Világesze Jogi Egyeteme II. - Második félév a Mindennapok Gyakorlata Szakon

Fórum → segítségkérés
régebbi elöl     új hozzászólás

világesze2 # 2004.04.06. 11:54

Legislator, köszönöm a tippet, megnézem.

Legislator # 2004.03.25. 16:30

A HVGOrac kiadó honlapján több ilyen kiadványt is találsz. Érdemes az Országgyűlési Könyvtárba beiratkozni, mert ezek borsos árú kiadványok (10.000 és több forint).

Sunshine after the rain.

világesze2 # 2004.03.25. 16:26

A CD jogtar BH-it is fujom kivulrol.

világesze2 # 2004.03.25. 16:26

Ja igen, a lenyeg: hol fellelhetoek az ilyenek? Van valami hiteles kiadvany esetleg?

A fov.birosag honlapja 2002 ota nem frissul... Mostanaban pedig nem nagyon van idom targyalasra jarni nezonek.

Meg1x koszi

világesze2 # 2004.03.25. 16:25

Sziasztok, birosagi donteseket keresek, pusztan olvasgatasra. Mindenfele erdekel, ami olyan "hetkoznapi". Tehat kisebb-nagyobb buncselekmenyek targyalasa, egyszerubb polgari jogi vitak, stb.

Koszonom

Leiterjakab # 2004.01.06. 17:50

A közokirat hamisításának nem feltétele, hogy Te készítsd el a hamis közokiratot, az is elég ha felhasználod azt. De csak abban az esetben ha tudsz arról, hogy a közokirat hamis, vagyis a bs.-nek ez az alakzata gondatlanságból nem, csak szándékosan követhető el. Pontosabban csak a szándékos alakzata büntetendő lsd. Btk. 10. § (1)

Az általad felvázolt esetben tehát nem követtél el bcs.-t.

Leiterjakab

Leiterjakab # 2004.01.06. 17:44

Nulla poena sine crimine:)

Leiterjakab

the big cat # 2004.01.06. 15:27

Azért annyit már megtanulhattál volna itt, hogyha valami nem bizonyítható, akkor azért nem ítélhetnek el.

Nulla poena sine crimen. (Ha jól írtam)

világesze2 # 2004.01.06. 14:25

Boldog Új Évet Mindenkinek!!!
Nem tűntem el!

Legyen szíves valaki válaszolni...!

Köszönöm!!

világesze2 # 2003.12.09. 14:23

Sziasztok, újból tévéztem, így most az irathamisítások szankcionálása mozgatja a fantáziámat.

Tegyük fel a következőt:

Van nálam egy hamisított okirat, amelynek hamis voltából következő számomra biztosított előnyöket kihasználom.

Az említett iratból azonban az tűnik ki, hogy a hamisítást nem én követtem el, sőt, az sem bizonyítható, hogy én tudtam az okirat hamis voltáról.

(Nem annyira elképzelhetetlen a szituáció.)

A dolog megbukik, elítélhető vagyok-e közokirathamisításért? Vagy egyébért, például valamivel való visszaélésért?

Köszi

világesze2 # 2003.11.28. 13:55

Hogyhogy ki tudja? Hát Ti!!! :))

Mingyá' összedől bennem a világ...

Amúgy szerintem "egzakt", de nem véletlenül írtam, hogy "konkrét" :)

the big cat # 2003.11.28. 13:09

exakt? ekzakt?

the big cat # 2003.11.28. 13:09

Erre az egzakt válasz, az, hogy: Ki tudja!?

világesze2 # 2003.11.28. 10:35

Sziasztok, visszaterhetnenk regi temamra, ami furja az oldalamat? Mennyi egy egyszerubb per idotartama es koltsege? Tegyuk fel a kovetkezot (jo konkret pelda lesz :))) ):

  1. Rokonok kozt vita tamad (mindegy, hogy mi).
  2. Birosagra viszik a dolgot.
  3. Egyszer ki kell kerni egy szakertoi velemenyt, mondjuk arrol, hogy mennyit er egy ketszaz eves butordarab.
  4. A birosag dontest hoz, a dontes kulcsa a szakertoi velemeny. Felek a szakertoi velemenyen alapulo birosagi dontest elfogadjak, es ennyi.

Ez ugy megkozelitoleg mennyi ido es penz Budapesten, egy keruleti birosaggal, kis ugyvedekkel szamolva?

Koszonom

világesze2 # 2003.11.26. 10:37

Nos, a Kozig. Hivatalban nem sokat sikerult kideritenem, azonban raakadtam az AB 1992 evi 60. dontesere.

E dontes szerint ilyen leiratok, korlevelek es hasonlok hivatal altali kiadasa alkotmanyellenes, mert nem a hivatal dolga a jogertelmezes.

Most akkor...?

világesze2 # 2003.11.20. 11:22

Megkerdem a Kozig Hivatalt, van-e ilyen szabalyozas, ha megtudom a valaszt, ideirom.

Leiterjakab # 2003.11.13. 11:41

Ha egyszerűen egy kérdést teszel fel, pl. hogy „Kötelező-e szemelyi igazolványt hordani, ha az embernek van jogositványa, amivel igazolhatja magát?” akkor az nem államigazgatási ügy mert a tv. megfogalmazása szerint államigazgatási ügy minden olyan ügy amelyben a közigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez. Ez az 'ügy' nem fér bele szerintem egyik be se., márpedig az Áe.-t akkor kell alkalmazni, ha államigazgatási ügyről van szó.

Ki tudja van-e olyan jogszabály ami ettől eltérően rendelkezik...

Leiterjakab

világesze2 # 2003.11.13. 11:19

Jeeee, tenyleg.... Elolrol hatra, hatulrol elolre elolvastam, csak nem sikerult eszrevenni... Shame.

Erdemi hatarozatot kivano beadvany alatt ertheto-e olyan kerdes, amely az adott hivatal illetekessegen beluli eljarasrol szol?

Egyszeru pelda: irasban kerek egy allasfoglalast a rendorsegtol arrol, hogy kotelezo-e szemelyi igazolvanyt hordani, ha az embernek van jogositvanya, amivel igazolhatja magat.

Koteles erre a rendorseg valaszolni, vagy figyelmen kivul hagyhatja?
Mondhatjak, hogy egy valaszlevel nem hatarozat, pusztan "irasos tarsalgas" azaz nem ervenyes ra az Ae. 15.$.?

Leiterjakab # 2003.11.13. 10:40

Világesze!

Íme: Áe. 15.§ (1) Az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől illetőleg az eljárás hivatlaból történt megindításától számított harminc napon belül kell meghozni.

Ez a szakasz nemcsak egy határidő ír elő hanem érdemi döntéshozatali kötelezettséget is. Kógens, parancsoló tartalmú norma.

Próbáld úgy elolvasni, hogy ne a "harminc napon belül" részen legyen a hangsúly, hanem azon, hogy "Az érdemi határozatot [...] kell meghozni"

Leiterjakab

világesze2 # 2003.11.13. 09:44

Kosyi Leiterjakab, de rosszul fogalmaztam meg a kerdest.

Nem a hataridot nem talaltam, hanem azt a paragrafust, ami az erdemi valaszadasra mi kotelezi oket. Ezt aruld el legyzszi.

Kosz

Leiterjakab # 2003.11.12. 17:15

Szia Világesze!

A választ az Áe. 15.§ (5) bek.-ben található:

Áe. 15.§ (5) Az eljáró közigazgatási szerv vezetője a határidőt indokolt esetben egy ízben legfeljebb harminc nappal meghosszabíthatja. Erről - kérelemre indult eljárás esetén - az ügyfelet értesíteni kell.

Leiterjakab

világesze2 # 2003.11.12. 16:01

No, en is megjottem, sziasztok.

Ket kerdesem lenne.

1. A regi jogiforum.hu-n ugyan mar irtatok errol, de most kicsit mas a kerdes. Allami hivatal koteles erdemben valaszolni minden beadvanyomra - 30 napos hataridovel (ami egy alkalommal, 30 napra hosszabbithato).
Milyen tv. kotelezi erre? Az Ae. tv-ben nem talaltam olyan paragrafust, ami erre utalna.

2. Ez a kotelezo ero milyen szervezetekre vonatkozik? Gondolom allami hivatalokra, rendorsegre, stb. igen, de vonatkozik-e a BKV-re, MAV-ra, Akademiara, stb.

Koszi

Ernő # 2003.11.12. 14:34

Sziasztok!
Nem tudja véletlenül valaki a következőkre a választ?
Ha jól tudom, ha az alperes az első tárgyaláson v. előtte (polgári per) elismeri a tartozását, akkor a perköltségben nem marasztalható. A kérdés a következő: a beszámítási kifogás érdemi nyilatkozatnak számít-e (úgy gondolom, hogy igen)? Ha igen, akkor pl. ha elismerem a tartozásomat a felperes felé, de beszámítási kifogással élek, ebben az esetben a perköltség az ítélet függvénye-e? A példa konkrét, de pusztán elméleti (még nem történt meg, de bármikor kaphatom a keresetet).

világesze2 # 2003.10.21. 08:57

Nincs pontos kérdés, csak szerettem volna megfogni a fogalmat.

Pl. miért ingatlan a ház, mitől ingó az autó.

Kábé ennyi.

Kösz. Bocs a késői reakcióért, de most jutottam csak ide.

Leiterjakab # 2003.10.08. 17:29

Azt, hogy mi az ingó meg az ingatlan, ezt nem definiálja a Ptk. expressis verbis, sőt a Ptk. dologi jogi szabályozásában sem jelenik meg ez olyan élesen, mint pl. a svájci jogban, vagy a német jogban, de:

Ingó az, ami állagának sérelme nélkül egyik helyről a másikra mozdítható.

Ingatlan, pedig a föld és mindaz ami azzal tartósan egyesítve van.

Ezek így elég általánosak meg kézenfekvőnek tűnnek, de pl. gondot okozott egyszer a gyakorlatban, hogy a pavilon (pl. könyvárus p., meg hasonló) az ingó vagy ingatlan, végül úgy döntött a bíróság, hogy az ingó, mert az egyesítés nbem tekinthető tartósnak (mert pl. csak egy hétre állítják fel azt) ezért nem tekinthatő ingatlannak.

Fontos különbséget tenni a kettő között, mert pl. ingatlant nem lehet kézizálogba adni, vagy az ingatlan átruházásához nem elegendő a szerződéskötés és a birtokba lépés, hanem - mint közismert - kell az ingatlan-nyilvántartási (telekkönyvi) bejegyzés is.

Ez csak néhány példa lett volna, mi érdekelne pontosan?

Leiterjakab