Kedves fórumozók!
(Eredetileg a Fórum → polgári jog topicba írtam ezt, valószínűleg rossz helyre, elnézést, törölni nem tudom, hogy kell, de jelentem)
Érdemes az alkotmánybírósághoz fordulni jogszabály alaptörvény-ellenességgel (180 napos határidő a jogszabály életbe lépésétől számítva) akkor, ha egy jogszabály hiánya a probléma? Az egyszerűen gondatlan veszélyeztetés az állam részéről, hogy a járványhelyzet alatt nem szabályozta a felnőttképzést, miközben pl: a felsőoktatást igen.
Kártérítési ügyet indítanék (anyagi kár miatt), de nem tudom, az alkotmánybírósági panaszt a bírósági kártérítési ügy után (az említett jogszabály életbe nem lépése miatti kár-sérelem miatt, ami alaptörvény ellenes helyzetet teremtett), ha azt elveszíteném, vagy inkább fordítva? Nem esek e el egy fontos jogorvoslati lehetőségtől, ha nem adom be ezt időben?
Leginkább az érdekelne, hogy az alkotmánybíróságon megtámadhatom e az alaptörvény ellenes jogszabályt, ha most a nem egyértelmű helyzet miatt nem élek vele 180 napon belül?
Ha nem adom be időben az alkotmánybírósági panaszt a jogszabály életbe lépésétől (ez esetben annak hiánya, módosítása) számítva, akkor teljesen elveszik ez a lehetőség, vagy pl: elvesztett bírósági ügy döntésének felülvizsgálata esetén mégis hivatkozhatok rá, vagy nagyon hasonló módon megtámadhatom ezt a jogszabály(talanságo)t?
Vagy az Alkotmánybíróság a fenti formában amúgy is visszadobná, mert nem a jogszabály életbe lépésétől számított 180 napon belül adom be (ami fizikailag nem lehetséges, hiszen akkor még nem volt alaptörvény ellenes, csak a járványhelyzet alatt lett az, amiért más képzési formáktól eltérően a felnőttképzésben részt vevőknek nem biztosította a biztonságos online oktatásra való átállást).
Határidő nélkül hivatkozhatok e alaptörvény ellenes eljárásra, ha nem közvetlenül a kifogásolt rendelkezést (avagy hiányát, ill. a helyzet által megkívánt módosításának elmaradását) támadom meg? Pl: a törvényi jogorvoslat hiányára hivatkozhatok a későbbiekben?
Ha mégis beadom 180napon belül, és elutasítják az alkotmánybírósági panaszt (mert nem közvetlenül egy létező jogszabályt támadok, hanem azt, hogy nem módosították a járványhelyzetre való tekintettel), egy ezt követő, elvesztett bírósági ügy esetén lehet e újra élni vele, immár a bírósági döntést támadva, de egyúttal az alaptörvény ellenes helyzet -azaz jogszabály meg nem jelenésére hivatkozva- annak vizsgálatát is kérve?
Ha az alkotmánybíróság megsemmisíti (!?) a sérelmezett jogszabályt (utólag?), ill. legalább is megállapítja, hogy a felnőttképzés szabályozására vonatkozó rendelkezésnek is életbe kellett volna lépnie, hogy ne álljon elő a hátrányos megkülönböztetés esete (pl: a felsőoktatásban részt vevőkkel szemben), akkor az hogyan használható fel kártérítés megállapítására?
Ha a benyújtáskor nem jelölök meg ügyvédi segítőt, az a későbbiekben bevonható e az ügybe (jogi segítségnyújtó szolgálat)?
A 180 napos jogvesztési határidő a levél postára adásától számít, vagy a beérkezésétől?
Remélem valamennyire átlátható lett, amit írtam, és tudtok tanácsot adni.
Köszönöm!
