biztonsági kamera

Elnézést mindenkitől!

Annyit olvastam "itt" azt, hogy - "új topikot nyitottam," -"nyitottam ebben az ügyben egy másik topikot"...stb.

Hogy lehet az, hogy én nem találom, egyszerűen nem tudom, hogy nyithatnék egy topikot!

Kérem segítsetek!

Üdv!

Közjegyző egy cég nevében eljáró, de a cégtől meghatalmazással nem rendelkező ügyvéd kérésére kikérhet egy banktól kamerafelvételeket? Ha kikérte, akkor felhasználhatja előzetes bizonyítási eljárás során?

Köszönöm

Szeretném bizonyítani, évek óta nem lehet pihenni csukott ablaknál, redőnnyel, füldugóval sem, de úgy, hogy nekem ne legyen bajom ebből. Ha nyitva van a kapu, a házszám sem látszik, utcanév a közelben sem, az emberek arca sztem nem lenne kivehető, mivel vagy 6an dolgoznak nála. Picit bonya. Köszi, ha vki válaszol!

Üdvözletem! Az a kérdésem lenne, ha hajnali, mindennapos zajkeltéssel, szabálysértéssel, kapcsolatban az igazgatási iroda semmit nem talált, lévén nem hajnali 5-6-kor dolgoznak, plusz valszín fülest kapott az ellenőrzésről az illető és csend volt 2 hétig, én pedig mivel itt lakik nem messze, mobillal felvételt készítenék a zajkeltésről és hogy ordibálnak, mire figyeljek?

Kérdezném a hozzáértőket, mit lehet tenni, ha egy gyógyszertárban nagy valószínűséggel rosszul adtak vissza egy pénzváltásból (a pénztáros hölgy csak 5 ezer ft-ot váltott fel 10 ezerért), s az egyetlen aki ezt rajtunk kívül bizonyítani tudja, az a biztonsági kamera? Azt mondták, nem nézhetjük meg a felvételt, ám nem indokolták meg, miért. Milyen feltételekkel tekinthető meg a kamera felvétele? Csak ha rendőrrel megyünk vissza? S kell ehhez feljelentést is tenni?
Köszönöm a segítséget előre is!

Tisztelt Jogi Fórum!

Már nyitottam egy új topikot a kérdésemmel kapcsolatban, de ide is feltenném. Negatív tapasztalataim miatt a saját telkemen, saját tulajdonomban levő orvosi rendelőm váróját és bejáratát szeretném biztonsági kamerákkal felszerelni. Milyen szabályokat kell ehhez betartanom, illetve kell-e engedélyeket kérnem ezzel kapcsolatban.
Előre is köszönöm a válaszokat!

Köszönöm a gyors választ!

nem ütközik semmiféle jogszabályba. A képet akár rögzítheted is, ha úgy tetszik.

Tisztelt fórumozók!

A minap megmérgezték a kutyámat, és ezért szeretnék kamerát felszerelni a házamra, ami a ház előtti járdára, illetve a parkoló autómra nézne. Az útra nem. Kérdésem az lenne, hogy ez jogszabályba ütközik-e vagy sem. És mi a helyzet az olyan kamerával, amelynek képét nem rögzítem?

A válaszokat előre is köszönöm!

Javítva: bírtokvédelmet kérhet., védeni a nyugalmát, a magánélet dolgait, mely szent és sérthetetlen.

Egy kamerát nagyon jól -és főleg pontosan- be lehet állítani ill. állíttatni.

Bírtokháborítás végett panaszbejelentés a jegyzőnek.

Tisztelt Fórumozók!

A topik indítójához hasonló problémám van, de én a másik oldalon állok. Ikerházban lakom és az ikrem felszerelt két térfigyelő (vagy annak látszó) kamerát, egymás mellé az ablaka feletti tetőgerendára. A belső kapun egy papírra fel is kanyarította a 'Kamerával megfigyelt terület' szöveget. Ezzel még nem is lenne semmi bajom.

A gondom az, hogy a kamera beállítása miatt gyakorlatilag tökéletesen belát a szobámba ami engem eléggé zavar. Az lenne a kérdésem, hogy egy ilyen kamera felszerelése előtt nem kellett volna-e neki értesítenie engem, illetve kötelezhető-e arra, hogy a kamerával csak a saját területét figyelje meg (pl, magasítsa meg a kerítést a kertjeink között annyira, hogy a kamera már ne lásson át hozzánk) Van-e valami módszer arra, hogy a saját kertemet, szobámat megvédjem attól, hogy rögzíteni lehessen ?

Válaszukat köszönöm.

Köszönöm kuli!

Kedves Julius!

A kért jogszabály és száma a következő: Vagyonvédelmi Törvény 2005.évi CXXXIII.törvény
A törvényt az Országgyülés a 2005. november 21-i ülésnapján fogadták el.
Ennek a törvénynek a 31.§-át 2005. december 30-án léptették hatályba.

Az én jogtáram sem találja, igaz, szeptemberi CD van bent...

Kedves kuli!

Légy szíves írd meg az idézett jogszabály elnevezését és számát!

Köszönöm

31. § (1) Az elektronikus megfigyelőrendszernek kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést is lehetővé tevő formája az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, bank- és értékpapírtitok védelme, valamint vagyonvédelem érdekében alkalmazható. Ha a megbízás teljesítése során fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, továbbá e technikai eszközök alkalmazása elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával nem jár.
(2) A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított három munkanap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.
(3) A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított harminc nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, ha a rögzítésre

1. nyilvános rendezvényen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme,
2. nyilvános rendezvényen, közforgalmú közlekedési eszköz állomásán, megállóhelyén (pl. vasútállomáson, repülőtéren, metrómegállóban) terrorcselekmény és közveszélyokozás megelőzése,
3. a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szerint legalább jelentős értékű pénz, értékpapír, nemesfém, drágakő biztonságos tárolása, kezelése, szállítása érdekében kerül sor.

(4) A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított hatvan nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, ha a rögzítés célja

1. a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást,
2. jelzálog-hitelintézeti tevékenységet,
3. befektetési szolgáltatási, tőzsdei tevékenységet,
4. értékpapírok letéti őrzését, értékpapír letétkezelését,
5. elszámolóházi tevékenységet,
6. biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadási tevékenységet,
7. postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytatóknak a feladataik ellátásához szükséges, közönség számára nyilvános magánterületének védelme.

(5) A (2)-(4) bekezdés szerinti felhasználásnak az minősül, ha a rögzített kép-, hang-, vagy kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználják.
(6) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adatának rögzítése érinti, a (2), a (3), illetve a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adat rögzítésétől számított három munkanapon, harminc, illetve hatvan napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, kivéve, ha a (3) vagy a (4) bekezdésben foglalt határidő még nem járt le.
(7) A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot csak az a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy jogosult megismerni, akinek ez a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges, és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen. A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint személyes adatot kezelő, vagy egyéb okból annak megismerésére jogosult személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy nevét, az adatok megismerésének okát és idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
32. § (1) Elektronikus beléptető rendszer az erre vonatkozó megbízási szerződés alapján akkor alkalmazható, ha a védett területre jogszabály vagy a terület használatára jogosult rendelkezése szerint csak arra jogosultak léphetnek be, illetőleg tartózkodhatnak ott. Az elektronikus beléptető rendszer működtetéséhez felhasznált személyes adatok kezelése során biztosítani kell az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesülését, valamint tájékoztatást kell elhelyezni az adatkezelő személyéről és az adatok kezelésének módjáról.
(2) A belépésre jogosultaknak az elektronikus beléptető rendszer működtetéséhez kezelt azonosító adatait (nevét és lakcímét)

1. rendszeres belépés esetén a belépésre való jogosultság megszűnésekor haladéktalanul,
2. alkalmi belépés esetén a távozástól számított huszonnégy óra elteltével

meg kell semmisíteni.
(3) Az elektronikus beléptető rendszer működtetése során keletkezett adatokat (pl. a belépés időpontja)

1. rendszeres belépés esetén a belépésre való jogosultság megszűnésekor, de legkésőbb az adat keletkezésétől számított hat hónap elteltével,
2. alkalmi belépés esetén a távozástól számított huszonnégy óra elteltével

meg kell semmisíteni.
(4) A belépési adatbázis adatai csak a megbízó részére, illetőleg bűncselekmény vagy szabálysértés gyanújának észlelése esetén, illetőleg megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak, illetőleg a szabálysértési hatóságnak adhatók át.
(5) A távfelügyeleti rendszer és az adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszer működése körében rögzített adatok felhasználása és kezelése során a 30. § (1) bekezdésében, valamint a 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
33. § (1) Mechanikai vagyonvédelmi, illetve vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszert kizárólag a kamara által kidolgozott szakmai követelményeknek megfelelő, a kamara által kiadott tervezői névjegyzéken szereplő személy tervezhet.
(2) A vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer telepítésére, szerelésére irányuló hálózatépítéssel összefüggő segédmunka igazolvány és kamarai tagság hiányában is végezhető. A hálózatépítés helyén a munkát irányító, igazolvánnyal rendelkező személynek jelen kell lennie.

A szomszédot nem figyelheted meg. A kamera csak a te tuladonodra irányulhat.

Az álkamerával nincs semmi.

Szeretném tudni, milyen következménnyel járhat, ha egy kertes társasházi lakás védelmére térfigyelő kamerát helyezek el, mely a bejárati kapura és/vagy a szomszéd ház kerítésére irányul. Ha egy lakó szerint ezzel sértem személyiségi jogait, mert arra ő is közlekedik, beperelhet-e emiatt? Ki kell-e írnom, hogy a terület megfigyelés alatt áll? És mi a helyzet, ha csak álkamerát szerelek fel, de ezt természetesen nem verem nagydobra? Ebben az esetben a szomszéd mire hivatkozhat? Ha kiderül, mondhatja-e azt, hogy ez szándékos megtévesztés, és ezért marasztalható vagyok-e? (Amúgy a tiltakozó szomszéd korábban a "megfigyelt" kertrészen tettleg bántalmazott, ami természetesen nem volt bizonyítható, így a kamera/álkamera saját megnyugtatásomat is szolgálná.) Ha ez a ház külső falán nem működne, felszerelhető-e a kamera a lakásomon belül, de kívülről is jól látható helyre (pl. ablak mögé)? Ha lenne jogkövetkezmény, szeretném elolvasni az idevágó passzusokat. Előre is köszönöm a segítséget!