Jogi képviselő

A Kamara most bizonyára vizsgálódik, és valószínűleg azon van hogyan tudja tisztára mosni a kollegát...

Annak eredményétől függően az ügyészséget javasolnám, mert végül is ők döntik el miből lesz per és miből nem. (A rendőrség "csak" a jegyzőkönyvez.)

Egy ügyvéd mindig és minden helyzetből kidumálja magát., ő majd azt állítja: legjobb tudása szerint járt el, azt, hogy mégis bukta lett az ügyből, előre nem lehetett látni...

Pénzt tőle viszont nem látsz, valamint valószínűleg kevesebb összegről készült papír - ha egyáltalán...

A perrel kapcsolatos teljes adathalmazt köteles megküldeni - költségére, magánál legfeljebb csak a tényvázlat maradhat.

Ne fáraszd magad az esetleges perbehívással mert csak egy újabb ügyvédet "hízlalnál"...

Ezzel az ügyvéddel peched volt, kifogtad, ha az életben lesz majd egy másik bírósági ügyed, remélve jobbat, különbet találasz.

monaLuis
laikus hozzászóló

Kedves Llenart!

Valószínűleg azért nem szól senki az ügyben, mert ennyi információ alapján nehéz állást foglalni. Én is emlékszem az ügyre, már többször járt vele itt. Ha
az illető szerepel a kamara honlapján, akkor eleve ügyvéd. A kamaránál kezdeményezhető ellene fegyelmi eljárás, illetve a rendőségen csalás miatt feljelentést tehet. Nagyjából itt tartottunk nyáron is. Minden egyéb Önre van bízva. Ha ezeket megtette, annak valamilyen jogi konzekvenciája lesz, ha nem, akkor meg nem érdemes ide írogatnia. A megbízást pedig magam sem értem, hogy miért nem vonta már régen vissza, és értesítette erről a hatóságot. Abban bízik, hogy holnaptól lelkiismeretesen képviseli majd az ügyét, miután egy éve semmit se csinál? Üdv:

Kedves kaméleon.

Őszintén köszönöm a válaszát, és a megértést.

Ööööö... Akkor azt hiszem, nem szóltam. ;)

Hidd el, nem lenne jobb. ;)

A kamara természetesen nem vállal anyagi felelősséget a tagjaiért. Az ügyvéd pedig ugyanúgy perelhető, mint bárki műs. Hogy aztán nyersz-e ellene, az egy másik kérdés.

Talán jobb lenne, ha a konkrét esetet írnád le.

Aprótalp! Jó helyen kapizsgáltál, csak a törvény szövegéből és a net-ről elég nehéz erre korrekt választ kapni. Az a szülő, aki átmenetileg vagy előreláthatóan véglegesen, olyan nehéz élethelyzetbe kerül, hogy a kiskorú gyermekéről nem tud megfelelően gondoskodni, kereshet maga olyan rokont, ismerőst, aki a gyermekét hajlandó „családba fogadni”. Ez után el kell mennie a gyámhivatalba, ahol ezt a kérést jeleznie kell. A hivatal megvizsgálja, hogy valóban a gyermek érdekét szolgálja-e az adott kérés, megvizsgálja, hogy a megnevezett leendő gyám (a családbafogadó) egyrészt vállalja-e a feladatot, másrészt, alkalmas-e rá. Ha igen, akkor ennek nincs akadálya. Erre ennek a családnak, az új, még a szülői felügyeletük alatt álló gyermek esetében – valószínűleg – lehetősége van.
Ha a többi gyermeket – a hivatalos döntéssel – ugyanígy, valamilyen rokonhoz, ismerőshöz, családhoz helyezték, és az az ember vállalja a következőt is, + egyéb akadály nem merül fel, akkor a következő gyermek mehet a testvéreihez.
A szülőknek kapcsolattartási joguk van, és a körülményektől függően, időnként a hivatal felülvizsgálja, hogy a gyermekek visszakerülhetnek-e a szüleikhez. (Ehhez viszont a kapcsolatot folyamatosan tartani kell.) Stb., stb.
Az lenne a legegyszerűbb, ha erről a gyámhivatalt kérdeznéd, méghozzá úgy, hogy kellenének hozzá az ügyben született iratok is. (Talán – az első fokúaknál dolgozók kvalitásait ismerve –, én inkább levélben kérnék a kérdésemre választ a területileg illetékes kormányhivatal szociális és gyámhivatalától. (Pontos fogalmazással, és az iratok másolatával.)

93. § Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.

94. § (1) A gyámság alá tartozó kiskorú részére a gyámhivatal gyámot rendel.
(2) A gyámhatóság a gyámrendelés iránt hivatalból intézkedik.
(3) A kiskorú legközelebbi rokonai kötelesek a gyámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a kiskorú részére bármely okból gyám rendelése szükséges. A bíróság, az anyakönyvvezető, a hagyatéki leltározást végző és az egyéb államigazgatási feladatot ellátó szervek kötelesek a gyámhatósággal közölni a hivatalos eljárásuk során tudomásukra jutott minden olyan esetet, amelyben valamely kiskorú részére gyámot kell rendelni.

2. A gyám kirendelése
95. § (1) A gyámság viselése elsősorban azt illeti, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végrendeletben gyámul megnevezett (nevezett gyám). Ha a szülői felügyeletre egyaránt jogosult szülők más-más gyámot neveztek meg, a körülmények figyelembevételével a gyámhatóság határoz afelől, hogy a gyámságot melyik viselje.
(2) A nevezett gyámot csak akkor szabad mellőzni, ha a törvény értelmében gyámságot nem viselhet, vagy a gyámság átvételében gátolva van, végül ha kirendelése a kiskorú érdekét veszélyeztetné.

96. § (1) Nevezett gyám nemlétében a gyámhatóság elsősorban a gyámság ellátására alkalmas rokont, illetőleg a kiskorúval más családi kapcsolatban álló személyt rendel ki gyámul. Ha ilyen hozzátartozó nincs, a gyámhatóság más alkalmas személyt rendel ki.
(2) Azt a személyt,

1. akinél a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte [91. § (2) bek.],
2. akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte [72/A. § (1) bek.],
3. aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta

a gyermek gyámjául kell rendelni.

97. § (1) A gyámhatóság rendszerint minden kiskorú részére külön gyámot rendel.
(2) Testvérek részére közös gyámot kell rendelni, ettől a szabálytól azonban bármelyik kiskorú érdekében el lehet térni.
(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyámhivatal egy vagy több gyermek gyámjává a közigazgatási szerv részéről erre kijelölt személyt (hivatásos gyámot) is kirendelheti.

98. § (1) Gyámság alá tartozik az a gyermek, akit átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá akit ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyeztek el, és szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránt per van folyamatban [91. § (2) bek.].
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a gyámhivatal a gyermek részére gyámot rendel. Gyámul rendelhető a gyámi feladatok ellátására alkalmas

1. nevelőszülő,
2. gyermekotthon vezetője,

ahol a gyámhivatal a gyermeket elhelyezte.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjai alapján kirendelt gyámra nem alkalmazhatók a 100. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában foglaltak.
(4) A gyámhivatalnak a gyermek számára hivatásos gyámot kell kirendelnie, ha

1. a gyámhivatal az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezte el,
2. a nevelőszülő a 100. § (3) bekezdése alapján a gyámságot nem vállalja,
3. a 98. § (2) bekezdésében meghatározott személyek gyámul nem rendelhetők,
4. a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyámhivatal a gyermeket ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezte el.

(5) A gyámhivatal a (2) és (4) bekezdésben meghatározott személyek gyámul történő kirendeléséről az összes körülmények figyelembevételével, a gyermek érdekében dönt.

„„Tehát kiskorú gyermek állhat csak gyámság alatt.”

hát ha te mondod biztos úgy van…:)”

Igen,a feltett kérdéseimre válaszok hiányában a neten ezt találtam, Mivel a másik verziót (18 év felett ügyei intézésére alkalmatlan személyt) gondnokság alá helyezik, ami a köznapi szóhasználatban szintén gyámságnak van nevezve.

„A halála esetére jelölhet gyámot az utolsónak maradt szülő. Az a szülő, akitől a felügyeleti jogát megvonták, nyilván arra sem alkalmas, hogy gyámot jelöljön.

Milyen kérdések ezek?!”

Elnézést ha nem elég szakszerű a kérdésfeltevésem, de ezért kérdezek, mert ha tudnám a választ biztosan pontosabb lenne a kérdés is.
De úgy látom a fórumozók sem tudnak mindenre választ adni, hiszen a beszámíthatósággal kapcsolatos kérdésemre sem kaptam választ.
Ezért még inkább igaz az a mondás miszerint "ha pénzed nincs jogod sincs".

„Tehát kiskorú gyermek állhat csak gyámság alatt.”

hát ha te mondod biztos úgy van...:)

A halála esetére jelölhet gyámot az utolsónak maradt szülő. Az a szülő, akitől a felügyeleti jogát megvonták, nyilván arra sem alkalmas, hogy gyámot jelöljön.

Milyen kérdések ezek?!

Köszönöm, akkor átfogalmazom.
A gyámság intézményének az a célja, hogy a szülő gondoskodását, feladatait pótolja olyan kiskorúak esetében, akiknek szülei vagy nem élnek, vagy nem alkalmasak a gyermek nevelésére. Tehát kiskorú gyermek állhat csak gyámság alatt.
Ha a szülőtől megvonták a szülői felügyeleti jogot, és később született gyermeke, kérheti-e a gyermeke testvéreihez való helyezését.
Van-e joga gyámot megnevezni? (nevezett gyám)
Nevezett gyám esetén az látja el a gyámság feladatát, akit a szülő vagy szülők megneveztek. (http://www.csaladesjog.hu/gyamsag.html)
Köteles-e a gyámhatóság a szülő kérését (testvérek együtt tartása) figyelembe venni?

Maga sem lehet gyám, hogyan ruházná át?

Még egy kérdés. A szülő átruházhatja-e a gyámságot egy általa kijelölt személyre?

Tisztelt fórumozók. A véleményüket kérném egy bírósági perrel kapcsolatban. A hivatal perelt egy házaspárt, a per során (pszihológus véleménye alapján) kiderült,hogy a pár nem igazán 100-as. Sem pénzük nem volt ügyvédre, feltehetőleg az ügy komolyságát sem igazán fogták fel. ("a férjem külföldön dolgozik nem szeretnék a tárgyaláson egyedül megjelenni") A bíró súlyos döntést hozott.
Kérdésem, ilyen esetben nem sértették meg a perelt pár jogait? Nem kellet volna valamilyen úton módon jogi segítséget biztosítani a számukra? A tudatlanság és a pénztelenség így kihasználható?
Lehet emiatt perújrafelvételt kérni, valamilyen címen?
Minden hozzászólást, segítséget köszönök.