Fórum közigazgatási jog régebbi elöl     új hozzászólás


Ugyfelszolgalat valaszanak kezelese

derill # e-mail 2004.07.21. 17:06

Nos: számitástechnikában nem vagyok jeles, de hallottam olyasmit, hogy lehet más IP cimének felhasználásával levelet küldeni, ugy, hogy Te azt hiszed, ő küldte. Ha tévedek nyugodtan javitsatok ki.

Tudomásom szerint igy mentek pedo képek valami képviselő számitógépéről, amiről ő a saját elmondása szerint nem is tudott.

Tehát ez akkor mégsem olyan biztos.

Amit irtam, továbbra is fenntartom. Akár volt aláirási joga, akár nem, Te felhasználhatod, ha a cégtől kaptad, függetlenül attól, hogy ki irta. Akkor vagy csak bajban, ha felhasználod, és kiderül, hogy mégsem a cégtől jött, hanem mástól, Te pedig lejárattad a céget.

Az aláirási jogot csak azért irtam meg, hogy lásd, ez nem a Te dolgod, a cég dolga elintézni, hogy ne irhasson levelet "kifelé" aláirási joggal nem rendelkező személy, vagy ha mégis megteszi, ez az ő bajuk. A felelősség ekkor is az övék. Elhatárolhatják magukat a levélirótól, de ez nem a Te problémád, a kárt ilyen esetben nem Te okozod, hanem az a személy, aki aláirt, holott nem irhatott volna alá, és ezzel - meg amit irt azzal - lejáratta a céget.

Mondok egy példát: kapok egy totál jogszabálysértő határozatot - mindegy honnan, biróságtól, jegyzőtől, akárhonnan. Mondjuk baromságot irnak benne. Én ezt felhasználhatom, söt, bemásolhatom ide az egészet, feltehetem az internetre is. Engem ezért nem vonhatnak felelősségre, viszont aki kiadta a baromságot, azt igen.

Ilyenkor a határozatot hozó szerv helyében sürü elnézések közepette megpróbálnám helyrehozni a hibát -visszavonni a rosszat és jó határozatot hozni, vagy ha erre már nincs mód, akkor kártalanítani a rossz határozat okozta kárért (és ez lehet nem vagyoni hátrány is).

Talán akkor ő sem akarná annyira reklámozni a dolgot, mert megérné neki.

Grád és Regász Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

asdf_ # e-mail 2004.07.21. 11:40

Hmm, most jon a svedcsavar ;)) Mi van, ha emberunk alairasi joggal rendelkezik?
Elso esetben valaszol, majd masodik esetben a ceg neveben letiltja az egeszet ;) Ilyenkor viszont en allok bukora felhasznalas eseten, nem?

asdf_ # e-mail 2004.07.21. 11:36

Na, derill valaszat olvasva megvilagosodtam, miert az aggodas a felado kiletet kapcsolatosan :) Az emailnek van headerje, abbol eleg kafasan be lehet azonositani, hogy honnan, merrol jott a level (mino veletlen, epp az adott ceg kezeleseben levo IP cimrol). Sz'al mint szamtechben dolgozo emberkenek, szamomra egyertelmu, es bizonyitva van, hogy valoban onnan van a level, ahonnan. Az, meg hogy esetleg olyan valaszolt, akinek nem kellett volna, az elkezelheto, talan epp ez volt oka az igen eros, felkialtojelekkel tuzdelt masodik levelnek, hogy semmit nem hasznalhatok fel veluk kapcsolatosan (erdekes modon itt "cegunk nem jarul hozza" szoveg volt, tehat akkor a letilto level ceges, a masik meg nem? ;)) ).
No, koszi a helpet, egyre inkabb arra hajlok, hogy a ceget semmilyen esetben meg nem nevezve (ha emiatt nem veszik figyelembe az infot, akkor igy jartam), de a kapott valaszt belerakom a panaszba.

szajbertattila # e-mail 2004.07.21. 08:35

annyit segítségül: az probléma szempontjából mindegy, hogy bíróságon gazdasági versenyhivatal előtt vagy más hatóság előtt, vagy csak a haverod előtt akarod felhasználni a levelet ... ha egyszer valaki bizonyíthatóan küldött egy levelet - akkor azt fel lehet használni, nem lehet megtiltani, hogy a címzett felhasználja. Jól is jönne ki: a hivatalos levélben pl. félretájékoztatják az ügyfeleket, hülyeségeket írnak - egy résük az ögyfeleknek bedől, eakik meg nem, azoknak meg megtiltják, hogy felhasználják a tájékoztató levelet, mert azt ők írták...

remélem így már világosabb a probléma is, és a választ is megkaptad a kérdésedre:-)

szajbertattila # e-mail 2004.07.21. 08:29

asdf- az e-mail útján kapott levelet felhasználhatod, és megemlítheted... aztán hogy mivel fognak védekezni - majd gondold át akkor, amikor védekeznek ... és akkor olvasd el megint az itt írtakat, talán világosabb lesz, mi a probléma

derill # e-mail 2004.07.21. 08:08

asdf_: Talán a cég ezt másképp látja, azért tiltotta meg. Egyébként ha a cégtől jött, az hivatalos álláspontnak számit, bárki küldte is. A cég dolga a küldőt - ha jogosulatlanul küldte ki - felelősségre vonni, és nyilatkozhat a cég, hogy a levélben foglaltakat nem tartja fenn. Természetesen ha ezzel a levéllel - amit leirt benne - bárkinek kárt okozott, köteles azt megtériteni. Nem véletlenül találták ki az aláirási jogot, az arról szól, hogy a cég nevében csak aláirási joggal rendelkező személy nyilatkozzon, ha meg valaki nem képes releváns nyilatkozatok tételére, ne legyen aláirási joga sem.

Ha a cég ezt nem tartotta be, ez kizárólag a cég vezetésének a hibája. Ha a munkavállaló nem tartja be a cég szabályait, akkor pedig a cég feladata a munkavállaló felelősségre vonása, de 3. személy nem felel azért, ha a cégen belül káosz van, a cég viszont felel a 3. személynek a káosszal okozott kárért.

Tehát felhasználhatod, de Attilának igaza van. Ha felhasználod, és a cég birósághoz fordul azzal, hogy lejárattad, mert a levél nem tőlük származott, és ezt ráadásul bizonyitani is tudják, akkor Te leszel bajban. Tehát a sok, szerinted nem a témáról szóló irogatás emiatt történt, hogy figyelmeztessenek: nem olyan egyszerü a helyzet, ahogy Te látod.

Grád és Regász Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

asdf_ # e-mail 2004.07.19. 12:51

Hmm, valahogy meg mindig a tevutat latom :)
Nem per lesz, sz'al nem lesz biro, siman csak gazdasagi versenyhivatal. Es megprobalom meg konkretizalni a dolgot jobban, tehat nekem most nem az a problemam, hogy a biro/hivatali tanacs/akarki hivatalosnak fogadja-e el a valaszt, hanem hogy en ezt a levelreszletet egyaltalan a panaszomban megemlithetem-e. Tehat roviden a ket dolog ami egymassal szemben all, hogy egy ceg dolgozoja, aki egy valaszanak felhasznalasat utolagosan megtiltotta, ezt megteheti-e vagy pedig van-e valami bigyo erre, hogy marpedig a cegtol jovo barmilyen valasz az hivatalos info, es fel lehet hasznalni. Hogy meg egy picit akarom csavarni, lenyegeben talan annyi a kerdes, hogy maganlevelnek minosul-e ez az egesz, vagy sem.
Vagy hagyja,m a fenebe, azt irjam bele cegnev nelkul, es ne fedjem fel oket soha? ;) Vegulis vagy 10 cegnev lesz legalabb a panaszban megemlitve, csak nem csekkoljak le az osszeset (annyi lenne amugy a maximum tortenet szerintem, hogy kis iratszemle a cegnel). Raadasul egy elmarasztalo itelet az emlitett letilto cegnek meg jol is jonne, mert igy belephetne egy perpillanat monopolhelyzetben levo piacra /tehat mar eleve emiatt nem ertem a hozzaallasukat/.

szajbertattila # e-mail 2004.07.19. 10:21

ha belegondolsz jobban az ügybe, akkor éppen az a probléma, amit leírtunk.

használd fel, és akkor meglátod, hogy milyen védekezéssel áll elő a másik oldal (ez lesz az valószínűleg, amit leírtunk), és a végén majd eldől, hogy mit kezd vele a bíró. ha az eset körülményei alapján elfofadja, hogy a levél a cégtől jött, akkor a válasz hibvatalos, ha meg nem, akkor meg nem is az ő válaszuk. Azt jó ha tudod, hogy a jogban használt fogalmak, nem matamatikai fogalmak, ahol 1+1 mindig 2. Itt mérlegelmi kell és meggyőzni - ezért nem adható egyetlen jó válasz a kétrdésedre. Kialakult bírói gyakorlat pedig tudomásom szerint még nincs

Sok sikert

asdf_ # e-mail 2004.07.19. 10:14

No, koszonom az eddigi valaszokat.
Kicsit felresiklott azonban a valaszadas temaja ;) Nem az a kerdes, hogy valoban a feladotol jott-e a level (amugy tole), hanem, hogy vonatkozik-e egy cegnek kuldott erdeklodo levelre adott valaszra valami szabalyozas, hogy ezt a ceg hivatalos allaspontjanak kell elfogadni. Mert ha van ilyen, akkor gond nelkul irhatom vissza, hogy keresuknek sajna nem tudok eleget tenni, igy a kapott informaciot (a ceg megnevezese nelkul) ennek es ennek alapjan felhasznalhatom. Roviden tehat nem az a problema, hogy nekem majdan bizonyitanom kene tudni, hogy valoban a feladotol jott-e, hanem hogy felhasznalhatom-e jogosan, vagy sem.
ui: a level amugy sajna nem volt iktatva

csufi99 # e-mail 2004.07.17. 20:29

Nem vitázom, valahol olvastam erről, nehéz visszaemlékezni hol, persze én is megpróbálnám, ám elfogadják-e avagy sem, kétséges, bírói mérlegelés. Pusztán szerettem volna felhívni a figyelmet ez egyáltalán nem biztos, s a faxon legalább van egy szám, azt nem lehet más nevében feladni...
Hogy 100-ból 99 az arány, lehet, de nem vagyok meggyőződve erről. Lehet túl sokat olvasok biztonságról, ami nem létezik a neten, aki azt hiszi naiv álomban van...
Úgyhogy nem árt előrelátónak lenni, s nem meglepódni, ha az ellenkezője jön be, s már semmit nem tud rá felmutatni.
Bizonyítékként kedvem lenne írni neked egy e-mailt mondjuk derill nevében, s néznél, hogy a feladó nem vállalja. Soha életemben nem csináltam ilyet még heccből sem, szóval most sem fogok! S az IP-met sem tudnád leellenőrizni... Én viszont be tudlak azonosítani az IP címedről.

szajbertattila # e-mail 2004.07.13. 17:36

én felhasználnám - legfeljebb nem fogadják el. Szabad bizonyítási rendszer van - ha a faxot elfogadták annak idején, az e-mailt is elfogják fogadni - ebben biztos vagyok, már olyan gyakori, hogy majdnem az egész gazdaság ezen alapul (kis túlzással persze), és 100-ből 99 szer az küldi, aki küldi - és nem valaki az X-aktékból...:-)

amúgy meg szerintem nem neked kell bizonyítani, hogy ők küldték, hanem nekik, hogy nem ők. Pont a 100-as feltételezésem miatt gondolom így ...

egyébként az elektronikus aláírásról szóló tv szerint egyszerű okirat az e-mail. Olyan,. mintha papír lenne, csak nem lenne aláírva két tanúval

derill # e-mail 2004.07.13. 17:15

csufinak nagyjából igaza van. Viszont javaslom, hogy keress meg egy olyan informatikust az ügyben, aki az emailekhez is ért. Ezen felül azt sem ártana tudni, hogy az a cég mit csinál a beérkezett levelekkel (emailekkel). Ha ugyanis iktatja, akkor nehéz eltüntetni a bizonyitékot, az iktatókönyv ott hibás lesz (hacsak nem számitógéppel csinálják). Pl. a Providencia a beérkező email-eket iktatja, és utána kerül csak az ügyintézőhöz, aki nem tudja eredményesen letagadni a levelet. Ezen felül ha Te a számitógépedből nem törölted ki a válaszlevelet, talán megtalálható benne az ip cim is - ehhez kell a jó informatikus, aki ezt meg is tudja találni. Tehát érdemes próbálkozni. Tény, hogy én bemennék, és kérnék megerősitést, hogy ezt ők küldték. Azt ugyanis nem biztos, hogy letagadják. Menj, vidd magaddal (meg két barátodat tanunak), és mondd meg, hogy Te azzal az emberrel szeretnél beszélni, aki ezt az email-t küldte. Akkor odaküldenek valakit, aki vagy elismeri, vagy nem. Aztán majd kiderül, hogy mi lesz tovább. Ha elismeri, akkor nyilván felhasználhatod. Ha nem ismeri el, akkor bizonyitanod kell, hogy mégis ő küldte.

Grád és Regász Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

csufi99 # e-mail 2004.07.12. 09:01

Eddig nem reagált senki, én csak gondolkodom, nem tudom mennyiben fogadható el bizonyítékként egy e-mail. E-mailt ugyanis bárki írhat, még Te is tudsz írni annak a cégnek a nevében, s hogyan fogod bizonyítani az hivatalos, s arról az IP címről küldték, s valóban az küldte, aki ott szerepel.
Nem tudom mi a gyakorlat ezek elfogadásában, én csak a kételyeket próbálom leírni.
Ez hasonló ahhoz, hogy küldesz egy e-mailt, visszaigazolást kérsz, azon mi van: továbbították, megejelnt az adott számítógépen, de ez nem jelenti azt, hogy el is olvassák...Így szólt valaha a visszaigazolást, én így azóta nem is használok ilyet, semmi értelme.
Hogyan lehet más nevében írni, felhomályosítottak milyen egyszerű, a levelezőbe feladónak beírható bárki- s csak az IP címről lehet beazonosítani, hogy valódi-e. Ha nincs olyan progi, tűtfal, akármi , ami rögzíti a bejövő címeket, szerintem már ki is van lőve, de biztos nem vagyok benne..

asdf_ # e-mail 2004.07.06. 12:08

Hello
Az lenne a nagy kerdesem, hogy amennyiben az ember feltesz egy-ket kerdest egy szolgaltatoceg ugyfelszolgalatanak (info@cegnev.hu) majd onnan valaszt kap /igaz, nem az ugyfelszolgalatostol, de a ceghez tartozo embertol, ceges emailrol/, akkor ezen valasz felhasznalasara vonatkozik-e barmilyen szabaly. Pl, hogy egy ilyen valasz az adott ceg allaspontja a kerdesekkel kapcsolatban, es nem koti leveltitok.
A story roviden annyi, hogy egy Gazdasagi Versenyhivatalos panaszhoz rendkivul jol jonne /egy fel adu asz ;) / a valaszban foglalt informacio, en jofiu modjara megkerdeztem, hogy felhasznalhatom-e, erre jo letiltottak az egeszet, es veluk kapcsolatban semmit nem hasznalhatok fel, meg ilyesmik. Amennyiben jogilag az a helyzet, hogy ezt biza nem vonhatnak vissza, akkor a valaszban talalhato informaciokat szeretnem felhasznalni panaszomban /hogy valamennyire megiscsak korrekt legyek a ceg nevet elhallgatva/.