Hmmm... elhiszem, de nekem akkor is hiányzik az a félmondat a Btk.-ból, ha már a Btk. megfogalmazza, hogy mi a társtettesség (mint a tettesség egyik speciális esete), akkor igazán mondhatna egy félmondatot a közvetett tettességről. A múlt héten két bajorországi ügyvéd által tartott szemináriumon voltam, és ott a szóba került a közvetett tettesség kérték, hogy - mivel ez a szeminárium kicsit jogösszehasonlító jellegű - említsuk meg, hol található a magyar Btk.-ban a közvetett tettesség? Hát a válaszon kicsit elcsodálkoztak... Persze az ő StGB-juk is csak annyit mond a 25.§ (1) "...oder durch einen anderen begeht.", de legalább teljesül az a követelmény, hogy az írott jog alapján büntetnek.
A másik probléma ami azóta is motoszkál benne, hogy a berlini falnál szökni probáló NDK-sok lelövésénél, amiből a 90-es években perek indultak, az egyik ilyen perben G. Radbruch tételét is felhasználták (az unrichtiges Recht és übergesetzliches Recht problémája), hogy lényegében kicsit ex post facto jelleggel elítélhessék a 2 határőrt + E. Krenzet, akire egyébként közvetett tettességet bizonyítottak rá a a határőrök által elkövetett gyilkossággal kapcsoltaban. Szóval mégis - bár egyet értek azzal ahogyan levezették az ítéletet (nem ez volt természetesen a fő motívum), de mégis Radbruch művei nem minősülnek jogforrásnak, a Radbruch'sche Formel pedig nem jog, mégis kvázi jogként alkalmazták ezt a tételt. Szóval természetjogi elemeket is felhasználtak (nem ez volt, ha jól tudom az egyetlen ítélet ami Radbruch'sche Formelt alkalmazta). Nálunk meg a Hegedűssel szemben a bíróság nem olt képes vmi természetjogi tételt alkalmazni (egyébként az ítélet pozitív jogi szempontból helyes, és meggyőző lehet, én is csak addig fanyalogtam rajta amíg el nem olvastam, bár a jelenség- mármint a gyűlöletlkeltő beszéd az ettől az ítélettől még nem lesz 'jogszerű').
Na muszáj vagyok tanulni azt a nyamvadt köziget...
Leiterjakab
