Polgári per

A részletfizetésnek külön díja, költsége nincs - bár szigorúan véve a késedelmi kamatot fel kellene számítani. (Alacsony jegybanki kamat mellett a rövid futamidő miatt ez általában elhanyagolható összeg.) Nincs rá előírás, a szokás az egyenlő részletek; de a bírónak széles körű méltánylási joga van; gyakori megoldás, hogy tízezerre kerek részleteket ír elő, azzal, hogy az utolsór részlet a maradék. (Így egyszerűbb számolni.)

Mindig van értelme pótolni az elmaradt részleteket. Hiszen a részletfizetési kedvezmény elvesztése ugyanis beáll a késedelemmel, de csak akkor van hatása, ha a hitelező érvényesíti, végrehajtást kér. Amíg nem kérte, addig valószínű, hogy nem is kéri, ha megkapja a hátralékot.

FoTi

„(4)-t pedig úgy értelmezem, hogy ha valaki befizeti az első részletet, de pl. a 2.-at már elmulasztja, akkor nincs lehetősége később pótolni a 2.-at és 3.-at együtt, hanem onnantól megszűnik ez a "kedvezmény". Ekkor az összes megmaradt tartozást egyben ki kell egyenlíteni.”

Minden részletfizetési kedvezmény esetén bukik az „egyezség”, ha nem fizetsz a megbeszélt ütemezésnek megfelelően.

Tisztelt Szakértők!

A nem túl távoli jövőben én is jogász szeretnék lenni. Már egy ideje rendszeresen utána olvasok különböző jogi kötődésű támáknak, amelyeket hallok a közvetlen környezetemben, esetleg hírekben. A napokban tartozásokkal kapcsolatban akartam tájékozódni. Elég sok hasznos infót megtaláltam, de sajnos nem minden kérdésemre találtam meg a választ. Pl. Pp. 344. § (3) alatt tárgyalják, hogy engedélyezhető részletfizetés. Olyat viszont nem írnak sehol, hogy itt kizárólag egyenlő arányban való részletek visszafizetéséről beszélünk, vagy pedig hasonló a gondolatmenet, mint a bankok esetében. Ilyesmire gondolok: Pl. Ha 10M Ft-ot kell valakinek 4 részletben fizetni, akkor az 4 x 2,5M Ft utalás lesz, vagy pedig valamilyen plusz költség is felszámításra kerül? Pl. késedelmi díj, adminisztratív költség, vagy bármi hasonló jogcímen. Előfordulhat, hogy erre a válasz itt nem lesz megtalálható? Tudnának segíteni, hogy hol keressem, ha nem itt? Ha így ebben a formában nincs sehol leírva, akkor mi szokott lenni a gyakorlat?

(4)-t pedig úgy értelmezem, hogy ha valaki befizeti az első részletet, de pl. a 2.-at már elmulasztja, akkor nincs lehetősége később pótolni a 2.-at és 3.-at együtt, hanem onnantól megszűnik ez a "kedvezmény". Ekkor az összes megmaradt tartozást egyben ki kell egyenlíteni. Ez így helyes értelmezés?

Előre is köszönöm válaszukat!

Köszönöm a gyors választ. Sajnos ettől tartottam én is.

Onnan kell számolni, amikor az alperesnek kézbesítésre beáll a fikció. (A második kézbesítési kísérlet napját követő ötödik nap.)

Üdvözlök mindenkit!

Értelmezésben kérnék segítséget.

"A teljesítési határidő – ha a bíróság másként nem rendelkezik – a végzés írásbeli közlését követő napon kezdődik."

Én vagyok a felperes, hétfőn átveszem a végzést, az alperes nem veszi át, postára nem megy érte, Nem kereste üzenettel visszamegy a tértivevény a Bíróságra. A fenti idézetet nézve ebben az esetben mikor kezdődik a teljesítési határidő? Mivel én átvettem már másnap? Vagy mivel az alperes nem vette át hetek múlva?

Köszönöm előre is!

@Kovács_Béla_Sándor
Sajnos nem vagyok olyan régóta a fórum tagja, hogy tudjam miért alakult a fórum eredetileg. Megosztanád a viszonylag újabb tagokkal, hogy eredetileg mi volt az elképzelés?

Én abból indultam ki, amin az egyes tematikus fórumok alapulnak. Legyen az kertészkedés, villanyszerelés, mobiltelefonok, háztartási praktikák, stb. Az ilyen helyeken én is hozzáteszem, amit tudok / tapasztaltam 1-1 témában, de az én kérdéseimre is szívesen válaszolnak mások. Tehát egymást segítjük. Így 1-1 nagy közös tudáshalmaz alakul ki, amiből a később odalátogatók is tanulhatnak, alkalmazhatják azokat a mindennapjaikban.

reader

„Ismét bízzam meg az ügyvédet, aki majd felszólítja? Jól gondolom, hogy ezáltal csak én járok rosszabbul, mert nekem fizetnem kell az ügyvédnek az ismételt megbízás miatt. Minden bizonnyal ezt a plusz költséget viszont már nem tudom pluszban behajtatni az alperesen, ha esetleg a felszólítás után mégis mutat hajlandóságot.”
Hát pedig másként nem fog menni, mint hogy hivatalosan követeled tőle az elmaradt összeget, anélkül nem fog sikerülni hozzájutni a pénzedhez. Kár lenne a sült galambra várni. Vagy szükség esetén próbálkozz egy közjegyzőnél. Meséld el neki és majd esetleg ő elmondja, hogy lehet-e fizetési meghagyást kibocsátani rá, mert ha igen, akkor ott már a pluszban felmerült költségeket is követelheted tőle.

„ennek a fórumnak nem az a célja, hogy kérdezzenek az adott témában járatlan emberek és hozzáértőktől választ kapjanak?”
Ha arra céloztál konkrétan, akkor ez itt nem az ingyenes jogsegély szolgálat.
Ha kapsz választ, akkor köszönd meg, de ha nem, akkor sem háboroghatsz miatta.
Aki jogász ezen a fórumon - én pl. nem az vagyok - a szabadidejében válaszol, ha akar és tud is.
Teljesen szabad választása, hogy a kérdésed megüti-e az inger-küszöbét vagy nem.

Nem válaszoltam mindre? (Egyébként nem, nem az a célja. Vagy legalábbis eredetileg nem az volt.)

Először is köszönöm válaszaidat! Megfogadom a tanácsodat.

"Mennyi kérdés..."
Én négy "?"-et számoltam. Az olyan sok? Javíts ki ha tévednék, de ennek a fórumnak nem az a célja, hogy kérdezzenek az adott témában járatlan emberek és hozzáértőktől választ kapjanak?

Mennyi kérdés... Javaslom, kérd meg az ügyvédedet, hogy intézze. A végrehajtásban behajtják magának a végrehajtásnak a költségeit is. (Több lesz, mint maga az az egy részlet.)
Onnan kezdve, hogy beadtad a végrehajtás iránti kérelmet, az adós csak úgy szabadulhat, ha a teljes tartozást megfezeti. (Nem csak a tőkét, a járulékokat is.)

Ilyenkor egyből végrehajtanak, vagy előbb felszólítják? (Amiatt kérdezem, mert amíg feldolgozzák a beadványt az is idő és ha még megy egy felszólítás az is.) Ebben az esetben késedelmi kamatot is felszámolnak, vagy pedig örüljek, ha az eredeti összeghez sikerül hozzájutnom?

A fentieken kívül egy utolsó gondolat/kérdés: Mi van abban az esetben, ha esetleg a fenti procedúra közben mégis megérkezik a pénz? Azt nekem kell jeleznem a bíróság felé, és akkor sztornózzák az egészet, mintha nem történt volna semmi? Tartok tőle, hogy alperes jártasabb az ilyen ügyekben és tudatosan csinálja mindezt. Így a bürokrácia lassúságát kihasználva ez remek időhúzási lehetőség számára, és lehet semmilyen következménnyel nem fog járni számára. Itt kizárólag csak én járok rosszabbul. Később jutok a pénzemhez, plusz időt kell ráfordítani, stb.

„a bíróságnál már nem kilincselhetek,”
De. Tőle kell végrehajtást kérni.

Tisztelt szakértők,

Megnyertem egy polgári pert, ahol az alperest adott összeg határidőre történő kifizetésére kötelezték. Az illető kért részletfizetést, amit jóváhagytak. Ennek egy része átutalásra került, de az utolsó részlet nem. Ilyenkor mit lehet tenni? Mi a szokásos hivatalos ügymenet? Gondolom a bíróságnál már nem kilincselhetek, ha lezárta az ügyet. Ismét bízzam meg az ügyvédet, aki majd felszólítja? Jól gondolom, hogy ezáltal csak én járok rosszabbul, mert nekem fizetnem kell az ügyvédnek az ismételt megbízás miatt. Minden bizonnyal ezt a plusz költséget viszont már nem tudom pluszban behajtatni az alperesen, ha esetleg a felszólítás után mégis mutat hajlandóságot. Amennyiben ez sem segít, akkor pedig gondolom jöhet valami követeléskezelő. Ekkor lehet az összeghez tudok jutni valamilyen formában, de plusz költségeim így is lesznek.

Köszönöm a válaszokat!

Pont arról szólt. Tudjuk.

„Ha a bíró hoz egy végzést amiben azt állapítja meg, hogy nem vagyok a párom élettársa ”
Nyilván indokolja is a végzést - ami a jelenlegi rébuszbuborák alapján még akár arról is szólhat, miért nem lehetsz a párod képviselője/meghatalmazottja.
Jó játék ez! Találgassunk még, vagy végre feltárod a teljes tényállást?

" az érdekeinket is én tudom a legjobban védeni és képviselni. "

Hogyne. A saját vakbeledet is nyilván te tudod a legjobban kivenni a konyhaasztalon borotválkozótükörrel és bugylibicskával, elvégre a tied, azt csak te ismered legjobban.

eulimen, köszönöm a választ, a Pp. ben sehol nincs a kifogásolni való végzés elleni fellebbezés lehetősége, az a kínom, hogy majd az ítélethozatalt követő fellebbezésben kifogásolható az elsőfokú perben hozott jogsértő végzés, ami azt eredményezheti, hogy a végzések és eljárási hibák a tényállás hiánya és az ítélet megalapozatlansága miatt az ügy újra tárgyalását rendeli el a másodfok és közben mennek a hónapok évek. Ha van ügyvéd ha nincs a bíró jogsértő végzése ellen ő sem tud mit tenni, nekem sokkal nagyobb a mozgásterem a perben és hát az érdekeinket is én tudom a legjobban védeni és képviselni. Ha a bíró hoz egy végzést amiben azt állapítja meg, hogy nem vagyok a párom élettársa de ezt a perben, a teljes bizonyító erejű meghatalmazásom, a személyes költségmentességi nyomtatványban tett párom nyilatkozata, és egy teljes bizonyító erejű közjegyzői okirat ami szerint benne vagyunk az élettársi kapcsolatok nyilvántartásában tehát ezen kizárólag megdöntéssel annullálható iratok alapján sem vonja vissza a képviseleti jogomat kizáró végzését akkor mit kellene csinálnom, hogy a káros és a sorozatos eljárási jogainkat sértő bírói aktivizmust megakadályozzam?

@Botanicus
„a szövegértés úgy gondolom nem nálam okoz problémát”
Ebben egyre inkább kételkedem.
A Pp. 365. szakasz (2) bek. b) pontja egy feltétel. Az pedig teljes logikai bukfenc, hogy a feltétel teljesülését önmagával igazolod, mondhatni körkörösen, önmagával zárod be a feltétel teljesülését.
Én csak egy mérnök vagyok, de még számomra is nyilvánvaló, hogy a fenti feltétel teljesülését a törvényben a feltétel szövegén kívül kell keresni.
Ha csak ennyit találtál és semmi mást, akkor a bíró jogosan zárta ki a fellebbezést.
Ja, és mielőbb keress egy ügyvédet, mivel szerinted az egész világ (de minimum a teljes, független magyar bíróság, amely csak a törvénynek van alávetve) már most ellened van.

„Van olyan jogszabályhely a Pp.-ben ami kizárja az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezést?”
Már megint a szövegértés... Ne azt keresd ami kizárja, mert olyat nem fogsz találni, hiszen alapértelmezett a végzés elleni fellebbezés kizárása. Olyat keress, amikor kifejezetten lehetséges!
Uff.

Van olyan jogszabályhely a Pp.-ben ami kizárja az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezést? mert ha nem tilos vagy kizárt akkor szabad éppen - ahol ezt a törvény külön megengedi

a Pp. 365. § (2) Fellebbezésnek van helye b) az elsőfokú bíróság végzése ellen, ha e törvény külön megengedi.

a jogszabályhely éppen megengedi a fellebbezést, a jogszabályhely a Pp. mint törvény része(!) a mondat második fordulata pedig azt közli ha e törvény külön megengedi a (2) bek. b) pont éppen ilyen - külön megengedi a fellebbezést - a szövegértés úgy gondolom nem nálam okoz problémát

KBS. milyen szövegértési problémára gondolsz?

És jogszabályszöveg-értelmezéssel se kellene foglalkoznod. Nem megy. Sőt, azt kell mondanom, tulajdonképpen bármilyen szöveg értelmezésében vannak nehézségeid, és mintha a logika sem lenne erősséged.
(Nem szemrehányásként mondom, az ilyesmi adottság - de akkor miért akarsz minden áron pert vinni. Nekem például nincs kézügyességem; nem is próbálkozom se szoborfaragással, se hímzéssel.)

Nem figyelsz: „A fellebezésben nem hivatkozhat a fél olyan tényre, jogra, bizonyítékra, amelyre korábban nem hivatkozott.”

Köszönöm szépen én is erre gondoltam a fellebbezésben meg kérem, hogy a másodfok saját hatáskörben folytasson le bizonyításokat és hozzon az ügyben döntést, mert már elegem van a Járásbíróságból.

Azt írja a bíró, hogy a végzése ellen a Pp. 365.§ (2) b) pontja alapján fellebbezésnek helye nincs, a jogszabály pedig éppen azt mondja, hogy
365. § (2) Fellebbezésnek van helye b) az elsőfokú bíróság végzése ellen, ha e törvény külön megengedi.

A bíró a kioktatási kötelezettsége körében nem írta meg, hogy mi tiltaná vagy korlátozná a fellebbezési jogomat.

katasztrófa