tulajdonosi nyilatkozatot, hogy a házastárs nevében jár el”
Ezt gondold át még egyszer, mert így értelme nincs. Tulajdonosi nyilatkozat? Az mifene amúgy?

Erre esetleg van valakinek válasza?

Adott egy házaspár két gyerekkel. Az egyikük sajnos pár éven belül meg fog halni betegség miatt. A gyerekek kiskorúak, ezért az a cél, hogy minél kevesebbet örököljenek, hogy véletlenül se akarjon gyámhatóság és bármi hasonló beleszólni a család dolgaiba. Végrendelet van, minden a házastársé, így ha minden igaz, csak a köteles rész kerülhet a gyerekekhez.

Ingatlanok esetén csökkenthető bárhogyan az így fennmaradó rész?

A beteg házastárs nevén lévő értékpapírszámla hogyan öröklődik? A teljes összeg az örökség része, vagy mivel házaspárról van szó, ezért az összeg fele örökség, a másik fele pedig a túlélő házastárs vagyonának számít?

Ha tesz tényleges tulajdonosi nyilatkozatot, hogy a házastárs nevében jár el, akkor a számlán lévő értékpapírok kikerülnek az örökség alól? Ha igen, akkor lehet a már számlán lévő értékpapírokra vonatkozóan módosítani a tényleges tulajdonosi nyilatkozatot?

@eulimen
Köszönöm szépen, átrágtam a választ, teljesen értem, lentiek szerint fogok most lépni.
Segített a támogatásod ! :-)

@Niki2025
„bár szerinte ítélkezési szünetben úgysem történik semmi... ”
Ez azért erős barokkos túlzás.
Mondjuk inkább nagy vonalakban úgy, hogy tárgyalás nem történik, viszont végzéseket a bíróság ekkor is hoz és hozhat, valamint az ítélkezési szünetben beérkezett iratokat lajstromozzák is.
Mondjuk, épp ebből fogja megtudni a bíró augusztus 21-én, hogy Niki2025 eleget tett-e a haladéktalan iratszolgáltatási felhívásnak...

Pp.148.§ (1) "Az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig, valamint december 24-től január 1-ig terjedő időszaka (a továbbiakban: ítélkezési szünet). Az ítélkezési szünet időszakára tárgyalást kitűzni nem lehet."

DE! (3) "Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha
a) törvény valamely eljárásra vagy valamely percselekményre soron kívül történő eljárást ír elő,"

Itt az a nagy kérdés, hogy csak a bíró végzése önmagában megállva írta-e elő a haladéktalanságot, vagy törvény alapján hívtak fel rá.

Lásd még Pp. 244. § (2), mit lehet kezdeni az ilyen ügyvéddel (abban az ügyben persze, ahol a fél jogosult jogi képviselő nélkül eljárni)
"Ha a fél a jogi képviselővel történő eljárást választotta, egy alkalommal áttérhet a jogi képviselő nélküli eljárásra. Az áttérés a fél bejelentésétől kezdve hatályos. A félnek a jogi képviselővel történő eljárás választására és az áttérésre vonatkozó perbeli cselekménye a fél jogutódjával szemben nem hatályos."

Sziasztok! A kérdésem nem közvetlenül jogi, inkább technikai. Adott perben utolsó tárgyaláson a végzés szerint, amennyiben Xy irat rendelkezésemre áll, "haladéktalanul" be kell nyújtanom a bíróságra. Ez az irat 5 hete megvan, e-aktán be is tudnám küldeni, de ügyvédem ragaszkodott hozzá, hogy ő tegye meg. ( gondolom, pénz miatt, de mindegy is ) Viszont 5 hét alatt sem történt ez meg, bár szerinte ítélkezési szünetben úgysem történik semmi... Szerintem meg attól még feldolgozzák, nem augusztus végén kell benyújtani. Nemcsak azért, mert köteleztek a haladéktalan benyújtásra, hanem mert szerintem minél később küldöm be, annál később fognak vele foglalkozni, és csúszik az ügyem. Ti mit gondoltok erről?
( ráadásul én elvárnám az ügyvédtől, hogy bizonyos időn belül azért csináljon meg bizonyos feladatokat, mivel ez kb negyed órát venne igénybe.. )
Remélem, erre kapott választ valakitől

ildisney,

Pusztán a leírásod alapján, amely azért tartalmaz néhol itt-ott kisebb-nagyobb inkoherenciát (pl. „mindektőről adásvételi szerződésem van. Az egyiket tőle vettem” - a másikat meg nem tőle vetted? Akkor mi köze az örökléshez?), lehet keresnivalód, legalább a kötelesrész tekintetében.
Hogy a kitagadás érvényes-e, az nehezen eldönthető ennyiből (pláne csak az egyik fél szubjektív előadásából). Ha úgy érzed, hogy a Ptk. 7:78.§-ban felsorolt okok egyike sem állt fenn veled szemben - apád állításával ellentétben -, és ezt valamilyen módon igazolni is tudod, akkor járhat a kötelesrész.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Első körben kérd a kötelesrészt a testvéredtől. Ha elutasít, vagy nem tudtok másban, máshogy megegyezni közösen, akkor elgondolkozhatsz a fentiek alapján, hogy érdemes-e pert indítanod. Ezt leginkább csak te tudhatod.

Köszönöm szépen a válaszát Ügyvéd Úr!

Apám annyira bántalmazó és mérgező volt, hogy az utóbbi években megszakítottam vele a kapcsolatot (orvosok és pszichológusok javaslatára és az ő segítségükkel). Apám elhunyt, kiderült, hogy a végrendletében ezt írta velem kapcsolatosan:
"Lányomat egyáltalán nem kívánom hagyatékomból részesíteni, mivel részére életemben a ...... című és a ..... című ingatlanokat ajándékoztam, illetve saját pénzemből nevére vásároltam a kötelesrész mértékére is kiterjedő betudás szándékával. Az a megfontolt döntésem, hogy ne örököljön a hagékomból, mert a kötelesrésze mértékét meghaladóan élemeben vagyont juttattam részére, a jelen öröklésre pedig méltatlanná vált. Ennek indoka az, hogy minden indok nélkül évek óta megtagadt a velem való kapcsolattartást, rám sem nyitja az ajtót, többszöri közeledési kísérletem, próbálkozásom ellenére sem. Határozott kérésem, hogy lányom tartsa tiszteletben és jogosnak ezt a döntésemet és gondolja át, hogy mennyi bánatot okozott nekem az utóbbi években. "
Apám az én munkámból, engem dolgoztatva tett szert a vagyonára. Az ingatlanokat nem ajándékba kaptam, mindektőről adásvételi szerződésem van. Az egyiket tőle vettem és még a befizetési pénztárbizonylat is megvan, hogy személyesen fizettem be a vételárat az ő bankszámlájára (közleménybe is be van írva, hogy az ingatlan vételára).
Kötelesrészre jogosult vagyok-e vagy a végrendeletben foglaltak miatt mindent a testvérem örököl és a kötelesrész sem jár nekem?

KBS,

„ha a szerződés valós, a tényleges tartás megtörtént.”
Itt a "ha" mind a kettőr vonatkozott természetesen. A vessző miatt ez így nem így értendő?

Köszönöm szépen a válaszát Ügyvéd Úr! A jelen esetben csak annyit tennék hozzá, hogy a hiteltörlesztése mindig kéz a kézben történt, mivel a mi számlánkról történt a levonás. A villanyszámla azonban a lányom nevén szerepel melyet fizet még most is. Az öröklési szerződést ügyvéd által készült , két tanú aláírásával, a földhivatalba és a bankban is az ügyvéd járt el. Anno még a hitel forintosítást sem vállalta az egyik bank , mivel az elidegenítési tilalom volt a házon a várt örökség miatt. Valamint máig rendszeresen segít a lányom a úgy anyagilag, mint természetben.

„a tényleges tartás megtörtént.”

Meg?

(Egyébként azt a szerződést ügyvéd szövegezte jó pénzért. Tessék őt kérdezni. Egy fontos adalék: ha több mint tíz év telik el a szerződés aláírása és a hagyaték megnyílása között, akkor a felelősségbiztosító nem áll helyt az esetleg hibázó ügyvéd helyett. Az is igaz, hogy nem műhiba, ha az ügyvéd a felek akaratának megfelelően rögzíti a feltételeket - akkor sem, ha azok nem alkalmasak rá, hogy a kívánt joghatást kiváltsák.)

Rika,

Egy szerződés bármikor megtámadható. Mert megtámadni nem tilos.

Ha az a kérdés, hogy érdemben, a nyerés esélyével megtámadható-e, arról egyrészt a pontos körülmények ismerete nélkül nehéz válaszolni, másrészt a leírásod alapján az esetetekben ennek csekély, lényegében zérus az esélye. Ha a szerződés a Ptk. szabályainak megfelelően történt, szabályos alakisággal, a benne foglalt kötelezettségeket teljesítette, vagy most is teljesíti az azt vállaló fél, ráadásul ez egy közel húsz éves szerződés, akkor ezt megtámadni és érvényteleníteni nem túl valószínű.
Fontos, hogy a teljesítésre meglegyenek az igazolások (tartás, életjáradék, a hitel fizetéséről az átutalási bizonylatok), a természetbeni tartásról meg akár nyilatkozhat is az örökhagyó, bár ha húsz évig annak hiányát nem rótta fel és nem szólalt fel miatta, akkor igen nehéz harmadik félnek ennek ellenkezőjét bizonyítania.
Szerintem nem nagyon van okotok aggódni, ha a szerződés valós, a tényleges tartás megtörtént.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
2005-ben vásároltunk egy családi házat hitelre. A lányom is velünk költözött a párjával, mert két család részére alkalmas a családi ház. A hitelt az én nevemre és férjem nevére vettük fel. De mivel a lányom a hitel felét fizette a részünkre, így 2006-ban kötöttünk egy öröklési szerződést, hogy a férjem halála esetén Ő örökölje az apai részt, mivel az előző házasságból van egy lánya, aki nem hajlandó az édesapjával kapcsolatot teremteni. A hitelt kifizettük, és a földhivatalban a házra elidegenítési rész van jegyezve a lányom megnevezésével hogy várt örökség fejében nem elidegeníthető . A jelenlegi villanyszámlát is a lányom rendezi, valamint a szerződésben bele van foglalva, hogy köteles betegsége esetén gondozni az édesapját, illetve a temetéséről is köteles gondoskodni. Ebben az esetben is megtámadható az öröklési szerződés?? Mielőbbi válaszát köszönöm!

Erőteljesen italozó èletmódot d
folytatott. Mèg magát sem tudta el tartani nemhogy mást. Csak èpitkezésekre vették fel culágerként de mindig előleget kért mondva hogy éhezik a család de elitta az előleget.

Azért több mint 20 éves a sztori mert a bátyám tartozott fűnek fának több mint 20 èvvel ezelőtt ès a haragosai elől elmenekült Pestre aztán összeházasodott az "öregennyával" Budapesten kB 10 éve.

Azért több mint 20 éves a sztori mert a bátyám tartozott fűnek fának több mint 20 èvvel ezelőtt ès a haragosai elől elmenekült Pestre aztán összeházasodott az "öregennyával" Budapesten kB 10 éve.

@Kálmánka

Ha ők tartották el az örökhagyót, és ezen az alapon többet kérnek, azt nekik kell bizonyítaniuk (vagy meggyőzniük róla a többi örököst). Ha úgy gondolják te személy szerint tartozol nekik (mert ők tartották el "az egész családot"), akkor azt szintén nekik kell bizonyítaniuk (vagy meggyőzni téged róla), és ennek ráadásul nincs is köze a hagyatékhoz. (Eleve nem értem ez miért több mint 20 éves sztori, itt hiányzik valami.)

Nem vagy köteles "kifizetni" (tehát megvenni) a most megörökölt 1/6 résztulajdonukat a lakásban, és ha meg is teszed, annak nincs rögzített ára, ugyanolyan adásvétel, mintha nem most lett volna megörökölve. Az ár alku tárgya. Kérhetnek kétszeres árat a papíron lévő hagyatéki értékhez képest, de te nem vagy köteles azt megadni. (Maximum lesz belőle egy per a közös tulajdon megszüntetése érdekében, ha az alku nem vezet eredményre.)

Ha belőled most részletekben, harapófogóval kihúzott tényállás pontos, és helyesen töltöttem ki a hiányzó részleteket persze.

Ki kell fizetni de nem mindegy kinek mennyit. Durrrrrr. Nem írok semmit.