A jogban az a szép ....


Nick Name # 2005.01.15. 20:31

A javadra szóló felülvizsgálati kérelemnek nincs határideje, de minden jogosult csak egyszer élhet vele. A Legfelsőbb Bíróság - egy kivétellel - kizárólag azt az okot vizsgálhatja, amit a felülvizsgálati indítvány megjelöl. Így bizonyításbéli hiányosság fel sem merülhet, mert a megállapított tényállás köti, és más bűncselekmény sem (mivel egy javadra szóló indítvány nyilván nem jelöl meg ilyet). Az eljárási szabálytalanságok közül - ez az egy kivétel - csak az ún. "abszolút hatályon kívül helyezési okok" kerülhetnek szóba, de azt nehezen hinném, hogy átcsúsztak volna a másodfokon.

Az, hogy az ügyész él-e felülvizsgálati indítvánnyal, teljesen független attól, hogy Ti éltek-e. Õ csak 6 hónapig, de megteheti ezt így is, úgy is. Bár ha másodfokon az ő indítványának megfelelő döntés született, akkor ennek nem látom okát.


Nick Name

hihetetlen # 2005.01.15. 09:51

A felülvizsgálati kérelemmel milyen idő kereten belül lehet élni ? Ha az ügyvédemmel jogvita miatt adjuk be a kérelmünket, de a bíróság eljárosjogi, vagy bizonyítási hiányosságot észlel, vagy ő más bűncselekmény megvalósítását is látja, akkor vissza kerülhet e ujra tárgyalásra ?
Vagy az ügyész megtudván a mi kérelmünket ők is előállnak, felülvizsgálati kérelemnek, hogy ezzel " megtanítsana, hogy velük nem jó ujat huzni". Ezek azért vetődtek fel bennem mert az ügyvédem sem bátorit teljes odaadással ennek a meglépésében, ezért félek a további meghurcoltatástól.

Nick Name # 2005.01.09. 12:02

Bár a Legfelsőbb Bíróság összes határozata már számítógépen van, de azt sajnos nem tudom megmondani, hogy ügyvédeknek van-e ehhez hozzáférésük. Annak hiányában csak a nyilvános adatbázisokban (BH és annak kiegészítő szolgáltatásai) szereplő döntéseket láthatja.

Félek, az Általad mondottakra nincs még gyakorlat, ezért mindenképp érdemes felülviszgálattal élni, már csak azért is, mert nem kerül semmibe.


Nick Name

hihetetlen # 2005.01.09. 11:40

Azt meg lehet e tudni, hogy a legfelsőbb bíróság, az ilyen esetekben milyen álláspotot foglal e ? Nevezetesen a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésénél csak a döntéshozatalkor fennálló megtévesztést szankcionálja, vagy később bekövetkezett szükséges változtatás, be nem jelentését is bünteti. A döntéshozót nem tévesztettük meg, hanem a MÁK mint folyósító szervel kötött finanszirozási szerződés megkötésekor vált ismerté a pályázattól történő jogos eltérés, amit nem jelentettünk be. A CD jogtárban nincs erre nézve megfelelő bírói határozat, vagy legalább is én nem találtam. Az eset 1997-1998-ban történt, tehát az akkori jogszabály szerint. At ügyvédemnek van e lehetősége LB döntések megismerésére, hogy érdemes e a jogorvoslattal élni ?

Nick Name # 2005.01.09. 09:23

Szívesen.

A CD Jogtárban szereplő magyarázó szöveg (hivatalos nevén: Kommentár) jogilag egyáltalán nem kötelező, de a gyakorlatban mérvadó szokott lenni, hiszen elismert jogi szakemberek álláspontját tartalmazza.

Tehát önmagában arra nem hivatkozhatsz, hogy egy ítélet a Kommentártól eltérő álláspontot foglal el, mert - ahogy írtam - a Kommentár nem jogszabály. Arra azonban hivatkozhatsz, hogy az ítélet álláspontja téves, mert a helyes álláspont az más, és lám, még a kommentér is azt tartalmazza.


Nick Name

hihetetlen # 2005.01.09. 08:03

Még azt szeretném tőletek megtudni, hogy a CD jogtárban a jogszabályok után következő magyarázó szöveg, mennyire mértékadó, a törvényt alkalmazó személyre nézve mennyire kötelező ?

hihetetlen # 2005.01.08. 17:07

Köszönöm szépen a választ.

Nick Name # 2005.01.08. 08:39

Ha a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az adott tényállás alapján felmentésnek vagy az eljárás megszüntetséének van helye, akkor maga hoz ilyen határozatot.

Ha nem látja alaposnak a felülvizsgálati indítványt, akkor a jogerős határozatot hatályában fenntartja.

Minden egyéb esetben új eljárást kell elrendelnie, tehát az elítélt terhére maga nem hozhat hátrányosabb döntést. De ez nálad, ha jól látom, nem kerülhet szóba, ehhez ügyész által kezdeményezett felülvizsgálati indítvány kellene.


Nick Name

hihetetlen # 2005.01.08. 07:01

Én ujra tárgyalásra sem adhatják vissza ?

Nick Name # 2005.01.07. 18:04

Itt tipikusan jogkérdésről van szó, ezért változtathatta meg a másodfokú bíróság korlátlanul az elsőfokú döntést, de pont ezért teljes egészében támadható a döntés felülvizsgálati eljárásban is. Érdemes megpróbálni, a büntetés már nem lehet súlyosabb.


Nick Name

hihetetlen # 2005.01.07. 17:48

A volt igazságügyi miniszter egy tv interjúban ugy nyilatkozott, az a szép a jogban, hogy egy esetet két jogász másként itélhet meg, legyen az akár két bíró is. Szerintem ez nem szép hanem ez tipikusan jogbizonytalanság. Majdnem 7 évi pereskedés után, jogosulatlan gazdasági előny megszerzésében bűnsegédkét elsőfokon 38 e. Ft pénzbüntetést kaptam egyévre felfüggesztve a kifizetést, a másodfokon már a megfizetését hozták itéletként. Három pályázat volt, amiben az elsőfok elítélt, abban a másodfok felmentett és fordítva. Az ügyvédem a mai napig azt állítja, hogy ezt nem követtem el, mivel a pályázati pénz más célra történő felhasználása a döntés után bekövetkezett körülmények indokolták. Ez 1997-1998-as elkövetés tehát az akkor érvényes BTK. 288 § írja le az elkövetést mikéntjét. A büntetést és perköltséget befizettem. A főnököm /jogot végzett jegyző nő/ azt monja feleztsem el az ügyet, én nem akarom elfelejteni, mert az ügyvédem és más ügyvédet is megkérdezve azt mondják, hogy én ezt az érvényes jogszabály szerint nem követtel el. A törvényes keretek közötti jogorvoslat mellet érdemes e az igazságomat keresni, vagy hozhatnak még sulyosabb itéletet, vagy esetleg azt mondják, igaz ezt tényleg nem követtem el, de más bűncselekményt elkövettem és újra tárgyalhatják e az ügyemet ?
Röviden, szerintem szabálytalanság /törvénytelenség ?/ volt, a pénz egy részét a körülmények megváltozása miatt másra költöttük, de jogosulatlan gazdasági előny bűncselekmény nem volt. Tudjam be, hogy más miatt érzek valami felelősséget és felejsem el, vagy már ilyenkor az ügyet ujabb vádra visszaadni nem lehet ?