Novara
„ha alkalmatlan kapok én meg hamisítok egy alkalmast hogy vizsgázhassak.
Be kerűl egyáltalán valami rendszerbe az orvos döntése,
vagy a lapot amit kapok össze vetik bármivel hogy valós e ami rajta van?”
Az Egészségablak nevű applikációban minden bekerül a rendszerbe és ott meg is tudod nézni, hogy mit írtak fel neked, milyen kezelést kaptál. Szóval a helyedben nem hamisítanék, mert mozigépész tanfolyam lesz a vége!
Miért lenne közokirat egy orvosi igazolás? (Bár a hamis magánokirat felhasználása is bűncselekmény.)
Megjegyzem, kell bizonyos vastagságú arcbőr ahhoz, hogy valaki nyilvános fórumon, pláne a Jogi Fórumon kérjen tanácsot bűncselekmény elkövetéséhez.
Igaz, maga az igazolás nem számít közokiratnak. Akkor 345.§.
Kedves Fórumozók!
Az alábbiakban szeretném kérni a segítségeteket. Egy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanról lenne szó, 1/4 tulajdonrészben az alábbiak szerint: férjem és én valamint mint jogutód, lányom és férjem nevelő apja. Az ingatlanon van egy ikerház valamint mögötte egy 80m2. kisház. Megvásárláskor csak a 30 m2 kisház állt a telken, majd 2000-ben férjemmel felújítottuk, átépítettük így lett jelenleg 80 m2. 2004-ben irtunk egy ingatlan használati megállapodást férjem, Anyós, Após és én amiben csak a telek használata volt rögzítve, de a kisház használata nem. Ez ügyvéd által ellenjegyezve volt és a 4. aláírása is rajta volt. Majd 2016 májusában aláírtunk egy ingatlan használati szerződést férjemmel amit a lányom hozott be a lakásba úgy, hogy sem a tanúk sem a 4-ik ingatlan tulajdonosa nem volt jelen már mint Após. Azzal a céllal hozta be a szerződést, hogy szeretnék a lakrészeket külön választani, megkülönböztetni melyik az A épület és melyik a B. Majd 2018-ban megromlott a jóviszony egy családi veszekedés miatt közöttünk és lányom valamint Após elhagyták a telket, elköltöztek. Ettől az időponttól kezdve mindenhol feljelentették férjemet, körülbelül 4 bírósági tárgyaláson vagyunk túl amit sorra elvesztettünk. A kérdésem nem erre irányul így bővebben ezekről a dolgokról külön nem írok. A lényeg az, hogy a napokban iratbetekintést kértünk a Főv. Bíróságon és azt tapasztaltuk, hogy az épület feltüntetési vázrajzon a kisházat a saját telkükre átcsatolták, úgy húzták meg a telek vonalakat, hogy ez a kisház teljesen átkerüljön hozzájuk. A használati megállapodás úgy szól, hogy az ikerház hátsó középvonala és a melléképület "kisház" közötti kerítés jobbra a lányom és apósé, balra a miénk. Lányom és após részére 3 m nyúlik át a kisházból,
a mi részünkre 3,85 m. Az ingatlan használati megállapodáson kívül más okiratot nem írtunk alá és nem is volt ellenjegyezve ügyvéd által. Ezt az okiratot minden hivatalban felhasználták, úgy mint jegyző, rendőrség, bíróság. Egy bírósági végzésben kitérnek arra, hogy a kisház használatát az okirat nem érinti. Az lenne a kérdésem, hogy milyen jogcímen lehet őket megtámadni: hamis tanúzás, csalás, okirat hamisítás, hamis okirat felhasználása és milyen büntetésre számíthatnak?
Segítségeteket előre is köszönöm: Alíz
Res iudicata.
Szerintem azért nem res iudicata mert nem ebben az ügyben hoztak ítéletet hanem egy ház bővítésében amit mi finanszíroztunk a férjemmel. Ezt a dokumentumot több helyen felhasználták úgy, hogy előnyt szereztek maguknak az ügyben. A Bíró sem említi meg ezt a dokumentumot sehol sem, de mégis befogadta.. A másodfokú bíróság hivatkozik az előző ingatlan megállapodási szerződésre ami 2004-ben lett aláírva amit még anyósom írt alá, de szerintem ez azért nem érvényes mert már a lányom lett a jogutód. 2016-ban újra megkötöttük az ingatlan használati megállapodást akkor már a lányommal, de sem a tanuk sem a 4-ik ingatlan tulajdonos ( após) nem volt jelen. Újabb ingatlan megosztási térkép másolat nem készült, maradt a 2004-es ahol az anyósom aláírása látható majd az épület feltüntetési vázrajzot úgy módosították ( rárajzoltak a földmérő által készített rajzra), hogy a perben lévő ingatlant, kisházat a saját telkükre átrajzolták. Ebben szeretnék segítséget kérni.
Nem értem a problémádat.
Adott egy osztatlan közös tulajdon amin található egy ikerház és mögötte egy 80 m2 melléképület ( kisház) 1/4 tulajdonrésszel. A kisház a telek végében található amit az ikerház középvonala választ el.
Az első használati megállapodás 2004-ben készült anyós, após, férjem és én közöttem. Ezen csak az ikerház van rajta a kisház nem. A jobboldali ikerház és telek kizárólagos használata az anyós, apósé míg a baloldali ikerház és telek kizárólagos használata a férjemé és enyém.
A szerződéshez tartozik egy mérési jegyzet. Mind a négyen aláírtuk, tanuk jelen voltak, ügyvéd által ellen jegyezve.
A második ingatlan használati szerződés 2016-ban készült, anyós halála után úgy hogy lányom lett a jogutód ugyan azokkal a feltételekkel mint amit fentebb leírtam.. Ekkor nem voltak jelen a tanuk sem após, a tulajdonos társ és nincs ügyvéd által ellen jegyezve. Maradt a 2004-ben anyós által aláírt mérési jegyzet.
A kapcsolatunk megromlott lányommal és apóssal majd pereskedtünk a kisház miatt. Nekik az az álláspontjuk, hogy a kisház kizárólagosan az ő telkükön van.
Az iratbetekintés során találtunk egy épületfeltüntetési vázrajzot amit após és lányom beadott az ügy kapcsán a bíróságra. Ezen a vázrajzon úgy húzták meg a telek határokat, hogy a kisház kizárólagosan az ő telkükre essen. Ez a dokumentum nincs aláírva sem ügyvéd által ellen jegyezve.
Kérdésem az lenne, hogy a 2016-ban kelt használati megállapodás érvényes e valamint az épületfeltüntetési vázrajz valamint felhasználása okirat hamisításnak minősül?
Aliz38
„2004-ben irtunk egy ingatlan használati megállapodást férjem, Anyós, Após és én amiben csak a telek használata volt rögzítve, de a kisház használata nem” Lehet ez volt egy elég nagy hiba.
„Ez ügyvéd által ellenjegyezve volt és a 4. aláírása is rajta volt. Majd 2016 májusában aláírtunk egy ingatlan használati szerződést férjemmel amit a lányom hozott be a lakásba úgy, hogy sem a tanúk sem a 4-ik ingatlan tulajdonosa nem volt jelen már mint Após. Azzal a céllal hozta be a szerződést, hogy szeretnék a lakrészeket külön választani, megkülönböztetni melyik az A épület és melyik a B”
Szerintem - de ez csak laikus vélemény - egy használati megosztás akkor számít csak, ha azt ügyvédi ellenjegyzéssel a földhivatalba is benyújtják és onnan kezdve szerepel a tulajdoni lap mellett, mint fontos okirat. Anélkül gyanús, hogy csak egy darab papír, nem több.
„Megvásárláskor csak a 30 m2 kisház állt a telken, majd 2000-ben férjemmel felújítottuk, átépítettük így lett jelenleg 80 m2”
Gondolom mindez törvényesen, hivatalosan bejelentve a hatóságnak, engedéllyel történt, ugye?
Mert akkor esetleg azzal bizonyíthatjátok, hogy az mindig is a tiétek volt.
50 négyzetméternyi „bővítést” kétlem, hogy csak úgy, engedély nélkül meg lehet csinálni.
„az épületfeltüntetési vázrajz valamint felhasználása okirat hamisításnak minősül?.....Az lenne a kérdésem, hogy milyen jogcímen lehet őket megtámadni: hamis tanúzás, csalás, okirat hamisítás, hamis okirat felhasználása és milyen büntetésre számíthatnak?”
Hát mivel ez a vázrajz eleve nincs hivatalosan a nyilvántartásban, így kétlem, hogy okiratnak minősülne.
„A másodfokú bíróság hivatkozik az előző ingatlan megállapodási szerződésre ami 2004-ben lett aláírva amit még anyósom írt alá, de szerintem ez azért nem érvényes mert már a lányom lett a jogutód.”
Miért ne lenne érvényes? Élt még anyósod, amikor aláírta? Az ő jogutódja a lányod? Vagy miért nem érvényes szerinted?
Szerintem azért nem érvényes mert ugyan lányom a jogutód, de a mérési jegyzeten az anyósom aláírása van amit be adtak a bíróságra és a szerződés 2. pontja, hogy: " A jelen megállapodás elválaszthatatlan melléklete az Ingatlant ábrázoló vázrajz...."Ezt nem kellett volna megújítani a lányom nevével? Engem az a része érdekelne, hogy nem voltak jelen a szerződéskor a tanuk valamint apósom, a mérési jegyzeten az anyósom aláírása van valamint az épületfeltüntetési vázrajzot átrajzolták. Mind a három okiratot felhasználták többek között a bíróságon is.
Aliz38,
Ha a lányod JOGUTÓD, akkor ebben a szóban benne van, hogy nincs mit "megújítani", nem kell semmit újrakötni, átbeszélni - a szerződés vonatkozik a jogutódra is, azért jogutód.
„ Engem az a része érdekelne, hogy nem voltak jelen a szerződéskor a tanuk valamint apósom,”
Nem kellenek jelen legyenek a tanúk, se apósod. Aláírhatja mindenki külön, a tanúk pedig csak az ALÁÍRÁST (és nem magát a szerződést, annak tartalmát) tanúsítják, azt pedig lehet úgy, hogy előttük írja alá valaki, de úgy is, hogy a már odaírt aláírást az aláíró a tanúk előtt a magáénak ismeri el. Lásd : Pp. 325.§
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Nem biztos, hogy szabályos volt a dolog, de ennek ellenkezőjét neked kellene bizonyítanod. Erre az esélyed kb. zérus.
„ a mérési jegyzeten az anyósom aláírása van”
Még mindig nem értem, mi a bajod ezzel, ha élt, és köze volt az ingatlanhoz, naná hogy az ő aláírása van rajta.
„valamint az épületfeltüntetési vázrajzot átrajzolták. ”
Ha úgy érted, hogy ez az új szerződés mellékletként egy új vázrajzot tartalmazott, akkor ez is rendben van. Miért ne változtathatták volna meg a felek? Nem tilos az, közös megegyezéssel. Vagy valaki hiányzik innen?