A kutya ugat, így tud kommunikálni!!!
Az, hogy nagyon ugat, és ez zavaró, ezt én elfogadom.
A probléma ott van, hogy buzdítjátok magatokat és felhívjátok egymást bűncselekmény elkövetésére, mindezt nyilvánosan egy jogi fórumon!!! (akiknek inge, csak az vegye magára!!!)
Az őskori módszerek lejártak, hála!!! Felesleges ezeket akár nosztalgiából is fontolgatni, mert a következményekkel bizony számolni kell!!!
Vannak jogi eszközök, amikkel a problémákat meg lehet oldani, de ezek nyilván nem az általatok javasoltak!!!
Elsődlegesen utána kell(ene) nézni az állattartási szabályoknak például.
Nem mellesleg megjegyzem, hogy NEM kizárólagosan állatszereteti kérdéskör ez, hanem sokkal inkább a normális civilizált együttélés íratlan szabályai.
Hogy NE ÁRTS OLYANOKNAK, AKIK KISZOLGÁLTATOTTAK, HA MÁR SEGÍTENI NEM TUDSZ, VAGY NEM AKARSZ, AKKOR NE ÁRTS!!!
Röviden ennyi!
Élőlények az emberek, az állatok és az egész természet így együtt!!!
Eyébként meg rossz a példa:
"Nem tudom, ha részeg ember elkezdene az ablakotok alatt órákon át ordítozni, kiabálni, vajon az járna a fejetekben, hogy jaj szegény ember, nem tehet róla, ki tudja ki tette tönkre, szaladjunk gyorsan segíteni neki? Vagy egyszerűen a búsba kívánnátok?!
Ha hajléktalant láttok az utcán, odamentek hozzájuk segíteni? Mert ha nem, az csak álszeretet és nem állatszeretet."
A részeg ember nagy valószínűséggel rövidebb ideig fog hangoskodni, mint a szomszéd kutyája, tehát ebben az esetben elsődlegesen a tolerancia lehet a megoldás. Csak elmegy, ha kiordibálta magát...
persze mindenkinek más a tolerancia küszöbe, amit még elbír, na de valamilyen tudatos határt csak kell gyakorolni, nem érdemes mindjárt egymás nyakának esni? az hová vezet? vissza az őskorba.
Hajléktalan megint nem idetartozó példa, de ezt is nyilván mindenki másképpen kezeli.
(alkalomszerűen pénzt adni, rendszeresen élelmiszert, ruhát stb. valakit pedig hidegen hagyja az egész, dühösen kikerüli)
jelzem csak az illető hajléktalant lehet kikerülni, a problémát magát nem, az akkor is ott lesz és egyre nagyobb méreteket öltve.. de ez már messzire vezető okfejtés lenne...
Visszatérve az eredeti témához:
ok nélkül egy állat nem ugat vég nélkül, ahogyan gyerek sem sír ok nélkül.
a közös bennünk CSAK annyi, hogy mindkettő kiszolgáltatott a felnőttek önkényének.
Tehát, ha ez a kutyaugatás elviselhetetlen mértékű és mennyiségű, akkor jogi eszközökkel kell a gazdáját felelősségre vonni.