a biztosítások egy része a melléképületekre nem vonatkozik, erre is figyelj
Lakásbiztosítás
Igen bejelentettem a kárt még aznap,amikor történt, és a biztosítást úgy kötöttük meg, a melléképületek is bele voltak vonva.
Első díjat meg azért nem fizettem akkor még,mert nem küldtek semmit,csak azt hogy június 8tól kezdődik a kockázatviselés a megküldött díjkalkuláció alapján.
És ugye ez az eset június 10.-n történt.
mivel semmit nem kaptunk,még június 10.-n,amikor is bejelentettem a kárt,addig kapcsoltattam magam ide oda,míg nem kaptam egy számlaszámot és tárgyhavi összeget,hogy befizethessem a havidíja, illetve a kötvény számot is sikerült megtudnom.
Papíralapon még mindig nem kaptunk semmit a szerződésről,de ma volt kint a kárszakértő,alaposan körbenézte,és FIZET a biztosító.
Köszönöm a segítségeteket.
Ha én szóbeli alapon tartózkodom egy ingatlanban, akkor köthetek lakásbiztosítást rá?
Tehát ha leviszi a tetőt a szél akkor megtudom csináltatni belőle?
A lakásbiztosítások törvényi hátterével kapcsolatban szeretnék információt kérni. Pontosabban ugyanazon ingatlanra kötött több biztosításról szeretnék egyértelmű képet kapni.
Az világos, hogy "mivel a biztosítás meggazdagodáshoz nem vezethet, ezért kár esetén a biztosítók megosztják egymás között a kártérítés összegét, így részarányosan térítik az esetleges károkat!"
Viszont ezt a gyakorlatban nem sikerül így alkalmazni. Az egyik biztosításom A, B C, míg a másik A, D, E, F károkat térít. Adott káresetnek több hatása is lehet(pl.: B, E jogcímeken kellene kártérítést fizetni), viszont mivel a biztosítók elzárkóznak a fent leírt "kármegosztástól", így nem hogy hasznom nem lesz, de még a károm sem lesz megtérítve. Persze érthető, hogy az értékesítőnek az a dolga, hogy eladja a biztosításokat, a törvényi alapja is megvan, legális 1 ingatlanra több biztosítást kötni. Azt viszont nem értem, hogy a szerződő számára mi ennek a haszna?
„Azt viszont nem értem, hogy a szerződő számára mi ennek a haszna?”
Lényegében semmi. De mi ezen a meglepő?
„ ezért kár esetén a biztosítók megosztják egymás között a kártérítés összegét,”
Ezt honnan veszed?
„ a törvényi alapja is megvan, legális 1 ingatlanra több biztosítást kötni. ”
És ezt honnan veszed?
Nehéz ám azzal, aki tényként állít tévedéseket.
Ez a dr. hölgy szerint az új Ptk. óta nem az.
Ennek alapjául az új PTK-t nevezték meg. 2014.03.15.-étől már lehetséges egyazon ingatlant több különböző biztosító társaságnál is biztosítani. Legalábbis ezt az állásfoglalást kaptam.
2 biztosító társaság telefonos ügyfélszolgálataitól szedtem össze a lenti infókat és mivel számomra nem is egyértelmű, illetve a valóságtartalmában sem vagyok biztos, ezért írtam ide le. Hátha valaki, aki tapasztalt ebben a kérdésben tudja a lentieket pontosítani.
„Ez a dr. hölgy szerint az új Ptk. óta nem az.”
Nagy kár, hogy a cikkben egyetlen konkrét jogszabályi hivatkozás sincs. Pedig akár még igaza is lehet - de most nem mennék utána.
Az idézett cikk szerintem a Ptk. 6:459. § feldolgozásával készülhetett. Persze a többszörös biztosítás lehetősége nem azt jelenti, hogy egy kárt akárhány biztosítóval szemben, teljes mértékében érvényesíteni lehet. Ezért is kell nyilatkozni a kárbejelentőn a más biztosításokról, ill. egyeztetnek egymással a biztosítók is.
Az lesz az.
Azt szögezzük le, hogy a káron szerzés, azaz a túlbiztosítás továbbra is tilos, „a biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis”. [6:458. §]
Ezzel némileg ellentmondásban van, de legalábbis inkoherens a 6:459. §, amely viszont megengedi a "többszörös biztosítást". A koherencia esetleg azzal az értelmezéssel állítható helyre, hogy a többes biztosítás megengedett, de csak annyiban, amennyiben a több biztosítás együttes összege sem haladja meg a biztosított érdek értékét.
Az az értelmezés azonban, hogy többes biztosítás esetén a biztosított az egyes biztosítóktól csak a nekik fizetett díjjal arányos megtérítést követelhet, biztosan téves, hiszen a hivatkozott törvényhely (1) bekezdéséből világosan kiderül, hogy - ha egyébként a kockázat fedezi - a biztosított a teljes kár megtérítését követelheti bármelyik biztosítótól. (A megosztás már a biztosítók közötti jogviszony.)
Na, ugye. :) Azt mondja a Hvg-Orac nagykommentár is, hogy ez a megoldás "dogmatikai szempontból nem konzisztens".
„A megosztás már a biztosítók közötti jogviszony.”
Igazából ez érdekelne engem részletesebben. Azaz, hogy ennek mi a törvényi háttere, hogyan lehet ezt a kármegosztást két biztosító esetén elérni.
Ez azért lenne fontos számomra, hogy vajon így ki lehetne e védeni a kárszakértők kedvenc mondatát, miszerint a biztosító a házilagos helyreállítás költségeit fedezi. Ez a gyakorlatban úgy realizálódik, hogy a szakember, aki az effektív helyreállítást elvégzi, a biztosító által megítélt összeg ~2-szeresét számlázza ki a munkájáért. Ezután kezdődik a többkörös reklamáció a biztosítónál, hogy a kár helyreállításának a költségét a megítélt összeg nem fedezi. Ilyen esetben lehetne kérni a kár megosztását, ha 2 lakásbiztosításom lenne?
Ugye, tudod, hogy ennek semmi köze a többszörös biztosításhoz?
„Ugye, tudod, hogy ennek semmi köze a többszörös biztosításhoz?”
Ezt most nem értem. Amíg nem tudjuk, hogy milyen esetekben és mire is való a többszörös biztosítás(mi a haszna a szerződő számára), addig azt sem tudhatjuk, hogy mihez van köze.
Valójában az eredeti kérdésre a válasz nem derült ki. Biztosan jobb annak a hozzáállása, aki mindenért utólag, komoly pénzösszegek kifizetése után panaszkodik, hogy ez így nem jó. Ellenben én szeretem tudni mindenről előre, hogy hasznos e számomra. Még mielőtt pénzt adok ki érte.
„Ilyen esetben lehetne kérni a kár megosztását, ha 2 lakásbiztosításom lenne?”
Nem. Ha a biztosító szerint ez a javítás X forint - és a másik/többi biztosítónál is kb. -, de szaki 2X forintért csinálja, akkor önként a biztosító nem fog többet fizetni. Kettő biztosító sem.
Ha nem értesz egyet a javítási költséggel, és a biztosítóval nem tudsz megegyezni, pert indíthatsz.
@drbjozsef : Köszönöm válaszodat! Még az lenne a kérdésem, hogy ez a kettős biztosítás egy lakásra milyen esetekben lehet hasznos. Milyen esetben vehető a szolgáltatás igénybe?
Ahogy nyitó kérdésed után percekkel írtam, véleményem szerint a világon semmi értelme nincs.
Többet fizetsz, de nem kapsz több szolgáltatást.
Társasháznál én megnéztem mi van benne a ház biztosításában, és csak a többire kötöttem biztosítást, kb. a feléért annak, amit egy általános csomagban kaptam volna simán.
Nem látom előnyét. Az, hogy esetleg választhatsz, melyik biztosítónál érvényesíted egy adott károdat, szerintem hülyeség. Önmagában kevés nekem ahhoz, hogy sokkal többet fizessek.
Üdvözlök mindenkit!
A következőkben szeretném a segítséget kérni. Egyéni vállalkozóként üzemeltetek egy gyorsétkezdét. Vásároltam egy monitort, melyet az üzletben használtam. Amikor a készüléket vettem még nem volt kötelező adószámot feltüntetni a számlán, mivel nem adtam meg az adószámot, a számlára a nevem, címem és a "magánszemély" felirat került. A monitor a földrengés alkalmával leesett az asztalról és eltörött. A káreseményt jelentettem a biztosítónak, aki természetesen nem akar fizetni. Elsőként az volt a probléma, hogy a számla a székhelyem nevére lett kiállítva és nem az üzlet címére. Most már ez nem gond, hanem a legújabb most az, hogy magánszemélyként vásároltam a készülékez ezért nem fizetnek. Fényképekkel tudom bizonyítani, hogy a monitort az üzletben használtam. Hosszas levelezés után eljutottunk odáig, hogy következőket írták: Ugyanakkor, ha mint magánszemély átadja az egyéni vállalkozás részére a kérdéses monitort, és azt jelzi társaságunk felé, úgy lehetőség nyílik a szolgáltatási igény újabb felülvizsgálatára.
No ezt milyen formában tudom megtenni?
Előre is köszönöm a segítséget!
Üdv!
Leírod. Könyvelőd vegye be a tárgyi eszköz nyilvántartásba.
Megjegyzem, ez egy rendes biztosító, tartsd meg. Elmagyarázták neked, mit kell csinálnod, hogy fizetniük kelljen. Erre igazán nem voltak kötelesek.
Én azt nem értem, hogy ha egy üzletben megsérül egy készülék azt csak akkor fizeti a biztosító, ha az üzlet könyvelésébe bevett?
Egy ügyfél vagy alkalmazott készülékében esett kárt nem téríti? Vagy akár a tulaj saját készülékét, amit magával vitt?
De olyan eset is van, amikor a beszállító helyez ki az üzletbe saját terméket. Nem nagyon értem.
„Én azt nem értem, hogy ha egy üzletben megsérül egy készülék azt csak akkor fizeti a biztosító, ha az üzlet könyvelésébe bevett?”
Persze. Alapesetben a vagyonbiztosítás a biztosított saját vagyonára terjed ki, vállalkozás esetén ez pedig csak az lehet, amit a vállalkozás a könyveiben nyilvántart.
„Egy ügyfél vagy alkalmazott készülékében esett kárt nem téríti? Vagy akár a tulaj saját készülékét, amit magával vitt? De olyan eset is van, amikor a beszállító helyez ki az üzletbe saját terméket. Nem nagyon értem.”
A BOLT vagyonbiztosítója biztos, hogy nem, kivéve ha van kiegészítő felelősségbiztosítás és az erre is kiterjed.
Nézd más példával: az udvarodba beáll egy vendéged autója. Ha időközben vihar tör ki, és egy fa rádől, a biztosítód alapesetben nem téríti meg a kárt, mert nem a te vagyonodban esett. Ha azonban van kiegészítő biztosításod, akkor az akár fedezheti is.
Én értem amit írsz, de ne jó a példád. Épp azt írtam, hogy üzlet. És vállalkozás.
Valóban kellene tudni, milyen biztosítása van a üzletnek, vállalkozásnak, de erősen kétlem, hogy olyan, mint magánszemélynek a lakásbiztosítás.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02