Engedély / feltételek?

Köszi a kiegészítést. A lényege ugyanaz, amit írtam, de így valóban közérthetőbb, és pontosabb. ;)

„Mivel 6 lakásos a ház, sanszos, hogy nincs szmsz, és a törvény előírásainak megfelelően működő társasház sem.”

Inkább : Mivel 6 lakásos a ház, sanszos, hogy nincs szmsz, és nem a Társasházi törvény előírásai alapján működik - kellene működnie -, hanem a Ptk. közös tulajdona szerintiek alapján.
(törvényesen)

A "közös kert" nem lehet önálló albetétben, mert albetét csak helyiségre, önálló rendeltetési egységre létesíthető. A telek alapból osztatlan közös tulajdon, melynek kizárólagos használatba adását az szmsz-ben határozhatja meg a társasház. Hogy ilyen létezik-e nálatok, és ott kinek milyen jogai vannak, érdemes utána nézni. Mivel 6 lakásos a ház, sanszos, hogy nincs szmsz, és a törvény előírásainak megfelelően működő társasház sem. Akkor viszont a telken nincs enyém, tiéd, minden közös, ami az alapító okiratban nincs külön tulajdonként szerepeltetve. De kert garantáltan nem fog szerepelni az okiratban.
Ugyanakkor megfontolandónak tartom, ha az érintett tulajdonos nyilatkozatát elfogadjátok, mondván a kerítés fenntartása közös tulajdon szabályai szerint kell, hogy megvalósuljon, akkor az 5 tulajdonos simán dönthet úgy, hogy akkor megszünteti a "közös tulajdont" képező kerítést, oszt jónapot. A nagy számok törvényei alapján az 5 az 1 ellen még a többség akaratának is tekinthető.

zuzu5913,

Ingatlanon belül, az egyes részeket elválasztó kerítésre annyi szabály van, hogy az nem lehet tömör. De főszabályként ilyet építeni senkinek sem kötelező.
Ha nincs rendelkezés erről az SZMSZ-ben (esetleg még az is számíthat, hogy ez a "saját kert" az valójában is külön albetét és tényleg a lakás tulajdonosáé, vagy társasházi közos tulajdon része az is, csak kizárólagos használata van rá, tippre inkább az utóbbi lesz), és nincs megegyezés ki építse a kerítést, akkor sajnos az marad, hogy az épít kerítést, és persze fizeti is azt, akinek az érdekében áll, hogy az a kerítés felépüljön. Ha a kert tulajdonosát zavarják az autók, akkor fizesse ő. Ha a társasház akarja, hogy az autók el legyenek választva a kerttől, akkor a társasház lesz kénytelen kifizetni.

„ ahol nem utcai telekhatáron van a kerítés milyen szabály vonatkozik rá.”

Olyan amiben a 6 tulaj többsége megegyezik.

Tisztelt Szakértő !
A következő kéréssel fordulok Önhöz:
Van egy 6 lakásos társasház, ahol a földszinti lakóknak saját kertjük van,ami a lakáshoz tartozik, és ezen kívűl még van egy közös kert is.
Az utcai fronton ahol az egyik földszinti lakás helyezkedik el, előtte még a közös tulajdonon belül van 8 gépkocsibeálló az utcáról.
Tehát a közös gépkocsibeálló határos az egyik tulajdonos saját kerítésével, ahol a kerítés nagyon rossz állapotban van, fel van futtatva borostyánnal, vadszőlvel , vadkenderrel , így a parkoló megközelítés sokszor lehetelen mert nagyon kicsi a távolság az autók és a kerítés között.
A fa kerítéselemeket, amit már ő létesített, már csak a ráfuttatot növényzet tartja össze.
Közölte, hogy ez közös tulajdon, holott nem telekhatár, így a lakók közösen fizessék a kerítés cserét, javítást, ami nem kevés pénz, mivel 16 méter.
A másik 2 tulajdonos kertje hátrafelé néz, ahol még tervrajz szerint el lett választva kb 1 méter magas, vízszintes fa léces kerítéssel.
Az első tulajdonos kertje a tervrajz szerint csak bokrokkal, növényekkel van elválasztva a kocsi beállóktól.
Nem találok rá sehol magyarázatot, hogy ebben az esetben, ahol nem utcai telekhatáron van a kerítés milyen szabály vonatkozik rá.
Köszönöm válaszát!
Üdv. Nagyné

Tisztelt Szakértő !
A következő kéréssel fordulok Önhöz:
Van egy 6 lakásos társasház, ahol a földszinti lakóknak saját kertjük van,ami a lakáshoz tartozik, és ezen kívűl még van egy közös kert is.
Az utcai fronton ahol az egyik földszinti lakás helyezkedik el, előtte még a közös tulajdonon belül van 8 gépkocsibeálló az utcáról.
Tehát a közös gépkocsibeálló határos az egyik tulajdonos saját kerítésével, ahol a kerítés nagyon rossz állapotban van, fel van futtatva borostyánnal, vadszőlvel , vadkenderrel , így a parkoló megközelítés sokszor lehetelen mert nagyon kicsi a távolság az autók és a kerítés között.
A fa kerítéselemeket, amit már ő létesített, már csak a ráfuttatot növényzet tartja össze.
Közölte, hogy ez közös tulajdon, holott nem telekhatár, így a lakók közösen fizessék a kerítés cserét, javítást, ami nem kevés pénz, mivel 16 méter.
A másik 2 tulajdonos kertje hátrafelé néz, ahol még tervrajz szerint el lett választva kb 1 méter magas, vízszintes fa léces kerítéssel.
Az első tulajdonos kertje a tervrajz szerint csak bokrokkal, növényekkel van elválasztva a kocsi beállóktól.
Nem találok rá sehol magyarázatot, hogy ebben az esetben, ahol nem utcai telekhatáron van a kerítés milyen szabály vonatkozik rá.
Köszönöm válaszát!
Üdv. Nagyné

„Egy közösségi oldal hirdető felületén találkoztam jópár ilyen hirdetéssel”
Így megpróbálkozhatsz, csak ez így nem legális.
Ha valakinek baja lesz az étel miatt, akkor abból komoly bajuk lehet. Barátok között, nonprofit lehet, de vállalkozásként ez nem így megy.

Nos, ez elég összetett. Egy közösségi oldal hirdető felületén találkoztam jópár ilyen hirdetéssel, azért gondoltam, hogy én is megpróbálom. De ennyi macerát nem ér meg. Köszönöm a választ.

Sanszos, hogy telepengedély kell hozzá. Abban pedig lesz közegészségügyi, élelmiszer ellenőrzési, munkaegészségügyi, tűzvédelmi szakhatósági eljárás is.
Mivel ennek a feltételei lakásban nem teremthetők meg, így szóba fog kerülni az önkormányzat településképi bejelentési eljárása is, ha bővíteni nem kell. Bővítési igény esetén építési és használatbavételi engedélyezési eljárás is lesz. Így elsőre kb ennyi.

Kedves Tagok,

Ha otthon szeretnék saját készítésű ételt készíteni, amit aztán lefagyasztva értékesítenék, milyen engedélyt kell kérnem és kitől?
Konkrétan nyers hús és tészta lenne az alapanyag, mindkettőhöz boltból vásárolnék be, nem saját hús és tészta lenne.
Köszönöm.