gondok
2004.07.20. 13:17
Mi kell ahhoz (illetve mitől lesz) egy polgári per tanúja hamis tanú, illetve hogyan lehet/kell ezt bizonyítani, valamint milyen "egyéb" következményei vannak a dolognak?
hamis tanú
- 1
- 2
Csontoszs
#
2004.07.20. 17:14
Gondnok
Btk. 238. § (1) bek. szerint:
"A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy LÉNYEGES körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
(2) a hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki
...c, a 233. §(1) bekezdésének b, pontja esetén kívül ( hamis vád bűntette- más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására - )büntető vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat. - ezért a büntetügy terheltje nem büntethető -
(5) bekezdés szerint : a polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bűntett miatt három évig, ha pedig az ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, öt évig terjedő szabadságvesztés.
A fórum keretei azért korlátozottak, de így hirtelen annyi közölhető, hogy akkor lesz valaki hamis tanú, ha az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy akár a valót elhallgatja. Az, hogy mi lényegs körülmény, mindig a konkrét ügy vizsgálata után állapítható meg.
Hogyan lehet/kell bizonyítani? Nos a polgári jogi vitának ugye az egyik legsarkalatosabb pontja a bizonyítási teher. Nem tudom milyen ügyről van szó, kit terhel a bizonyítási teher. Ez alapvető a per sikerének szempontjából, hiszen a másik félnek semmit sem kell tennie a per megnyerése érdekében, ha pl. a bizonyítási teherben lévő nem tudja bizonyítani igazát.
Ez óriási különbség a büntetőeljárásban történő bizonyítási eljáráshoz képest.
Ha a per során a bíróság az ügy teljes ismeretében azt látja, hogy valaki hamisan tanúskodott, és az ügy szempontjából lényeges körülményre vonatkozó tényre tette, akkor hivatból üldözendő bűncselekmény miatt az illetékes ügyészségi nyomozóhivatal felé a feljelentését megteszi, mivel ők rendelkeznek hatáskörrel az ilyen ügyek nyomozására.
A bizonyításról nehéz így mit mondani, csak általánosságban. bizonyítnai kell a valótlanságot és azt, hogy ez lényeges körülményre vonatkozott.
Pl. polgári ügyben egy örökösödési jogvitában valaki hamis végrendeletet csatol be, és később ez megállapításra kerül - pl. i.ü. írás- és okmányszakértő, más vallomások, eredeti végrendelet előkerülése segítségével - és így tovább.
Következményei.: hát a Btk. meghatározza a büntetési tételt. A privát véleményem az, hogy a sértett jogtárgyra tekintettel is, elég enyhe ítéletek születnek a bírói gyakorlatban, de hangsúlyozom ez az én véleményem. letöltendő szabadságvesztés nem igazán szokott lenni, főleg ha az elkövető nem visszaeső. Próbára bocsátás és felfüggesztett...
javaslom, ha van Complex jogtár a számítógépeden a Btk-t nyisd meg, úgy, hogy a kommentárok is látszódjanak, és olvasd el, majd ennek és az ügy tükrében kérdezz , ha van még olyan, amit nem értesz.
Csontos Zsolt
gondok
#
2004.07.21. 07:02
Köszönöm a választ!
Van egy ingatlan - az anyós nevén -, amire rengeteg pénzt költöttem. Az após és a feleségem meghalt, én meg a gyerekeim pedig ki lettek zárva az ingatlanból. Pert kellett indítanom, hogy egyáltalán hozzájussak a részünkhöz: szeretném a gyerekek (azaz unokák) nevére iratni amit örököltek és szeretném visszakapni a befektetett pénzemet.
A probléma a sógor (a feleségem testvére), aki a bíróságon össze-vissza hazudik (rögzített vallomás): pl. az anyós nem járult hozzá a bővítésekhez, illetve nem volt árvíz a faluban. Ez azért érdekes, mert patak mellett lakunk, és meg kellett emelnem a garázsbejárót, valamint a pár híd miatt (is), amit a víz elmosott. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a sógor, mint önkormányzati képviselő hivatalból is tud az éves rendszeres elmosásról, valamint hogy beosztása szerint "Bűnmegelőzési és Közbiztonsági tanácsnok"
A kérdés csupán annyi, hogy hogyan lehet leállítani egy ilyen alakot? (Érdemes-e egyáltalán megtámadni, kell-e ezekután bizonyítani a hamis tanúzást)
Köszönöm
Csontoszs
#
2004.07.21. 12:32
Gondnok
Nos ezzel sokkal előrébb nem vagyunk. Bevallom nem szeretek konkrét ügyre ragálni konkrétan, mert az ügy teljes ismerete nélkül akár butaságot is mondhat az ember.
Csak az ügy teljes ismeretében állapítható meg, hogy van-e hamis tanúzás, a valótlanságok lényeges körülményekre voinatkoznak-e, erre vonatkozóan szándékosság - gondatlanság állapítható-e meg, és így tovább.
Bizonyítani érdemes-e a hamis tanúzást? Véleményem szerint mindenképp, az más kérdés, hogy sikerül-e.
Javaslom ha ennyire fontos a dolog akkor keress meg egy jó ügyvédet. Innen ezt így nem lehet megoldani.
Csontos Zsolt
j.janos
#
2004.07.21. 15:42
gondok:
Btk. 240. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették (alapügy) nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.
Javaslom beszélj a bíróval, neki kell hivatalból feljelentést tenni, már ha még az eljárás folyamatban van egyátalán. Ha már nincs, te tégy feljelentést az ügyészségi nyomozó hivatalnál, majd eldöntik, hogy elrendelik-e a nyomzást vagy elutasítják a feljelentésedet.
Nick Name
#
2004.07.23. 16:57
Ha az eljárás még folyamatban van, esélyt sem látok a sikeres büntetőeljárásra. Ha ugyanis a bíró már abban a helyzetben van, hogy tudja, mi a tényállás, ki a hamis tanú, akkor ítéletet hozna. Ha ebben még nem biztos 100 %-ig, nem fog feljelentést tenni.
Ha már lezárult a per, és elveszítetted, akkor érdemben nincs esély. Ha megnyerted, akkor lehet, de minek?
Összességében azt javasolom, előbb próbáld meg a pert megnyerni polgái jogi alapon.
Nick Name
Csontoszs
#
2004.07.23. 18:34
kedves Nick Name!
De minek? Olyan kiábrándító, hogy még mi is ezt mondjuk. Azért, mert a tanúk 50%-a pofátlanul hazudik, és alig indul ellenük eljárás. Hátha legközelebb 2x meggondolja, hogy mekkorát hazudjon.
Csontos Zsolt
Nick Name
#
2004.07.24. 07:05
Kedves Zsolt!
Persze, mert azt nem Ti nyomoznátok le! :))))Egyébként igazad van, az optimális az lenne, ha minden bizonyítható hamis tanúzás miatt eljárás indulna. Ez óvatos becslésem szerint annyit jelentene, hogy egy átlagos-közepes büntetőügy minimum két-három új ügyet hordozna magában. Ami - a jelenlegi viszonyok között - egyet jelentene az igazságszolgáltatás teljes ellehetetlenülésével.
Talán ezt meg én írtam kissé depresszíven...
Mindenesetre egy tény: én 14 év munka alatt, ha jól emlékszem, egy klasszikus hamis tanúzás miatti ügyet láttam. Hamis tanúzást meg több százat...
Nick Name
gondok
#
2004.07.26. 06:23
En ezt nem ertem!
Ha egyszer nyilvanvalo (egy polgari per kozepen) a hamis tanuzas tenye (ami azt jelenti, hogy bizonyitott - de nem tudom, hogy valojaban mitol lesz az [pl.: ket "ellentanu"?]), akkor minek targyalas? Minek idot huzni, uj ugye(ke)t produkalni?
Es igenis ugy gondolom, hogy az elso par "precedens" utan egyaltalan nem lenne plusz munka az ilyesmi.
Viszont a hallgatolagos semmitteves szinten az ellehetetlenulest "szolgalja", mert igy meg ertektelenne es hiteltelenne valnak a vallomasok!
No vissza az eredeti kerdesre:
Mitol is lesz bizonyitott a hamis tanuzas tenye? Eleg ket-harom tanu?
Konkretabban:
Mi van, ha: A azt vallja, hogy B azt allitotta, B meg azt vallja, o sose mondott ilyet. Ha most C azt vallja, hogy B igazat mondott, akkor A hamis tanu-e? (vallja: birosagon allitja, jegyzokonyvezve van, meg alairva)
K.V.B.
#
2004.07.26. 07:52
Ha már polgár eljárás, akkor elsősorban polgári perrendtartással kapcsolatosan operálnék:
Pp. 8. § "(3) A bíróság pénzbírsággal (120. §) sújtja azt a felet vagy képviselőt, aki akár a tárgyaláson, akár valamely periratban jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból:
- az ügyre vonatkozó oly tényt állított, amelyről bebizonyult, hogy valótlan, vagy az ügyre tartozó oly tényt tagadott, amelyről bebizonyult, hogy igaz,
- olyan tényt elhallgatott, amelyről tudnia kellett, hogy a per eldöntése céljából jelentős, vagy
- nyilvánvalóan alaptalanul hivatkozott valamely bizonyítékra."
Gondok! Ne csak egy tanút vigyél, hanem tízet-tizenötöt, a perben az ellenbizonyítások tömeges volta elnyomja a bizonyítást! És ne a hamis tanúzást próbáld bizonyítani, és a sógort lecsukatni, hanem a pert megnyerni! Maximum kérj rá pénzbírságot!
Hidd el, ha mindenki becsületes lenne, és nem hazudna, nem is nagyon lennének perek, mert rögtön látná a sarki fűszeres is, hogy kinek van igaza, nem kellene hozzá bíró. A perek legtöbbje nem azért indul, mert a felek jóhiszeműen elértik egymást, hanem azért, mert az egyik kíméletlenül hazudik, és az anyját is eladná!
Tehát: vigyél sok tanút, kérj igazolást az árvízről, kérj helyszíni szemlét, ha kell, hogy megmutasd: a garázsod bejáratát meg kellett emelned az árvízveszély miatt, mondd el, hogy sikerült úgy befektetned a "kedves mama" házába pénzt és hogy sikerült úgy felújítanod, hogy ezt ő közben nem akarta stb.
Ja, és egy apróság: ne vágd magad földhöz, ha a bíróság elutasítja a bizonyítási indítványodat (mert ilyen előfordul!) Tessék másodfokra menni, és a fellebbezésbe beírni a figyelembe nem vett bizonyítékokat azzal, hogy Rád nézve kedvezőbb lett volna az ítélet, ha azt figyelembe veszik!
Keress egy jó ügyvédet, és bízd rá a többit! Ne add fel, ennél sokkal rosszabbat is láttam már!!!
gondok
#
2004.07.26. 09:14
Sajnos van egy ügyvéd, de úgy látszik nemigen harapott rá a témára.
De ha már itt vagyunk: a szomszédokat, a tűzoltóságot, az árvízvédelmet....
Ki fogja mindezt "elintézni"? Nem tud valaki egy jó ügyvédet?
Azért köszönöm a biztatást, máris jobb a kedvem.
Ja és még valami:
Az idézet alapján akkor is el kell mondani az információkat, ha az rontja a helyzetet? (például tanúk neve, címe)
Hogyan lehet rávenni valakit, hogy ennek ellenére elmondja?
K.V.B.
#
2004.07.27. 06:35
Az utolsó két mondatot nem értem. Kire érted, hogy el kell-e mondania a helyzetet rontó információkat? Rád, a Te tanúidra vagy az ellenfél tanúira?
Természetesen - főszabály szerint - mindenki a teljes igazságot köteles mondani, ami az üggyel összefüggésben tudomására jutott.
Másrészt: senkit sem lehet "rávenni", hogy elmondjon olyat, amit nem akar. Neked kell sikeres ellenbizonyítást folytatnod, hogy kiderüljön az igazság. Maximum utána pénzbírságot kérhetsz a tanúra, ha kiderül, hogy olyan perdöntő bizonyítékot hallgatott el, ami az ügy befelyezését jelentette volna.
Az, hogy a bíróság jogosnak tartja-e, elfogadja-e az indítványodat stb., a bírótól függ.
bootmaker
#
2004.07.27. 07:05
Sziasztok
Elnézést hogy tudatlanul beleszólok, de erre a mondatra felkaptam a fejem.
"Mi van, ha: A azt vallja, hogy B azt allitotta, B meg azt vallja, o sose mondott ilyet. Ha most C azt vallja, hogy B igazat mondott, akkor A hamis tanu-e? (vallja: birosagon allitja, jegyzokonyvezve van, meg alairva) "
Akkor ezek szerint tanunak lenni is veszélyes.
Mert ugye hiába mondok igazat, ha két másik ember az ellenkezőjét mondja akkor engem kaphatnának el hamis tanuzásért?
Van itt valahol a rendszerben jóhiszemüség?
Hiszen ha valamit elmondok, az nem biztos hogy igaz, talán csak az én nézőpontomból vagy a kapott információk alapján.
Ez már hamis tanuzás lenne?
B
gondok
#
2004.07.27. 07:20
Ilyesmire gondolok, hogy pl. az alperes azokat az embereket nem nevezi meg tanunak, akik ugyan mindent tudnak, de ellene vallananak - merthogy a felperesnek kellene bizonyitani valamit. Na megegyszer:
A felperes allit(ana) valamit, de nem tudja bizonyitani, mert a tanukat csak az alperes ismeri - nev szerint - de hulye lesz maga ellen dolgozni.
K.V.B.
#
2004.07.27. 11:22
Erre nincs megoldás sajnos. A menet akkor lenne diadalmas, ha megtudnád ezeknek az emberkéknek a nevét, akik el is jönnének tanúskodni, és Te még azt is tudnád bizonyítani, hogy ezeket az alperes ismerte, tudta, hogy ellene tudnak vallani, és rosszhiszeműségből, szándékosan nem nevezte meg őket, hátráltatva ezzel a per befejezését.
Bootmaker-nek: a jóhiszeműség természetesen alapkövetelmény, és a Pp szerint a bíróságnak ügyelnie kell arra, hogy jogaikat jóhiszeműen gyakorolják, kötelezettségeiket jóhiszeműen teljesítsék a felek. A tanúkihallgatás előtt megkérdezi a bíró, perben, haragban, rokonságban áll-e a felekkel a tanú, illetve a kihallgatás során azt is tisztázni köteles, hogy a vallott információkhoz miként jutott hozzá (személyesen látta, a szomszéd vagy a sarki fűszeres mondta stb.) Úgyhogy nyugi! Félni nem a bíróságtól meg a hamis tanúzás vádjától kell, hanem sokkal inkább attól, aki ellen tanúskodsz! Az önbíráskodás igen nagy divat lett pár éve, nemcsak milliós tételű bírósági követeléseknél élnek vele...
Nick Name
#
2004.07.27. 16:48
Kedves K.V.B.,
azért vigyázzunk, ne mondjunk téves dolgokat a jogkereső közönségnek! ;o)
Ki sújtható pénzbírsággal a Pp 8.§ /3/ bekezdés szerint? A fél (alperes, felperes, beavatkozó) és ezek képviselője! A tanú tehát nem! Õ a hamis tanúzás bűncselekményét követi el, ha lényeges tényt illetően hamisan vall. Más kérdés, hogy az esetek 99%-ában nem indul eljárás.
Nick Name
K.V.B.
#
2004.07.28. 06:24
Tényleg, itt tanúról volt szó, nem arról, hogy a fél állít valótlant. Most olvasom az első levelet újra, és a sógor tanúként van beidézve, nem félként, és neki nincs tulajdonrésze az ingatlanban (egy másik topicról tudom csak, hogy az anyós neki akarja adni a részét). Igazad van, Nick, és elnézést.
És mi a helyzet azzal, ha a fél eltitkolja egy olyan tanú nevét, aki perdöntő módon tanúskodhat ellene? Mi a véleményed, Nick?
Nick Name
#
2004.07.28. 07:40
Kedves K.V.B.,
akkor semmi nincs. A bizonyítási teher a polgári eljárásban ara hárul, akinek érdekében áll, hogy az általa állított tényt a bíróság valósnak fogadja el. Arra senki nem köteles, hogy a saját állítását cáfolni tudó tanú személyét jelentse be.
Nick Name
gondok
#
2004.07.30. 11:31
Nem fedi ez az alábbit:
- olyan tényt elhallgatott, amelyről tudnia kellett, hogy a per eldöntése céljából jelentős....?
De az eredeti kérdés úgy szólt, hogy mi van, ha elhallgat [mondjuk az alperes] olyan tanúkat (létezésüket), akik perdöntő módon tanúskodhat ellene?
- olyan tényt elhallgatott, amelyről tudnia kellett, hogy a per eldöntése céljából jelentős....? pontosabban jelentős, és nekem jó???
És mi van, ha bebizonyosodik, hogy megtette?
K.V.B.
#
2004.08.02. 06:16
Kedves Nick Name! Köszönöm a választ.
Kedves gondok! Nick Name-nek igaza van, ahogyan korábban írtam, figyelmetlenül olvastam el az esetet. Az általa leírtak pedig tökéletesen fedik az általam leírtakat, hiszen nem köteles senki maga ellen tanúkat állítani, tehát elhallgathatja tanúk létezését, akik tanúskodhatnak ellene. A Te feladatod, hogy sikeres bizonyítást folytass, és ennek keretében felkutasd a tanúkat.
buba
#
2004.08.19. 17:21
Sziasztok! A következö kérdésre szeretnék választ kapni. Az Ûgyészség hány alkalommal hosszabithatja meg a nyomozást,ha már 3x lezárta aRendőrség az ügyet. Kőszi
Nick Name
#
2004.08.19. 17:28
Akárhányszor, a nyomozás elrendelésétől számított két éven belül.
Nick Name
buba
#
2004.08.19. 17:43
Kőszi a választ van még 1 évem :)))))))
fe.do
#
2019.01.15. 09:27
Szeretném megkérdezni, mi a helyzet akkor, ha egy végrendeleten a tanú lakcíme nem helyes, mert az aláírás időpontjában már máshol volt a bejelentett lakcíme.
(Hozzátenném a tanú elhunyt, tehát nem meghallgatható,az aláírása is kétséges, de ezt bizonyítani nem tudom, mert nincs aláírás minta)
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.01.15. 11:06
Valaki azt mondta, hogy a bejelentett címet kell a tanú aláírása mellett feltüntetni?
- 1
- 2
