Kovács_Béla_Sándor
2006.08.30. 07:20
Nincs már törvényességi óvas (az Alkotmánybíróság megsemmisítette), felülvizsgálat van helyette. A feltételek:
Perújítás: Pp. 260-261. §
Felülvizsgálat: Pp. 270-272. §
pótmagánvád és okirathamisítás
Vadalma
#
2006.08.30. 07:16
Perújítás
jogerős ítélet ellen akkor van helye perújításnak, ha- a fél olyan tényre vagy bizonyítékra vagy jogerős bírósági vagy hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - rá nézve kedvezőbb döntést eredményezett volna;
- a fél az ítélet meghozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak a bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes;
- a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve korábban jogerős ítéletet hoztak ;
- az Alkotmánybíróság alkotmányossági panasz folytán a perben alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítása mellett annak alkalmazhatóságát visszamenőleges hatállyal kizárta .
A perújítási kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. Ha a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később került abba a helyzetbe, hogy a kérelmet elő tudja terjeszteni, akkor a határidőt a tudomásszerzéstől, illetve az akadály megszűnésétől kell számítani. Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével perújításnak nincs helye.
A kérelemben meg kell jelölni- a megtámadott ítéletet,
- elő kell terjeszteni az ítélet megváltoztatására irányuló kérelmet,
- és elő kell adni a perújítás alapjául szolgáló tényeket, illetve azok bizonyítékait.
- Ha a kérelmet az ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik elő, akkor ennek okait is elő kell adni.
Ha a perújítási kérelem tárgyalásra alkalmas, akkor a bíróság a pert a kérelem korlátai között újra tárgyalja. A bíróság a per újbóli tárgyalása eredményeképpen a megtámadott ítéletet - ítélettel - hatályában fenntarthatja, vagy részben vagy egészben hatályon kívül helyezheti és a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozhat.
Törvényességi óvás
az ügyész jogkörébe tartozik.
Ha az ügyész a törvényi felügyeleti jogkörébe tartozó szervek jogerős, illetőleg végrehajtható rendelkezéseiben törvénysértést állapít meg, annak kiküszöbölése végett a törvénysértést elkövető szervhez vagy annak felettes szervéhez óvást nyújthat be. Az óvásban a megtámadott rendelkezés végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja.
ha a szerv az óvást alaposnak tartja, a határozat törvénysértő rendelkezését hatályon kívül helyezi vagy módosítja.
kérelmet elő lehet terjeszteni, ha fennállnak a feltételek, de persze a bíróság, illetve ügyészség dönti el, hogy helyt ad-e.
felülvizsgálat is szóba jöhetett volna talán, de azt a jogerős ítélet közlésétől számított 60 napon belül kellett volna megejteni.
én nem látom úgy, hoyg fentiekkel sokmindent el tudnál érni jelen helyzetben, de hátha más másként látja.
gondok
#
2006.08.30. 06:23
Köszönöm, ez legalább korrekt (vagy annak látszik). A kérdésem ezek után, hogy általános esetben egy perújtásnak és/vagy törvényességi óvásnak mik a feltételei, és mit lehet elérni vele (vagyis egyáltalán mi az a törvényességi óvás)
ObudaFan
#
2006.08.29. 16:20
Akkor a lentiek mellé még egy LB ítélet kiegészítésképpen.
BH1993. 32.
Nyilvánvalóan alaptalan az a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény, amely jogerôs ítélet tartalmát jelöli meg a kereseti kérelem alapjaként [Ptk. 349. § (1) és (3) bek., 1972. évi IV. tv. 5. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek. i) pont 229. § (1) bek.].
A felperes a keresetlevélben elôadta, hogy az öröklési szerzôdés és a végrendelet érvénytelenségét megállapító, valamint az öröklésre érdemtelenség megállapítására irányuló keresetet elutasító, továbbá a perújításban eljárt bírák (bíróságok) a jogszabályok helytelen alkalmazásával törvénysértést követtek el, és ennek következménye a kereseteinek elutasítása, illetve a perújítási eljárás eredménytelensége. A törvénysértô ítéletek következtében 50 000 forint bírósági jogkörben okozott kára keletkezett, s ennek megtérítésére kérte az alperesek - az ügyekben eljárt bírák és bíróságok - egyetemleges kötelezését.
Az elsôfokú bíróság a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította. Végzésének indokolásában kifejtette, hogy a jogerôs ítélethez fûzôdô anyagi jogerô [Pp. 229. §-ának (1) bekezdés] következményeként a felperes és a testvérei között felmerült jogvitát az ítéletek véglegesen elbírálták, a peresített jogviszony alapján a feleket megilletô jogokat és az ôket terhelô kötelezettségeket végérvényesen meghatározták. A jogerôs ítéletben foglalt döntés a felekre, továbbá más bíróságokra és más hatóságokra egyaránt irányadó; a felek az ítéletben elbírált jogot többé vitassa nem tehetik, a bíróságok és más hatóságok pedig a jogerôs ítélet alapulvételére kötelesek.
A jogerôs ítélet meváltoztatására csak perújítás vagy törvényességi óvás eredményeként kerülhet sor; a felperes perújítási kérelmét a bíróság elutasította, törvényességi óvás emelésére irányuló kérelmet pedig nem terjesztett elô. Mindezekre tekintettel a felperesnek a Ptk. 349. §-ának (1) és (3) bekezdésére alapított, bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére irányuló kereseti kérelme nyilvánvalóan alaptalan.
Az elsôfokú bíróság végzése ellen - annak hatályon kívül helyezése és az elsôfokú bíróságnak az eljárás lefolytatására való utasítása végett - a felperes fellebbezett. Álláspontja szerint a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása a Ptk. 349. §-ában biztosított alanyi jogát sérti.
A fellebbezés nem alapos.
Helytállóan fejtette ki az elsôfokú bíróság, hogy a jogerôs ítélet anyagi jogereje [Pp. 229. §-ának (1) bekezdése] azt jelenti, hogy a bíróságok a keresettel érvényesített jogot véglegesen elbírálták, s a felek azt többé vitassa nem tehetik. A jogerôs ítélet megváltoztatására csak rendkívüli perorvoslat (perújítás, törvényességi óvás) eredményeként kerülhetett volna sor; a felperes perújítási kérelmét azonban a bíróság elutasította. Helyesen utalt arra is, hogy a bíróságok és más hatóságok bármilyen késôbbi döntésüknél a jogerôs ítéletet kötelesek figyelembe venni. Ehhez kapcsolódóan a Legfelsôbb Bíróság még a következôkre mutat rá.
A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 5. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy annak hiányát megállapítja, vagy az ügy érdemében határoz, ez a döntés minden más szervre kötelezô. Azon túl, hogy az ítéletben foglalt döntés a felekre végleg irányadó, az idézett jogszabály a jogerô másik pozitív hatásáról rendelkezik: az ügy érdemben hozott döntése minden más késôbb eljáró szervet (ideértve a bíróságot is) köti.
Mindazokban az esetekben tehát, amikor a fél bíróság jogkörben okozott kár megtérítése iránti követelése jogalapjául a saját ügyében hozott szerinte törvénysértô - jogerôs ítélet tartalmát jelöli meg, a kártérítési per bírósága nem állapíthatná meg a döntés jogellenességét [amely a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése értelmében a kártérítési felelôsség egyik feltétele]. Ebbôl következôen kizárt, hogy a fél jogvitájában keletkezett jogerôs ítélet tartalma bíróság kártérítési felelôsségét eredményezze, ezért az ilyen címen elôterjesztett követelés nyilvánvalóan alaptalan. (Legf. Bír. Pf. III. 20 558/1992. sz.)
gondok
#
2006.08.29. 11:13
tisztában vagyok vele. Csak azt írtam, hogy a polgári per már nem új, hanem 3 éve tart, és akkor is kilátástalan a vagyon elosztása, ha vége lenne, de persze tavaly február óta most lesz szeptemberben tárgyalás, de ez most mindegy. Az eredményt pedig abból kellene tudni levezetni, ami a kiindulási állapot volt. És nem megy, mert nem működik a jogrendszer.
Vadalma
#
2006.08.29. 10:44
ez egy jogi fórum. itt arra kaphatsz választ, hogy milyen jogi utak állnak előtted. a polgári per egy új lehetőség. az eredményt sajnos senki nem tudja Neked garantálni.
gondok
#
2006.08.29. 10:24
Az az ember, aki elintézi, hogy sikkasztás, lopás és okirathamisítás és hazugságok özöne mellett polgármesternek jelölteti magát nem fog a polgári perben sem engedni semmit, hanem megpróbál mindent elvenni. Mitől lenne ez kevésbé kilátástalan? 3 éve tart már, és soha nem lesz vége. A legjobb esetben is 5-10 év, mire a fellebbezés után bármi is születik, és akkor a végrehajtás még hátravan. Ha lesz mit.
Vadalma
#
2006.08.29. 10:16
Kedves Gondok,
kérdésedre a kollegák már leírták, hogy milyen gyenge kilátásokkal tudnál fellépni közvetlenül a bíróság ellen, és azért tanácsolták a kárigény polgári peres eljárásban történő érvényesítését.
szerintem fogadd meg a tanácsukat, az a per- ellentétben a bíróság elleni eljárással- egyáltalán nem kilátástalan.
ha ez valami miatt nem szimpatikus megoldás, meg lehet próbálni a bíróságot perelni, mint ahogy azt számtalanszol leírták már előttem, csak mivel itt mindenki rendes, senki nem akar egy legjobb esetben is kétes kimenetelű eljárásba beugrasztani, amikor van sokkal optimálisabbnak tűnő megoldás is.
fogj egy rendes ügyvédet és döntsétek el együtt, hogy Te mit is akarsz valójában.
gondok
#
2006.08.29. 10:11
mármint latinul nem tudok. De a linket megtaláltam, köszi.
gondok
#
2006.08.29. 10:09
ezt meg nem értem
Kovács_Béla_Sándor
#
2006.08.29. 10:08
Res iudicata pro veritate accipitur.
gondok
#
2006.08.29. 10:06
Idefigyelj, kifizetlek órabérbe és gyere nézd meg. Vagy adj egy címet és elküldöm neked a papírokat. Feketén fehéren le van írva egy, a hatóság által elvégzett leltár - eredményestül, amit gyakorlatilag lehetetlen megcsinálni. Kb annyira, mint innen lepisilni az Eiffel torony csúcsát. De a hatóság állítja, hogy megcsinálta. Aztán van egy felszólítás, hogy költözzünk ki, különben 197. §, de ez sosem lett átadva, sosem lett kézbesítve, és a bíró mégis ez alapján utasította el a felelős őrzésre átadott vagyon elsikkasztását.
Nincs összes hatóság, minden egyes hatóság másik baromságot hordott össze, miközben az előző hatóságot is lehülyézte. Ez tény.
Igazad van, hogy az esetek igen nagy százalékában én lennék a helikopter, de most sajnos nem. Cserébe viszont nincs kizárva a korrupció, mivel a terhelt vagy minek hívják önkormányzati alkalmazott és igen messzire ér a keze. De ettől ez még nem egy összeesküvés-elmélet, csak egy másik lehetséges "magyarázat".
Abban is igazad van, makacs vagyok. Ha eljössz, végignézed az összes papírt, és elmondod mit nem látok jól, akkor elfogadom, hogy tévedtem, ám addig fogadd el te is, meg a többiek is, hogy tény, megtörtént, és úgy, ahogy én írtam. A kérdés meg újfent az, hogy ebben az esetben mit lehet tenni?
Kovács_Béla_Sándor
#
2006.08.29. 09:05
Az ég áldjon már meg! Azt a "nyilvánvaló hazugságot" meg "hamisítást" te hangoztatod, mint tényt, holott az összes hatóság az ellenkezőjét állapította meg. Rendben van, mindenki hülye, csak te vagy helikopter!
gondok
#
2006.08.29. 07:10
Köszi, de ne haragudj nem tudom ki vagy mi a terhelt (gondolom az, aki(k) ellen a feljelentés indult?).
Azért ezt még mindig nem értem: ezek szerint (a terhelt?) beadhat hamis okiratot, és annak érvénytelensége ellenére felhasználhatja azt a bíróság, és senki nem ludas? Ki a hibás, ha az ítélet (vagy végzés) nyilvánvaló hazugságon alapul, és ezt a bakit a bírónak is észre kellett volna vennie?
ObudaFan
#
2006.08.28. 16:10
VAlóban hamis tanúzást követ el az, aki büntető ügyben hamis bizonyítékot szolgáltat. Kivéve a terheltet, aki nem követhet el hamis tanúzást, azért, mert ő terhelt és nem tanú.
gondok
#
2006.08.28. 08:18
ma van a születésnapom, hátha valaki meglep egy igazi válasszal....
gondok
#
2006.08.16. 06:19
Ez a vicc az egészben, hogy amíg a papírt "csak" beadták, addig nincs baj, mert semmire sem jó. Ugyanis lehetetlen bizonyítani, hogy egyáltalán átvettem, megkaptam - tehát semmis. A probléma az, hogy ennek ellenére a bíróság felhasználta! Pont attól lett hamis okirat, hogy felhasználták - egyszerűen figyelmen kívül kellett volna hagyni.
afonyalekvar
#
2006.08.15. 15:01
Szia.
Én még csak hallgató vagyok, de volna egy kérdésem:
Azt írtad, hogy „...legyártott egy 3 évvel korábbira datált papírt, ami alapján a bíróság kimondta, hogy nem követett el semmit. ”
Ha jól értelmezem, a bíróság előtt használt fel egy általa visszadátumozott (hamis) okiratot vminek a bizonyítására, ami miatt elutasították pótmagánvádat. Igaz?
Ha ezt tudod bizonyítani, akkor miért nem jelentetted fel hamis tanúzásért?
Btk. 238. § (1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki
- a 233. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.
gondok
#
2006.08.15. 09:19
Kedves mindenki, legyetek szívesek az eredeti kérdésre koncentrálni, és arra válaszolni! Tudom, hogy a vádaskodást meg kell állítani - ha alaptalan, nem erről beszélek, hanem a következőről:
A pótmagánvádat elutasítják egy olyan indokkal, ami nyilvánvalóan nem igaz. Ne tessék megkérdezni, hogy mitől az, hanem arra tessék válaszolni, hogy ilyen esetben mit lehet tenni az "eljáró" hatósággal szemben.
Mellékesen (kedves Főlökött) az egész ügy elejétől fogva büdös:
A sikkasztást, mint vádat, egy el nem végzett helyszíni szemle alapján utasították el, másodfokon hasonló módon lesöpörték a tényeket, a pótmagánvádnál meg előrángattak egy még durvább megoldást, elkövető legyártott egy 3 évvel korábbira datált papírt, ami alapján a bíróság kimondta, hogy nem követett el semmit. Mivel a pótmagánvád elutasítása ellen elvileg semmit nem lehet tenni, így a sikkasztást megúszták egy sajtpapír által.
A kérdés az, hogy mi van, ha igazam van, és a hatóságok sorozatosan törvénytelenül jártak el? Hogyan lehet ezt rajtuk számonkérni, leverni?
Mi lenne, ha egyszer valaki segítségképpen megpróbálna válaszolni?
Kicsit elegem van a mellébeszélésekből, hazugságokból és abból, hogy filozófiai síkon jót elmélkedünk!
Tegyük föl egyszerűen, hogy igazat mondtam, és nézzük az eredeti hozzászólást!
Köszönöm
Lökött
#
2006.07.29. 06:15
Tiszteletem
Végigolvasva a topicban történő megnyilatkozásokat, a véleményem az, hogy aki megpróbál segíteni, az nem kell bűnbaknak kihozni.
Kocsi kérdésben, ha igazolható, hogy ki a tulajdonos és az ingóságot eltulajdonították ( idegen személy ), a hatóság körözni fogja. Ha a tulajdonos rendelkezik információval a keresett ingóság fellelhetőségéről, s azt a hatóság rendelkezésére bocsátja ( saját érdeke is ), akkor nem hinném, hogy ne tenne lépéseket a közeg, az eltulajdonított ingóság visszaszerzésére. Magyarul lefoglalja, s vagy elszállíttatja, vagy helybenhagyással otthagyja. Biztonsági intézkedés feloldásáról szóló határozattal pedig át lehet venni, azon személytől, akire rá bízta, megörzésre nála hagyta a közeg. Nem tud vele elszámolni, zártörést követ el.
Azért megjegyzem, hogy a Be.-ben is írva vagyon, ha a nyomozó hatóság nem tenne meg mindent, annak érdekében, a nyomozás során, a fellelhető, eltulajdonított dolgot visszaszerezze, ha rendelkezésre áll, annak feltalálási helye..................kártérítési felelősségre vonható, ha bizonyítható a mulasztása. Véleményem és tapasztalatom, ha a cselekmény tényállási elemei tiszták, mindent meg fog tenni a közeg, a visszaszerzés érdekében. Sértett bejelentését-információját haladéktalanul ellenőrizni fogják, s ha megvan, lefoglalják. A birtokló személyt pedig elfogják, elszámoltatják.
A nem statisztikai szemléletű igazságszolgáltatásban, azért dominál a tsatisztika, s a közeg egy elfogást nem szokott kihagyni, ez tény.
A sikkasztással kapcsolatban minimális információ áll rendelkezésre, így csak vélelmezni tudom, hogy azért állapították meg, hogy nem bcs., mivel az ingóság tulajdonos cseréje esetén, nevezett - akire rá volt bízva, "csak úgy, ellenszolgáltatás nélkül" odaadta, a harmadik személynek az ingóságokat. Lehetséges, hogy nem tudta, hova tegye, raktározni nem tudta-nem volt rá lehetősége, nem tudott volna vele mit csinálni. Esetlegesen külön költségei is keletkeztek - keletkezhettek, a rá bízott ingóságok megörzése kapcsán.
Ilyen esetben a hatóság nem megy bele, hogy "rendet tegyen", véleményem is az, hogy nem az Õ dolga, egy magánterületen szétválogatni az ingóságokat, ki kié, kinek mit adjunk oda illetve vissza. A tulajdonos dolga, értékei védelme és megtartása, raktározása, nem a közegé. Ha egyértelmű, hogy mindent megtett ( zárt, körbekerített helyen tartotta stb. ) s úgy történt valami, akkor az már hatósági feladatkör, de ez a helyszíni szemle is kiderül ( feltört ajtó, kifeszített kapu.....stb. ), mely dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás megalapozott gyanuját feltételezi. Halaszthatatlan nyomozati cselekményként, a szemle megtartásának időpontjában indul a nyomozás.
Szóval, mint független harmadik személy, elfogultságmentesen fejtettem ki a véleményem.
----------------------- Főlöki
gondok
#
2006.07.28. 17:01
Ja, kedves Kovács Béla Sándor.
Sajnos igaza van, de mégsincs. Ugyanis ha az álláspontjukat nyilvánvaló hazugsággal illetve érvénytelen papírokkal támaszthatják alá - és mindezt megtehetik a felelősségrevonás leghalványabb árnyéka nélkül is, akkor az már nem demokrácia és nem jogrend.
Az én esetemben nem kell szaladgálni, a vagyon megvan, vadidegen használja 3 éve és senki sehol nem cáfolta ezt a tényt. Csak azt, hogy ez sikkasztás. Pedig a vadidegen még azt is bevallotta, hogy az, aki odaadta neki, az sajátjaként bocsájtotta rendelkezésére az én - általa felelős őrzésre átvett - ingó vagyonomat.
Szóval egy az egyben a sikkasztás definíciója, és még csak meg sem cáfolták az indoklásokban ezeket a tényeket, hanem hazudtak és mellébeszéltek. A legutolsó lépésük a legmerészebb, ezzel nyitottam itt a kérdéseimet, és most újra ezt kérdezem:
A bíróságnak mindent szabad gátlástalanul?
Kovács_Béla_Sándor
#
2006.07.28. 16:56
Egy ellopott autóra - pláne, ha a sértett még a feltalálási helyét is megjelöli - nem fogja azt mondani a rendőrség, hogy nem bűncselekmény. Még örülni is fognak, hogy javíthatják a statisztikájukat.
Nekem is volt már ügyem, amikor a feljelentésemet a rendőrség bűncselekmény hiányában elutasította, és az ügyészség is azonos álláspontra helyezkedett. Sajnos, akkor még nem volt lehetőség a pótmagánvádlós eljárásra. Ma is meggyőződésem, hogy az én álláspontom volt helyes, és a bűncselekmény hiánya egyáltalán nem volt nyilvánvaló - ennek eldöntését a bíróságra kellett volna bízni. Mégsem hiszem, hogy mindenki összeesküdött volna ellenem, nem vonok le messzemenő következtetéseket az igazszágszolgáltatás általános állapotáról. Azzal már elsősorban magamnak meg a szeretteimnek ártanék.
anyuka
#
2006.07.28. 13:40
Tisztelt Kovács Úr!
Ön belenyugodna abba ha ellopják az autóját, tudja is hol van, de a rendörség azt mondja "nem bűncselekmény" Az igazságtalan ítéleteket csak az tudja elfogadni, akinek mindig a javára döntenek, mert közel van a tűzhöz.
Kovács_Béla_Sándor
#
2006.07.27. 21:26
Miféle nyomozást folytatnának, ha egyszer az az álláspontjuk, hogy nem történt bűncselekmény? Gondolod , ha bemegyek a rendőrségre azzal, hogy elvesztettem 2 millió forintot a Szent István park meg LÁgymányos között, akkor nyomozni fognak az "eltűnt vagyonom " után?
P.s.: Amikor a pervesztes fél, az elítélt vádlott illetve a felmentéssel végződő büntető eljárás sértettje képtelen elfogadni a már semmiképpen nem támadható ítéletet, az az önsorsrontás egyik - nem is a legveszélytelenebb formája. Szerintem.
gondok
#
2006.07.27. 19:20
köszönöm! Kérdés (pl.), hogy a bizonyítékok (iratok) semmibe vevése, "átértékelése" vagy pl. egy egyértelmű hazugság mikor minősül a hivatali kötelesség szándékos megszegésének. Az, hogy a végeredményt befolyásolja a "megítélés" nyilvánvaló, esetemben vagy van sikkasztás, vagy nincs. Történetesen az "elkövető" polgármesterjelölt - ha jól értesültem -, a következmények is nyilvánvalóak!
Kérdés, hogy a döntés meghozó személy egyértelmű hazugsága valamint a sajtpapírra alapozott végzés "kirívóan okszerűtlen mérlegelés"-e - azaz szerintem nem kérdéses.
Egy komplett család teljes ingó vagyonának eltulajdonítása utáni kártérítési per a végtelenségig nyújtható, hiszen nincs meg a kártérítés alapjául szolgáló ingó vagyon, de ami fellelhető is már több éven keresztül más kezében van. Rétestészta. És megfoghatatlan, ha az állam nem hajlandó kimondani a tényt, hogy ez megtörtént és nem hajlandó elvégezni a nyomozást, ami az ingó vagyon sorsát felderíti!
