Köz vagy magánokirat?

Sziasztok!

Szerintetek a kiskorú gyermek útlevèlkèrelmèhez az okmányiroda által kèrt TÖRVÉNYES KÉPVISELŐI (SZÜLŐI) HOZZÁJÁRULÓ NYILATKOZAT
KISKORÚ KÉRELMEZŐ ÚTLEVELÉNEK KIADÁSÁHOZ nyomtatvány, ha be lett adva ès felhasználva, az magánokirat vagy közokirat?

Köszönöm a választ!

közokirat

Más is megerősítenè?

• maganokirat/453

Miért lenne közokirat? Mert nyomtatványon van?

akkor rosszul tudtam

Kovács ügyvéd úr, megnéznéd a polgári jog / bukás elkésettségért, hogyan szmolódik a 15 nap topikot, és mondanál véleményt, köszi

Na akkor ezt hogy kell èrtelmezni?

"vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki,

Ezt pedig a törvèny írja elő, letölthető nyomtatvány.

Akkor ez most mi?

„Ezt pedig a törvèny írja elő, letölthető nyomtatvány.”

A jogszabály azt írja elő, hogy mit kell tartalmaznia. A letölthető nyomtatvány csak mankó. Kézzel írt söralátét is elfogadható, ha mindent tartalmaz.
Ilyen pl. a "gépjármű tulajdonjog változás" írószerboltban kapható nyomtatvány. Segítség, de nem kötelező. (és még azt is el lehet rontani)

@Tomi71: Kérlek, olvasd már el és értelmezd amit idézel:

"vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki,"

A tövényes képviselő/szülő által kitöltött és aláírt nyomtatványt mégis hogyan "állítaná ki" a hatóság/közig.szerv?

Az nem "kiállítás", hogy egy üres formanyomtatványt odaad/letölthetővé tesz.

Tulajdonkèppen az lenne a kèrdèsem, ha ezt a nyilatkozatot aláhamisítják -tanuk előtt, az köz vagy magánokirat hamisításnak minősül e?

Szóval a hozzájárulásod nélkül igényeltek a gyereknek útlevelet, nem te írtad alá a nyilatkozatot. És most cirkuszt akarsz csinálni belőle? Ettől biztosan jobban fog szeretni a gyerek.

(egyébként ha korlátozni akarod az útlevél használatát, egyszerűen kérd el, legyen nálad)

Kedves wers!

Hozzászólásodból kiderült számomra, hogy Te Nő ès anya vagy.
Hogy jön ide a gyermek szeretete?
Ez az ügy komolyabb annál, hogy cirkuszoljak..
Maradjunk a tènyeknèl..

Be kell menned a járási hivatalba, és ott kell bejelentést tenned, kérjed az eljárás felülvizsgálatát. Ők megkeresik azt a kormányablakot, ahol igényelték, és megnézik, még náluk vannak-e az iratok, vagy már felterjesztették. Ha még náluk, akkor egyszerűbb, ha már nincs, akkor ők visszakérik. Be fognak idézni, ahol te nyilatkozol, hogy nem te írtad alá. Beidézik az igénylőt is..... majd eldöntik, mi legyen tovább, nagy valószínűséggel hivatalból megkeresik a rendőrséget.
Sokáig fog tartani.

„Te Nő ès anya vagy”

Ennek ehhez semmi köze, az vagyok, aki vizsgált már felül néhány lakcímbejelentést, a macera itt sem kellemesebb.

Az útlevèl elkèszült már..
Csak kiderült, hogy nem tudtam róla.

A felülvizsgálat végén, ha az a végeredmény, hogy nem járultál hozzá, akkor az eredeti állapotot állítják vissza, azaz bevonják az útlevelet. Az illetéket nem adják vissza.

Amúgy már olyan sok helyre el lehet menni személyi igazolvánnyal, hogy nem sok korlátozó ereje van egy ki nem adott útlevélnek :(

Az EU-ba kapásból sehová sem kell, és rengeteg EU tagországnak vannak tengeren túli területei, oda sem kell. :(

Egy tengeren túli EU területről pedig meg lehet lépni simán... :(

Tényleg azt szoktuk tanácsolni, hogy nyugodjon bele a történetbe, vegye az útlevelet magához.

Gyanítom a tényleges probléma az nem az, hogy készült útlevél, hanem az, hogy nem tudja ellenőrizni, mikor használja.

Az viszont érdekes kérdés, hogy egy hamisított magánokirat felhasználásával készült közokirat, azaz az útlevelet hamisnak kell tekinteni, vagy sem. Még nem találkoztam élőben ilyen esettel, vajon mikor kéri vissza a hivatal az útlevelet, a felülvizsgálat megkezdésekor, vagy a végén?

Mert a jogsit a nyomozás megkezdésekor kell leadni, és bejegyzik a jogosultság felfüggesztését.

Lakcímnél a végén.

Tomi71, még egy, ha kirendelnek írásszakértőt, az igen ritka esetben eredményezi azt, hogy 100% bebizonyosodik, valójában ki hamisított. Egy rendőr ismerősöm mesélte, aki ilyenekkel foglalkozik, tehát ha a cél, hogy anyucit elítéltesd, nem biztatlak.
Leginkább csak azt állapítják meg, hogy nem te írtad alá.

Üdv !

Indítónak : egy jegyzőkönyv minek számít ? Magán vagy közokiratnak ?

Attól függ ki vette fel és milyen minőségben.

A közhatalmat gyakorló szerv vagy személy (közjegyző pl.) által, szabályszerű alakban és kellékekkel - tartalmazza: felvevő hatóság nevét, az eljáró tag és a jegyőzkönyvvezető nevét és ebéli jogállását, az ügyfél (meghallgatott, nyilatkozó) nevét, adatait és jogállását, a rögzített cselekmény, nyilatkozat lényeges tartalmát és - lett létrehozva, jogszabályban telepített hatáskör gyakorlására irányuló hatósági eljárás keretében, akkor az bizony közokiratnak minősül (Pp. 323. §).

Az Én véleményem szerint viszont egy rendőri jelentés a felettesek irányában nem közokirat, hanem egyszerű magánokirat csupán.

Egyébként pedig egyszerű vagy teljes bizonyító erejű magánokiratnak, attól függ, hogy alakilag-tartalmilag a Pp. 325. §-a, avagy 326. § szerinti feltételek telejsülnek.

Köszönöm !
A felvetés abból az okból merült fel, hogy Mo.-i magánszemélyek (még egyetemet végzettek se ) nem tudnak jegyzőkönyvet felvenni, nem tudnak kérvényt írni, nem tudnak meghatalmazást, szerződést stb. írni.
Maradjunk a jegyzőkönyvnél.
Van két fél, pl. egy építő és egy építtető, vagy egy mester és egy megrendelő, végeztek /végeztetek korábban egy építési vagy javítási műveletet.
Valami nem stimmel, hiba keletkezik. Az építtető / javíttató tájékoztatja az építőt/ a mestert a hibáról. Az kijön/ vagy kijön a megbízottja megszemlélni a hibát. Nyomban nem lehet elvégezni (pl. anyag szerszám stb miatt ).
Nos a munka volumenéból fakadóan olyan , hogy erről jegyzőkönyvet kell felvenni. Tehát valamelyik fél kezdeményezi az írásos rögzítést... a másik elfogadja és akkor a két fél jegyzőkönyvet vehet fel. Megvan az alaki követelmény (fejléc, megnevezés , dátum résztvevők stb. ) van megállapodás vagy nincs , a lényeg , hogy mind a két fél aláírja.
Ha valamelyik nem megy bele, vagy közben meggondolja magát, akkor az nem jegyzőkönyv , hanem más írásban rögzített valami. Pl. ha a mester nem ismeri el a hibát, haza megy és ír az ügyfélnek egy emlékeztetőt , vagy bármi más magán iratot , levelet.
Na szóval sz.v. sz a jegyzőkönyv az mindig kettő fél tárgyalásának / megegyezésének /nem megegyezésének írásos rögzítéséről szól.
Más. pl. a főnök kiküldi a Jóskát, hogy egy munkaterületen/átadandó lakásnál írja össze a hibákat. Ha egyedül szaglászik, készíthet hiba jegyzéket... ha ott van a másik /érdekelt / fél is akkor felvehetnek jegyzőkönyvet a hibákról. Vagy ha nem hajlandó alá írni valamelyik fél, akkor csak beszélgetés az egész.

Pontosan, a jegyzőkönyvet minden érintett fél alá kell írja és az abban foglaltakat egyhangúnak és a saját vonatokzásában

A jegyzőkönyv célja valamely cselekmény rekonstruál(ható)sága.

Ha nem írja alá minden érintett, az nem jegyzőkönyv, hanem egyoldalú (tartalma szerint címzett vagy nem címzett) jognyilatkozat, kvázi feljegyzés.

Azonban, ha a felek egyike sem közhatalmi aktus létrehozására feljogosított jogszabályban, akkor akár jegyzőkönyv, akár nem, akkoris csak teljes bizonyító erejű vagy egyszerű magánokirat lehet. Ezen belül tartalmazhat közös, illetve címzett vagy nem címzett egyoldalú jognyilatkozatot.

Köszönöm a hasznos tanácsokat.
Még most is lehet valamit tanulni. Korábban nem ismertem ezeket a kifejezéseket : jognyilatkozat, egy oldalú illetve célzott.
Gyártottunk a munkahelyen "Feljegyzéseket"... általában más osztálynak valamilyen levél, készítettünk a főnöknek valami külső munkáról "Emlékeztetőket" és csináltunk Jegyzőkönyveket. Amit mindig mindenki aláírt. Mondjuk a jegyzőkönyvben nem volt mindig mindenben egyetértés, de azt természetesen rögzítettük.
Pl. a sok szövegben szerepelt olyan, hogy XY a Z kérdésben más állásponton van, felhívja a figyelmet, hogy azt később újra meg kell vizsgálni.
Ja gondolom a vállalat ugyanaz mint a magánszemély... nem hatóság.