A beépítettségbe általában nem, kivéve, ha a csatlakozó terepfelszíntől mért egy méternél magasabb "térkövezésre" gondolsz. De ha nagyobb, mint amekkorát a művelés alól kivenni engedélyezett a földhivatal, akkor elbontathatják.
a terkovezesre egyebkent milyen engedelyezes szukseges? illetve az is ugyanugy beleszamit a beepitettsegbe?
koszonom
satriani
„kulteruleti gyumolcsos besorolasu telken a beepithetosegi szazalekon tuli mellekepulet , mobilgarazs epitesevel es elotte valo terkovezessel milyen kovetkezmenyeket kockaztatok?”
Lebontatást...
tisztelt hozzaertok!
rovid kerdesem lenne. kulteruleti gyumolcsos besorolasu telken a beepithetosegi szazalekon tuli mellekepulet , mobilgarazs epitesevel es elotte valo terkovezessel milyen kovetkezmenyeket kockaztatok?
koszonom a valaszokat.
Annyit azért hozzáfűznék, hogy egy helyi településrendezési eszköz elkészítése és jóváhagyása annál sokkal bonyolultabb, mintsem pár "bugris bunkó" szavazógép nyomogatása. A tervezés, a követelményrendszer mögött számtalan szakember sok-sok munkája lapul. Onnantól már akár bátran lehet csak bólogatni, vagy nyomkodni is.
Kend nagyon el van keseredve.
(Az nem megy ám, hogy egyrészt "minden jogot az önkormányzatoknak", másrészt meg leszóljuk őket, hogy nem értenek semmihez. Vagy-vagy. Következetesség.)
Önkormányzat és szakkérdések? Ne röhögtess, erről szól az egész, hogy lf*szhoz se értő bugrisok döntenek egész településeket érintő kérdésekben úgy, hogy semmilyen felelősségük sincsen, elég ha a törvényesség látszatát betartatja a jegyző.
Ha a feltételek nem állnak fent, és a közgyűlés azt nem is tudja megszüntetni, akkor így járt. De egyébként...
Igaz, de nem gondolnám, hogy az önkormányzatnak farka felvágva rendeletet kellene módosítania olyan szakkérdésben, amihez egyébként számtalan jogszabályban meghatározott feltételnek is teljesülnie kellen. Egy népszavazás nem írhatja felül a jogalkotás általános rendjére külön törvényben meghatározott követelmények teljesítését.
„2013. évi CCXXXVIII. törvény
60. § (1) A képviselő-testület - ha a helyi népszavazás döntési kötelezettséget keletkeztet - köteles a helyi népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes helyi népszavazás döntésének megfelelő rendeletet megalkotni vagy határozatot hozni.”
„Se a belterületbe vonás, se a 3%-ról 10%-ra emelés nem kötelessége egy önkormányzatnak, ugyanakkor ha ezt a helyi lakosok többsége szeretné, akkor erről rendeletet kell alkotni, márpedig a helyi népszavazás értelme pont az, hogy rendeletalkotásra kötelezze a település vezetőségét.”
Nem kell rendeletet alkotnia. De közgyűlésen meg kell tárgyalnia, hogy akarja-e módosítani a helyi építési szabályzatát. Ami egyébként azon túl, hogy sok millió forintba kerül, számos egyéb más kötelezettséggel is párosulna, így nagy valószínűséggel többe kerülne az önkormányzatnak, mint néhány tulajdonos egyéni érdekei kiszolgálása. Nyilván nem akarja az önkormányzat, hogy a külterületi zártkertek beépüljenek lakóházakkal, amihez majd neki infrastruktúrát és egyéb közszolgáltatásokat is kellene létesítenie. Valószínűleg a település belterületén bőven van még beépíthető telek, így felesleges ennek a növelése. A most még filléres telkek értékének természetellenes felhajtása nem biztos, hogy méltányolható közérdek.
Szóval egyebekben teljes mértékben egyetértek drbjozseffel.
Dr.K.n.z.,
Én nem értek hozzá, de szerintem a vonatkozó 2013. évi CCXXXVIII. törvény a helyi népszavazások tekintetében elég kevés korlátot állít fel.
Még ez az "egyedi döntésről" nem lehet mépszavazást tartani sincs benne (hol találtad?), de ha más jogszabályban szerepel is ez, szerintem a te problémád nem ez, az egyedi döntés az, hogy "jóskapista bontsa le a fészerét, mert szabálytalan helyre építette", vagy ilyesmi az egyedi döntés, nem az, amit te szeretnél.
Se a belterületbe vonás, se a 3%-ról 10%-ra emelés nem kötelessége egy önkormányzatnak, ugyanakkor ha ezt a helyi lakosok többsége szeretné, akkor erről rendeletet kell alkotni, márpedig a helyi népszavazás értelme pont az, hogy rendeletalkotásra kötelezze a település vezetőségét.
Én a helyedben, ha ez olyan fontos, elindítanám a helyi népszavazást, ha tényleg van annyi ember a településen, aki akarja ezt, és támogatja a kérdéseidet.
Ugyanakkor érdemes tudnod, hogy a polgi helyében elég könnyedén kampányolhatna ellened : mind a belterületbe vonás, mind a 10%-ra emelés jelentős költséggel és kötelezettségekkel jár(hat) a településnek. Az előbbihez konkrétan kapcsolódhat egy csomó dolog (infrastruktúra fejlesztés, utak, csatorna, járda, közvilágítás, orvosi rendelő, óvoda, iskola, etc), de utóbbihoz is tulajdonképpen, hiszen nagyobb épületek, családi házak épülhetnek, több lakossal. Ha ezt belengetik a lakosoknak, esetleg azt is hogy ettől majd betelepülhet majd egy csomó ember, zaj, por, kosz lesz, mittudomén - akkor elég könnyen zátonyra futtatható a kérésed. És ezekhez ugye forrás is kell, ha az nincs a településnek, könnyen belengetheti azt is, hogy hát ha ezt megszavazzák, akkor mindenféle adókat kell emelni, vagy építmény adót kivetni _mindenkire_. Még akkor is, ha a fentiek nem igazak, vagy csak feltételezések lennének.
Szóval megpróbálhatod, de nem biztos, hogy népszerű leszel vele a településen...
+1 kérdés: Termőföld belterületbe vonása iránti kérelem előterjesztésère kötelezhető e helyi népszavazással a területileg illetékes önkormányzat?
Tisztelettel kérném segítségüket a következő kérdésben:
A helyi önkormányzat nem hajlandó ,a lakók kérése ellenére sem megemelni a zártkerti övezet 3%-os maximális beépíthetősègèt. Arra gondoltam helyi népszavazást kezdeményezek,hogy annak sikeressége esetén kénytelenek legyenek azt, a kormanyrendeletben meghatározott maximális,10 százalékra emelni. A helyi népszavazások kezdeményezésèvel kapcsolatban azt találtam,hogy azt "nem lehet egyedi hatósági döntésről (pl. építésügyi határozat) sem népszavazást tartani." Abban segítsenek kérem,vajon a helyi építési szabályzat, zártkerti övezet beépíthetősègèt korlátozó rendelkezèsi egyedi hatósági döntésnek minősülnek e ,ezzel kizárva a helyi népszavazás kezdeményezésèt,vagy pedig lehetőség van annak elindítására?
Abban is kérném szíves szakértő véleményüket,mi a külterület bel- vagy éppen üdülőterülettè nyilvanitása kikényszeríthető e helyi népszavazással,amennyiben az nem ütközik semmilyen más,nem a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó szabályozásba?
Kedves drbjozsef!
Köszönöm szépen válaszát!
Hmm, akkor már más érintett hétvégi házas vagy netán ottlakó szomszédok kerestek megoldást a fórumon az adott problémára? Gondolom van akiket ez nagyon akadályoz amúgy...
A mi családunkat kevésbé, de előbb utóbb valami megoldást találni kell persze.
Lassan indulgat a kommunikáció a helyiek között, hogy mi legyen a hosszútávó megoldás amúgy. Sajnos az önkormányzatnak van elég baja a belterületi dolgokkat, a külterület nem igazán érdekli őket, persze, hogyha sok tulaj jelzi az igényét a megoldásra, akkor lehet lépnének. De sok tulaj akár mint mi nagyon ritkán jár oda ki, van ezer sürgősebb dolguk, így lassú rendeződés várható.
A vízműveket lehet, hogy zavarná, nem tudom, hogy egyáltalán tudomásuk van-e a helyzetről, hogy papíron ott sincs a csővezeték vezetékjoga az adott, korábban útként használt telek tulajdoni lapján... ámde még más volt a renszer építője és üzemeltetője anno amikor létesült a vezeték.Ma már más kézben van a vízközmű üzmeletetés ezen a részen, mint 20 éve volt. Így ott is elég káosz lehet a helyzet ismeretében.
csubuka,
Ja, hogy ez az, ami már volt itt.
Elbirtokolni kellene azt a területet, ami eddig út volt... feltehetőleg az önkormányzatnak. Pláne ha a közművek is alatta futnak. A közműveket nem zavarja ez?
Össze kellene fognia a lakóknak...
Kovács_Béla_Sándor:
Köszönöm szépen a választ!
Ez a kérdéses terület "közlekedési célú közterület" a külterületi szabályozási terven, így gondolom önkormányzati tulajdonú út lehet ténylegesen.
drbjozsef:
Köszönöm szépen a választ!
30-70 százalékot mondanék. Alapvetően a helyzet kacifántos, tekintve, hogy volt egy út a környékbeli zártkerti telkekhez, amit mindenki útként használt 30 éve. Még a közműveket is oda telepítették (víz és villany, jogi nyoma, vezetékjog csak a villanynak van beje...) a szolgáltatók. De amúgy mint kiderült az a "megszokott út" valójában magánterület volt. Tulajdonosváltást követően lezárták. Tipikus zártkerti, kaotikus történet. Immár 30 év után kiderült, hogy a "valódi út", ami ténylegesen közterület volna (és ahol semmi közmű nincs, mert az épp a magánterüleen lett vezetve) az nagyjából őserdő. Na ezután pár szomszéd között, akik állandó jelleggel ott laknak tettlegességig fajult a vita a régi út lezárásáról, hiszen sokakat ez tényleg igen rossz helyzetbe hozott. Szerencse nekünk ez csak hétvégi telek. Ugyanakkor a megközelíthetetlensége problémás hosszú távon, mert pl. előbb-utóbb vízórát kell cseréltetni stb.
Viszont ebben a puskaporos szomszédsági hangulatban nem hiszem, hogy célszerű lenne nekiállnom kivágatni a közterületi fákat, amihez nincs jogom, hiszen biztos, hogy valaki jelentene, kötekedne, hasonlók. Még, akkor sem, ha saját pénzen szeretném az őserdőt kitakarítani, ami amúgy nem igazán volna igaz, max végszükség esetén. Leginkább távol szeretnék maradni személyesen az egésztől, mielőtt valaki úgy vélné, hogy az egyik vagy másik "oldal" támogatója vagyok és netán megver a hétvégi telkes idillben.
csubuka,
Most attól félsz, hogy "illegális" lenne, vagy hozzá sem akarsz nyúlni, csak rákényszeríteni az elvégzést a tulajdonosra?
A tulajdonos kötelessége a fenntartás. A tulajdonos nem feltétlenül az önkormányzat.
Kedves Fórumozók!
Ha egy külterületen lévő telek megközelítése ellehetetlenül a hozzá csatlakozó közterületi úton, akkor azon útnak a rendbetétele az önkormányzat feladata nem? Hiába külterület, ha én kivágatnám saját terhemre az ottani közterületen az utat eltorlaszoló fákat az gondolom erősen illegális lenne... Tehát ha az önkormányzat nem hajlandó a rendbetételre, akkor valahol panaszt kellene tennem velük szemben, hogy a kötelességüket nem látják el? Vagy a külterület jelleg miatt csak korlátozott kötelességeik vannak ilyen zártkerti részen?
Magánfél ebben az önkormányzat, és a szomszédjogok alapján tűrnie kell.
kbs
És a burkolat bontással járó közterülethasználat? Közút kezelői hozzájárulás? ;)
De nem az övék a cső. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy tényleg kell a hozzájárulásuk.
Elnézést valóban félreérthető volt. Tehát műszakilag a vízmű részéről nem probléma, az önkormányzat hozzájárulása azonban mindenképp szükséges, mert az ő területükön van a cső, amire rá kellenne az új gerincet csatlakoztatni.
Szerintem úgy értette, hogy a vízszolgáltató szerint műszakilag nem probléma, vagyis ki tudnák ott építeni a vezetéket
Ha a vízszolgáltató szerint nem kell az önkormányzat hozzájárulása, akkor mi a kérdés? (Egyébként nem valószínű, hogy állami tulajdon az a vezeték. Legfeljebb közvetve.)