Banki hitelek

Az ügyfelek védelme

199. § (1) A pénzügyi intézmény egy naptári évben ugyanannak az ügyfélnek egy alkalommal nyújthat olyan kölcsönt, amelynek:

1. teljes hiteldíj mutatója meghaladja a hatvanöt százalékot és
2. összege nem haladja meg a kétszázötvenezer forintot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő kölcsön lejárata egy alkalommal legfeljebb hat hónappal hosszabbítható meg.

200. § Semmis a fogyasztóval kötött, a vételi jog biztosítéki célú kikötésére vonatkozó szerződés, ha a vételi jog a kötelezett által lakott lakóingatlanra vonatkozik.

200/A. § (1) Ha pénzügyi intézmény a fogyasztóval devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett (a továbbiakban: deviza alapú) lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést vagy pénzügyi lízingszerződést kötött, akkor

1. a kölcsön folyósításakor a kölcsön,
2. a havonta esedékessé váló törlesztőrészlet, valamint
3. a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék

forintban meghatározott összegének kiszámítása - ha a pénzügyi intézmény nem határoz meg saját deviza-középárfolyamot - a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik.

(2) Ha a pénzügyi intézmény meghatároz saját deviza-középárfolyamot, akkor az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsoroltak forintban meghatározott összegének kiszámítása a pénzügyi intézmény választása szerint

1. a pénzügyi intézmény által megállapított és közzétett, saját deviza-középárfolyama vagy
2. a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett hivatalos devizaárfolyam

alapján történik.

(3) A pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben foglaltak alapján elvégzett átváltással és számítással összefüggésben külön költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel.

(4) E § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni arra az esetre is, ha a törlesztőrészlet fizetése nem havi rendszerességgel történik, valamint ha a fogyasztó a fennálló teljes tartozását (vagy annak egy részét) elő-, illetve végtörleszti.

(5) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra az esetre, ha a törlesztőrészlet fizetésére devizában kerül sor.

Tisztelt Fórumozók!
Feleségemet 2005 októbertől kezelték pszichiátriai betegséggel. A betegség részeként néhány hónapra a szüleihez költözött,akik 2 vásárlói kártyát váltattak ki vele. A kórházi kezelés után némileg kitisztult fejjel,de súlyos diagnózissal,depresszióval és enyhe amnéziával költözött vissza.
Az egyik kártyát azonnal kifizettem,bár a vásárlásokat azon is a szülők "követték "el. Aláirták helyette,mikor kórházban volt.
A most problémás kártya jellegét csak később tudtam meg.
Amikor jött számla,nem bontottam fel épp a bizalomhiány miatt,de a bankot felhivtam és tájékoztattam a helyzetről,akik megnyugtattak-nem adnak pszichiátriai kezeltnek hitelt! Feleségem nem merte visszakérni a kártyát.Most nem fizetik a hitelt a szülők,jön a felmondás.
Elérhetem-e hogy az fizessen aki használta a kártyát?
Van-e felelőssége az adott bevásárlóközpontnak,hogy a pénztárosok éveken át nem ellenőrizték hogy nem azonos az aláiró személye és a kártyatulajdonos?
Van-e felelőssége a banknak hogy nem ellenőrizte az aláirás hitelességét?(azt mondták nem kell nekik)
A vásárlást az anyja irta alá,a pénzt saját néven az apja fizette be.
Várom tanácsotokat!

Kedves Fórumozók!

Elnézést ha buta gondolat, de lenti szabállyal kapcsolatban kérdezném, hogy a középárfolyam alkalmazása csak mostantól él az aktuális havi törlesztőrészletekre nézve, vagy esetleg visszafelé is hathat (gondolok itt az eredeti tőketartozás folyósításkori átváltására)?

"200/A. § (1) Ha pénzügyi intézmény a fogyasztóval devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett (a továbbiakban: deviza alapú) lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést vagy pénzügyi lízingszerződést kötött, akkor
a kölcsön folyósításakor a kölcsön,
a havonta esedékessé váló törlesztőrészlet, valamint
a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék
forintban meghatározott összegének kiszámítása – ha a pénzügyi intézmény nem határoz meg saját deviza-középárfolyamot – a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik."

Szeretnék tanácsot ill. segítséget kérni!
Kedves Fórumozók!

Férjemmel vettünk fel hitelt két banktól, azóta már külön élünk, és én fizetem egyedül a részleteket.
A neve sajnos nem szerepel sehol, mert "egyedül" vettem fel.
Nincs rá véletlenül olyan törvény, hogy a többi tartozást már ő fizesse?
2 éve csak én fizetem és már egyszerűen nem bírom tovább!!
Két csekk havonta összesen: 69000.-Ft.
Dolgozom, napi 4000.- ft-ot kapok, de van olyan hónap,
hogy csak 10 napot kell mennem.
A családi pótlékom 12200.-ft, nem is keresek sokszor annyit, hogy pontosan be tudjam fizetni!
Kérem, ha valaki tud valami megoldást, akkor segítsen!
Vele nem lehet egyezkedni!
16 évig voltunk együtt és mindig csak az ő nevére szóló
csekkek voltak fontosak...
Teljesen kilátástalannak látom az egész életemet,
helyzetemet.
Várom a válaszokat, mindenkinek köszönöm!
Üdvözlettel: Vali

Én csak azt nem értem, ha a férjeddel együtt vettétek fel a hitelt, hogy lehetséges, hogy "egyedül" vetted fel. Ha valakinek van házastársa, egyedül nem vehet fel hitelt, a házastárs az adóstárs. Mindegy, kinek a nevére szól a csekk.
Nem akarlak elkeseríteni, ezt közösen kell fizetnetek. A bankot nem érdekli, melyikőtök adja fel a csekket, a lényeg, hogy fizetve legyen. Ha nem fizeted se Te, se a férjed, mindkettőtöktől végrehajtás útján munkabérből fogják párhuzamosan tiltani mindaddig, amig a hitelek fennállnak.

Tisztelt mindenki.

Olyan problémával küzdök hogy, a párom és én felvettünk egy CHF alapú lakáshitelt kb 3 évvel ezelőtt 25 évre.
A hitel akkor 10 200 000 ft volt.
A bank a lakást kérte fedezetnek ami akkoriban ért 10 500 000-et.
Azóta a hitelünk kb 14 000 000 körülire nőtt a lakás értéke viszont esett.
A hitelnek én vagyok az adósa és az akkori párom az adóstárs.
A lakás 50-50%-ban van megosztva kettőnk között.
A hitel összegét automatikusan vonják a számlámról.
Az akkori párommal azóta szétmentünk.
ő a lakásban lakik továbbra is, én elköltöztem.
A hitelt ketten fizetjük.

A kérdésem az lenne, hogy nem fizetés esetén, csak a lakást viszi a bank vagy foglalhat a fizetésemből is?
Vagy ennek valahol benne kell lenni a hitelszerződésben?
Mármint hogy mit foglalhat.

Láttam az előzményekben hasonló kérdéseket de a válaszok nem voltak számomra teljesen tiszták.
Vagy csak én gondolom úgy hogy attól még hogy hitelt veszek fel a bank nem veheti el mindenem?

Valamint nem fizetés esetén csak engem vesznek elő vagy az adóstársat is?
Előre is köszönök minden normális választ.

Természetesn a te és az adóstársad fizetéséből, ill. egyéb vagyonából - a lakáson felül - végrehajthatnak.