Késve utalt nyugdíj kamata

Mit tartottál hátrányosnak ?! csak nem azt , h a férfiaknak 60 , nőknek 55 volt a nyd korhatára hajdanán ?! V esetleg azt , h a nők ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést kaptak ?!

Nem adtam tanácsot , csak a magam rövid kis eszével belegondoltam abba , h , annak adnak kölcsönt , akinek szüksége sincsen rá ! Akinek meg szüksége lenne rá , az nem fogja tudni fizetni , mert még kevesebb lesz a pénze ! / sajnos itt a többségnek nincsen több 100 ezres nyd-a , ezért a kicsit kénytelen a lehető legjobban beosztani ! ne sértődj meg , sokan vagyunk egy csónakban , sokan járunk egyforma cipőben ! /

Bandi, a nyugdíjak nem az állam pénzéből mennek, hanem az aktív dolgozók járulékaiból - ahogyan ezt luck-666 leírta. Az állam beszedi a járulékokat és kiosztja a nyugdíjasoknak. Nem az állam adja a nyugdíjat! Ergo előbb be kell szednie - és 10-ig járnak a fizetések. Megjegyzem, hó 1-jétől következő hó 1-jéig ugyanannyi nap van, mint hó 10-től következő hó 10-ig, valamin pont ugyanannyi, mint hó 15-tól következő hó 15-ig... Ha hó 20-án kap nyugdíjat, akkor azt nem hó végéig kell beosztania, hanem következő hó 20-ig. Teljesen mindegy, hogy hanyadikán kapja, 30-31 napra kell beossza. Ha pedig az első ésszerűen beosztott hónap azt jelenti, hogy egy nyugdíjból apukádnak két szolgáltatói csekket kell befizetnie (mert többször nem fog előfordulni, ugyanis félre tudja tenni), akkor légy olyan kedves, segíts neki ezt megtenni, hiszen ő is segített neked, amíg rászorultál.

Tegyük fel, hogy valaki minden hónap 20-án kapja meg a nyugdíját. A következő huszadikáig ugyanúgy 30(31) nap telik el, mint bármely hónap 1-je és a következő hónap elseje között...Úgyhogy igazából nem is értem ezt a vihar a biliben dolgot. Vagy valaki szerint a nyugdíj csak a tárgyhónapban költhető el, és 30 (31)-ig mindenképpen meg kell szabadulni tőle?! Bármikor is kapja meg az illető a nyugdíját, ugyanúgy 1 hónapra kell beosztania!

Réka76!

Menjünk sorban!

"a nyugdíjak nem az állam pénzéből mennek, hanem az aktív dolgozók járulékaiból"

Ez egy súlyos tévedés!

A nyugdíjak az alapokból mennek. Azokból a tőkékből, amelyeket az egyes generációk, kamatos kamatokkal megsokszorozottan összegyűjtöttek volna, ha az állam azokat nem pocsékolta volna el, azaz nem vette volna kölcsön, örökbe. Mint a 3000 milliárdot mos. Emlékszel?

"Nem az állam adja a nyugdíjat."

Egyet értek. Akkor miért vette el a mai generáció nyugdíj alapját? Miből, és ki fog nyugdíjat fizetni, ha 20-40 év múlva már nem is lesz dolgozó? Hogy fizet majd az akkori generáció a mostaninak?

Látod, hogy minden generációt abból a pénzből kell fizetni nyugdíjasként, amelyet ők gyűjtöttek, lerablás nélkül s nem az aktívak közvetlen befizetéseit kell kiosztani, hiszen akkor nem lesznek kamatos kamattal sokszorozott alapok.

Amikor valaki nyugdíjba megy pl. december 31-ével, akkor 1-jétől jár neki a nyugdíj.

Most már arra várnék, hogy legyen itt valaki, aki megérti a problémát, és korrekt megoldást ad, nem engem tesztel és bírál.

WWallace!

Jogi szakértők, ügyvédek pontosan tudják a napok, határnapok jelentőségét. Milliók, vagy életek múlhatnak rajtuk. Ezt én magyarázzam el éppen itt?

„Miből, és ki fog nyugdíjat fizetni, ha 20-40 év múlva már nem is lesz dolgozó? Hogy fizet majd az akkori generáció a mostaninak?”

Bandi₁!

Nyugodt lehetsz mi azt nem érjük meg. Két verzió lehetséges: 100 év lesz a nyugdíj korhatár vagy infarktusban ( egyéb más betegségben) úgyis elpatkolunk.

Te Bandi... És szerinted az alapokban hogy lesznek pénzek? Varázspálcával? Csirbú-csiribá?!
A kérdésfeltevéseid nagyon jók, csak nem jogi kérdések - viszont igazak. Bár téged valószínűleg nem nyugtat meg, de épp ezzel a gonddal küzdenek a nálunk fejlettebb társadalmak is: hogy egyre kevesebb az aktív kereső és egyre több a nyugdíjas. Ezért van az, hogy Japánban 70 év körül van a nyugdíjkorhatár... Egy kis nyugdíjtörténelem: amikor anno kitalálták a felosztó-kirovó nyugdíjrendszert valamikor a 18-19. században, az emberek átlagéletkora 50 év körül volt. Nem volt tilos a gyerekmunka, nem 8 órás volt a munkaidó, rakás betegség, miegymás - ergo pont a munkából haltak meg. Az a kevés, aki mégis életben maradt, elvárhatta, hogy a sok munkájáért cserébe az állam ellátást biztosítson neki. Ezzel nem is volt gond. Dolgoztak az emberek 8 éves kortól halálig, tehát jó sokan; cserébe ott volt pár "nyugdíjas". Akik ráadásul nem is éltek sokáig a nyugdíjbamenetel után, csak pár évet.
Ezzel szemben mi van ma? Az átlagéletkor kitolódott és tolódik folyamatosan, köszönhetően a javuló munkakörülményeknek, az egészségügy rohamos fejlődésének. Tilos a gyerekmunka (szerencsére), 8 órás a munkaidő (van, ahol kevesebb), a jóléti társadalmak meganny szolgáltatással megnövelik az emberek élettartamát. Tehát: kevés az aktív kereső. Nem csak hazánkban. Máshol is. Viszont a nyugdíjasok meg már nem 1-2 évig nyugdíjasok, aztán irány a temető, hanem nyugdíjazás után még jó esetben 20 évig élnek (hála Istennek és a jóléti társadalmak különböző vívmányainak)! Ergo a kevés aktív keresőnek nem 1-2 évre kell a nyugdíjakat megtermelni, hanem 20-ra... Ehhez az államnak nincs köze, akármennyire is szeretnéd belekeverni. És ebből a szempontból teljesen mindegy, mikor fizet - ugyanis csak látszólag az állam fizet, gyakorlatban az aktív keresők. És igen, 20 év múlva a nyugdíjasok éhenhalnak, ha az állami nyugdíjra akarnak alapozni. Ez nem 20 nap késedelem kérdése és nem egy pohár söré fejenként. Sorry.

Réka76!

Jó beszélgessünk a problémám meg marad...

"Az átlagéletkor kitolódott és tolódik folyamatosan, köszönhetően a javuló munkakörülményeknek, az egészségügy rohamos fejlődésének."

Ez bizonyított tény, vagy csak hit?

Az átlagéletkor egy gazdasági válság mélypontján, amikor 4,5 millió szegény van és 2 millió munkanélküli, miközben emberek százai lesznek nap mint nap öngyilkosok, amikor a munkahelyek száma állandóan csökken, amikor a 8 órás közmunkát 4-re csökkentik, amikor az étel ára logaritmikusa nő, pl az útdíj bevezetésével, vagy a benzin heti kétszeri áremelésével, az 1 út helyett 10 napra kifizettetett autópálya matricával, amikor a dolgozók minden nap rettegnek a kirúgástól, amikor a kórházakban halálosan megfertőzik a fél éve várólistán lévő betegeket, nos mitől is nőne nálunk az átlagéletkor, amikor csökken??

Amikor kitalálták a kirovó-felosztó rendszert akkor egy generáció szerinted befizetéssel, vagy kifizetéssel kezdett?

Volt-e bármely államnak befizetés nélkül annyi tőkéje, amiből nyugdíjat tudott fizetni alapképzés nélkül?

Szerinted mért találták ki az alapokat, amiket, amit mára megszüntettek szétloptak?

Az átlagéletkor nem nőtt meg, csak rájött a kormány, hogy az a jó neki, ha beszedi a járulékot de nem fizet nyugdíjat. Ezért hiteti, hogy nőtt az átlagéletkor, és ezért tovább kell dolgozni, de később kell nyugdíjat fizetni.

Ha 1 évvel növelik az átlagéletkort, akkor 1 évvel nő a befizetett járulék, de 1 évvel kevesebb nyugdíjat kell fizetni, ez tehát két év nyereség.

Ha 10-et elosztunk kettőnknek, akkor neked 5, nekem öt, 1-1 az arány, de ha én 1-gyel többet kapok, akkor nekem 6, neked 4, ez 3-2 arány. Ha kettővel többet kapok, 7-3 lesz az arány. Érthető ez?

Ha a korhatár ma mondjuk 60 év de az átlagéletkor férfiaknál 67 év, akkor 7 év a nyugdíj. Ha 65 re csökken az átlagéletkor, és erre emeljük a korhatárt, akkor 0 év nyugdíjat kell kifizetni. Érthető ez is?
Nagy üzlet ez!!

Ha ennyire biztos vagy a dolgodban, amennyire osztod itt az észt nekünk, miért indítottál már egy pert államigazgatási jogkörben okozott kár miatt?

Bandi1
"5-én jönnek a számlák, amelyeket csak 21-30-án tud a nyugdíjas kifizetni",
Már megint a régi lemez. Ahogy valaki már lejjebb utalt rá, ettől még ugyanannyi a havi bejövő-kimenő. Egyszer 17 vagy 30 vagy 50 évvel ezelőtt nem kellett volna előre elkölteni egy 1 havit, akkor most nem lenne ilyen gond...
Sőt, szerintem még jól is jártál: a számlák 5-én jönnek, a pénzt nem előtte 4, hanem már 20 nappal megkapod...nézőpont kérdése.
Amúgy meg egyébként sem mind 5-én jön, meg fizetési határidő is van azon ám pl 15-e, 20-a, melyiknél hogy.

Továbbá, ha valaki így áll anyagilag, akkor milyen kamatról beszélsz a gyakorlatban, netalántán minden hónapban 15 napig (1-15-e között) bevágod a bankba kamatozni? Mikor meg lenne a helye egyébként is minden Ft-nak? Az, hogy az államnak kamatozik, az is csak egy feltevés, ami azt feltételezi, hogy már 1-jén nála a pénz és ül rajta.

"Ha 1 évvel növelik az átlagéletkort, akkor 1 évvel nő a befizetett járulék, de 1 évvel kevesebb nyugdíjat kell fizetni, ez tehát két év nyereség."
Miért nőne? Csak akkor nő, ha a nyugdíjhatárt is emelik.
Az egyik nagy "probléma", hogy nő az átlagéletkor, ezért egyre többet kell kifizetni, valamint, hogy egyre kedvezőtlenebb a korfa. A 2. - és ezt az állam magának csinálta - hogy az emberek felét mindenféle mondvacsinált indokokkal elengedte 1-2-3-20(!) évvel korábban nyugdíjba, ami nem igazán van belekalkulálva. A 3. hogy - a fizetéshez képest - a nyugdíj túl magas. Bezony. Régen - elég régen az igaz - ezt azért vezették be, hogy ne haljon éhen és ne fagyjon meg (de szó szerint) az, aki már nem tud dolgozni. Nem azért, hogy meló nélkül a fizetésének 70-80%-át zsebre tegye. 4. A lehető legrosszabb, ha az állam (vissza)oszt, mert lenyúlja. Csak annyit kéne levonni, amiből mindenkinek a minimálbérrel megegyező nyugdíj fizethető ki, a többit rakja össze mindenki maga (értelemszerűen az emiatt magasabb nettóból). Valahol erről szólt volna az elvét tekintve az mnyp is, kötelező jelleggel. De azt ugye szétverték politikai okokból.

"Gesztesi Károly kihasználja lehetőségét, és 47 évesen nyugdíjba megy. Gesztesi ugyanis úgy döntött, kihasználja a törvény biztosította lehetőségeit, mely szerint a színészek – akárcsak a táncosok – korengedménnyel mehetnek nyugdíjba."

Na ezt magyarázza meg nekem inkább valaki. Azt még csak-csak értem, hogy egy táncosnak 40-50 éves korára szarrá mennek az ízületei, de ezt a színészeknél (akik akár 80 éves korukig is tudnak haknizni) mi is indokolja?

A jogász is egy stresszes szakma, akkor pl. a jogászok miért nem mehetnek el 40 évesen nyugdíjba?

Illetve számos katona és rendőr évfolyamtársam volt, akik eleve azért jöttek jogra, mert úgy tervezték, hogy pont mire leszakvizsgáznak 40-45 évesek lesznek, elmennek "rendőrnyugdíjba", és a nyugdíj mellett "hobbiügyvédkednek".

Kedves Egyjogász !
Lehet , h annyit ugrabugrált a szinpadon , h az felért 30 évnyi balett-táncos ...egyéb , fizikai igénybevételével !
Előttem Bárándy György lenne a hatalmas példakép , aki 91 évesen ment nyugdíjba , adjon neki a Jóisten jónéhány szép nyugdíjas évet ! Ő biztosan nem lesz 30-40 évig nyugdíjas , nem kell állambácsinak attól rettegni , h annyi ideig kell majd nyd-at fizetni neki !!!!!!!!! / Lehet , a sima mezei nyd előtt állóknak ezért is lökdösik mindig odébb a korhatárát , mert ha egyiknek sikerül , sikerülhet a másiknak is ! /

Vagy tíz éve lehet a nyugdíj mellett is dolgozni. (Lex Horn.) Gyuri bácsinak megvan a magához való esze, egészen biztos, hogy megigényelte a nyugdíjat, amikor jogosulttá vált.

Kedves Bandi ! ha valaki nyd-ba megy dec. 31-el , akkor december 31-től jár neki a nyd ! de akkor se fizetik január 1-el , hanem hóközben , számlára pl általában 12-én , akkor is előre egész hónapra , míg annak , aki dolgozik , az csak a következő hónapban kap fizetést .

Kedves KBS !
Tisztába vagyok vele , h megvan a magához való esze / bár nekem lenne töredéke ! / csak akkora hírverést csaptak körülötte , mikor elment nyd-ba , azért gondoltam , h tényleg 70 v 71 évet dolgozott úgy , h csak 91 évesen igényelt nyd-at , akkoriban írták is , h lesz neki 6-7-8 e ft nyd-a , ilyen hosszú szolgálatidővel , nem irigylem Tőle ! / bármennyi is / tényleg csodálom érte , h ennyi évet tudott dolgozni !

„Vagy tíz éve lehet a nyugdíj mellett is dolgozni. (Lex Horn.) Gyuri bácsinak megvan a magához való esze, egészen biztos, hogy megigényelte a nyugdíjat, amikor jogosulttá vált.”

Vagy 5-6 éve nyugdíjas, nem igényelte meg. 700 ezret alulról súrolja a nyugdíja, de állítólag nem ő kapja a legtöbbet.

Efi99!

Te nem érted a problémát. Ez egy jogi, nem pedig érzelmi, és személyeskedő fórum.

A fizetést azért adják később, mert csak a letelt havi munkaidő végén lehet és csak utólag lehet megállapítani a kifizetendő összeget, melyet 5.-ig általában meg is kap a dolgozó.

A nyugdíjnál nem ez a helyzet, hiszen ott nem kell már figyelni semmiféle teljesítményt.

Mint említettem az alapokat elsikkasztották, és hitelt vesznek fel a nyugdíjakra, ezért nem mindegy, hogy van-e az államnak haladéka. Ezért fizet egyre később, és később.

Azt is látjuk, hogy 3000 milliárd alapokból kivont és magánpénztárakba kinyomott összeg hiányzott, és azt nem elpocsékolni kellett volna, hanem visszahelyezni az alapokba, ha már a mai fiatalok fizetik a szüleik nyugdíját. A mai fiatalok csak a szüleik nyugdíján felül tehetnek saját magánszámlájukra pénzt a kötelességükön felül. A normál alapok nem maradhatnak befizetések nélkül. A 3000 milliárd nem az alapokba került vissza, hanem más, idegen helyekre.

Így most se a mai nyugdíjasok nem kapták vissza a rendszerből elvont és magánpénztárakba utalt összegeket, se a mai dolgozóknak nem képződhet biztos nyugdíj alapja. Itt is történt egy hatalmas összegre elkövetett hűtlen kezelés, mert az állam a gondjaira, bízott pénzt ami nem a sajátja volt, elkótyavetyélte.

„Vagy 5-6 éve nyugdíjas, nem igényelte meg.”
Ezt most nem értem. Ha nem igényelte meg, akkor hogyan nyugdíjas 5-6 éve?

"A 3. hogy - a fizetéshez képest - a nyugdíj túl magas. Bezony."

:))))))))))))))))))

Az állam egy olyan nyugdíjrendszert hozott létre anno, amely biztonságos, emberi nyugdíjat biztosított mindenkinek.

A rendszer egy biztosítási rendszer ... volt.
Befizeted a kirótt összeget, és ezért a felosztható összegből arányosan részesülsz.

Majd jött a politika, és a kapitalista felfogás. "Akinek nincs semmije, az annyit is ér!"

Igen ám, csak a népvagyont a politikai maffia széthordta, ahelyett hogy a népnek pl. részvényekben szétosztotta volna. Most aztán lehet acsarkodni; nincs semmid, takarodj, miközben a "demokrata" képviselők 2-3 havonta vehetnek egy panellakást a fizetésükből, járandóságaikból, és folyamatosan emelik a saját vagyonukat, pl. földeket vásárolgatnak.

A rendszer csak úgy volt működőképes ahogy azt kitalálták. Aztán az alapokat is lerabolták, és a követő generáció befizetéseit kezdték el azonnal kiosztani. A kamatos kamat a közgazdasági ismeretek szerint jóval több, mint maga a befizetés.

Ezért a nyugdíjakat meglévő alapok esetén évi 10 %-kal lehetne növelni, és az így 96 éves átlagéletkor esetén fogyna csak el. Ma azonban a férfiak 65-67 évig, azaz átlag 2 év nyugdíjat kapnak, a nők pedig 7 évvel nagyobb átlagéletkoruk miatt, 65-74 éves korukig kapnak nyugdíjat. Látható, hogy milyen hatalmas biztosítási tartalékösszeg maradhatna meg ha meg lennének az alapok. Ezek az adatok pontos kalkulációk eredményei, nem légből kapottak.

Volt-e valaha olyan közlés, amely bemutatta, hogy milyen összeget szed be az állam nyugdíjra, és abból mennyit fizet ki, és mennyi marad meg, és a maradvány hova kerül? Én nem emlékszem ilyenre, nem véletlen.

A régen KMK-nak bélyegzett mai munkanélküliek, vagy a milliós fizetésű magánpénztárba távozott dolgozók, s az állam se nem fogják az alapokat visszapótolni, inkább monumentális építkezéseket folytatnak, melyek okai világosak.

„Ezt most nem értem. Ha nem igényelte meg, akkor hogyan nyugdíjas 5-6 éve?”

Azt írtad, hogy megigényelte amint jogosulttá vált, pedig nem [később igényelte, ezért nyugdíjas csak 5-6 éve].

Ja, értem. Nagyon gáláns - bár nem túl ésszerű. :)

Valamelyest ésszerű, mert nem csak a befizetett nyugdíjjárulék adja a nyugdíj alapját, hanem az évek száma is jelentősen fel tudja tornászni.