Adatokkal történt visszaélés

Tisztelt Szakértők!

4 éve elváltam a volt feleségemtől.Okmányirodában dolgozik egy városban.Jelenlegi feleségemmel együtt 1 hónapja eladtuk a régi autónkat és vettünk hitelre egy 2 éveset.A szüleimnek elszólta magát a volt feleségem,hogy: "na eladta a régi autót, több tartásdíjat nem hajlandó fizetni,bezzeg 2 éves milliós autóra meg telik,az asszonynak meg vett tavaly egy új autót"
(asszony=jelenlegi feleségem)
Az autó vásárlásról senki nem tudott,a szüleim sem.70km-re lakom a volt feleségemtől,nem is láthatta az autót.Szinte nem is használtuk az autót,mert hibái vannak és javításra szorul.
Bementem a mi városunk Aljegyzőjéhez,aki csak ennyit mondott: "rendőrség,feljelentés".
Ezután bementem a rendőrségre,ahol elmondták,hogy ez büncselekmény.Megtettem a feljelentést.
Azt is elmondták,hogy ha bármilyen adataimat lehívta,azt gyorsan ellenőrizhetik.

Kérdéseim:

• Ilyen esetben(mivel Önkormányzati dolgozó) eltussolhatják-e az ügyet? (az ottani jegyzőnő jóismerőse a volt feleségnek)
• Milyen szankciók következhetnek?

Tisztelt Abacs!

Véleményem szerint ebben a z ügyben rendkivül kicsi az esélye annak, hogy bizonyitható legyen, a volt felesége munkakörének felhasználásával jutott a gépjármű vásárlás adataihoz. Az eljárás során elegendő lesz, ha az ex azt állitja, hogy csak hallomásból szerzett tudomást róla. Az adatvédelmi szabályok elég szigorúak, igy ha saját belépési jelszavával fért hozzá az adatokhoz, akkor nem nagyon tudják eltussolni. Valószinű azonban, hogy vmelyik kollégáját kérte meg, nézzen utána az emlitett adatoknak.
Ha bebizonyosodik az illetéktelen adatkezelés, akkor az a Btk. 177/A. §-ba ütközik (visszaélés személyes adattal), és akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Köszönöm Mekkmeter!

"Az eljárás során elegendő lesz, ha az ex azt állitja, hogy csak hallomásból szerzett tudomást róla."

Nos, nem tartjuk a kapcsolatot,más megyében lakunk,nincs olyan közös ismerős,aki tudott volna az autó vásárlásról.
Tehát ha hallomásból szerzett tudomást,akkor meg kellene neveznie hogy kitől.(beidézés,kihallgatás,szembesítés)
Vagy nem kérheti a rendőrség hogy nevezze meg?

Amúgy én is megtudtam,hogy le tudják kérni azt,hogy lehívta-e az adatainkat.Ha pedig megkérte az egyik kollégáját,akkor annak is meg kell mondania az igazat,mert akkor ő kérte le jogosulatlanul.Nem?

Ráadásul itt nem arról van szó,hogy jó kapcsolat lenne közöttünk és csak megnézte,hanem arról hogy nincs jó kapcsolat és a saját érdekeire felhasználja az adatainkat.(A jelenlegi feleségemét is!)Visszaél a munkaköre adta lehetőségekkel.

Szerintem ez jogtalan és etikátlan.

Pontosan fogalmazva:

céltól eltérően használta fel az adatokat.

Természetesen meg fogják kérdezni, hogy kitől hallotta, de azzal, ha pl. azt mondja, hogy arra nem emlékszik, az még nem jelenti azt, hogy a számitógépes adatbázis útján jutott hozzá. Ahhoz az kell, hogy ténylegesen bebizonyosodjon, az Okmányirodán belül történt a jogosulatlan adat-kutatás. Ha nem ő, hanem vki más szerezte meg az adatokat, akkor csak egy nagyon alapos nyomozás derithet rá fényt. Ez pedig tapasztalataim szerint nem jellemző. De az már önmagában biztató, hogy a rendőrségen ilyen korrekt módon álltak hozzá. Úgyhogy bizakodjunk. Sok sikert!

Egyetértek, hogy csak akkor fogható meg a volt feleség bűnössége, ha tettenérhető, hogy ő, vagy valaki az ő megbízásából belenézett a nyilvántartásba.

Mondjuk az pontosan naplózva van, hogy egy adott adatot ki mikor nézett meg, így elvileg kiszűrhető, ki az, akinek nem volt tényleges, hivatalos indoka a belenézésre.
Az már más kérdés, összefüggésbe hozható-e személy a volt feleséggel.

Ha tehát az illetéktelen betekintést lehet bizonyítani, akkor lehet valami az ügyből, de ha azt nem, akkor mondhatja akár az asszony, hogy a szél súgta meg, akkor sem.

Értem.
Köszönöm mindkettőtöknek.

Ha érdekel benneteket,akkor beszámolok a fejleményekről.

Tisztelt Nick Name és Tisztelt mekkmester!
(és persze aki kedvet érez hozzá)

Kérlek kommentáljátok a dolgot:

Megjött a Határozat a feljelentés elutasításáról.

Idézek:
"..a feljelentés adatai alapján nem állípítható meg az,hogy az adat milyen módon jutott a tudomására, - így az adat felhasználásával más érdekét nem sértette,mert azt nem más vagy mások érdekei sérelmére,nem a saját célja érdekében,hanem a közös gyermekük érdekében folyamatban lévő bírósági eljárás során közölte,amely eljárásban egyébként a bíróság kötelessége a felek vagyoni helyzetének feltárása is.
A feljelentés adatai alapján megállapítható,hogy az abban szereplő cselekmény nem büncselekmény."

Igaza van az illetőnek,aki a határozatot írta?
Bármit elkövethet egy Ományirodai dolgozó?

Jól értem: ha valaki nem a saját, hanem a gyermeke "érdekében" él vissza az illetéktelenül tudtára jutott adatokkal, akkor nem követ el bűncselekményt?

JuK

Ezek szerint igen.
Nem tudom megérteni,hogy ez ma Magyarországon jogszerű?

Kedves Abacs!
Tehát, ha jól értem, folyamatban van köztetek egy gyermekelhelyezési per, és a rendőrség szerint a volt feleséged a birósági eljárás során szerzett tudomást vagyoni helyzetedről. A határozat szerint úgy tűnik, mintha a biróság a te vagyoni helyzetedről a volt feleséged megkeresésével tájékozódott volna. Érdekes!!! Szerintem teljesen rossz a határozat indokolása: Ha mint ügyintézőt kereste volna meg az exet a biróság adatok szolgáltatására, akkor tényleg nem lenne megállapitható a bűncselekmény. Csak nem értem, miért kell belevonni a kiskorú érdekét. Hiszen, ha nem a biróság megkeresésére történt az adatkezelés, akkor ez akkor is bcs., ha a gyermeketek érdekében követte el. Én a helyedben panasszal élnék ( 8 napon belül) a határozat ellen. A határozat szerint uis. nem állapitható meg, hogy milyen módon jutott az adatokhoz, de tényként állitja, hogy nem a saját érdekében történt. Ez elég ellentmondásos! Vagy nincs bizonyiték arra, hogy bcs. történt, vagy bizonyitható, hogy az adatkezelés jogszerű volt. Ráadásul nem valószinű, hogy a biróság pont a volt feleségedet kereste volna meg adatszolgáltatásra.

Már 2001-ben elváltunk.Én azóta újranösültem és van 2 pici gyermekünk.
Gyermekelhelyzési perről nincs szó.
Jelenleg 25eFt-ot fizetek és többet szeretne,erről van szó.
Még autó vásárlás előtt véget ért az elsőfokú per és született határozat,amit megfellebbeztem augusztusban.

Kinek kell címeznem a "Panaszt"?

A panaszt a nyomozóhatóságnak (rendőrség) kell cimezni. Ha a rendőrség a panasznak 3 napon belül nem ad helyt, köteles haladéktalanul felterjeszteni az ügyészséghez. Õk 30 napon belül birálják el. Majd értesits!

Mindenről beszámolok majd az üggyel kapcsolatban.
Köszönöm a segítséget.Rávilágítottál azokra a dolgokra,amiket én csak úgy éreztem,hogy nincs rendben,igazságtalan.

1. a bíróság nem kérheti fel erre(nem valószínű)
2. a gyermekre hivatkozva is bcs.
3. nem volt valós indoklás( se utána nézés a dolgoknak) a hatóság részéről.

Köszönöm.

Szerintem is az az eset áll fent, hogy a nyomozóhatóság kicsit felületesen olvasta el a beadványodat, mivel abban nem az állt, hogy az exed visszaélt volna az adataiddal, hanem az, hogy rólad a hivatali állásával viszaélve szerzett adatokat, és erről a határozatban mintha nem esne szó... A panaszodban szerintem erre kéne rávilágítani.

Kedves Mekkmester,

Küldtem privát levélben panasz beadványomat.Ha ráérnél és van hozzá kedved,akkor kérlek szépen nézz bele.

Ajánlom figyelmedbe a következő jogesetet (nem lesz könnyű):

EBH2003. 926
A magántitok megsértésének vétsége szempontjából a magántitok fogalma, s annak alapos ok nélkül történt felfedése (Btk. 177. §).
A jogosulatlan adatkezelés vétségének alanya (Btk. 177/A. §).
A városi bíróság a 2002. január 23-án meghozott - és a megyei bíróság végzése folytán 2002. április 2-án jogerőre emelkedett - ítéletével dr. B. Á. I. r. és B. L. II. r. terheltet a magántitok jelentős érdeksérelmet okozó megsértésének vétsége miatt emelt vád alól felmentette.
A megállapított tényállás a következő:
Sz. J. magánvádló és B. L. II. r. terhelt korábban házastársak voltak, a bontópert követően pedig közöttük - döntően a gyermektartásdíj összegének megállapítása iránt - több per is indult. Legutóbb Sz. J. kezdeményezése alapján a városi bíróság járt el, s a 2000. szeptember 7-én meghozott ítéletével B. L.-t magasabb összegű gyermektartásdíj fizetésére kötelezte.
2000. augusztus 10-én Sz. J. második házastársa végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt. A közjegyzői eljárásban az örökhagyó előző házasságából származó gyermekei nem ismerték el Sz. J.-nek az egyik ingatlanra vonatkozó tulajdoni igényét, ezért Sz. J. keresetet nyújtott be a városi bírósághoz. Ebben annak megállapítását kérte, hogy a közös gazdálkodásra, illetve különvagyonából történt befektetéseire figyelemmel megszerezte az említett ingatlan 64/100-ad tulajdoni hányadát.
Az így indult per I. r. és II. r. alpereseinek jogi képviselője dr. B. A. ügyvéd, I. r. terhelt volt.
B. L. 2001. június 11-én - egy közös ismerős közvetítése révén - megjelent dr. B. Á. ügyvédi irodájában, s említést tett a tartásdíj felemelése iránti perekről, hangsúlyozva, hogy azokban Sz. J. a rászorultságát igyekezett bizonyítani, közelebbről azt, miszerint önálló vagyonnal nem rendelkezik, a lakásingatlan is a házastársáé.
Ennek igazolásául B. L. átadta dr. B. Á.-nak a városi bíróság ítéletének 3. oldalát, amely rögzíti a magánvádló munkahelyi beosztását, korábbi és jelenlegi átlagkeresetének összegét, gyermekeinek nevét, a gyermekek tanulmányaira vonatkozó adatokat, továbbá a magánvádló lakásviszonyait, ezen túlmenően pedig házastársának jövedelmi körülményeit is.
Dr. B. A. ugyanakkor - ügyfeleinek hozzájárulásával - azt a 2001. május 28-i keltezésű beadványt és annak mellékleteit bocsátotta fénymásolatban B. L. rendelkezésére, amelyet Sz. J. - előkészítő iratként - részben neki, részben a bíróságnak postázott. Ebben szerepel Sz. J. különvagyoni ingatlanának hasznosításával kapcsolatos elszámolás, valamint havi bontásban az ingatlant érintő bérleti díjakra vonatkozó elismervények, a felperes (Sz. J.) által vásárolt gépkocsi kifizetésével összefüggő banki kivonat, a magánkölcsönről szóló elismervény, banki kivonat a devizaszámlán kezelt pénzről, továbbá Sz. J. munkaviszonyból származó jövedelmének adatai is.
Dr. B. Á. a 2001. június 13-án tartott tárgyaláson az ítélet kivonatát felhasználta. Sz. J. a 2001. június 29-i tárgyaláson szerzett tudomást arról, hogy dr. B. Á. és B. L. az említett okiratokat egymásnak átadták. Ezért 2001. július 10-én nevezettek ellen magánindítványt terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja az volt, hogy a nyilvános tárgyalás alapján meghozott ítélet és annak megállapításai nem vonhatók a magántitok fogalma alá. A polgári perben hozott ítélet 3. oldalán rögzített adatok nem bizalmas tények, miként Sz. J. - törvényen, tehát bárki számára hozzáférhető jogszabályon alapuló - havi illetményének összege sem. Ugyanakkor a 2001. május 28-i beadványt Sz. J. az alpereseket képviselő dr. B. Á. terheltnek is megküldte, ezáltal az abban foglaltakat maga hozta nyilvánosságra. Ezen indokokra tekintettel a terhelteket a vád alól bűncselekmény hiányában mentette fel.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság álláspontjával egyetértve kifejtette, hogy dr. B. Á. a magánvádló által sérelmezett adatok birtokába jogi képviselőként jutott, s azokat a rendelkezésre bocsátó személy, illetve megbízói felhatalmazása alapján használta fel. Függetlenül tehát attól, hogy magántitokról nincs szó, az adatok felhasználása nem is alapos ok nélkül történt.
A másodfokú bíróság határozata ellen 2002. július 17-én Sz. J. magánvádló terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a terheltek terhére.
Ebben sérelmezi, hogy a másodfokú bíróság a tényállás megalapozatlanságát nem küszöbölte ki, nem rendelt el további bizonyítást, s őt törvényes jogainak gyakorlásában korlátozta. Álláspontja szerint a terheltek nem csupán a magántitok megsértésének vétségét, hanem a jogosulatlan adatkezelés vétségét is elkövették.
Tekintettel arra, hogy a magánvádló felülvizsgálati indítványa 2003. július hó 1. napját megelőzően érkezett a Legfelsőbb Bírósághoz, annak elbírálására az 1998. évi XIX. törvény 603. §-ának (6) bekezdése értelmében az 1973. évi I. törvény XII. Fejezetében foglalt szabályok az irányadók.
A Be. 284/A. §-ának (2) bekezdése eljárásjogi okból kizárólag az ott részletezett szabálysértések esetén teszi lehetővé a bíróság ügydöntő határozatának felülvizsgálatát. Minthogy a magánvádló perjogi - az ítélet megalapozatlanságára, az indokolás hiányosságára, a további bizonyítás felvételének mellőzésére vonatkozó - kifogásai az említett körön kívül esnek, azokra épülően felülvizsgálatnak nincs helye.
A Be. 250. § III. pontjában megjelölt törvényes vád hiánya viszont a Be. 284/A. §-ának (2) bekezdéséből kitűnően felülvizsgálati ok, ezért a Legfelsőbb Bíróság vizsgálta, hogy a vád tárgyává tett cselekmény alkalmas-e a Btk. 177/A. §-ában írt - közvádra üldözendő - jogosulatlan adatkezelés vétségének megállapítására.
A 2003. március hó 1. napjáig hatályban volt büntető anyagi jogi rendelkezés, a Btk. 177/A. §-a értelmében a jogosulatlan adatkezelés vétségét az az adatkezelő vagy adatfeldolgozó követi el, aki - egyebek mellett - személyes adatot jogellenesen továbbít vagy nyilvánosságra hoz.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. §-ának (1) pontja akként rendelkezik, hogy személyes adat a meghatározott természetes személlyel kapcsolatban hozható adat, az abból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. E rendelkezést alapul véve pedig nem kétséges, hogy a városi bíróság polgári perben meghozott ítéletének 3. oldala és Sz. J. 2001. május 28-i keltezésű, mellékletekkel ellátott beadványa - részint a magánvádlóra, részint családtagjaira vonatkozóan - személyes adatokat tartalmazott.
A jogosulatlan adatkezelés vétségének alanya azonban kizárólag az adatkezelő vagy adatfeldolgozó lehet. Adatkezelőnek viszont az Avtv. 2. §-ának 7. pontja szerint az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet minősül, aki (vagy amely) a személyes adatok kezelésének célját - azaz a személyes adatok célhoz rendelt gyűjtését, felvételét, tárolását, feldolgozását, hasznosítását - meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetőleg a végrehajtással adatfeldolgozót bíz meg. Az adatkezelés ilyen módon nem azonos a más vagy mások személyi adatainak puszta birtoklásával, azzal tehát, hogy valaki más vagy mások személyi adatainak birtokába jut, korántsem válik adatkezelővé.
Ehhez képest B. L. II. r. terhelt a polgári peres ítélet birtokosaként az abban foglalt személyes adatok tekintetében nem volt adatkezelő. Mindez érvényes - Sz. J. és családtagjainak személyes adatait érintően - dr. B. Á. I. r. terheltre is. Az ügyvéd ugyanis az ügyfélkapcsolat keretein túllépő, az ügyfeleivel nem összefüggő személyes adatok vonatkozásában csupán az adatok birtokosának, de nem kezelőjének minősül.
A kifejtettekre figyelemmel a terheltek cselekménye a Btk. - elkövetéskor hatályos - 177/A. §-ában írt törvényi tényállás kimerítésére nem volt alkalmas, ekként a törvényes vád hiányáról sem lehet szó.
A Btk. 177. §-ának (1) bekezdése értelmében a magántitok megsértésének vétségét az valósítja meg, aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi. Magántitok minden olyan bizalmas, csak szűk körben, illetve beavatottak előtt ismert - személyi, családi, vagyoni helyzetre, egészségi állapotra, sajátos szokásokra vonatkozó - tény vagy adat, amelynek nyilvánosságra kerülése a sértettre nézve érdeksérelemmel járna, ezért a büntetőjog által védett igénye fűződik ahhoz, hogy mindazok, akik arról foglalkozásuk vagy közmegbízatásuk révén tudomást szereznek, azt - amennyiben nincs ez ellen ható nyomatékosabb érdek - meg is őrizzék.
A jelen ügyben alappal nem vitatható, hogy mind a polgári peres ítélet 3. oldala, mindpedig Sz. J. 2001. május 28-i beadványa olyan - Sz. J. családi, vagyoni és kereseti viszonyaira vonatkozó - adatokat tartalmaz, amelyek a magántitok körébe vonandók. Ide kapcsolódóan az a bírósági álláspont, amely szerint Sz. J. illetménye - mert azt bárki számára hozzáférhető jogszabály, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény rendezi - nem bizalmas adat, merőben téves. A hivatkozott törvény ugyanis csupán a - beosztástól, rendfokozattól, kiegészítésre és pótlékra jogosultságtól függő - járandóság meghatározására vonatkozó szabályokat rögzíti, ám abból - a megfelelő kiinduló adatok hiányában - Sz. J. tényleges havi illetménye nem számolható ki.
A magántitok megsértésének vétségét azonban tettesként csak az követheti el, aki valamely foglalkozást gyakorol vagy közmegbízatást teljesít, s ennélfogva jut tudomására a magántitok. B. L. II. r. terhelt esetében ez a feltétel nyilvánvalóan nem áll fenn, az ügyvédi tevékenységet folytató dr. B. Á. I. r. terhelt tekintetében azonban igen. Dr. B. Á. a foglalkozása körében - jogi képviselőként - eljárva vette át B. L-től a szóban lévő (magántitkot tartalmazó) ítéletkivonatot. A tudomására jutott magántitkot azonban a perben, ügyfelei érdekében, jogi képviselői minőségéből fakadó kötelezettségét teljesítve, következésképpen alapos okkal fedte fel. E cselekménye tehát a Btk. 177. §-ának (1) bekezdésében írt vétség elkövetési magatartását nem meríti ki.
Más a helyzet ellenben Sz. J. 2001. május 28-i keltezéssel ellátott beadványa tekintetében. Ahhoz és az abban foglalt, magántitkot képező adatokhoz dr. B. A. I. r. terhelt jogszerűen, az alperesek jogi képviselőjeként jutott. A magántitoknak minősülő adatok B. L. részére történő átadása, vagyis nevezett előtti felfedése viszont nélkülözte az alapos okot. Az I. r. és II. r. terhelt között ugyanis megbízási jogviszony nem állt fenn, sőt - a tényállásból kitűnően - Sz. J. és B. L. között az átadás időpontjában polgári per sem volt folyamatban.
Nem teszi jogszerűvé dr. B. Á. cselekményét az sem, hogy megbízói - F. E. és F. K. - hozzájárulásával bocsátotta B. L. rendelkezésére a magánvádló által sérelmezett adatokat.
A kérdéses beadványt Sz. J. készítette, az az ő bizalmas jellegű adatait tartalmazta, s nem állt szándékában, hogy azok - a hagyatéki per kereteit meghaladóan - más előtt is ismertté váljanak. F. E. és F. K. értelemszerűen csupán a saját személyét érintő körülmények felfedésére adhat engedélyt, az ellenérdekű féllel kapcsolatos bizalmas tények sorsáról viszont nem rendelkezhet. Ehhez képest a dr. B. Á. részére adott felhatalmazásuk az ügy büntetőjogi megítélése szempontjából közömbös.
A kifejtettekre tekintettel tehát a Legfelsőbb Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy B. L. II. r. terhelt esetében Be. 284. § (1) bekezdésének a) pontjára alapozott felülvizsgálati ok sem alapos, ellenben dr. B. Á. I. r. terhelt tekintetében a másodfokon eljárt megyei bíróság a büntető anyagi jog szabályai megsértésének eredményeként hagyta helyben az első fokú bíróság - bűncselekmény hiányán alapuló - felmentő ítéletét.
Ezért B. L. II. r. terheltre vonatkozóan - nem adva helyt a felülvizsgálati indítványnak - a megyei bíróság végzését a Be. 291. §-ának (7) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta, míg dr. B. Á. I. r. terhelttel kapcsolatosan azt a régi Be. 291. § (1) bekezdésének a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, s e terheltet érintően a megyei bíróságot új másodfokú eljárásra utasította. (Legf. Bír. Bfv. III. 2535/2002. sz.).
(Megjelent: Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye 2003/2.)

Kedves Nick Name,

Köszönöm a példát.Tanulságos.Bonyolult,de ki lehet igazodni rajta és meg is értettem a lényeget belőle.(azthiszem)
Ezek szerint meg kell különböztetnünk két esetet:

1.
"személyes adatok vonatkozásában csupán az adatok birtokosának, de nem kezelőjének minősül" -ezeket az adatokat csak alapos indokkal hozhatja nyilvánosságra.Viszont kijátszható,ha nem ő,hanem törvényes képviselője hozza nyilvánosságra indokkal.De vitatható,hogy amikor az elkövető közli az adatokat a képviselőjével az már bcs.Szerintem igen.

2.
"a jogosulatlan adatkezelés vétségét az az adatkezelő vagy adatfeldolgozó követi el, aki - egyebek mellett - személyes adatot jogellenesen továbbít vagy nyilvánosságra hoz.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. §-ának (1) pontja akként rendelkezik, hogy személyes adat a meghatározott természetes személlyel kapcsolatban hozható adat, az abból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés."
Tehát a mi esetünkben erről van szó egyértelműen.Ez tulajdonképpen egy foglalkozás körében elkövetett bcs.

Javíts ki,ha nem jól gondolom.

Kedves Abacs,

még egy dolog: aki viszont a közhiteles nyilvántartásba betekinteni jogosult, az mindenképpen adatkezelő. Tehát ha ő bármilyen, a hivatalostól eltérő célból megszerez egy adatot, a bűncselekmény elkövetője lehet, aki pedig erre felhívta, az a a felbújtója. A részesnek pedig már nem kell megfelelni a tettesi elkövetéshez szükséges speciális alany feltételeinek, tehát magyarul: az lehet nem adatkezelő is.

Világos.

Köszönöm.

Tegnap feladtam a "Panasz" levelet.Várom a folytatást.

Sziasztok,

Kaptam egy levelet a BM adatfeldolgozó Központtól.(Ugyanis kikértem az állásfoglalásukat.)
A következőket írták: (idézek belőle)

"A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3.§-a értelmében személyes adat akkor kezelhető – vagyis többek között szolgáltatható a nyilvántartó által az adatigénylő részére – ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény elrendeli. "

"Fent ismertetett jogszabályi rendelkezésekből látható, hogy a közlekedési nyilvántartásból bármely állampolgár – akár okmányirodai dolgozó is – igényelhet adatot a korábban felsorolt feltételek teljesítése esetén. Amennyiben az adatigénylés jogszabályban meghatározott feltételei nem teljesülnek, vagyis a kérelmező nem igazolja az igényelt adatok felhasználásának célját és jogalapját, a kérelem teljesítését meg kell tagadni. "

"..a BM Központi Hivatal a közúti közlekedési nyilvántartásból történő adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást vezet, mely tartalmazza az adatigénylőre vonatkozó adatokat, valamint a továbbított adatok körének megnevezését és az adattovábbítás időpontját, az adatszolgáltatás célját és jogalapját, valamint az adatszolgáltatás alanyának nevét. "

"Az adatszolgáltatással érintett személy az adattovábbítási nyilvántartásból jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt. A tájékoztatás adott naptári évben egyszer ingyenes"

...és persze van hozzá cím is,hogy kinek kell címezni a "tájékoztatás" kérést.

Kedves Nick!

Nagyon érdekes a jogeset, amit leirtál. Nem lehet tudni, hogyan alakult a megismételt másodfokú eljárás. Nagyon kiváncsi lennék!

Kedves Mekkmester és Kedves Nick Name!

Megkaptam az elutasítást a benyújtott panaszomra az ügyemben.

Indoklás: (idézek)
"A panasz nem alapos.A nyomozó hatóság feljelentést elutasító határozata helytálló,azonban annak indoklása kiegészítésre szorul.A jelentős érdeksérelem -mint tényálláselem-valóban nem állapítható meg,ha a feljelentő nevén szereplő személygépkocsi adataihoz esetlegesen a volt feleség vagy más személy a munkahelyén céltól eltérő személyes adatkezelés útján vagy más módon jutott hozzá.
Jelen bűncselekmény kapcsán a jelentős érdeksérelem a feljelentő oldalán merülhetne fel,ugyanis abban az esetben ,ha a tartásdíj felemelése iránti polgári peres eljárásban az az információ,hogy a feljelentő nagy értékű személygépkocsit vásárolt,a bíróság tudomására jut,a feljelentő számára kedvezőtlen bírósági döntést eredményezhet.
Jelentős érdeksérelem azonban jelen ügyben nem történhetett,ugyanis a tartásdíj megállapítása és felemelése iránti perekben a bíróságnak a 4/1987. (VI.14.) IM rendelet alapján a bíróságnak be kell szereznie mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat.
A feljelentőnek kötelessége valós képet nyújtani vagyoni helyzetéről.A polgári eljárás során tehát alaphelyzetben ki kellett volna derülnie,hogy a feljelentő nagy értékű autóval rendelkezik.Ehhez képest az a körülmény,hogy erre nem a bíróság,hanem a volt feleség tárta fel,az alphelyzetben elvárható törvényes helyzethez képest nem jelent érdeksérelmet,jelentős érdeksérelmet különösen nem.Így annak vizsgálata,hogy esetlegesen valaki jogosulatlanul ,vagy céltól eltérően kezelt adatot,nem a büntetőeljárás feladata.
dr.X.Y. városi vezető ügyész"

Nos, ez a levél. Sokmindent nem értek.

1. Júliusban nem volt pereskedés köztünk.Az első fokú határozat még június első napjaiban megszületett. Az autót júliusban vettem hitelre. A másodfokra a fellebbezést augusztus végén adtuk be.
2. Milyen nagy értékű autó? 1,8 millió Ft és hitelre. Viszont az autó a munkámhoz kell.Autó nélkül nem tudok dolgozni menni.(A tény az,hogy egy 16 éves autó el lett adva és hitel felvétele mellett vettem egy fiatalabbat.)
3. Miért van az,hogy ha én megkérném a volt feleségem adatait,mert szeretném felhasználni a bíróságon,hogy igazat mond-e(lakás és vagyoni helyzet),akkor biztos hogy elutasítanak.Viszont a volt feleségem akár óránként belenézhet az én vagy a jelenlegi feleségem adataiba,ha úgy van kedve.Csak azért mert a munkája miatt lehetősége van rá,és még a hatóság is azt mondja hogy megteheti.

Lehet valamit tenni? Vagy széllel szemben állok?
(Viszont éltem a lehetőséggel és lekértük feleségemmel,hogy ki,mire és mikor kérte le az adatainkat a nyilvántartásból.Csak azt nem tudom,hogy ha kezemben is lesz a bizonyíték,akkor mit kezdjek vele ezek után.)

Azt látom,hogy ebben a városban ha egy okmányirodás személy vétett valamit,akkor mivel "okmányirodai dolgozó", ki kell menteni minden alól.

Kíváncsi lennék a véleményetekre.Tudom piti ügy egy kissé,de ha a ti adataitokat nézegetné minden nap valaki büntetlenül több éven keresztül és kiteregetné mások számára,ti pedig tehetetlenül néznétek,akkor ti is dühösek lennétek.Nem?

Én csak egyet nem értek. Azt, hogy a Btk 177/A.§-ában írt cselekménynek hol a nyavalyában tényállási eleme a jelentős érdeksérelem!

Valaki ezt írta régebben:
" ne a rendőrség döntse el,hogy történt-e érdeksérelem.Ez nem az ő feladatuk."

Én is ezt tudnám elfogadni.Mellémagyaráznak,elutasítanak,de hogy történt-e "céltól eltérő adatkezelés" arról nem írnak egy szót sem.Sőt megvédik az illetőt,mert az Okmányirodában dolgozik,azzal az indokkal hogy jogosan nyomoz utánam.Neki ezt lehet.