Kedves smartie100,
Közjegyzői eljárásban töb fél esetén a díjfizetési kötelezettség egyetemleges - ez jogilag azt jelenti, hogy bármelyik féltől kérheti a közjegyző akár az egész díjat, önök között pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy eldönthetik, hogy összedobják a díjat vagy csak egyvalaki fizeti, a közjegyzőnek mindegy lesz, hogy melyiküktől kapja meg a pénzt.
Köszönöm!
Szerintem pont azért kellett póthagyatékit tartani, mert túlfizetés volt. Ez így ugyanis egy követelés, egy utólag előkerült hagyatéki vagyonelem.
Tehát nincs itt semmi tévedés.
Tisztelt Lcseh, a hagyatéki eljárásról alkotott 2010. évi XXXVIII. törvény 73. § (4) b) pontja szerint az viseli a közjegyzői díjat, aki örököl, ebben az esetben kártérítést kérhetnek a tévedő otthontól.
Kedves Fórumozók!
Nagymamám halála után úgy volt, hogy nem lesz hagyatéki tárgyalás, de kb 1 év elteltével levelet kaptunk egy közjegyzőtől, hogy az öregek otthona tartozás miatt hagyatéki tárgyalást kezdeményezett. Felvettük a kapcsolatot az otthonnal kiderült, hogy túlfizetésben vagyunk, de a közjegyző mindenképp tárgyalni akar és a díját beszedni, mert dolgozott az ügyön (levelet írt nekünk).
A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben is ki kell fizetnünk a közjegyzői díjat vagy fizet, aki tévedett?
Köszönöm.
ZuglóiLakos,
Teljesen igazad van, a KHR teljes nyilvántartás, minden hitel adatával.
A közjegyző esetén nem értek egyet : ha érdekelt vagy (öröklés, ugye), akkor foglalkozni fog veled. Nem tudom, talán a stílus teszi, de nekem speciel sose volt ilyen problémám, sőt, telefonon elmondott mindent, ami érdekelt...
Kedves József!
A KHR lista kapcsán téved, ezen szerepel minden hitel. Régen a BAR lista tartotta nyilván a rossz adósokat, ma már azt is nyilvántartják, aki rendesen fizet.
A közjegyző nem válaszol semmilyen kérdésre, mert azért nem kap pénzt...
„banki hitelek (KHR) adatait lekérni”
Bár vannak gondok a hiteltörlesztésekkel, de azért a banki hitelek túlnyomó részének nincs köze a KHR listához. Szerencsére. Tudod, azon a nem fizetők vannak. Aki rendesen fizeti, az nincs.
Miért nem kérdezed meg, hogy a közjegyzőt, hogy miért pont a Cetelemet és a Cofidist kereste meg? Én azt gondolnám, hogy valaki, aki a hagyatéki leltár összeállításában segített, az jelentette be.
Érdekes, amit írtok, mert a Cetelem és a Cofidis állítja, hogy a közjegyző kereste meg őket...
Az ország állapotát jól mutatja, hogy a 21. században a közjegyző gyakorlatilag munka nélkül veszi át az ügyfele pénzét, mert túl nagy munka lenne az állami nyilvántartásból az ingatlanok, gépjárművek, banki hitelek (KHR) adatait lekérni, ha már a 20-25 magyarországi bank megkeresése túl bonyolult.
Én mondjuk támogatom, hogy az örökhagyó vagyontárgyainak felkutatása legyen a közjegyző kötelezettsége (a hagyatéki leltár, hozzátartozói bejelentések megtartásával, mert azok is hasznosak, a nyilvántartásokban nem szereplő vagyontárgyak miatt), de persze ehhez jogalkotás kell.
Ha a közjegyzők megkapnák ezt a feladatot, lehet hamarabb eljutnánk oda, hogy nem JÜB és Takarnet kézi kitöltés (névkombinációk, % jelek) alapján kell az aktívákat keresni, hanem automatizálnak ezt és csak az eredményeket kell ellenőrizni.
A bankszámla megkeresést már most is elektronikusan küldik a végrehajtók a bankoknak, ezt a rendszert is tudnák használni a közjegyzők.
Persze ezekkel a passzívák felkutatás ugyan úgy nem lenne lehetséges (és amennyi követeléskezelő van, nem is elvárható minden újonnan alakult cég megkeresése), de kiindulópontnak jó. Esetleg a bankok megkeresését ki lehetne bővíteni arra, hogy ne csak a bankszámlát közöljék a közjegyzővel, hanem a szerződésállományban is nézzék meg, szerepel-e az adós (mind az élő, mind az engedményezett szerződések között).
„magától elküldi”
Ez pontosan hogy gondoltad el? Hogy felkel a közjegyző egyik nap, mossa a fogát a csíkos pizsamában, és akkor egyszer csak belenyillal, hogy na én ma id.Zuglói Kázmér nevét jól felírom tíz papírra, és mindegyiket elküldöm egy bankba?
Igen, ha egy hitelező tudtára jut, hogy elhunyt az adósa, és megkeresi a közjegyzőt, és igazolja neki az érdekeltségét, akkor az megadja neki a törvényes örökösök elérhetőségét. Természetesen.
Mellesleg hogy egy tévedést is eloszlassak : nemhogy a tartozásokat, nemhogy a vagyont, de konkrétan SEMMIT sem kell a közjegyzőnek felkutatnia. A hagyatéki leltárt a jegyző (aki nem közjegyző) kötelessége elkészíteni, de elsősorban ő is a hozzátartozók bejelentése alapján dolgozik. Gondolod, ez úgy megy, hogy szétküld minden banknak, minden hivatalnak tizenötezer levelet, hogy mindenki küldje vissza aki érintett? Hát nem.
Ehh
Kedves KBS,
Még egy kérdés: az normális, hogy a közjegyző nem akarta bekérni a bankoktól az esetleges bankszámlák adatait, de a hagyatéki tárgyalás után fél évvel magától elküldi az örökösök adatait a Cetelem, Cofidis és társainak, hátha van egy kis behajtható tartozás? Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a közjegyző ezektől a cégektől jutalékot kap, ráadásul az ügyfeleit átverve a valós vagyonnál nagyobb összeg alapján számlázza ki a munkadíját...
Igen; nem; nem.
Kedves Fórumozók!
Öröklési ügyben kifizettük a közjegyző munkadíját a vagyon becsült értéke alapján. Eltelt pár hónap és folyamatosan esnek be a hagyatéki leltárban nem szereplő hitelek miatt felszólító levelek, melyek összesen már közelítik a milliós nagyságrendet.
Ezzel kapcsolatban három kérdésem van:
még mindig érvényes:
„örömmel veszem KBS nevelését és oktatását.”
Hetv.
75. § A hagyatéki eljárás költségeinek megfizetésére megfelelő határidőt kell tűzni, mely az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napnál távolabbi nem lehet; a meg nem fizetett közjegyzői díjazás erejéig a hagyatékon a közjegyzőt törvényes zálogjog illeti meg.
wers,
Jó, kettőből sem, jogos.
Lajos,
Ha tartozol, és végrehajtás indul, végrehajtási jogot jegyez(het)nek be az ingatlanra, nem jelzálogot. De a Te szempontodból ez édesmindegy, ha oda jutna az ügy, akár el is árverezhetik.
„közjegyző nem tesz jelzálogot egyből.”
jelzálogjogot? namármostmár tényleg bekavarodtam
Lajos,
Nem, a közjegyző nem tesz jelzálogot egyből.
A hagyatéki eljárás díja néhány tízezer forint. Szerintem mindenkinek jobb, ha ezt megpróbálja kiizzadni az örökös. Pláne, ha több(tíz)milliós ingatlan(rész)t örököl.
De ha nem tud fizetni, szerintem kérhet ott részletfizetést, és végső esetben szerintem a közjegyző is ugyanúgy fizetési meghagyást fog kibocsátani, és csak utána lesz végrehajtó. Ilyen kis összegnél előbb valszeg a jövedelemből próbálják majd letiltani, vagy inkasszózni a bankszámlát, de ingóságot vagy ingatlant csak ezután fognak lefoglalni.
Ezzel kb. megkétszerezi-megháromszorozza a fizetendőt, a végrehajtási költségek nem olcsóak...
Köszönet drbjozsefnek az érdemi válaszért.
Mi van akkor, ha a földhöz vágott ügyfél (haláleset, temetés stb.) nem tud fizetni a hagyatéki tárgyaláson és nincs részletfizetési, halasztási lehetőség sem?
A közjegyző jelzálogot tesz a lakásra és másnap jön a végrehajtó?
Azt inkább ne!
Ne csináljátok, mert rögvest magam alá érzékenyülök. :)
Kedves fórumozók ! Itt is megkérdezem hátha érdemleges választ kapok .
Ha a közjegyző úgy fogalmazott hogy együttesen 40000ft-ot hozzanak magukkal a tárgyalásra akkor mivel ketten vagyunk örökösök akkor jól értelmezem hogy 20-20 ezer per fő ? Ennél az összegnél mekkora lehet kb a hagyaték összege ? Köszönöm
;) örömmel veszem KBS nevelését és oktatását.