világesze2
2003.10.08. 13:21
Köszi, azt áruld még el légyszi', hogy mi az ingó- és ingatlanvagyon.
Tudom, hogy a ház ingatlan, a karórám/autóm meg ingóvagyon, de miért?
Kösz.
Világesze Jogi Egyeteme II. - Második félév a Mindennapok Gyakorlata Szakon
Leiterjakab
#
2003.10.08. 10:24
Szia világesze!
A haszonélvezet szabályait a Ptk. 157-164.§§-ban találod meg. A haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult más szeméyl tulajdonában álló dolgot birtokában tarhatja használhatja és hasznait szedheti. röviden ennyi a haszonélvezet.
Leiterjakab
világesze2
#
2003.10.07. 20:07
Sziasztok, reg nem voltam itt, mert mostanaban nincs idom, se explorerem.
De most megkernelek Benneteket, hogy definialjatok nekem a haszonelvezet fogalmat.
Termeszetesen a magam "koznyelvi" verzioja megvan a dologrol, de ennel tobb kell.
Jogszabalyi hely emlitesenek is orulok.
Koszonom a segitseget.
VelmaKelly
#
2003.09.11. 19:25
Szia világesze!
Már pont arra gondoltam, hogy rég volt mozgás itt az egyetemeden. Jó látni, hogy megkerültél.:)
VelmaKelly
világesze2
#
2003.09.11. 17:50
Ja, és elfelejtettem a régi jelszavamat!!!
Azóta 3000 téma merült fel bennem, de nem tudtam őket ideírni!
világesze2
#
2003.09.11. 17:48
Sziasztok, itt vagyok ám és olvasok, írni csak most tudok, mert az otthoni explorerem kissé öreg az új Jogi Fórumhoz!!
Leiterjakab
#
2003.08.13. 14:40
Nem baj, majd adok fel új feladványokat csak most nincs idöm keresgélni mert pótvizsgázok 3 tárgyból (persze egyik se polgári jog), úgyhogy nincs sok idöm.
Leiterjakab
világesze
#
2003.08.13. 14:27
Bocs!!!!!!!!!!!!!!
El kellett rohannom Pestrol!
Pedig kerestem Internet-kávézót, de ez arrafelé, ahol voltam, nem igazán elterjedt dolog!!
Sorry:((((((((((.
Amúgy rá akartam kérdezni egy távoli ismerosömnél, egyetemi tanár (valamelyik követségen is dolgozik), EU-jogharmonizáció, meg ilyesmirol tart eloadásokat.
Csak nem volt elérheto... :(((
Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben
Leiterjakab
#
2003.08.12. 04:01
Hát jó, most megírom a választ.
A québec-i klauzula nem más, mint a Polgári Törvénykönyv 1.§ (1) bek. II. mondata: 'Az e viszonyokat szabályozó más jogaszabályokat - ha eltéröen nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.' És ez attól québec-i, hogy 1993-ban amikor az 1993. évi XCII. tv.-nyel módosították a Ptk.-t, akkor a Code civil du Québec-böl vették át ezt az értelmezési elvet. Ott a törvényszöveg nem egészen ugyanez, hanem ez:'En ces matiéres, il constitue le fondement des autres lois qui peuvent elles-memes ajouter au code ou y déroger.'
A lényeg tehát az, hogy a Ptk. ezen rendelkezésen keresztül a magánjog központi jogszabályává válik, a polgári jog anyajogává. Ez megfigyelhetö azonban abban is, hogy az egyéb magánjogi jogszabályok, pl. Szjt., Szt., Tht., Csjt., Gt. és még van egy pár ilyen, értelmezésénél, ha zaok más különszabályt nem tartalmaznak, akkor a ptk. szabályait kell alkalmazni és a magánjogi különjogszabályokat is a ptk. szellemében kell értelmezni. Azt hiszem ebböl már világos.
Mindez csupán a québec-i ptk.-ról juttott az eszmbe, gondoltam hátha hallott még valaki rajtam kívül ilyenekröl. És nem én találtam ki, ha nem Vékás prof. úr egyik cikkében olvastam, ami a Polgári Jogi Kodifikáció c. lapban jelent meg, még vagy 3 éve. Most mondhatom Béres-Deák Attilának, hogy miért érdemes a polgári jogi kodifikációval foglalkozni, hiszen ez által lehet megtanulni a magánjog elméleti részét (mert ilyen is van neki); és sok gyakorló jogász, meg jónéhány joghallgató csak elovassa, és átsiklik az ilyen elvi szabályok felett, és amikor meg azt mondják, neki egy szerzöi jogi jogvitában, hogy itt most a Ptk.-t kellett volna alkalmazni, akkor megkérdezi, hogy ugyan miért?
Most biztosan megköveztek, hogy micsoda hegyi beszédet írtam... Ha akrjátok mésg írok hasonló feladványokat, ígérem könnyebeket vagy oldhatnánk meg jogeseteket is, vki felad eyg érdekes tényállást és a többiek pedig megpróbálják megoldani...
Üdv mindenkinek,
Leiterjakab
Béres-Deák Attila
#
2003.08.11. 21:30
Mert elég komplikált a dolog. Az élet az új Ptk. nélkül is szépen folydogál. Az általad felvetett kérdések nagyon elméletiek, ami elvont jogászok területe. Ezen a fórumon pedig javarészt gyakorló jogászok, jogász palánták tevékenykednek. Ez a PTK. koncepció nekem akkortól lesz érdekes, hamár törvény lesz belőle.
attika
Leiterjakab
#
2003.08.11. 20:40
Ja ha már ide is írok, nézzétek meg légyszi' az eddigi egyetlen-egy saját topic-omat(Polgári jog/Ptk. koncepció) is és ha akartok nyugodtan szóljatok is hozzá, mert olyan ciki, hogy már érkezett rá vagy 50 megtekintés és még csak 1 válasz...
Leiterjakab
Leiterjakab
#
2003.08.11. 20:34
Látom, hogy sok(3) embert érdekel a dolog. Gondolom, azt hiszitek, ez valami nagyon 'klassz' dolog, ha már ilyen 'extra' neve van, hogy québec-i klauzula, pedig nem is hinnétek, hogy mennyire banális dologról van szó...
Nos, mivel Világesze ma 23:50-et jelölte meg határidönek, ezért addig még nem tehetem közzé, így megvárom, hogy addig megírja-e a választ, vagy esetleg kéri, hogy adjak vmi támpontot a kereséshez.
De ha azt írja, hogy szabad a gazda, akkor holnap hajnali 5:20-kor már itt lesz a válasz.
Leiterjakab
VelmaKelly
#
2003.08.11. 18:28
Szia Leiterjakab!
Az én oldalam is fúrja a dolog.:) Lehetne nekem is kérnem a tippet, amit Világeszének felajánlottál. A rákereséssel nem sokra jutottam :(
Köszi
VelmaKelly
the big cat
#
2003.08.11. 18:07
Érdekel. Tegyed közzé lécci.
Leiterjakab
#
2003.08.11. 17:10
Kedves Világesze!
Ma lejár a határidö, ha nem válaszolsz akkor közzéteszem a választ, nem tudom érdekel-e másokat is. De ha kéred akkor adok tippet, hogy merre keresd.
Leiterjakab
Leiterjakab
#
2003.08.08. 22:35
Óra indul ...,
(én meg megyek aludni...)
Leiterjakab
világesze
#
2003.08.08. 21:59
Tisztelt Leiterjakab,
Légyszi adj három teljes napot, utánajárok a quebec-i klauzulának.
Deadline: 2003.08.11 23:50
Jó? Addig ne loje el senki a megoldást.
Kösz
Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben
Leiterjakab
#
2003.08.08. 16:35
Igen, akadnak ilyen jogtörténeti érdekességek, de pl. ki gondolta volna, hogy a búr telepesek A mai Dél-Afrikában a római joghoz viszanyúlva hozták létre a maguk római-holland jogát(Romeins-Hollandse reg).
Az álatalad említett Lousiana mellett a kettös jogrendszerö államok másik jó pl.-ja: Kanada, Code civil du Québec az egyik tartományban, máshol meg szintén common law. Jut eszembe, találós kérdés: Megtudja-e valaki mondani, hogy mi az a québec-i klauzula és hol található a magyar jogban? (jogszabály/szakasz/bekezdés/mondat).
Kiváncsi vagyok, Világesze mit szól a kérdésemhez.
Leiterjakab
the big cat
#
2003.08.08. 16:27
A common law-t alkalmazó országokban nincs egységes kódex, mert ugye precedensjog van, de kifejezetten érdekes, hogy pl. az USA Luisiana államának van Ptk.-ja, aminek az eredetije a Code Civil volt.
Leiterjakab
#
2003.08.08. 13:55
Ezek igen, németül vannak. A Code civil francia, a Codice civile olasz, a Nieuw Burgerlijk Wetboek holland. De a ZGB olvasható franciául és olaszul, meg rätorománul (v. rétorománul) is, mivel Svájc (v. ahogy Vitray T. szertei mondani Svejc) három- azaz négynyelvü;.
A BGB= Bürgerliches Gesetzbuch(1900) , ami csak annyit jelent, hogy Polgári Törvénykönyv. Az ABGB viszont azt jelenti, hogy Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch(1811/12), azaz Általános Ptk. (hogy, mitöl általános, meg ne kérdezd, annak idején von Zeiler és von Martini prof.-ék így nevezték el.)
A NBW (lsd fent.) azt jelenti: új Polgári Törvénykönyv, mivel tulipánosföldön 1992 óta új Ptk. van ( a korábbi még 1835 körül készült el.)
A Code civil 1804-ben készült el és mivel Napóleon állandóan a kodifikációs bizottság körül somfordált és folyton beleszólt a munkálatokba, meg az iránta való tiszteletböl elnevezték C. Napoleon-nak, mikor megbukott ismét C.c. lett a neve, amikor meg III. Napóleon volt a császár, akkor újra C. Napoleon lett; képzeljétek, hogy hangzott volna az, hogy Code Kádár ( a m. Ptk. 1959-ben készült el).
Arról fogalmam sincs, hogy Angliában/ az Egyesült királyságban van-e valami ptk., szerintem ök a common law-t semmi kincsért nem kodifikálnák, mert még a végén egy könyvben ki lehetne adni azt a sok precedenst és akkor a barristerek nam lehetnének annyira sznobok és nagy képüek (BBC-English , golfklub, gyapjúmellény stb.). Sajnos nem tudok róla, hogy valamelyik fent említett ptk. elérhetö lenne angolul is, ezeket többnyire csak nemzeti nyelveken adják ki, nekem is csak ilyen kiadások vannak meg.
Leiterjakab
the big cat
#
2003.08.08. 10:39
A BGB a német, a ZGB a svájci, az ABGB az osztrák Ptk. Ezek ugye főleg németül vannak.
világesze
#
2003.08.08. 09:34
Dear Leiterjakab,
Utolsó írásod nyomán a következo kérdések merültek fel:
Mit rövidít a BGB, ZGB, ABGB?
Gondolom különféle nemzetek Ptk-i.
Nem tudnál paste-zni valamelyikbol egy kicsit eredeti nyelven (angol) is?
File dánk.
Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben
Leiterjakab
#
2003.08.07. 16:39
Szerintem foglalkozhatnánk a lex imperfecta témájával is, gyüjthetnénk példákat erre a római jogból vagy a magyar jogból, már egy példa van: Csjt. 24.§.
Leiterjakab
the big cat
#
2003.08.07. 14:29
Na, mire ideértem már Rexor leírta, pedig olyan jó lett volna, ha kicsit latinizálhattam volna, de ez tényleg lex imperfecta, szankció nélküli tényállás.
Leiterjakab
#
2003.08.07. 08:39
Közben igyekeztem utánanézni, hogy a külföldi polgári jogi kódexek elöírnak-e valami hasonló ünnepélyes kötelezettséget. Íme, nyersfordításban:
BGB 1353.§ (1) A házasság élethossziglan köttetik. A házastársak házassági életközösségre vannak kötelezve; egymásért felelösséget viselnek.
Érdekes, hogy majdnem ugyanazokat a szavakat használja a svájci ZGB is, de még megtoldja egy a magyarhoz hasonló mondattal:
ZGB 159. cikk (3) Hüséggel és segítséggel (Treue und Beistand) tartoznak egymásnak. [ a francia szövegben 'fidelité et assistance']
A Code civil (v. Code Napoleon) 212. cikke szerint a házastársak hüséggel, segítséggel és támogatással tartoznak egymásnak [fidelité, secours, assistance].
Az Optk. is hasonlóakat ír elö mint a BGB és a ZGB:
ABGB 90.§ (1) A házastársak átfogó [umfassend] életközösségre vannak kötelezve, különösen együttélésre, hüségre, tisztességes bánásmódra és egymás segítésére. [Treue, anständige Begegnung, Beistand].
A Codice Civile 143. cikke A házasságból kölcsönös kötelezettség származik a hüségre, erkölcsi és anyagi segítségre, együttmüködésre a csalás érdekeiben és az együttélésre [fedeltá, assistenza morale e materiale, collaborazione nell'interesse della famiglia, coabitazione].
Zárásként következzen a NBW (az új holland ptk.) - amennyire gyengécske hollandus nyelvtudásom engedi:
I. Könyv 81. cikk A házastársak egymással szemben hüségre, segítségre, egymás mellet való 'kiállásra'. Meg kell termteniük egymás számára a szükséges javakat. [getrouwheid, hulp en bijstand].
Azt hiszem ennyi elég is az összehasonlító családjogból,
Sziasztok
Leiterjakab
