Banki hitelek

„Szóval érdeklődnék, mit tehetek, mihez van jogom, fenyegetőzhetek-e perrel, ez egyáltalán egyoldalú szerz.mód.-e, mivel az adóst nem értesítették.”

Ha nem kaptál utólag is bizonyíthatóan értesítést arról hogy a követelést engedményezte a az otp akkor te az otp-nek tartozol.Nekik kell kifizetned.Függetlenül attól hogy a követeléskezelő mit állit.Ha kifizetted az otp-nek és a köv.kezelő fizetési meghagyást bocsátatna ki akkor mondj ellent és a pert biztosan el fogja veszíteni.

Egy olyan kérdésem lenne hogy van 4 hitelem 4 éve nem tudom fizetni sajnos!Már behajto cégnél van és már ki is küldték a papirt hogy behajtás lesz!Tud e elvinni valamit a behajto cég ha a nevemen nincs semmi??A lakás ahova be vagyok jelentve az a szüleimé és az ingosághoz sincs semmi közöm az is az ö tulajdonuk!Én már egy éve nem lakom ott elköltöztem!
Elöre is köszönöm a választ!!!

Hunter, nem akármilyen devizaalapú kölcsönre vonatkozik a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetősége. Csak az ingatlan-jelzáloggal biztosítottakra.
Pénzintézeti törvény 200/B. §

Tisztelt jogász hölgyek/urak!

Ingatlanlízingel kapcsolatban a követkzető kérdésre szeretnék választ kapni.
Amennyiben a lízingbe vevő a futamidő előtt „kiszáll a szerződésből”, akkor a lízingbe adó pénzintézet elárverezi a lakást és amennyiben a befolyt összeg nem fedezi a fennálló tőketartozást akkor arról (és további költségeiről) számlát állít ki a lízingbe vevőnek, tehát pontosan úgy jár el mint a hitelszerződések esetén.

Kérdésem, hogy a fennálló tartozás ügyfélre terhelése jogszerű-e, létezik-e valamilyen általános szabályozása az ingatlanlízingnek amely szabályozza, hogy az ügyfélnek a szerződéstől való elállás esetén az addig befizetett díjakon felül milyen további kötelezettségei vannak vagy nincsenek?

A kérdés tehát nem az, hogy a lízingszerződésben ez szerepel-e, hanem hogy van-e valamilyen központi szabályozása ezeknek a konstrukcióknak, amely ellentmondás esetén felülírja a lízingszerződésben leírtakat?

Válaszukat előre is köszönöm.

majka80

Nem tud semmit sem tenni.Egyenlőre, talán egyszer ha lesz valamid...

aprosz: bármilyen hihetetlen, ezt is a lízingszerződésben kellene keresni. De nincsenek ilyen szabályok.

üdv!
A végtörlesztéssel kapcsolatban szeretném megtudni, hogy a törvényben leírt adózás (szja, illeték) szerint "a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élõ hozzátartozójának egy fõre esõ jövedelme

• a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelõzõ három hónap átlagában – nem haladja meg

a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét" nekem a 150.000- ft-os keresetemmel egyedül, adóznom kell végtörlesztésnél !?
Előre is köszönöm a választ

„5. Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény és a személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény módosítása
36. § Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdésének s)–t) pontjai helyébe
a következõ rendelkezések lépnek:
[Mentes az ajándékozási illeték alól:]
„s) lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerzõdésbõl származó követelés, ha az
a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztõ magánszeméllyel szemben végérvényesen megszûnik,

20. a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú

kölcsönszerzõdésbõl származó követelés feltéve, hogy
ta) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élõ hozzátartozójának egy fõre esõ jövedelme

• a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelõzõ három hónap átlagában – nem haladja meg

a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét vagy
tb) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelõzõen
végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le.””