Kacsa111:
Egy másik fórumon volt egy levelezésem.
A: "A Ptk. szerint a bank a kölcsönt saját forrásából előre meghatározott célra nyújtja, és olyan módon, hogy a visszafizetés meghatározott időn belül, részletekben történik."
B: Avittos, de nagyon... hát igen, a Ptk. felett is eljárt az idő.
A: Avittos, de ez a törvény vagy nem?
B: Igen, ez a törvény: saját forrásból.
Most akkor ez a törvény vagy sem?
Akkor következzen szó szerint a Ptk:
"523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni."
(2) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a bankhitelre és a bankkölcsönre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azokra a kölcsönökre is, amelyeket pénzintézet nem a saját nevében vagy nem a saját pénzforrásából nyújt az adósnak."
Tehát az idézett egy mondatnak kb. háromnegyede baromság...
Még valami: pénzügyi diplomások nem a jogi egyetemeken tanulják (szerencsére) a pénzügyi ismereteket...
Rexor:
Ha megkérlek el tudnád nekem mondani, hogy mi a pontos különbség a deviza alapú hitel és a devizában nyilvántartott kölcsön között?
Megköszönném.
Rexor!
A (2) pont már az 528. §-hoz tartozik.
A teljesség kedvéért idézem őket most már tényleg szó szerint.
523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
(2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).
528. § (1) A kölcsönre, valamint a kamatra irányadó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a hitelező nem pénzt, hanem más helyettesíthető dolgot ad kölcsön.
(2) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a bankhitelre és a bankkölcsönre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azokra a kölcsönökre is, amelyeket pénzintézet nem a saját nevében vagy nem a saját pénzforrásából nyújt az adósnak.
(3) A bankhitel- és bankkölcsönszerződés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
Kedves Ycal!
Nincs megtiltva a banknak, hogy külső forrásokat is bevonjon a saját forrása mellé.
Átolvastam a kölcsönszerződésemet. Még az is bele van szőve, hogy a „kölcsön fedezete nem CHF forrás”, ezt tudomásul kell vennem.
Ezt nevezem minden oldalú biztosításnak. Nehogy támadható legyen a kölcsönszerződés. Korrektül tájékoztat a bank. Azonban pont emiatt érzem úgy, hogy a devizahitelezésnél úgy járt el a bank, mint egy fogadóiroda.
Az alacsony THM csupán a méz volt a madzagon, mert csekély a jelentősége a későbbi havi részletekre.
Az idő előrehaladtával nagyobb mértékben, van jelentősége a szerencsének, mint a szerződésben megkötött ügyleti kamatnak.
A Bank a deviza alapú hitelt forint forrásból forintban nyújtotta, de a törlesztő részleteket különféle szerencse elemekkel párosította. (1)
Tetszés szerint lehetett fogadni a svájci frank (CHF/HUF) árfolyamának csökkenésére,
lehetett fogadni a japán jen (JPY/HUF) árfolyamának csökkenésére,
lehetett fogadni az európai pénz (EUR/HUF) árfolyamának csökkenésére,
és végül de nem utolsó sorban lehetett fogadni a bank forrásköltségeinek csökkenésére (csak vicc volt hát persze, hogy az emelkedésére).
A törlesztés összegét akár a futball világbajnokság végeredményéhez is rögzíthette volna a bank.
Valószínűleg, azért nem tette, mert annak alakulására nincs közvetlen ráhatása (bár ez sem teljesen igaz, mert szponzori szerződéseken keresztül némi befolyása lehet a futball eredményekre is).
Én tehát abból a szempontból vizsgálnám a devizahitelezés kérdését, hogy a Bank jogosult volt-e kölcsönszerződést színlelve szerencsejátékot játszani?
Más megközelítésből azt vizsgálnám, hogy erkölcsös-e, illetve ütközik-e a törvénybe, hogy a fogadóiroda olyasmire kössön fogadásokat, aminek az eredményére közvetlenül hatással tud lenni. Jelen esetben a bank. Magyarul szabad-e cinkkelt lapokkal játszani, és annak mik a következményei?
„A kölcsön fedezete nem CHF forrás” gondolatot tovább görgetve, ugyanis nem zárható ki annak lehetősége, hogy a Bankok egyszerűen saját forrásaikra és a betétesek pénzére támaszkodva helyezték ki a deviza alpú hiteleket.
A csomagot divatos „devizaalapú hitel” névvel látták el, ami valójában egy csábítóan alacsony kamatozású (HUF BUBOR alatti) hiteltermékből és egy látszólag kis kockázatú szerencsejátékból tevődik össze.
Tehát a hitelfelvevők valójában a hitel mellé fogadásokat kötöttek a devizaárfolyamokra.
Majd miután a hitelfelvevői kedv alábbhagyott (vagy a bankok saját tőkéje kimerült) a kamatokat a bankok megemelték és a befolyó hitel törlesztésekből felvásárolták (felvásárolják) a világon fellelhető összes CHF forrást. Ily módon a CHF-ből hiány lép fel, tehát a CHF árfolyama a kereslet és kínálat szabályai szerint emelkedik. Mitől esne az árfolyam, ha a bankok (anyabankok) mind egy szálig felvásárolják az adott devizákat. Az így generált árfolyam növekedés sem a Magyar, sem a Svájci polgároknak nem kedvez, de az kit érdekel, mert a CHF árfolyam növekedés a deviza hitelezések nagy tömege miatt garantálja a devizahitelezésben közreműködő bankok extra nyereségét.
(1) - Az említett gondolatmenet csupán közvetett feltételezésre alapul, a valósággal való bármilyen egyezőség csupán a véletlen műve.