Polgári per

„a pert 2018 október 15.-én indítottam. Végül is mikortól nem évültek el a káraim?”
Ítélet is született? Mert akkor onnantól ketyeg az elévülés.

A bíró nem így gondolta 2024 - október 05.-én hozott ítéletében mert azt írta a jogsértés megszűnésekor érvényben lévő 2 éves elévülés szerint a követeléseim 2017 december 16.-án elévültek miközben a jogsértéskor még nem létezett a 2 éves elévülési szabály. Ezért kérdeztem volt, hogy a 4,4 évig tartó jogsértés közben a jogsértés következtében keletkezett következmény károkra a jogsértéskori rPtk. szerinti vagy a közben hatályba lépett GET ágazati elévülések vonatkoznak?

Még folyamatban van - most kerül másodfokra az ítélet tartalmazza, hogy a GET 2 éves szabálya miatt elévült a követelésem lentebb írtam, hogy a jogsértéskor még nem volt hatályos ez a szabály. Az én álláspotom szerint mivel 2011 augusztus 15.-től 2015. december 16 -ig folytamban volt a jogsértés ezért az 5 éves elévülés megkezdődött de a jogsértés közben nyugodott. Amikor megszűnt a jogsértés akkor pedig nem a jogsértés közben bevezetett GET 2 éves elévülési szabálya lép érvénybe hanem a jogsértéskor érvényben volt rPtk. szerinti 5 éves elévülés. A jogsértéskor keletkezett károk idő közben felül károsodtak és halmozódtak. A kártérítés a kár bekövetkeztekor nyomban esedékes. A fogyasztóvédelmi hatóság 30 nap elteltével megállapította a jogsértést. E közben befizettem a tartozatlanul tőlem követelt összeget és a visszakapcsolás díját ami miatt alperesnek 24 órán belül vissza kellett volna kötnie a szolgáltatását ez végül csak 2015 december 16.-án abszolválta de az addig keletkezett káraimat nem fizette meg. 2016-ban felszólítottam a káraim meghatározásával 2018-ban meg bepereltem.

„a pert 2018 október 15.-én indítottam. Végül is mikortól nem évültek el a káraim?”
Ítélet is született? Mert akkor onnantól ketyeg az elévülés.

Háááát.. mit mondjak lehet másnak is "szakmai" kihívást jelent az elévülések értelmezése?

Köszönöm Gerbera, azt történt, hogy 2011 a GET. változása előtt történt a jogsértés augusztus 15.-én a GET októberben változott akkor vezetődött be a 2 éves elévülési szabály. A jogsértő állapot 2015 december 16.-án szűnt meg az alperes 2014 02 25.-én felmondta a szerződésemet ekkortól mindjárt ki is lépett a GET. hatálya alól. 2011.-től 2015.-ig a jogsértés ideje alatt a fogyasztóvédelmi Hatóság megállapította a jogsértő kikapcsolást meg is bírságolta alperest de alperes időhúzása miatt csak 2018 szeptemberben lett jogerős.
Az a bajom, hogy a jogsértéskor volt rPtk. szerint az azonnali károkra vonatkozik az 5 éves elévülés de ezek a károk 4,4 éven keresztül felül károsodtak és ez miatt bizonytalan vagyok, hogy a felül károsodásokra is az 5 év vonatkozik vagy a közben változó GET miatt 2 évesre. A másik mivel 2011-től 2015-ig a jogsértő állapot és a károkozás folyamatban volt ezért szerintem ez idő alatt az elévülés nyugszik de melyik indul újra az 5 éves vagy a 2 éves vagy mind kettő? Idő közben 2016 01 15.-én fizetési felszólítást küldtem alperesnek ez ismét elévülés megszakító tényező a pert 2018 október 15.-én indítottam. Végül is mikortól nem évültek el a káraim? Elolvastam a visszamenőleges törvény alkotás tilalmáról szóló AB határozatot és az csak annyit ír, hogy a visszamenőleges jogszabály alkalmazás is tiltott hacsak a jogszabály direkt kimondja egyébként csak az van, hogy Az új Ptk. hatályba lépésekor átmeneti szabályozás a 2010. évi CXXX. Törvény 15.§ (2) bekezdése szerint ;
A jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálya alatt

1. keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
2. megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell.

Amennyiben a jogsértő magatartást „folyamatosan tanúsítják”, például egy környezetszennyező tevékenységet 2014. március 15-ét megelőzően kezdenek meg és ezt követően is folytatnak. Ez esetben a régi jogszabályokat kell alkalmazni a kárfelelősség megállapítása során, valamint a megsértett személyhez fűződő jogok alapján érvényesíthető polgári jogi igényekre is.

Ümm. Ezek az 1-2-3 éves ágazati elévülési szabályok a szolgáltatási díjtartozásokra (pl. gázszámla) vonatkoznak. A kártérítésre vonatkozó elévülési időre nincs hatása annak, hogy a kár valamely konkrét ágazat szolgáltatásával kapcsolatosan keletkezett.

KBS gyárilag így beszélek a bírósággal, a lényeg, hogy a feladatot nem tudom összerakni mert kutatást kellene végeznem hozzá de csak 2 napom van rá.

Egyszerű magyar köznyelven, jogi fejtegetés és terminus technicusok mellőzésével? (Azért nem kellene jogi nyelvet használnod, amiért Csoki ne beszéljen spanyolul.)

sziasztok! infót szeretnék kérni egy hozzá értőtől.
tényállításom: Az ügyemben 2011 augusztus 15.-i jogsértés időpontjában érvényes jogszabályok szerint kell a bíróságnak eljárnia.
A jogsértés időpontjában nem létezett ágazati jogszabály szerint elévülési idő, kizárólag a rPtk. szerinti 5 éves általános elévülés volt érvényben. A jogsértéskor azonnal esedékessé vált káraim, azt követően alperes 4.4 évig tartó időhúzása miatt a jogsértésből eredő következmény káraim mint tapadó károk keletkeztek.
Kártérítési ügyben a jogsértéskor azonnal esedékessé vált károk is az alperes időhúzó magatartása miatt 4,4 éven keresztül felül károsodtak és újabb károk keletkeztek. A jogsértés 2015 december 16.-án szűnt meg.
Közben 2011 december 15.-én ágazati jogszabály változás történt és a polgárjogi igény érvényesítésére bevezetésre került 2 éves elévülési idő.
Kérdéseim;
Ez a jogszabály módosítás érvényes az alap kárból eredő polgárjogi igény érvényesítés körében felmerülő felülkárosodások elévülésére?
Az ágazati jogszabály változás 2 éves elévülési szabálya érinti vagy felül írja a jogsértéskor érvényben lévő 5 éves elévülést?
A 4,4 évig fenn álló jogsértéskor érvényes elévülési idő a jogsértés megszűnéséig keletkezett károkra vonatkozik vagy csak az ágazati elévülési szabály bevezetéséig tart?
Ha a bíróság az alperesi jogsértésének folyamata közben bevezetett ágazati jogszabály alapján bírálja el a kártérítésemet akkor a bíróság ütközik -e a visszamenőleges jogalkotás és jogalkalmazás tilalmába?

Az nem jelent semmit.

„Társasházi távhőről leválás.”
Ettől nem lettem okosabb.
Hogyan szól a rendelkező rész? Első vagy másodfokon emelkedett jogerőre? Ha az előbbi, akkor te megalapozottnak tartod-e a döntést, vagy fellebbeztél volna vele szemben?

Társasházi távhőről leválás. Elhunyt alperes a vesztes. Fizetni kell, de ez a tétel nincs a hagyatékátadó végzésben.

Pardon, rendelt örökösök. Akkor a második kérdés sztorno.

Befejezett pernek nincs alperese. Miről szól az ítélet? házastársa nem volt az örökhagyónak?

Sziasztok! Elhunyt végrendeleti örökösei kiskorúak, egy 14 év alatti, és egy 14 év feletti. Elhunyt alperes volt egy polgári perben, ahol halála után született meg a jogerős ítélet. A bíróság nem lett értesítve a halálozásról, most veszem sorba az elhunyt nagy halom papírjait. Mi a helyes intézkedés ilyenkor? Kiskorú örökösök lesznek a jogutód alperesek?

„Tényleg fennállhat ilyen eset?”
Látni kellene ehhez a részleteket. Elvben nem lehet kizárni.

Ha a leszállítják a pertárgyértéket, az illetéket utólag nem lehet leszállítani. Teljesen mindegy, hogy mi lenne szerinted logikus, vagy hogy néz ki az űrlap, a 41. § (2) a szabály...

drbjozsef
Biztosan elindult a per, mert már legalább egy perfelvételi tárgyalás alkalmával történtekről volt szó és arról is, hogy majd milyen tanúk lesznek később. Részletesebben nem tudom, mert nem kifejezetten oda koncentráltam + volt egy alapzaj is. De egyikük annyira harsányan beszélt, hogy nem lehetett nem hallani. :)

Kovács_Béla_Sándor
"Nem mondd ilyet a bíró."
Ha úgy értetted, hogy nem szó szerint mondta, akkor lehet. Nem jegyzeteltem közben, de a lényege ezt volt. Én ott voltam, csak tudom. A bíró ezen mondata után lettünk felkérve, hogy menjünk ki a teremből max. 10-15 percre és egyezzünk meg.

osztap
A bizonyítással kapcsolatban szerintem ők is tisztában voltak. ;) Az "igaza van" nem pont így hangzott el, de szó szerint nem tudnám idézni. Ez csak az én laikus megfogalmazásom volt. Valami ilyesmi volt a lényeg: Ha a bíróság kimondja, hogy alperes egy adott dokumentumban valótlant állított felperessel szemben, attól még felperes lehet pervesztes. Ez a rész nem volt számomra világos. Tényleg fennállhat ilyen eset? Felperesnek ad igazat a bíróság, de pervesztes lesz?

Megnéztem az illetéktörvényt:

39. § (1)
Az illeték alapja a polgári peres eljárásban a per tárgyának, polgári nemperes eljárásban az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke (a továbbiakban együtt: az eljárás tárgyának értéke) a jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.

39. § (3)
Ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja: *

1. * a járásbíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint, a nemperes eljárásban 200 000 forint;
2. a törvényszék előtt:

• első fokon indult peres eljárásban 600 000 forint, nemperes eljárásban pedig 350 000 forint,
• fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 300 000 forint, nemperes eljárásban pedig 170 000 forint,

41. § (2) Az eljárás tárgya értékének a felek által történő leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb összegben történt megállapítása esetén az illetékalap mérséklésének – ha e törvény kivételt nem tesz – nincs helye.

Jól értem, hogy a 39. § (1) felel meg annak, amit én korábban olvastam a 6%-ról? Minden más esetben 39. § (3) az irányadó. + ahogy korábban írtátok független az eljárás időtartama attól, hogy mennyi lesz az illeték.

Annak idején esetemben a beadvány elkészítésekor a beadott nyomtatványon feltüntettük az illetéket. Szerencsére nálam hamar megoldódott az ügy. De ha hasonló helyzet állt volna fenn, mint az ez az általam hallott történet, akkor gondolom kellett volna benyújtani módosító beadványt. Azon az újabb űrlapon számomra logikus lenne az illeték módosítása is a pertárgyhoz igazítva. Viszont a 41. § (2)-ben azt írják, hogy "leszállítás esetén az illetékalap mérséklésének nincs helye." Ha igaz a feltevésem, akkor itt nincs ellentmondás?

„Említés tettek arról, hogy a kártérítési igényt kénytelenek lesznek lejjebb szállítani az eredetiekhez képest, emiatt a beadványban is módosítani kell az illeték összegét. ”
Lehet, úgy értették, hogy már kész a beadvány, de nem indult el a per. Most még megváltoztatják, és az után adják be. Lehet, olyat látnak, hogy nem megnyerhető, esetleg nem bizonyítható része is van az igényüknek, akkor meg minek.

„mondta a bíró, hogy megegyezést javasol, mert minden bizonnyal az alperes ennél csak többet bukna,”
Nem mondd ilyet a bíró.

Az illetéknek a pertartamhoz semmi köze nincs.

reader,

1. Az illeték emelkedik, ha a pertárgyérték (~ a követelés) nő, de nem csökken, ha a pertárgyérték csökken. Miért? Mert ezt mondja az Illetéktörvény 41. § (2) Olvasd el az Illetéktörvény 39. § és utána következőket, az alapján kell illetéket fizetni
2. Azt, hogy igaza van, a perben bizonyítani is kell. Nem feltétlen tud mindent bizonyítani, ami egyébként igaz

Tisztelt fórum tagok!

Korábban nekem is volt már perem, de az annyira egyértelmű volt, hogy már az első perfelvételi tárgyaláson mondta a bíró, hogy megegyezést javasol, mert minden bizonnyal az alperes ennél csak többet bukna, nem nagyon fog megállni semmilyen állítása. Az tehát peren kívüli megegyezéssel zárult. Az alperes megfizette felém a kártérítést és az ügyvédi munkadíjat + az eljárási illetéket az állam javára. Értelemszerűen a saját költségeit is maga viselte.

A napokban egy perről beszélgetett 2 ember a közelemben, aminek akaratlanul is fültanúja voltam. Viszont teljesen összezavartak az eddigi ismereteimmel kapcsolatban. Említés tettek arról, hogy a kártérítési igényt kénytelenek lesznek lejjebb szállítani az eredetiekhez képest, emiatt a beadványban is módosítani kell az illeték összegét. Ezt nem nagyon értettem, ezért később utána olvastam. Olyat találtam, hogy az illeték összege a nettó pertárgyérték 6%. Tehát ha jól értem, amennyiben változik időközben a követelés, akkor csökken az eljárási illeték is? Eddig abban a hiszemben voltam, hogy minél tovább húzódik 1-1 per, az eljárási illeték arányosan nő. Akkor ez így nem igaz? Az mindig fix összeg és csak a követelés mértékétől függ %-ban?

Továbbá elhangzott egy olyasmi mondat is, hogy "attól még, hogy neked lesz igazad, lehetsz pervesztes". Ezt hogy érthették? Nem az a 3 állapot van, hogy nyer, veszít, vagy megegyeznek? Bár én a megegyezést is sikerként éltem meg annak idején, mert egyrészt nem veszítettem és a tervezett kártérítés jelentős része is megvolt, és csak egy olyan apró pontot engedtünk el, amit csak körülményesen lehetett volna bizonyítani, és arányaiban annyit nem hozott volna, mint a fő pont.

Előre is köszönöm a válaszokat!

Ja,azt nem olvastam.

Majordomus

„Ha ezt velem csinálja a tulaj,én feljelentem a rendőrségen hogy hiányzik a kasszából 200 ezer ft váltópénz mert betörés történt.”

Nem egyedül ment be, hanem a biztonsági cég alkalmazottjával karöltve.
Neki volna tanúja, hogy nem vitte el a zsét, neked viszont nem lenne, hogy ott volt az a pénz.

Majordomus

„Hazai” nick alatt egyszer már ezt megkérdezte kicsit bővebb lére engedve.
Kapott is rá választ, csak úgy látszik, az nem tetszett neki. :-)

https://www.jogiforum.hu/forum/21/1989

Sz.Ö
Honnan veszed hogy 3 hónapi díjjal tartozik?

Egyébként önkényeskedni akkor sem lehet. Nála van a kaució ilyen esetekre.
.
Ez viszont betörés. A bérlő hibázott,mert nem fizetett. Akkor fel kell neki mondani s el kell küldeni.

Ha ezt velem csinálja a tulaj,én feljelentem a rendőrségen hogy hiányzik a kasszából 200 ezer ft váltópénz mert betörés történt.

.
Mondom ezt úgy,hogy én a másik oldalon állok mint többszörös bérbeadó.

Atti3

„Érvényes bérleti szerződésnél bérleti díj késedelem volt”
Egészen pontosan 3 hónapja nem fizettél bérleti díjat, mert nem ment úgy a bolt, ahogy tervezted.
Sajnos teljesen jogos volt a bérbeadó cselekedete, mert te szegtél szerződést a nem fizetéssel.
Ehhez képest ismét túráztatod a fórumozókat, holott már egyszer ezzel kapcsolatban kérdeztél itt.