A kettőnk véleménye között az a különbség, hogy aki "okoskodva" ragaszkodik az általa eldöntöttekhez, az te vagy.
Egyszerűen nem vagy képes felfogni azt, hogy államigazgatási feladatkörében eljárva az iskola által kiállított iratok közokiratnak minsősülnek. Úgy ahogy itthon, úgy külföldön is. Ugyanis (nagy valószínűséggel) minden országban az oktatásért felelős minisztérium alá tartoznak az iskolák, és állami felhatalmazás alapján állítják ki a diplomákat, melyeknek aztán bizonyító erőt tulajdonítanak. Nem gondolhatod, hogy csak mi állunk ilyen magas fokon.
És mivel a külföldi diploma is közokirat, annak hamisítása is megvalósítja a tárgyalt bűncselekményt.
Az elkövetési magatartások közé nem véletlenül került be a hamis közokirat készítése. Ez nem csak azt jelenti - ahogy szerintem te gondolod -, hogy egy létező közokiratot (maradjunk a példádnál, ELTE diplomát) teljes mértékben meghamisítva készítenek el, hanem azt is, hogy olyan okiratot készítenek, amiről itt szó van.
Vagyis a tényleges készítő nem azonos a kiállítóként feltüntetett személlyel. Nem is lehet azonos ebben az esetben, hiszen nem létezik az iskola.
A cselekmény szempontjából annak nincs jelentősége, hogy az elkészített közokirat-utánzat valós vagy valótlan tartalommal bír-e. Azaz nem lényeges, hogy van-e olyan iskola vagy sem!
A lényeg az, hogy: „az elkészítője egy diplomát akart csinálni, amit valamilyen joghatás kiváltásának szándékával fel is használt, azaz valahova benyújtott." Ezzel egyet értettél, akkor miről beszélünk még?
A közokirat hamisitás elsődleges jogi tárgya a közokiratok valódiságába, közhitelességébe vetett bizalom. "A közokiratokhoz fűződik egyfajta bizonyítási erő, melyet az elkövető kihasznált."- írtam. Ezt te elvont dolognak, meg analógiának nevezed. Most erre mit mondjak?
A hazai jogszabályokra hivatkozásomat is teljesen félreértetted. Nem azt jelenti, hogy a mi jogszabályi felhatalmazásunk, terjed ki a külföldi oktatási intézményekre. Hanem azt, hogy a hamis diplomát Magyarországon készítették (használták fel).
Abban igazad van, hogy a hamisítás minősége nem tényállási elem - amit korábban irtam is - de nem lényegtelen. Ugyanis, ha teljesen alkalmatlan a jogtárgy sértésére, alkalmatlan kísérletről beszélhetnénk. (erről alább már volt szó)
Egyébként ÉN meggyőzhető lennék, ha megfelelő érvekkel támasztanád alá a véleményed. De mivel ezeket az érveket nem tudom elfogadni, gyakorlati tapasztalatom alapján tartom magam a saját véleményemhez.