hogyan kell megfizetni a fellebbezés illetékét?

Fórum → közigazgatási jog
régebbi elöl     új hozzászólás

_Lala_ # 2006.12.28. 22:12

Lényegtelen, hogy hány nm van most, vagy lesz majd odaírva nekik. Ugyanis az alaprajzon szereplő határok azok, amelyek meghatározzák, hogy mely területek tartoznak az egyes lakásokhoz, és melyek számítanak közös tulajdonnak. Ha most valaki hasalt, és nem a valós nm-t tüntette fel, az max. arra jó, hogy egy későbbi vevőt átdobjanak a palánkon, aki hisz a tulajdoni lapon levő számnak. Ettől még nem formálhatnak igényt az alaprajzon kívüli közös terület "annektálására".

Egyébként pedig az elvi építési engedélyhez valóban nem kell tulajdonosi hozzájárulás, igaz, nem is jogosít fel semmire se, csak a hatóságot köti egy későbbi eljárásban az elbírált dolgok tekintetében.

bellicus # 2006.12.28. 20:52

Egyébként nekem nem a lakásmegosztással van bajom, hanem a lakásmegosztásnak álcázott bővítéssel és avval, hogy nem nyíltan intézik a dolgokat.

bellicus # 2006.12.28. 20:47

Szerintem a tervező is "hasalt" és az építési hatóság is csak elméletben járt helyszíni szemlén.

lola22 # 2006.12.28. 15:56

A fellebbezés illetékét illetékbélyeg formájában kell leróni, melyet a fellebbezésre kell felragasztani.
A tulajdonlap szerinti alapterület eltérés adódhat abból is, hogy a Földhivatalnál benyújtott társasházi alapító okiraton annak idején egy hozzávetőleges alapterületet adtak meg. (Általában egy lakás alapterülete sem kerek m2.) Az engedélyhez szükséges állapotrögzítő alaprajz elkészítéséhez pedig a tervező valószínűleg a lakást felmérte és az általa mért adatok alapján írta be a helyiségek (lakások) alapterületét. Ha sem az alaprajzokon és sem a műszaki leírásban nem szerepelnek az "eltulajdonított" közös helyiségek, akkor bővítés engedélyezéséről nem lehet szó. Viszont az ügyintézőnek az engedély megadása előtt ki kellett volna menni helyszíni szemlét tartani, hogy a benyújtott kérelem a valóságnak megfelel-e.
Egy kérelmet pedig annak tartalma és nem megnevezése alapján kell elbírálni. (Az már az ügyintéző felületessége, ha nem annak nevez egy engedélyt ami, mert az elvi építési engedély és a végleges engedély között azért jelentős a különbség!)

De ezek inkább eljárási hibák. Előbb-utóbb a megosztás engedélyezhető. (Feltéve, ha megvan minden hozzájárulás.)
Ha azonban a közös helyiségek
használata a gond, az birtokvitás kérdés (és nem építésügyi hatósági feladat a rendezése)
Még akkor sem biztos, ha ajtót nyitottak két helyiség között, mert vannak olyan építési munkák amelyek nem engedély kötelesek - az egy más kérdés, hogy azokat is csak úgy szabad végezni, mint az engedélyhez kötött építési tevékenységeket.

bellicus # 2006.12.28. 15:27

Lehet, hogy csak egy kijavítási vagy kiegészítési kérelmet kellene benyújtanom a hivatalhoz. (Hát hogy a lakásmegosztás után is ugyanakkora az összterület, mint előtte.)
???

bellicus # 2006.12.28. 12:05

Ennek az elvi építési engedélynek érdekes előzménye van.
Először megérkezett egy építési engedélyről szóló határozat. A felületes szemlélő nem vette volna észre, hogy a "lakásmegosztás" egyúttl bővítés is, mert a határozat szövegében nem volt benne, hogy mekkora lakást osztanak ketté, csak a két végeredmény területe volt megadva. Feleségem telefonon észrevételezte az önkormányzatnál, hogy a bővítéshez nincs elegendő társasházi szavazat. Mire az ügyintéző módosította az építési engedélyt elvi építési engedélyre. Hivatkozva arra, hogy a kérelmezők eredetileg is csak elvi építési engedélyt kértek. Ez nekem eléggé különös! Miért ad más engedélyt a hatóság, mint amit kértek?

bellicus # 2006.12.28. 11:37

A határozat úgy szól, hogy „XY1, XY2 és XY3 kérelmére a ... társasházi tulajdonban lévő ingatlanon lévő 1. sz lakás műszaki megosztására: 25,53 m2 és 30,20 m2 alapterületű lakások kialakítására az elvi építési engedélyt megadom.”
Azonban az eredeti lakás tulajdoni lap szerint 50 m2. A kettéosztástól nem növekedhet a területe. Tehát az engedélyben burkoltan a bővítés is benne van.
A társasházi lakások esetén a társasházban máskép kellene eljárni (a közös terület rovására történő) bővítés és máskép a megosztás ügyében. (Más § szól róla a társasházi törvényben).

Kovács_Béla_Sándor # 2006.12.28. 11:22

Hopp, 4 másodperc:)

Kovács_Béla_Sándor # 2006.12.28. 11:21

Szvsz ez esetben nem a lakás megosztását kellene fellebbezéssel megtámadnod - hiszen ott nem látszik ok az engedély megtagadására.
Ehelyett inkább a tulajdonviszonyoknak megfelelő birtokviszonyok helyreállítását, kialakítását kellene követelned. A társasház a közös tulajdon illegális - mert a tulajdonostársakat kirekesztő - túlhasználatért visszamenőleg is díjat követelhet.

_Lala_ # 2006.12.28. 11:21

Sorry, de ez alapján nem fogják a fellebbezésedet elfogadni. Az engedélyezni kért állapot megfelel a jogszabályoknak, márpedig a hatóságnak ennyit kell elbírálnia.

Ha az építést nem az engedélyeknek megfelelően végzik vagy végezték, avagy engedély nélkül végeznek vagy végeztek engedélyköteles változtatást, az nem lehet akadálya egy egyébként jogszerű engedély kiadásának.
Ellenben viszont alapja lehet egy építésfelügyeleti eljárásnak, melyben kötelezik őket az engedélyek szerinti állapot helyreállítására (amennyiben fennmaradási engedély iránt nem nyújtanak be kérelmet; azonban ilyet csak tulajdonosi hozzájárulással fognak tudni tenni, melyhez ugye kell a társasház hozzájárulása).

Tehát szépen fel kell őket nyomni az építési hatóságnál, ha az "vonakodik" eljárni, akkor lehet menni a közigazgatási hivatalhoz.

bellicus # 2006.12.28. 11:03

Két alaprajzot adtak be. Egyet a jelenlegi állapotról és egyet a megvalósítandóról.
A jelenlegi állapotról szóló rajzon nincs feltüntetve a lakáshoz két illegálisan hozzácsatolt helyiség. A megvalósítandó kialakítás rajzán sincs feltüntetve. Vagyis a társasház közös részéből kikanyarított helyiségeket (a rajzokon) továbbra is úgy tekintik, mintha nem is léteznének. (Ráadásul olyan ügyesen csinálták a dolgot, hogy az elbitorolt helyiségbe csak a magánlakáson keresztül lehet bejutni (ép. eng. nélkül kialakított ajtón át)).
Ezt például csak véletlenül észleltem, amikor egy lefolyócsatorna dugulás miatt a lakástulajdonos kénytelen volt a lakásba beengedni.

_Lala_ # 2006.12.28. 10:49

Szinte biztos, hogy a kérelemre ragasztandó illetékbélyeg a helyes megoldás, de semmit nem vesztesz, ha elküldöd illeték nélkül, aztán majd a hatóság felhív az illeték pótlására. Persze ha gyorsítani akarod az ügyintézést, akkor nem kell megvárni a felhívást, besétálsz január elején, és megkérdezed, hogy hogyan pótoljad ezt.

Azt azért nem teljesen értem, hogy a benyújtott alaprajz eltérése a valóságtól miért probléma, hiszen az engedély alapján majd kialakíthatják az engedélyezett alaprajzot (az, hogy most mi van, nem érdekes, hiszen nem a meglévő dolgokra kérnek engedélyt, hanem a majdan létrehozandóra).

bellicus # 2006.12.28. 10:35

Kedves Fórumtársak!
A társasházunkban egy lakás megosztása miatt elvi építési engedélyt kértek egy lakás tulajdonosai a lakás megosztása céljából. Az önkormányzat megadta az engedélyt. Én viszont fellebbezni szeretnék ezellen, mert a benyújtott alaprajz nem felel meg a tényleges helyzetnek.
A határozaton az áll, hogy a fellebbezés illetéke 20000 Ft. Mivel a határidő most jár le (dec. 30.), a fellebbezést be kellene adnom. Az önkormányzat pedig zárva van, meg se tudom kérdezni, hogyan kell leróni az illetéket.
Előre, utólag? Csekken vagy illetékbélyeggel?