Lakásbiztosítás

Tamás !

Nagy dilema előtt állsz.
Nagy valószínűséggel semmit sem fog fizetni a biztosító ha leég a házad.

„Tehát ha pl. 50M-t ér az ingatlan és én 50M-ra kötök biztosítást, akkor a biztosító mennyit fizetne nekem ténylegesen (a példánál maradva, ha leég a lakás”

Egyszer levonja a telek árat... jól feltornászva. Majd korriogálja, hogy csak a felében vagy tulaj, na meg haszonélvezet van rajta.... szerencsés esetben fizet 5 - 8 millát. De amilyen ravaszok, biztos kitalálnak valamit , hogy miért is nem fizetnek !
A lélek megnyugtatására viszont jó a biztosítás !!

Szerintem a legjobban akkor jársz, ha ezt (akár több) biztosítótól kérdezed meg. Küldd el nekik emailban, oszt meglátod mit hámoznak ki belőle.

Tisztelt Szakértők!

Következő kérdésem lenne.

Van egy lakás, aminek 1/2 arányú tulajdonosa vagyok és az ingatlant haszonélvezeti jog is terheli.
Lakásbiztosítást szeretnék kötni, de nem tudom, hogy a biztosítási összeget hogy lőjem be az ingatlan értékéhez képest.

Mivel ott van a másik tulaj és a haszonélvező is, tehát ha neadjisten mondjuk leég a lakás, akkor az én tényleges károm valójában kisebb, mint az ingatlan teljes (1/1 arányú) értéke.

A biztosító ezt mennyire veszi figyelembe? Tehát ha pl. 50M-t ér az ingatlan és én 50M-ra kötök biztosítást, akkor a biztosító mennyit fizetne nekem ténylegesen (a példánál maradva, ha leég a lakás)? 50M forintot, vagy a tulajdoni hányad alapján 25M forintot? Esetleg a haszonélvezet miatt még kevesebbet?

Illetve nekem ha megkapom a biztosítási összeget, azt bármilyen jogcímen meg kell osztanom a tulajdonostárssal vagy haszonélvezővel?

Nyilván ha úgyis csak a tulajdoni hányad alapján fizetnének, akkor ennek megfelelő biztosítási összeget határoznék meg (tehát mondjuk az egész ingatlan értékének a felét írom be biztosítási összegnek) és ez alapján fizetném a biztosítási díjat is.

A válaszokat előre is köszönöm,
Kiss Tamás

tmisi024,

Már csak azért is, mert egyelőre a májusban se igen lennék biztos a helyedben. Vészhelyzet alatt egyáltalán nincs kilakoltatás, ha hosszabbítják, várni fogsz még...

Hát köss rá egyet.

Egy jó környéken van, de persze csak én járhatok úgy hogy az egyetlen cigány családot fogom ki.. és állitolag eléggé börtön törtelékek emiatt lenne jó egy kis biztosítás

Nem fogják felgyújtani. Mind ezzel fenyegetőzik, aztán belátják, hogy hűvösek még ilyenkor az esték.

Sziasztok. Ingatlan árverésen vettem egy házat de április 30. ig nem tudják kiköltöztetni a házból az emberkéket. Ez egy 120m2 es családiház ami a tulajodni lapon kivett beépítetlen terület, de adó érték bizonyitványon lakóház, udvar a házat 34 êve építették. A kérdésem a következő e hónap 27. Én fog jogerőre emelkedni akkor jegyeznek be tulajdonosnak aznap kötök rá biztosítást is csak ezek fenyegetnek elêg keményen, hogy felgyújtják/lebontják a házat és mivel nincs feltüntetve a tulajdoni lapon, ha felgyújták vagy lebontják a házat erre kiterjed e valamilyen formában a biztosítás vagy hogy lehetne intézni ezt az ügyet? Meg ugye míg nincs átadva a ház egyáltalán ér e valamit a biztosítás... Valaki tud ebben segíteni vagy tájokztatni bármiről is. Előre is köszönöm a válaszokat

Pedig gyakorlatilag ugyanaz. A lakásbiztosítás is vagyonbiztosítás, csak ingatlanra és a benne található ingóságokra vonatkozik.

Én értem amit írsz, de ne jó a példád. Épp azt írtam, hogy üzlet. És vállalkozás.

Valóban kellene tudni, milyen biztosítása van a üzletnek, vállalkozásnak, de erősen kétlem, hogy olyan, mint magánszemélynek a lakásbiztosítás.

„Én azt nem értem, hogy ha egy üzletben megsérül egy készülék azt csak akkor fizeti a biztosító, ha az üzlet könyvelésébe bevett?”

Persze. Alapesetben a vagyonbiztosítás a biztosított saját vagyonára terjed ki, vállalkozás esetén ez pedig csak az lehet, amit a vállalkozás a könyveiben nyilvántart.

„Egy ügyfél vagy alkalmazott készülékében esett kárt nem téríti? Vagy akár a tulaj saját készülékét, amit magával vitt? De olyan eset is van, amikor a beszállító helyez ki az üzletbe saját terméket. Nem nagyon értem.”

A BOLT vagyonbiztosítója biztos, hogy nem, kivéve ha van kiegészítő felelősségbiztosítás és az erre is kiterjed.

Nézd más példával: az udvarodba beáll egy vendéged autója. Ha időközben vihar tör ki, és egy fa rádől, a biztosítód alapesetben nem téríti meg a kárt, mert nem a te vagyonodban esett. Ha azonban van kiegészítő biztosításod, akkor az akár fedezheti is.

Én azt nem értem, hogy ha egy üzletben megsérül egy készülék azt csak akkor fizeti a biztosító, ha az üzlet könyvelésébe bevett?

Egy ügyfél vagy alkalmazott készülékében esett kárt nem téríti? Vagy akár a tulaj saját készülékét, amit magával vitt?

De olyan eset is van, amikor a beszállító helyez ki az üzletbe saját terméket. Nem nagyon értem.

Leírod. Könyvelőd vegye be a tárgyi eszköz nyilvántartásba.

Megjegyzem, ez egy rendes biztosító, tartsd meg. Elmagyarázták neked, mit kell csinálnod, hogy fizetniük kelljen. Erre igazán nem voltak kötelesek.

Üdvözlök mindenkit!
A következőkben szeretném a segítséget kérni. Egyéni vállalkozóként üzemeltetek egy gyorsétkezdét. Vásároltam egy monitort, melyet az üzletben használtam. Amikor a készüléket vettem még nem volt kötelező adószámot feltüntetni a számlán, mivel nem adtam meg az adószámot, a számlára a nevem, címem és a "magánszemély" felirat került. A monitor a földrengés alkalmával leesett az asztalról és eltörött. A káreseményt jelentettem a biztosítónak, aki természetesen nem akar fizetni. Elsőként az volt a probléma, hogy a számla a székhelyem nevére lett kiállítva és nem az üzlet címére. Most már ez nem gond, hanem a legújabb most az, hogy magánszemélyként vásároltam a készülékez ezért nem fizetnek. Fényképekkel tudom bizonyítani, hogy a monitort az üzletben használtam. Hosszas levelezés után eljutottunk odáig, hogy következőket írták: Ugyanakkor, ha mint magánszemély átadja az egyéni vállalkozás részére a kérdéses monitort, és azt jelzi társaságunk felé, úgy lehetőség nyílik a szolgáltatási igény újabb felülvizsgálatára.
No ezt milyen formában tudom megtenni?
Előre is köszönöm a segítséget!
Üdv!

Ahogy nyitó kérdésed után percekkel írtam, véleményem szerint a világon semmi értelme nincs.

Többet fizetsz, de nem kapsz több szolgáltatást.

Társasháznál én megnéztem mi van benne a ház biztosításában, és csak a többire kötöttem biztosítást, kb. a feléért annak, amit egy általános csomagban kaptam volna simán.

Nem látom előnyét. Az, hogy esetleg választhatsz, melyik biztosítónál érvényesíted egy adott károdat, szerintem hülyeség. Önmagában kevés nekem ahhoz, hogy sokkal többet fizessek.

@drbjozsef : Köszönöm válaszodat! Még az lenne a kérdésem, hogy ez a kettős biztosítás egy lakásra milyen esetekben lehet hasznos. Milyen esetben vehető a szolgáltatás igénybe?

„Ilyen esetben lehetne kérni a kár megosztását, ha 2 lakásbiztosításom lenne?”

Nem. Ha a biztosító szerint ez a javítás X forint - és a másik/többi biztosítónál is kb. -, de szaki 2X forintért csinálja, akkor önként a biztosító nem fog többet fizetni. Kettő biztosító sem.

Ha nem értesz egyet a javítási költséggel, és a biztosítóval nem tudsz megegyezni, pert indíthatsz.

Valójában az eredeti kérdésre a válasz nem derült ki. Biztosan jobb annak a hozzáállása, aki mindenért utólag, komoly pénzösszegek kifizetése után panaszkodik, hogy ez így nem jó. Ellenben én szeretem tudni mindenről előre, hogy hasznos e számomra. Még mielőtt pénzt adok ki érte.

„Ugye, tudod, hogy ennek semmi köze a többszörös biztosításhoz?”

Ezt most nem értem. Amíg nem tudjuk, hogy milyen esetekben és mire is való a többszörös biztosítás(mi a haszna a szerződő számára), addig azt sem tudhatjuk, hogy mihez van köze.

Ugye, tudod, hogy ennek semmi köze a többszörös biztosításhoz?

„A megosztás már a biztosítók közötti jogviszony.”

Igazából ez érdekelne engem részletesebben. Azaz, hogy ennek mi a törvényi háttere, hogyan lehet ezt a kármegosztást két biztosító esetén elérni.

Ez azért lenne fontos számomra, hogy vajon így ki lehetne e védeni a kárszakértők kedvenc mondatát, miszerint a biztosító a házilagos helyreállítás költségeit fedezi. Ez a gyakorlatban úgy realizálódik, hogy a szakember, aki az effektív helyreállítást elvégzi, a biztosító által megítélt összeg ~2-szeresét számlázza ki a munkájáért. Ezután kezdődik a többkörös reklamáció a biztosítónál, hogy a kár helyreállításának a költségét a megítélt összeg nem fedezi. Ilyen esetben lehetne kérni a kár megosztását, ha 2 lakásbiztosításom lenne?

Na, ugye. :) Azt mondja a Hvg-Orac nagykommentár is, hogy ez a megoldás "dogmatikai szempontból nem konzisztens".

Az lesz az.

Azt szögezzük le, hogy a káron szerzés, azaz a túlbiztosítás továbbra is tilos, „a biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis”. [6:458. §]
Ezzel némileg ellentmondásban van, de legalábbis inkoherens a 6:459. §, amely viszont megengedi a "többszörös biztosítást". A koherencia esetleg azzal az értelmezéssel állítható helyre, hogy a többes biztosítás megengedett, de csak annyiban, amennyiben a több biztosítás együttes összege sem haladja meg a biztosított érdek értékét.

Az az értelmezés azonban, hogy többes biztosítás esetén a biztosított az egyes biztosítóktól csak a nekik fizetett díjjal arányos megtérítést követelhet, biztosan téves, hiszen a hivatkozott törvényhely (1) bekezdéséből világosan kiderül, hogy - ha egyébként a kockázat fedezi - a biztosított a teljes kár megtérítését követelheti bármelyik biztosítótól. (A megosztás már a biztosítók közötti jogviszony.)

Az idézett cikk szerintem a Ptk. 6:459. § feldolgozásával készülhetett. Persze a többszörös biztosítás lehetősége nem azt jelenti, hogy egy kárt akárhány biztosítóval szemben, teljes mértékében érvényesíteni lehet. Ezért is kell nyilatkozni a kárbejelentőn a más biztosításokról, ill. egyeztetnek egymással a biztosítók is.

„Ez a dr. hölgy szerint az új Ptk. óta nem az.”
Nagy kár, hogy a cikkben egyetlen konkrét jogszabályi hivatkozás sincs. Pedig akár még igaza is lehet - de most nem mennék utána.